32014R0517[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete ( 2014. április 16. ) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 517/2014/EU RENDELETE

(2014. április 16.)

a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E rendelet célja, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése révén védje a környezetet. Ennek megfelelően ez a rendelet

a) szabályokat állapít meg a fluortartalmú üvegházhatású gázok tározására, felhasználására, visszanyerésére és ártalmatlanítására vonatkozóan, továbbá kísérő intézkedéseket állapít meg;

b) feltételeket állapít meg bizonyos, fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, illetve ilyen gázokkal működtetett termékek és berendezések forgalomba hozatalát illetően,

c) feltételeket állapít meg a fluortartalmú üvegházhatású gázok bizonyos felhasználásait illetően; és

d) egyúttal mennyiségi korlátokat határoz meg a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozóan.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

"fluortartalmú üvegházhatású gázok" : fluorozott szénhidrogének, perfluor-karbonok, kén-hexafluorid és egyéb, fluort tartalmazó üvegházhatású gázok, az I. mellékletben felsoroltak szerint, vagy az ezen anyagok bármelyikét tartalmazó keverékek;

2.

"fluorozott szénhidrogének vagy HFC-k" : az I. melléklet 1. szakaszában felsorolt anyagok, vagy az ezen anyagok bármelyikét tartalmazó keverékek;

3.

"perfluor-karbonok vagy PFC-k" : az I. melléklet 2. szakaszában felsorolt anyagok, vagy az ezen anyagok bármelyikét tartalmazó keverékek;

4.

"kén-hexafluorid vagy SF6" : az I. melléklet 3. szakaszában felsorolt anyag, vagy az ezt az anyagot tartalmazó keverékek;

5.

"keverék" : két vagy több olyan anyagból álló folyadék, amelyek közül legalább az egyik az I. vagy a II. mellékletben felsorolt anyag;

6.

"globális felmelegedési potenciál vagy GWP" : az üvegházhatású gázok éghajlat-felmelegedést okozó, szén-dioxidhoz viszonyított potenciálja, amelyet úgy kell kiszámítani, hogy egy üvegházhatású gáz egy kilogrammjának 100 éves időszakra vonatkozó felmelegedési potenciálját viszonyítani kell egy kilogramm CO2 ugyanezen potenciáljához, az I., II. és IV. mellékletben foglaltaknak megfelelően, keverékek esetében pedig a IV. melléklettel összhangban kiszámítva;

7.

"tonna CO2-egyenérték" : az üvegházhatású gázok mennyisége, az üvegházhatású gázok metrikus tonnában megadott tömegének és globális felmelegedési potenciáljának szorzataként kifejezve;

8.

"üzemeltető" : az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az e rendelet hatálya alá tartozó termékek és berendezések technológiai működése felett tényleges ellenőrzést gyakorol; a tagállamok meghatározott, egyedi helyzetekben a tulajdonost jelölhetik meg az üzemeltető kötelezettségeiért felelős személyként;

9.

"felhasználás" : a fluortartalmú üvegházhatású gázok felhasználása termékek vagy berendezések gyártása, karbantartása vagy szervizelése során, beleértve az újratöltést is, vagy más, e rendeletben említett folyamatok során;

10.

"forgalomba hozatal" : másik fél részére első alkalommal, ellenérték fejében vagy ingyenesen történő átadás vagy rendelkezésre bocsátás az Unión belül, vagy gyártó esetében a saját célra történő felhasználás, beleértve az Unión belüli szabad forgalomba történő bocsátást is;

11.

"hermetikusan zárt berendezés" : olyan berendezés, amelyben a fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó valamennyi komponens hegesztéssel, keményforrasztással, illetve hasonló tartós csatlakozással gáztömören készül, ez utóbbi csatlakozás magában foglalhat zárósapkás szelepeket és zárósapkás szervizcsatlakozókat, amelyek a megfelelő javítást és ártalmatlanítást segítik, és amelyeknek igazolt szivárgási mértéke a maximálisan megengedhető nyomás legalább egynegyedének megfelelő nyomás mellett kevesebb mint 3 gramm évente;

12.

"tartály" : olyan termék, amelyet elsősorban fluortartalmú üvegházhatású gázok szállítására vagy tárolására terveztek;

13.

"nem utántölthető tartály" : olyan tartály, amely az e célból végrehajtott átalakítás nélkül nem tölthető újra, vagy az újratöltés céljából való visszaszolgáltatásra vonatkozó előírás nélkül került forgalomba;

14.

"visszanyerés" : termékekből - ideértve a tartályokat is - és berendezésekből származó fluortartalmú üvegházhatású gázok összegyűjtése és tárolása a termékek vagy berendezések karbantartása vagy szervizelése során, illetve azok ártalmatlanítását megelőzően;

15.

"újrahasznosítás" : visszanyert, fluortartalmú üvegházhatású gázoknak az alapvető tisztítást követő újrafelhasználása;

16.

"regenerálás" : visszanyert, fluortartalmú üvegházhatású gáz oly módon való újrafeldolgozása, hogy a tervezett felhasználásra tekintettel a gáz ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezzen a teljesítményszintet illetően, mint egy gyári új anyag;

17.

"ártalmatlanítás" : az a folyamat, amelynek során az összes fluortartalmú üvegházhatású gázt vagy annak túlnyomó részét állandó jelleggel átalakítják vagy lebontják egy vagy több olyan stabil anyaggá, amely nem fluortartalmú üvegházhatású gáz;

18.

"használaton kívül helyezés" : fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termék vagy berendezés végleges leszerelése és műveletből vagy használatból való kivonása;

19.

"javítás" : fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, illetve ilyen gázokkal működtetett, károsodott vagy szivárgó olyan termékek vagy berendezések helyreállítása, amelyek egy része tartalmaz ilyen gázokat, vagy e célra tervezték;

20.

"telepítés" : fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó, vagy e célra tervezett berendezések két vagy több alkatrészének vagy hűtőkörének összeszerelése az adott rendszer leendő használati helyén történő felállítása céljából, amely azzal jár, hogy a rendszer gázszállító vezetékeinek összeszereléséből egy teljes hűtőkört alakítanak ki, függetlenül attól, hogy összeállítás után a rendszert fel kell-e tölteni;

21.

"karbantartás vagy szervizelés" : az e rendelet 8. cikke szerinti visszanyerés és a 4. cikkében, valamint a 10. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti szivárgásvizsgálat kivételével minden olyan tevékenység, amely fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó vagy e célra tervezett hűtőkörbe történő beavatkozással jár, különös tekintettel a rendszer fluortartalmú üvegházhatású gázzal való feltöltésére, a hűtőkör vagy a berendezés egy vagy több alkatrészének eltávolítására, illetve ezek újbóli összeszerelésére, valamint a szivárgás megszüntetésére;

22.

"gyári új anyagok" : korábban nem használt anyagok;

23.

"helyhez kötött" : működés közben szokásos körülmények között nincs mozgásban, ideértve a hordozható beltéri légkondicionáló berendezéseket is;

24.

"mobil" : működés közben szokásos körülmények között mozgásban van;

25.

"egykomponensű hab" : egyterű aeroszoladagolóban, szabad vagy részben kötött, folyékony halmazállapotban tárolt habvegyület, amely az adagolóból való távozásakor kitágul és megszilárdul;

26.

"hűtőkamion" : elsősorban áruszállításra tervezett és gyártott, hűtőegységgel felszerelt, 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű gépjármű;

27.

"hűtőpótkocsi" : kamion vagy vontató általi vontatásra, elsősorban áruszállításra tervezett és gyártott, hűtőegységgel felszerelt jármű;

28.

"technikai aeroszol" : termékek és berendezések karbantartása, javítása, tisztítása, tesztelése, rovarmentesítése és gyártása, berendezések telepítése és más alkalmazások során felhasznált aeroszoladagoló;

29.

"szivárgásészlelő rendszer" : fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgását jelző, mechanikus, elektromos vagy elektronikus kalibrált készülék, amely szivárgás észlelésekor riasztja az üzemeltetőt;

30.

"vállalkozás" :

olyan természetes vagy jogi személy, aki:

a) fluortartalmú üvegházhatású gázokat gyárt, felhasznál, visszanyer, gyűjt, újrahasznosít, regenerál vagy ártalmatlanít;

b) fluortartalmú üvegházhatású gázokat vagy ilyen gázokat tartalmazó termékeket vagy berendezéseket importál vagy exportál;

c) fluortartalmú üvegházhatású gázokat vagy ilyen gázokat tartalmazó, illetve ilyen gázokkal működtetett termékeket vagy berendezéseket hoz forgalomba;

d) fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, illetve ilyen gázokkal működtetett berendezéseket telepít, szervizel, tart karban, javít, ellenőriz szivárgás tekintetében, vagy helyez használaton kívül;

e) fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, illetve ilyen gázokkal működtetett berendezések üzemeltetője;

f) a II. mellékletben felsorolt gázokat gyárt, importál, exportál, hoz forgalomba vagy ártalmatlanít;

g) a II. mellékletben felsorolt gázokat tartalmazó termékeket vagy berendezéseket hoz forgalomba;

31.

"alapanyag" : olyan fluortartalmú üvegházhatású gáz vagy a II. mellékletben felsorolt anyag, amelynek eredeti összetétele egy kémiai átalakulás során teljes mértékben megváltozik, és amelynek kibocsátása jelentéktelen;

32.

"kereskedelmi célú felhasználás" : termékeknek a kiskereskedelemben és az élelmiszerellátó helyeken a végfelhasználó számára való értékesítés céljából történő tárolása, bemutatása vagy kiadása;

33.

"tűzvédelmi berendezés" : tűzmegelőzési és tűzelfojtási alkalmazásokban használt berendezések és rendszerek, ideértve a tűzoltó készülékeket is;

34.

"szerves Rankine-ciklus" : fluortartalmú üvegházhatású gázt kondenzált formában tartalmazó körfolyamat, amely a hőforrásból származó hőt villamos energiává vagy mozgási energiává alakítja;

35.

"katonai felszerelés" : kifejezetten katonai célokra szánt, a tagállamok alapvető biztonsági érdekeinek védelméhez szükséges fegyverek, lőszerek és hadianyagok;

36.

"elektromos kapcsolóberendezés" : minden olyan kapcsolókészülék, illetve annak vezérlő-, mérő-, védő- és szabályozóberendezéssel ellátott szerelvénye, a hozzá tartozó csatlakozókkal, tartozékokkal, készülékházzal és tartószerkezetekkel együtt, amely villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására és átalakítására szolgál.

37.

"csoportaggregátos központi hűtőrendszerek" : kettő, vagy annál több párhuzamosan üzemeltetett kompresszorból álló rendszer, amelyek egy vagy több közös kondenzátorhoz és több hűtőberendezéshez, például bemutatóvitrinekhez, hűtőszekrényekhez, mélyhűtőkhöz vagy hűtött raktárhelyiségekhez csatlakoznak.

38.

"kaszkádrendszerek felső fokozatú hűtőköre" : olyan közvetett, közepes hőmérsékletű rendszerek felső fokozatú hűtőköre, amelyben kettő, vagy annál több különálló hűtőkör kombinációjának sorba kapcsolása révén a felső fokozatú hűtőkör elnyeli az alsó fokozatú közepes hőmérsékletű hűtőkörből származó kondenzátorhőt.

39.

"osztott mono légkondicionáló rendszerek" : olyan beltéri légkondicionáló rendszerek, amelyek egy kültéri egységből és egy beltéri egységből állnak, az egységeket hűtőcsövek kapcsolják össze, és a rendszert a használat helyén kell telepíteni.

II. FEJEZET

TÁROZÁS

3. cikk

Fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának-megelőzése

(1) Tilos fluortartalmú üvegházhatású gázokat szándékosan a légkörbe kibocsátani, amennyiben a kibocsátás a rendeltetésszerű használat szempontjából műszakilag nem indokolt.

(2) A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések üzemeltetőinek óvintézkedéseket kell tenniük az ilyen gázok véletlen kibocsátásának (a továbbiakban: a szivárgás) megelőzése érdekében. Az üzemeltetőknek meg kell tenniük minden műszakilag és gazdaságilag megvalósítható intézkedést a fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgásának minimálisra csökkentése érdekében.

(3) A fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgásának észlelése esetén az üzemeltetőnek haladéktalanul gondoskodnia kell a berendezés javításáról.

A 4. cikk (1) bekezdése értelmében szivárgásvizsgálat hatálya alá tartozó berendezések esetében, amennyiben kijavították a berendezés szivárgását, a üzemeltetőnek gondoskodnia kell arról, hogy képesítéssel rendelkező természetes személyek a javítást követő egy hónapon belül ellenőrizzék a berendezést annak megállapítása céljából, hogy a javítás eredményes volt-e.

(4) A 10. cikk (1) bekezdésének a)-c) pontjában említett feladatokat végző természetes személyeknek rendelkezniük kell a 10. cikk (4) és (7) bekezdése szerinti képesítéssel, és óvintézkedéseket kell tenniük a fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgásának megelőzése érdekében.

A 4. cikk (2) bekezdése a)-d pontjában felsorolt berendezések telepítését, szervizelését, karbantartását, javítását vagy használaton kívül helyezését végző vállalkozásoknak rendelkezniük kell a 10. cikk (6) és (7) bekezdése szerinti képesítéssel, és óvintézkedéseket kell tenniük a fluortartalmú gázok szivárgásának megelőzése érdekében.

4. cikk

Szivárgásvizsgálat

(1) A legalább 5 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségű, nem hab formájában tárolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell a berendezések szivárgásvizsgálatáról.

A kevesebb mint 10 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó hermetikusan zárt berendezések nem tartoznak az e cikk szerinti szivárgásvizsgálat hatálya alá, amennyiben e berendezések hermetikusan lezárt voltát címke igazolja.

Nem tartozik e cikk szerinti szivárgásvizsgálat hatálya alá az elektromos kapcsolóberendezés, amennyiben megfelel a következő feltételek valamelyikének:

a) igazolt szivárgási mértéke a gyártó műszaki leírásában foglaltak szerint évente kevesebb mint 0,1 %, és ennek megfelelően címkéztek fel, nem tartoznak az e cikk szerinti szivárgásvizsgálat hatálya alá.

b) egy a nyomást vagy sűrűséget ellenőrző eszközzel vannak felszerelve, vagy

c) 6 kg-nál kevesebb fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmaz.

(2) Az (1) bekezdés a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó alábbi berendezések üzemeltetőire vonatkozik:

a) helyhez kötött hűtőberendezések;

b) helyhez kötött légkondicionáló berendezések;

c) helyhez kötött hőszivattyúk;

d) helyhez kötött tűzvédelmi berendezések;

e) hűtőkamionok és -pótkocsik hűtőegységei;

f) elektromos kapcsolóberendezések;

g) szerves Rankine-ciklusok.

Az első albekezdés a)-e) pontjában említett berendezések vonatkozásában a vizsgálatot a 10. cikkben előírt szabályoknak megfelelően képesített természetes személy végzi.

Az (1) bekezdés első albekezdéstől eltérve, a kevesebb mint 3 kg fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó berendezés, vagy a hermetikusan zárt berendezés, amelyet ilyenként címkéztek fel, és kevesebb mint 6 kg fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmaz 2016. december 31-ig nem tartozik a szivárgásvizsgálatra vonatkozó követelmény hatálya alá.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatokat az alábbiakban meghatározott gyakorisággal kell elvégezni:

a) a legalább 5 tonna, de kevesebb mint 50 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségű fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó berendezéseken legalább 12 havonta, illetve amennyiben szivárgásészlelő rendszert szereltek fel, legalább 24 havonta;

b) a legalább 50 tonna, de kevesebb mint 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségű fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó berendezéseken legalább hathavonta, illetve amennyiben szivárgásészlelő rendszert szereltek fel, legalább 12 havonta;

c) a legalább 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségű fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó berendezéseken legalább háromhavonta, illetve amennyiben szivárgásészlelő rendszert szereltek fel, legalább hathavonta.

(4) A (2) bekezdés d) pontjában említett, az (1) bekezdés szerinti, tűzvédelmi berendezésre vonatkozó követelmény a következő két feltétel teljesülése esetén tekintendő teljesültnek:

a) az ISO 14520 vagy az EN 15004 szabvány szerinti ellenőrzési rend működik, és

b) a tűzvédelmi berendezést a (3) bekezdésben előírt gyakorisággal ellenőrzik.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja e cikk (1) bekezdésével összhangban az említett bekezdésben foglalt minden egyes berendezéstípus tekintetében elvégzendő szivárgásvizsgálatokra vonatkozó követelményeket, azonosíthatja a berendezések legnagyobb valószínűséggel szivárgó alkatrészeit, valamint hatályon kívül helyezhető a 842/2006/EK rendelet 3. cikkének (7) bekezdése szerint elfogadott jogi aktusokat. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

5. cikk

Szivárgásészlelő rendszerek

(1) A legalább 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségű fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó, a 4. cikk (2) bekezdésének a)-d) pontjában felsorolt berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a berendezés fel legyen szerelve szivárgásészlelő rendszerrel, amely szivárgás esetén riasztja az üzemeltetőt vagy egy szervizelő vállalkozást.

(2) A legalább 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségű fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó, a 4. cikk (2) bekezdésének f) és g) pontjában felsorolt és 2017. január 1-jétől telepített berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a berendezés fel legyen szerelve szivárgásészlelő rendszerrel, amely szivárgás esetén riasztja az üzemeltetőt vagy egy szervizelő vállalkozást.

(3) Az e cikk (1) vagy (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, a 4. cikk (2) bekezdésének a)-d) és g) pontjában felsorolt berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a szivárgásészlelő rendszereket megfelelő működésük biztosítása érdekében legalább tizenkét havonta ellenőrizzék.

(4) Az e cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, a 4. cikk (2) bekezdése negyedik albekezdésének f) pontjában említett berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a szivárgásészlelő rendszereket megfelelő működésük biztosítása érdekében legalább 6 évente ellenőrizzék.

6. cikk

Nyilvántartás

(1) A 4. cikk (1) bekezdése értelmében a szivárgás szempontjából megvizsgálandó berendezések üzemeltetőinek mindegyik ilyen berendezésre vonatkozóan nyilvántartást kell létrehozniuk és vezetniük, amely tartalmazza a következő adatokat:

a) a beépített, fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyisége és típusa;

b) a telepítés, karbantartás vagy szervizelés során, vagy szivárgás miatt hozzáadott fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyisége;

c) a beépített fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségeit újrahasznosították vagy regenerálták-e, feltüntetve az újrahasznosító vagy regeneráló létesítmény nevét és címét és adott esetben a képesítési igazolás számát is;

d) a visszanyert, fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyisége;

e) a berendezés üzembe helyezését, szervizelését, karbantartását és adott esetben javítását vagy használaton kívül helyezését végző vállalkozás azonosító adatai, beleértve adott esetben a képesítési igazolás számát;

f) a 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerint végzett vizsgálatok időpontjai és eredményei;

g) a berendezés használaton kívül helyezése esetén a fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerésére és ártalmatlanítására tett intézkedések.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett nyilvántartás nem szerepel az illetékes tagállami hatóságok által létrehozott adatbázisban, a következő szabályok alkalmazandók:

a) az (1) bekezdésben említett üzemeltetőknek legalább öt évig meg kell őrizniük az említett bekezdésben említett nyilvántartást.

b) az üzemeltetők számára az (1) bekezdés e) pontjában említett tevékenységeket végző vállalkozásoknak legalább öt évig meg kell őrizniük a nyilvántartás egy példányát.

Az (1) bekezdésben említett nyilvántartást kérelemre az érintett tagállam illetékes hatósága vagy a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. Amennyiben az ilyen nyilvántartás környezeti információt tartalmaz, az adott esettől függően a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 18 ) vagy az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 19 ) alkalmazandó.

(3) A 11. cikk (4) bekezdésének alkalmazásában, a fluortartalmú üvegházhatású gázokat más, a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenységeket végző vállalkozások részére szolgáltató vállalkozásoknak nyilvántartást kell létrehozniuk a fluortartalmú üvegházhatású gázok vásárlóival kapcsolatos lényeges adatokról, amely tartalmazza a következő információkat:

a) a vásárlók képesítési igazolásának azonosító száma; és

b) az általuk vásárolt fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségét.

A fluortartalmú üvegházhatású gázokat szolgáltató vállalkozásoknak legalább öt évig meg kell őrizniük az ilyen nyilvántartást.

A fluortartalmú üvegházhatású gázokat szolgáltató vállalkozásoknak a nyilvántartást kérelemre az érintett tagállam illetékes hatósága vagy a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk. Amennyiben a nyilvántartás környezeti információt tartalmaz, az adott esettől függően a 2003/4/EK irányelv vagy az 1367/2006/EK rendelet alkalmazandó.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az e cikk (1) és (3) bekezdésében említett nyilvántartás formátumát, valamint létrehozásának és vezetésének módját. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

7. cikk

Fluortartalmú üvegházhatású gázok gyártással kapcsolatos kibocsátása

(1) A fluortartalmú vegyületek gyártóinak meg kell tenniük minden szükséges óvintézkedést annak érdekében, hogy

a) az előállítás;

b) a szállítás; és

c) a tárolás.

során a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátását.

Ez a cikk alkalmazandó az üvegházhatású gázok melléktermékként történő előállítására is.

(2) A 11. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, tilos a fluortartalmú üvegházhatású gázok és a II. mellékletben felsorolt gázok forgalomba hozatala, kivéve, ha - az esettől függően - a gyártó vagy az importőr az ilyen forgalomba hozatalkor bizonyítja, hogy a gyártási folyamat során - beleértve a fentebb említett gázok előállításához szükséges alapanyagok gyártását is - melléktermékként keletkező trifluor-metánt a rendelkezésre álló legjobb technikáknak megfelelően ártalmatlanítják vagy további felhasználás céljából visszanyerik.

Ezt a követelményt 2015. június 11-től kell alkalmazni.

8. cikk

Visszanyerés

(1) A nem hab formájában tárolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött berendezések és hűtőkamionok vagy hűtőpótkocsik hűtőegységei üzemeltetőinek e gázok újrahasznosítása, regenerálása vagy ártalmatlanítása céljából gondoskodniuk kell arról, hogy e gázok visszanyerését olyan természetes személyek végezzék, akik rendelkeznek a 10. cikkben előírt megfelelő képesítéssel.

Ez a kötelezettség az alábbi berendezések üzemeltetőire vonatkozik:

a) a helyhez kötött hűtő-, a helyhez kötött légkondicionáló és a helyhez kötött hőszivattyú-berendezések hűtőköre;

b) a hűtőkamionok vagy hűtőpótkocsik hűtőegységeinek hűtőköre

c) fluortartalmú üvegházhatású gázokból előállított oldószereket tartalmazó helyhez kötött berendezések;

d) helyhez kötött tűzvédelmi berendezések;

e) helyhez kötött elektromos kapcsolóberendezések.

(2) A fluortartalmú üvegházhatású gáz tárolására szolgáló tartályt közvetlenül az ártalmatlanítása előtt használó vállalkozás gondoskodik a maradékgázok megfelelő visszanyeréséről azok újrahasznosításának, regenerálásának vagy ártalmatlanításának biztosítása érdekében.

(3) Az (1) bekezdésben nem szereplő, fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések, így többek között a mobil berendezések üzemeltetőinek - amennyiben ez műszakilag megoldható és nem jár aránytalan költségekkel - gondoskodniuk kell a gázoknak az újrahasznosítás, regenerálás vagy ártalmatlanítás céljából történő, megfelelően képesített természetes személyek általi visszanyeréséről, illetve a gázok visszanyerés nélküli ártalmatlanításáról.

A 2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 20 ) hatálya alá nem tartozó közúti járművek légkondicionáló berendezéseiből származó fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerését megfelelően képesített természetes személyeknek kell végezniük.

A 2006/40/EK irányelv hatálya alá tartozó gépjárművek légkondicionáló berendezéseiből kibocsátott fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerése tekintetében csak a legalább a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelő képzési igazolással rendelkező természetes személyek tekinthetők megfelelően képesített személyeknek.

9. cikk

Gyártói felelősségi rendszerek

A hatályos uniós jogszabályok sérelme nélkül a tagállamok ösztönzik a fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerésével, valamint újrahasznosításával, regenerálásával és ártalmatlanításával kapcsolatos gyártói felelősségi rendszerek létrehozását.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az első bekezdés alapján tett intézkedéseikről.

10. cikk

Képzés és képesítés

(1) A (5) bekezdésben említett minimumkövetelmények alapján a tagállamok képesítési programokat - beleértve az értékelési folyamatokat is - hoznak létre, illetve a meglévő programokat e minimumkövetelmények alapján kiigazítják. A tagállamok biztosítják, hogy rendelkezésre álljon képzés a következő feladatokat végző természetes személyek számára:

a) a 4. cikk (2) bekezdésének a)-f) pontjában felsorolt berendezések telepítése, szervizelése, karbantartása, javítása vagy használaton kívül helyezése;

b) a 4. cikk (2) bekezdésének a)-e) pontjában említett berendezés 4. cikk (1) bekezdése szerinti szivárgásvizsgálat;

c) a fluortartalmú üvegházhatású gázoknak a 8. cikk (1) bekezdése szerinti visszanyerése.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy rendelkezésre álljanak a (5) bekezdésben említett minimumkövetelményeknek megfelelő képzési programok a 2006/40/EK irányelv hatálya alá tartozó gépjárművek légkondicionáló berendezéseiből kibocsátott fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerését végző természetes személyek számára.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben előírt képesítési programoknak és képzésnek az alábbiakra kell kiterjednie:

a) alkalmazandó szabályok és műszaki szabványok;

b) kibocsátásmegelőzés;

c) a fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerése;

d) a képesítési igazolásban foglalt típusú és méretű berendezések biztonságos kezelése;

e) a fluortartalmú üvegházhatású gázok felhasználását felváltó vagy csökkentő releváns technológiákkal és azok biztonságos kezelésével kapcsolatos információk.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott képesítési programok keretében kibocsátott képesítési igazolások feltétele, hogy a kérelmező megfelelt egy az (1), (3) és (5) bekezdés szerint létrehozott értékelés során.

(5) A képesítési programokra vonatkozó minimumkövetelmények a 303/2008/EK-306/2008/EK rendeletekben előírt minimumkövetelmények, illetve a (12) bekezdés értelmében meghatározott minimumkövetelmények. A képzési igazolásokra vonatkozó minimumkövetelmények a 307/2008/EK rendeletben előírt minimumkövetelmények, illetve a (12) bekezdés értelmében meghatározott minimumkövetelmények. E minimumkövetelményekben az (1) és az (2) bekezdésben említett minden egyes berendezéstípusra vonatkozóan meg kell határozni a szükséges gyakorlati készségeket és elméleti ismereteket - adott esetben a különféle tevékenységek szerint megkülönböztetve -, valamint a képesítési és a képzési igazolások kölcsönös elismerésének feltételeit.

(6) A (5) bekezdésben említett minimumkövetelmények alapján a tagállamok képesítési programokat hoznak létre - illetve a meglévő programokat e minimumkövetelmények alapján kiigazítják - azon vállalkozások számára, melyek a 4. cikk (2) bekezdésének a)-d) pontjában felsorolt berendezések telepítését, szervizelését, karbantartását, javítását vagy használaton kívül helyezését egyéb felek számára végzik.

(7) A 842/2006/EK rendeletnek megfelelően kiállított meglévő képesítési igazolások és képzési igazolások továbbra is érvényben maradnak, az eredeti kiállításuk szerinti feltételeknek megfelelően.

(8) A tagállamok biztosítják, hogy az (5) és a (7) bekezdésben meghatározott képesítési programokban képesítési igazolást szerzett valamennyi természetes személy hozzáférjen a következőket érintő információkhoz:

a) a (3) bekezdés e) pontjában említett technológiákra vonatkozó információkhoz., valamint

b) a fluortartalmú üvegházhatású gázokhoz képest alternatívát jelentő hűtőközeget tartalmazó berendezések kezelésével kapcsolatos hatályos szabályozási követelményekhez.

(9) A tagállamok biztosítják, hogy azon természetes személyek számára, akik a (3) bekezdésben említett kérdésekkel kapcsolatos ismereteiket frissíteni szeretnék, rendelkezésre álljon képzés.

(10) A tagállamok 2017. január 1-jéig értesítik a Bizottságot a képesítési és képzési programjaikról.

A tagállamok elismerik a más tagállamok által e cikkel összhangban kibocsátott képesítési igazolásokat és képzési igazolásokat. A tagállamok nem korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságát vagy a letelepedési szabadságot amiatt, hogy a képesítési igazolást másik tagállamban állították ki.

(11) Minden olyan vállalkozásnak, amely egy másik vállalkozást bíz meg az (1) bekezdésben említett valamely feladat elvégzésével, meg kell tennie az ahhoz szükséges ésszerű lépéseket, hogy meggyőződjön arról, hogy az általa megbízott vállalkozás rendelkezik a szükséges feladatok elvégzéséhez az e cikk értelmében szükséges képesítési igazolásokkal.

(12) Amennyiben e cikk alkalmazása céljából úgy tűnik, hogy a képzés és a képesítés tekintetében összehangoltabb megközelítésre van szükség, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a szükséges készségekre és ismeretekre vonatkozó minimumkövetelmények kiigazítása és naprakésszé tétele, a képesítés, illetve képzés igazolására vonatkozó részletes szabályok meghatározása, a kölcsönös elismerés feltételeinek megállapítása, valamint a 842/2006/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott jogi aktusok hatályon kívül helyezése céljából. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A Bizottság az e bekezdés által ráruházott hatáskör gyakorlása során figyelembe veszi a meglévő releváns minősítési vagy képesítési rendszereket.

(13) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az e cikk (10) bekezdésében említett értesítés formátumát, és hatályon kívül helyezheti a 842/2006/EK rendelet 5. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott jogi aktusokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(14) Amennyiben - lakosságának kis száma, és ebből eredően a fenti képzés és képesítés iránti alacsony igény miatt - a képesítés és képzés biztosítása tekintetében e cikkben foglalt kötelezettségek aránytalan terhet rónának valamely tagállamra, ennek az előírásnak a más tagállamokban kiállított képesítési igazolások elismerése révén is meg lehet felelni.

Az e bekezdést alkalmazó tagállamok tájékoztatják erről a Bizottságot, amely tájékoztatja a többi tagállamot.

(15) E cikk rendelkezései semmilyen tekintetben nem korlátozzák a tagállamokat abban, hogy további képesítési és képzési programokat hozzanak létre az (1) bekezdésben említett berendezésektől eltérő berendezések tekintetében.

III. FEJEZET

FORGALOMBA HOZATAL ÉS A FELHASZNÁLÁS ELLENŐRZÉSE

11. cikk

A forgalomba hozatalra vonatkozó korlátozások

(1) Bizonyos, a III. mellékletben felsorolt termékeket és berendezéseket - a katonai felszerelések kivételével - tilos forgalomba hozni a mellékletben meghatározott időponttól, adott esetben az e termékekben vagy berendezésekben található fluortartalmú üvegházhatású gáz típusa vagy globális felmelegedési potenciálja szerinti megkülönböztetést alkalmazva.

(2) Az (1) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik az olyan berendezésekre, amelyekről a 2009/125/EK irányelv értelmében elfogadott környezetbarát tervezési követelmények megállapítják, hogy - mivel üzemelésük során nagyobb energiahatékonyság érhető el - teljes életciklusukra számított, széndioxid-egyenértékben kifejezett kibocsátásuk alacsonyabb, mint azon egyenértékű berendezéseké, amelyek megfelelnek a vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeknek és nem tartalmaznak fluorozott szénhidrogéneket.

(3) Valamely tagállam illetékes hatóságának indoklással ellátott kérését követően, és e rendelet célkitűzéseinek figyelembevételével, a Bizottság kivételes esetben, végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb négy évre mentességet engedélyezhet a III. mellékletben felsorolt olyan termékek és berendezések forgalomba hozatalának lehetővé tétele érdekében, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, illetve ilyen gázokkal működnek, amennyiben bizonyított, hogy:

a) egy adott termék vagy berendezésdarab, vagy termékek vagy berendezések bizonyos kategóriái esetében nem állnak rendelkezésre alternatívák, illetve azok műszaki vagy biztonsági okokból nem alkalmazhatók; vagy

b) a műszakilag életképes és biztonságos alternatívák alkalmazása aránytalan költségekkel járna.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4) Azoknak a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, vagy ilyen gázokkal működtetett berendezéseknek a telepítése, szervizelése, karbantartása, javítása vagy használaton kívül helyezése céljából, amelyek a 10. cikk alapján képesítési igazoláshoz vagy képzési igazoláshoz kötöttek, csak olyan vállalkozások értékesíthetnek, illetve vásárolhatnak fluortartalmú üvegházhatású gázokat, amelyek rendelkeznek a 10. cikk szerinti vonatkozó képesítési igazolással vagy képzési igazolással, vagy olyan vállalkozások, amelyek a 10. cikk (2) és (5) bekezdésének megfelelő képesítési igazolással vagy képzési igazolással rendelkező személyeket foglalkoztatnak. Ez a bekezdés nem akadályozza meg, hogy a képesítéssel nem rendelkező olyan vállalkozások, amelyek nem végzik az e bekezdés első mondatában említett tevékenységeket, összegyűjtsék vagy szállítsák a fluortartalmú üvegházhatású gázokat.

(5) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal töltött, nem hermetikusan zárt berendezések csak abban az esetben értékesíthetők a végfelhasználó számára, ha az igazolja, hogy azok telepítését a 10. cikknek megfelelően képesített vállalkozás fogja elvégezni.

(6) A Bizottság a tagállamok által rendelkezésre bocsátott adatok alapján összegyűjti a hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú- berendezésekben, illetve habokban a fluortartalmú üvegházhatású gázokat alkalmazó helyettesítő technológiákra vonatkozó tagállami kódokkal, szabványokkal vagy jogszabályokkal kapcsolatos információkat.

A Bizottság az első albekezdés alapján összegyűjtött információkról 2017. január 1-jéig összegző jelentést tesz közzé.

12. cikk

Címkézés, valamint a termék és a berendezés ismertetője

(1) A második albekezdésben felsorolt, fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, illetve ilyen gázokkal működtetett termékek és berendezések kizárólag a megfelelő címkézéssel hozhatók forgalomba. Ez csak az alábbiakra alkalmazandó:

a) hűtőberendezések;

b) légkondicionáló berendezések;

c) hőszivattyúk;

d) tűzvédelmi berendezések;

e) elektromos kapcsolóberendezések;

f) fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó aeroszolos adagolók, a gyógyszerek bejuttatására szánt adagolószelepes inhalátorok kivételével;

g) minden, fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó tartály;

h) fluortartalmú üvegházhatású gázokból előállított oldószerek;

i) szerves Rankine-ciklusok.

(2) A 11. cikk (3) bekezdése szerint mentesség hatálya alá tartozó termékeket vagy berendezéseket ennek megfelelően kell címkézni, annak feltüntetésével, hogy az adott terméket vagy berendezést kizárólag arra a célra lehet felhasználni, amelyre az említett cikk szerinti mentesség vonatkozik.

(3) Az (1) bekezdésben előírt címkén a következőket kell feltüntetni:

a) tájékoztatás arról, hogy a termék vagy berendezés fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaz, illetve ilyen gázokkal működik;

b) az adott fluortartalmú üvegházhatású gázok elfogadott ipari megnevezése, vagy - ilyen megnevezés hiányában - kémiai neve;

c) 2017. január 1-jétől a termékben vagy berendezésben lévő fluortartalmú üvegházhatású gázok tömegben és CO2-egyenértékben kifejezett mennyisége, illetve az a fluortartalmú üvegházhatású gáz mennyiség, amelyre a berendezést tervezték, valamint e gázok globális felmelegedési potenciálja.

Az (1) bekezdésben előírt címkén fel kell tüntetni a következő információkat, amennyiben azok helytállóak:

a) tájékoztatás arról, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázokat hermetikusan zárt berendezés tartalmazza;

b) tájékoztatás arról, hogy a gyártó műszaki specifikációja szerint egy adott elektromos kapcsolóberendezés igazolt szivárgási mértéke kevesebb mint évi 0,1 %.

(4) A címkének jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie, és az alábbiak valamelyikét:

a) a fluortartalmú üvegházhatású gázok töltésére vagy visszanyerésére létesített csatlakozók mellett; vagy

b) a termék, illetve berendezés azon részén kell elhelyezni, amely a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazza.

A címkét azon tagállam hivatalos nyelvein kell feltüntetni, amelyben a terméket vagy berendezést forgalomba hozzák.

(5) A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó habok és előre kevert poliol csak abban az esetben hozható forgalomba, ha a fluortartalmú üvegházhatású gázokat megnevezi egy az elfogadott ipari megnevezést vagy - ilyen megnevezés hiányában - a kémiai nevet tartalmazó címke. A címkén egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a hab vagy az előre kevert poliol fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaz. Keményhab lapok esetében ezt az információt jól olvashatóan és eltávolíthatatlan módon fel kell tüntetni a lapokon.

(6) A regenerált vagy újrahasznosított fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy az anyagot regenerálták, illetve újrahasznosították, és a címkén fel kell tüntetni a tételszámra, valamint a regeneráló, illetve újrahasznosító létesítmény nevére és címére vonatkozó információkat.

(7) Az ártalmatlanítás céljából forgalomba hozott fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalmát kizárólag ártalmatlanítani lehet.

(8) A közvetlen kivitel céljából forgalomba hozott fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalma kizárólag közvetlen kivitelre használható.

(9) A katonai felszerelésekben való felhasználás céljából forgalomba hozott fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalma kizárólag erre a célra használható.

(10) A félvezetőgyártó ágazatban a félvezető anyagok marása, vagy a gőzfázisú kémiai rétegelőállítás céljára szolgáló kamrák tisztítása céljából forgalomba hozott fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalma kizárólag erre a célra használható.

(11) Az alapanyagként történő felhasználás céljából forgalomba hozott fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalma kizárólag alapanyagként használható.

(12) A gyógyszerek bejuttatására szánt adagolószelepes inhalátorok előállítása céljából forgalomba hozott fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalma kizárólag erre a célra használható.

(13) A (3) és a (5) bekezdésben említett információknak az érintett termékek és berendezések használati útmutatójában is szerepelniük kell.

A 150-es vagy annál nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések esetében ezeket az információkat a reklámozáshoz használt leírásokban is fel kell tüntetni.

(14) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az (1) és a (4)-(12) bekezdésben említett címkék formátumát, és hatályon kívül helyezheti a 842/2006/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott jogi aktusokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(15) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy adott esetben a kereskedelmi vagy a műszaki fejlődésre tekintettel a 22. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (4)-(12) bekezdésben előírt címkézési követelmények módosítása tekintetében.

13. cikk

A felhasználás ellenőrzése

(1) A kén-hexafluorid magnézium-fröccsöntésben és magnézium-fröccsöntési ötvözetek újrahasznosításában való használata tilos.

Az évente kevesebb mint 850 kg kén-hexafluoridot felhasználó létesítményekre - a magnézium-fröccsöntés és a magnézium-fröccsöntési ötvözetek újrahasznosítása tekintetében - ez a tilalom csak 2018. január 1-jétől vonatkozik.

(2) A kén-hexafluoridot tilos járművek gumiabroncsainak feltöltéséhez használni.

(3) 2020. január 1-jétől tilos a 2 500 -as vagy annál nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat a legalább 40 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő hűtőközeget tartalmazó hűtőberendezések szervizeléséhez vagy karbantartásához használni.

Ez a bekezdés nem vonatkozik a katonai felszerelésekre vagy a termékek - 50 °C-os hőmérséklet alá történő hűtésére tervezett berendezésekre.

2030. január 1-jéig az első albekezdésben említett tilalom nem vonatkozik a fluortartalmú üvegházhatású gázok következő kategóriáira:

a) azokra a legalább 2 500 -as globális felmelegedési potenciállal rendelkező regenerált fluortartalmú üvegházhatású gázokra, amelyeket meglévő hűtőberendezések karbantartásához vagy szervizeléséhez használnak fel, feltéve, hogy azokat a 12. cikk (6) bekezdésének megfelelően címkével látták el.

b) a legalább 2 500 -as globális felmelegedési potenciállal rendelkező újrahasznosított fluortartalmú üvegházhatású gázokra, amelyeket meglévő hűtőberendezések karbantartásához vagy szervizeléséhez használnak fel, feltéve, hogy azokat ilyen berendezésekből nyerték vissza. Az ilyen újrahasznosított gázokat csak az a vállalkozás használhatja fel, amely karbantartás vagy szervizelés részeként azokat visszanyerte, vagy amely részére a visszanyerést karbantartás vagy szervizelés részeként elvégezték.

Az első albekezdésben említett tilalom nem vonatkozik az olyan hűtőberendezésekre, amelyek tekintetében a 11. cikk (3) bekezdése értelmében mentességet engedélyeztek.

14. cikk

Berendezések előtöltése fluorozott szénhidrogénekkel

(1) 2017. január 1-jétől a fluorozott szénhidrogénekkel töltött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha az e berendezésekbe töltött fluorozott szénhidrogének a IV. fejezetben említett kvótarendszerben beszámításra kerültek.

(2) Az (1) bekezdésben említett, előtöltött berendezések forgalomba hozatalakor a berendezések gyártóinak és importőreinek gondoskodniuk kell az (1) bekezdés előírásainak való megfelelés teljes körű dokumentációjáról, és megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítaniuk.

2018. január 1-től kezdődően, amennyiben a berendezések olyan fluorozott szénhidrogéneket tartalmaznak, amelyeket a berendezésekbe való töltésüket megelőzően nem hoztak forgalomba, az említett berendezések importőreinek minden év március 31-ig gondoskodniuk kell arról, hogy egy auditor a megelőző naptári év tekintetében ellenőrizze a dokumentáció és a megfelelőségi nyilatkozat pontosságát. Az auditornak a következő feltételek valamelyikének meg kell felelnie:

a) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 21 ) szerint akkreditált; vagy

b) az érintett tagállam jogszabályainak megfelelően pénzügyi kimutatások ellenőrzésére akkreditált.

Az (1) bekezdésben említett berendezések gyártóinak és importőreinek a berendezések forgalomba hozatalát követően legalább öt évig meg kell őrizniük a dokumentációt és a megfelelőségi nyilatkozatot. Azok az importőrök, amelyek olyan előtöltött berendezéseket hoznak forgalomba, amelyek az említett berendezésbe való töltést megelőzően a forgalomba nem hozott fluorozott szénhidrogéneket tartalmaznak, gondoskodnak arról, hogy a 17. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerint nyilvántartásba legyenek véve.

(3) Az (1) bekezdésben említett berendezések gyártói és importőrei a megfelelőségi nyilatkozat kiállításával felelősséget vállalnak az (1) és a (2) bekezdésben szereplő előírások teljesítéséért.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az e cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett megfelelőségi nyilatkozatra, illetve független ellenőr általi ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

IV. FEJEZET

A FORGALOMBA HOZOTT FLUOROZOTT SZÉNHIDROGÉNEK MENNYISÉGÉNEK CSÖKKENTÉSE

15. cikk

A forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének mennyiségének csökkentése

(1) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a gyártók és az importőrök által az Unión belül évente forgalomba hozható fluorozott szénhidrogének mennyisége az adott évben ne haladja meg az V. melléklet szerint kiszámított maximális mennyiséget.

A gyártó és az importőr gondoskodik arról, hogy az általa forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének V. melléklet szerint kiszámított mennyisége ne haladja meg a számára a 16. cikk (5) bekezdése szerint kiosztott vagy rá a 18. cikk szerint átruházott kvótát.

(2) Ez a cikk nem vonatkozik az évente kevesebb mint 100 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő fluorozott szénhidrogént gyártókra vagy importálókra.

Ez a cikk nem vonatkozik a fluorozott szénhidrogének következő kategóriáira:

a) az Unióba ártalmatlanítás céljából importált fluorozott szénhidrogének;

b) a gyártó által takarmányalapanyagként felhasznált, vagy a gyártó vagy importőr által vállalkozásoknak alapanyagként történő felhasználás céljából közvetlenül átadott fluorozott szénhidrogének;

c) a gyártó vagy importőr által vállalkozásoknak az Unióból történő kivitel céljából közvetlenül átadott fluorozott szénhidrogének, amennyiben azokat ezt követően - a kivitelt megelőzően - az Unióban nem bocsátják semmilyen más fél rendelkezésére;

d) a gyártó vagy importőr által katonai felszerelésekben való felhasználás céljából közvetlenül átadott fluorozott szénhidrogének;

e) a gyártó vagy importőr által a félvezetőgyártó ágazatban működő vállalkozásoknak a félvezető anyagok marása, vagy a gőzfázisú kémiai rétegelőállítás céljára szolgáló kamrák tisztítása céljából közvetlenül átadott fluorozott szénhidrogének;

f) 2018. január 1-jétől kezdődően a gyártó vagy importőr által gyógyszerek bejuttatására szánt adagolószelepes inhalátorokat gyártó vállalkozásoknak közvetlenül átadott fluorozott szénhidrogének.

(3) E cikk, valamint a 16., 18., 19. és 25. cikk nem alkalmazandó az előre kevert poliolban található fluorozott szénhidrogénekre.

(4) Valamely tagállam illetékes hatóságának indoklással ellátott kérésére és e rendelet célkitűzéseinek figyelembevételével a Bizottság kivételes esetben, végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb négy évre mentességet engedélyezhet annak érdekében, hogy az (1) bekezdésben meghatározott, kvótára vonatkozó követelmény alól mentesítsen meghatározott alkalmazásokban való felhasználásra szánt fluorozott szénhidrogéneket, illetve a termékek vagy berendezések bizonyos kategóriáit, amennyiben a kérelmező bizonyította, hogy:

a) e konkrét alkalmazások, termékek vagy berendezések esetében nem állnak rendelkezésre alternatívák, illetve azok műszaki vagy biztonsági okokból nem alkalmazhatók; és

b) nem biztosítható oly módon a fluorozott szénhidrogénekkel való megfelelő ellátás, hogy az ne járjon aránytalan költségekkel.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

16. cikk

A fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó kvóták kiosztása

(1) A Bizottság 2014. október 31-ig végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a 842/2006/EK rendelet 6. cikke szerint adatokat közlő gyártókra és importőrökre vonatkozó referenciaértéket a 2009 és 2012 között a gyártó vagy az importőr által - azok jelentései szerint - forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének mennyiségének éves átlaga alapján. A referenciaértékeket e rendelet V. mellékletének megfelelően kell kiszámítani.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2) Azok a gyártók vagy importőrök, amelyek a 842/2006/EK rendelet 6. cikke szerint az (1) bekezdésben említett referencia-időszakra vonatkozóan nem jelentették be a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalát, nyilatkozhatnak arról, hogy a következő évben fluorozott szénhidrogéneket szándékoznak forgalomba hozni.

A nyilatkozatot a Bizottságnak kell címezni, és abban meg kell határozni a fluorozott szénhidrogének típusát és várhatóan forgalomba hozott mennyiségét.

A Bizottság e nyilatkozatok benyújtásának határidejéről közleményt tesz közzé. A nyilatkozat e cikk (2) és (4) bekezdése szerinti benyújtása előtt a vállalkozásoknak be kell jegyeztetniük magukat a 17. cikk szerinti nyilvántartásba.

(3) A Bizottság 2017. október 31-ig, majd azt követően háromévente újraszámítja az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett gyártókra és importőrökre vonatkozó referenciaértékeket a 2015. január 1-jétől jogszerűen forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének 19. cikk szerint bejelentett mennyiségének a rendelkezésre álló évek tekintetében kiszámított éves átlaga alapján. A Bizottság e referenciaértékeket végrehajtási jogi aktusok útján határozza meg.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4) Azok a gyártók vagy importőrök, amelyek számára referenciaértéket állapítottak meg, további várható mennyiséget jelenthetnek be a (2) bekezdésben meghatározott eljárás szerint.

(5) A Bizottság a VI. mellékletben foglalt kiosztási mechanizmust alkalmazva 2015-től kezdődően minden évre kiosztja az egyes gyártók és importőrök számára a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó kvótákat.

Kvóta csak az Unióban letelepedett gyártók vagy importőrök részére osztható ki, illetve azon gyártók vagy importőrök részére, amelyek az Unióban letelepedett egyedüli képviselőt bíztak meg az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelés biztosítása céljából. Az egyedüli képviselő lehet ugyanaz, mint az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 22 ) 8. cikke értelmében megbízott egyedüli képviselő.

Az egyedüli képviselőnek meg kell felelnie a gyártók és importőrök tekintetében e rendelet által támasztott valamennyi kötelezettségnek.

17. cikk

Nyilvántartás

(1) A Bizottság 2015. január 1-jéig létrehozza a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó kvóták elektronikus nyilvántartását, és biztosítja annak működését. (a továbbiakban: a nyilvántartás)

Kötelező bejegyeztetniük magukat a nyilvántartásba a következőknek:

a) azok a gyártók és importőrök, amelyek a 16. cikk (5) bekezdése értelmében fluorozott szénhidrogénekre vonatkozóan forgalombahozatali kvótát kaptak;

b) azok a vállalkozások, amelyekre a 18. cikk értelmében kvótát ruháztak át;

c) azok a gyártók és importőrök, amelyek jelezték, hogy szándékukban áll benyújtani a 16. cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot;

d) azok a gyártók és importőrök, amelyek a 15. cikk (2) bekezdése második albekezdésének a)-g) pontjában felsorolt célokra fluorozott szénhidrogéneket szolgáltatnak, illetve azok a vállalkozások, amelyek ilyen célokra fluorozott szénhidrogéneket kapnak;

e) azok az importőrök, amelyek a 14. cikknek megfelelően olyan előtöltött berendezéseket hoznak forgalomba, amelyek a berendezésbe való töltést megelőzően forgalomba nem hozott fluorozott szénhidrogéneket tartalmaznak.

A bejegyeztetést a Bizottságnak benyújtott kérelem útján kell végrehajtani, a Bizottság által meghatározandó eljárásoknak megfelelően.

(2) A Bizottság szükség esetén végrehajtási jogi aktusok útján biztosíthatja a nyilvántartás zavartalan működését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a bejegyzett gyártók és importőrök e nyilvántartáson keresztül tájékoztatást kapjanak a kiosztott kvótákról, valamint a kvóták kiosztási időszak alatti bármely módosításáról.

(4) A tagállamok illetékes hatóságai - a vámhatóságokat is beleértve - tájékoztatás céljából hozzáférést kapnak a nyilvántartáshoz.

18. cikk

Kvóták átruházása és a kvótáknak az importált berendezésekben lévő fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatala céljából történő felhasználásának az engedélyezése

(1) Bármely gyártó vagy importőr, amelyre vonatkozóan a 16. cikk (1) vagy (3) bekezdése szerint referenciaértéket állapítottak meg, és amely a 16. cikk (5) bekezdése értelmében kvótát kapott, a 17. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásban teljes egészében vagy részben átruházhatja kvótáját az Unión belül egy másik gyártóra vagy importőrre, illetve egy másik olyan gyártóra vagy importőrre, amelynek az Unióban való képviseletét a 16. cikk (5) bekezdésének második és harmadik albekezdésében említett egyedüli képviselő látja el.

(2) Valamennyi olyan gyártó vagy importőr, amelynek részére a 16. cikk (1) és (3) bekezdése értelmében kvótát osztottak ki, vagy amelynek részére az e cikk (1) bekezdése szerint kvótát ruháztak át, engedélyezheti, hogy valamely más vállalkozás felhasználja a kvótáját a 14. cikkben foglaltak céljára.

Azon gyártók vagy importőrök, amelyek részére kizárólag a 16. cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozat alapján osztottak ki kvótát, csak abban az esetben engedélyezhetik, hogy valamely más vállalkozás felhasználja a kvótájukat a 14. cikkben foglaltak céljára, ha az engedélyező gyártó vagy importőr a megfelelő mennyiségű fluorozott szénhidrogént ténylegesen átadja.

A 15. és a 16. cikk, valamint a 19. cikk (1) és (6) bekezdése alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy az engedélyező gyártó vagy importőr az adott mennyiségű fluorozott szénhidrogént az engedély megadásakor hozza forgalomba. A Bizottság kérheti, hogy az engedélyező gyártó vagy importőr igazolja, hogy fluorozott szénhidrogének szolgáltatásával foglalkozik.

V. FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL

19. cikk

Az I. vagy II. mellékletben felsorolt anyagok előállítására, behozatalára, kivitelére, alapanyagként történő felhasználására és ártalmatlanítására vonatkozó jelentéstétel

(1) Minden olyan gyártó, importőr és exportőr, amely az előző naptári évben fluortartalmú üvegházhatású gázokból és a II. mellékletben felsorolt gázokból egy metrikus tonnánál vagy 100 tonna CO2-egyenértéknél nagyobb mennyiséget állított elő, importált vagy exportált, 2015. március 31-ig és azt követően évente köteles jelentésben közölni a Bizottsággal a VII. mellékletben meghatározott, az adott naptári évben az egyes anyagokra vonatkozó adatokat. E bekezdés azokra a vállalkozásokra is alkalmazandó, amelyek a 18. cikk (1) bekezdése szerint részesülnek kvótában.

(2) Minden olyan vállalkozás, amely az előző naptári évben fluortartalmú üvegházhatású gázokból és a II. mellékletben felsorolt gázokból egy metrikus tonnánál vagy 1 000 tonna CO2-egyenértéknél nagyobb mennyiséget ártalmatlanított, 2015. március 31-ig és azt követően évente köteles jelentésben közölni a Bizottsággal a VII. mellékletben meghatározott, az adott naptári évben az egyes anyagokra vonatkozó adatokat.

(3) Minden olyan vállalkozás, amely az előző naptári évben fluortartalmú üvegházhatású gázokból 1 000 tonna CO2-egyenértéknél nagyobb mennyiséget használt fel alapanyagként, 2015. március 31-ig és azt követően évente köteles jelentésben közölni a Bizottsággal a VII. mellékletben meghatározott, az adott naptári évben az egyes anyagokra vonatkozó adatokat.

(4) Minden olyan vállalkozás, amely az előző naptári évben a termékekben és berendezésekben található fluortartalmú üvegházhatású gázokból és a termékekben és berendezésekben található, II. mellékletben felsorolt gázokból 500 tonna CO2-egyenértéknél nagyobb mennyiséget hozott forgalomba, 2015. március 31-ig és azt követően évente köteles jelentésben közölni a Bizottsággal a VII. mellékletben meghatározott, az adott naptári évben az egyes anyagokra vonatkozó adatokat.

(5) Azok az importőrök, amelyek olyan előtöltött berendezéseket hoznak forgalomba, amelyek a berendezésbe való töltést megelőzően a forgalomba nem hozott fluorozott szénhidrogéneket tartalmaznak, a 14. cikk (2) bekezdése szerint kiállított ellenőrzési dokumentációt nyújtanak be a Bizottságnak.

(6) 2015. június 30-ig és azt követően évente minden olyan vállalkozás, amely az (1) bekezdés értelmében köteles jelentést tenni a 10 000 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő, vagy azt meghaladó fluorozott szénhidrogén előző naptári évben történt forgalomba hozataláról, gondoskodik továbbá arról, hogy az adatok pontosságát független auditor ellenőrizze. Az auditornak a következő feltételek egyikének meg kell felelnie:

a) a 2003/87/EK irányelv szerint akkreditált; vagy

b) az érintett tagállam jogszabályainak megfelelően pénzügyi kimutatások ellenőrzésére akkreditált.

A vállalkozásoknak legalább öt évig meg kell őrizniük az ellenőrzésről készült jelentést. Az ellenőrzésről készült jelentésbe kérelemre betekintést kell biztosítani az érintett tagállam illetékes hatósága és a Bizottság számára.

(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az e cikkben említett jelentések formátumát és benyújtásának módját.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(8) A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz az e cikk értelmében a részére átadott információk bizalmas kezelése érdekében.

20. cikk

A kibocsátási adatok összegyűjtése

A tagállamok az e rendeletben említett érintett ágazatok számára jelentéstételi rendszereket hoznak létre annak érdekében, hogy ily módon a lehető legtöbb kibocsátási adat álljon a rendelkezésükre.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Felülvizsgálat

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 22. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által elfogadott új, a felsorolt anyagok globális felmelegedési potenciáljára vonatkozó értékelő jelentések vagy a montreali jegyzőkönyv tudományos értékelő testületének a felsorolt anyagok globális felmelegedési potenciáljára vonatkozó új jelentései alapján naprakésszé tegye az I., II. és IV. mellékletet.

(2) A 19. cikknek megfelelően bejelentett, forgalomba hozatallal kapcsolatos információk és a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos, a 20. cikk szerint rendelkezésre bocsátott információk, valamint a tagállamoktól érkező idevágó információk alapján a Bizottság figyelemmel kíséri e rendelet alkalmazását és hatásait.

A Bizottság legkésőbb 2020. december 31-ig jelentést tesz közzé a fluorozott szénhidrogének uniós piacon való elérhetőségéről.

A Bizottság e rendelet hatásairól legkésőbb 2022. december 31-ig átfogó jelentést tesz közzé, amely mindenekelőtt a következőket tartalmazza:

a) a fluorozott szénhidrogének iránt 2030-ig és azt követően jelentkező keresletre vonatkozó előrejelzés;

b) annak értékelése, hogy az Unió és tagállamai részéről szükség van-e további intézkedésekre a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén már meglévő, illetve az új nemzetközi kötelezettségek fényében;

c) az alternatív hűtőközegekre való átálláshoz kapcsolódó európai és nemzetközi szabványok, biztonságra vonatkozó nemzeti jogszabályok és tagállami építési kódexek áttekintése;

d) a III. mellékletben fel nem sorolt termékek és berendezések esetében a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések műszakilag megvalósítható és költséghatékony alternatívái rendelkezésre állásának az áttekintése, az energiahatékonysági szempontok figyelembevételével.

(3) A Bizottság legkésőbb 2017. július 1-jéig jelentést tesz közzé, amelyben értékeli a III. melléklet 13. pontja szerinti tilalmat, megvizsgálva mindenekelőtt a szóban forgó rendelkezésben említett csoportaggregátos központi hűtőrendszerek költséghatékony, műszakilag megvalósítható, energiahatékony és megbízható alternatíváinak a rendelkezésre állását. E jelentés alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a III. melléklet 13. pontja szerinti rendelkezés módosítása céljából.

(4) A Bizottság legkésőbb 2020. július 1-jéig jelentést tesz közzé, amelyben megvizsgálja, hogy léteznek-e olyan költséghatékony, műszakilag megvalósítható, energiahatékony és megbízható alternatívák, amelyek az új, középfeszültségű másodlagos kapcsolóberendezésekben és az új, kis méretű, osztott mono légkondicionáló rendszerekben lehetővé teszik a fluortartalmú üvegházhatású gázok felváltását, és adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a III. mellékletben szereplő lista módosítása céljából.

(5) A Bizottság legkésőbb 2017. július 1-jéig jelentést tesz közzé, amelyben értékeli a kvótakiosztási módszert - az ingyenes kvótakiosztás hatásait is beleértve -, valamint az e rendelet tagállami végrehajtásának és adott esetben egy, a fluorozott szénhidrogénekről szóló esetleges nemzetközi megállapodásnak a költségeit. E jelentés alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az alábbiak céljából:

a) a kvótakiosztási rendszer módosítása;

b) az esetleges bevételek megfelelő elosztási módszerének a kialakítása.

(6) A Bizottság legkésőbb 2017. január 1-jéig jelentést tesz közzé, amelyben megvizsgálja a fluortartalmú üvegházhatású gázok felváltását vagy használatának csökkentését célzó, alternatív hűtőközegek biztonságos kezelésével kapcsolatban természetes személyek részére nyújtandó képzésre vonatkozó uniós jogszabályokat, és adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a vonatkozó uniós jogszabályok módosítása céljából.

22. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2) A Bizottság 12. cikk (15) bekezdésében és 21. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2014. június 10-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb az ötéves időszak lejártát megelőzően legkésőbb kilenc hónappal jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást a meghosszabbítással szemben legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok letelte előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik további ötéves időtartamokra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikk (15) bekezdésében és a 21. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 12. cikk (15) bekezdésének és a 21. cikk (1) bekezdésének értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

23. cikk

Konzultációs fórum

A Bizottság e rendelet végrehajtása során biztosítja a tagállamok képviselőinek, valamint a civil társadalom - többek között a környezetvédelmi szervezetek -, a gyártók, az üzemeltetők és a képesítéssel rendelkező személyek képviselőinek a kiegyensúlyozott részvételét. E célból konzultációs fórumot hoz létre a fent említett felek számára, hogy azok a fórum keretei között ülésezve tanácsadással szolgáljanak és szakértelmet biztosítsanak a Bizottság részére e rendelet végrehajtásával kapcsolatban, különösen ami a fluortartalmú üvegházhatású gázok alternatíváinak a rendelkezésre állását illeti, ezen alternatívák használatának környezeti, műszaki, gazdasági és biztonsági vonatkozásait is beleértve. A konzultációs fórum eljárási szabályzatát a Bizottság alakítja ki, és azt közzé kell tenni.

24. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Amennyiben a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

25. cikk

Szankciók

(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítására. A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A tagállamok a szankciókra vonatkozó szabályokról legkésőbb 2017. január 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul közlik vele az e szabályokat érintő minden későbbi módosítást is.

(2) Az (1) bekezdésben említett szankciókon túlmenően azok a vállalkozások, amelyek túllépték a 16. cikk (5) bekezdése szerint számukra kiosztott vagy a 18. cikk szerint rájuk átruházott, a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozó kvótát, a túllépés észlelését követő kiosztási időszakra csak csökkentett kvótát kaphatnak.

A csökkentés mértékének a kvótatúllépés mértéke 200 %-ának kell lennie. Amennyiben a csökkentés mértéke meghaladja a túllépés észlelését követő kiosztási időszakra a 16. cikk (5) bekezdése értelmében kiosztandó kvótát, a vállalkozás erre a kiosztási időszakra nem kaphat kvótát, az azt követő kiosztási időszakokra kiosztandó kvótát pedig hasonlóképpen csökkenteni kell mindaddig, amíg a csökkentés teljes mértéke levonásra nem kerül.

26. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 842/2006/EK rendelet 2015. január 1-jén hatályát veszti, ez azonban nem érinti a rendelet előírásainak a rendeletben foglalt ütemterv szerinti teljesítését.

Az 1493/2007/EK, 1494/2007/EK, 1497/2007/EK, 1516/2007/EK, 303/2008/EK, 304/2008/EK, 305/2008/EK, 306/2008/EK, 307/2008/EK és 308/2008/EK rendeletek azonban továbbra is hatályban maradnak és továbbra is alkalmazandók, amennyiben és amíg a Bizottság az e rendelet értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy végrehajtási jogi aktus útján hatályon kívül nem helyezi azokat.

A 842/2006/EK rendeletre történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a VIII. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

27. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdetének időpontja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

AZ 1. CIKK 2. PONTJÁBAN HIVATKOZOTT FLUORTARTALMÚ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK

II. MELLÉKLET

A 19. CIKK SZERINT JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉG HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ, EGYÉB FLUORTARTALMÚ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK

III. MELLÉKLET

A 11. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT FORGALOMBAHOZATALI TILALMAK

IV. MELLÉKLET

A KEVERÉK TELJES GLOBÁLIS FELMELEGEDÉSI POTENCIÁLJÁNAK (GWP) KISZÁMÍTÁSÁRA VONATKOZÓ MÓDSZER

A keverék GWP-jét eltérő rendelkezés hiányában az egyes anyagok - ideértve a fluortartalmú üvegházhatású gázoktól eltérő anyagokat is - GWP-jükkel szorzott tömegarányai összegének súlyozott átlagaként kell kiszámítani.

ahol a % a +/- 1 %-os tűréshatárral megengedett tömeg szerinti hozzájárulás.

Például: a képletet egy 60 %-ban dimetil-étert, 10 %-ban HFC-152a-t és 30 %-ban izobutánt tartalmazó gázelegyre alkalmazva:

→ Teljes GWP = 13,9

A keverékek GWP-jét az alábbi, nem fluortartalmú anyagok GWP-je alapján kell kiszámítani. Az e mellékletben fel nem sorolt, egyéb anyagokra vonatkozóan a 0 alapértelmezett értéket kell használni.

V. MELLÉKLET

A FLUOROZOTT SZÉNHIDROGÉNEK FORGALOMBA HOZATALÁRA VONATKOZÓ MAXIMÁLIS MENNYISÉG, REFERENCIAÉRTÉKEK ÉS KVÓTÁK KISZÁMÍTÁSA

A 15. cikk (1) bekezdésében említett maximális mennyiség kiszámításához a 2009 és 2012 között az Unióban forgalomba hozott összmennyiség éves átlagára az alábbi százalékokat kell alkalmazni. 2018-tól kezdődően a 15. cikk (1) bekezdésében említett maximális mennyiség kiszámításához a 2009 és 2012 között az Unióban forgalomba hozott összmennyiség éves átlagára az alábbi százalékokat kell alkalmazni, majd az így kapott értékből - a rendelkezésre álló adatok alapján - le kell vonni a 15. cikk (2) bekezdése értelmében mentességet élvező felhasználások céljából forgalomba hozott mennyiségeket.

A fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozóan a 15. és 16. cikkben említett maximális mennyiséget, referenciaértékeket és kvótákat az összes fluorozottszénhidrogén-típus tonna CO2-egyenértékben kifejezett mennyiségének összegeként kell kiszámítani.

A fluorozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozóan a 15. és 16. cikkben említett referenciaértékek és kvóták kiszámítását a gyártók és importőrök által a referenciaidőszak vagy a kiosztási időszak során az Unióban forgalomba hozott fluorozott szénhidrogének mennyisége alapján kell elvégezni, kihagyva azonban a számításból - a rendelkezésre álló adatok alapján - ugyanezen időszakban a 15. cikk (2) bekezdésében említett felhasználás céljára szánt szénhidrogének mennyiségét.

A 15. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett ügyleteket az érintett mennyiségektől függetlenül a 19. cikk 6) bekezdésének megfelelően ellenőrizni kell.

VI. MELLÉKLET

A 16. CIKKBEN EMLÍTETT KIOSZTÁSI MECHANIZMUS

1.

Azon vállalkozásoknak kiosztandó kvóták meghatározása, amelyekre vonatkozóan a 16. cikk (1) és (3) bekezdése értelmében referenciaérték megállapítására került sor

Minden olyan vállalkozás, amelyre vonatkozóan referenciaértéket állapítottak meg, a referenciaérték 89 %-a és az V. mellékletben az adott évre vonatkozóan meghatározott százalékos érték szorzatának megfelelő kvótát kap.

2.

A 16. cikk (2) bekezdése értelmében nyilatkozatot benyújtott vállalkozások körében felosztható mennyiség meghatározása

Az 1. pont szerint kiosztott kvóták összegének az V. mellékletben az adott évre vonatkozóan megállapított maximális mennyiségből való levonásával határozható meg az olyan vállalkozások körében felosztható mennyiség, amelyekre vonatkozóan a 16. cikk (2) bekezdése értelmében nem állapítottak meg referenciaértéket, és amelyek a 16. cikk (2) bekezdése értelmében nyilatkozatot nyújtottak be (a számítás 1. lépésében felosztható mennyiség).

2.1. A számítás 1. lépése

Minden vállalkozás a nyilatkozatában igényelt mennyiségnek megfelelő kvótát kap, de legfeljebb az 1. lépésben kiosztandó mennyiség arányos hányadát.

Az arányos hányad kiszámításához a 100-at el kell osztani a nyilatkozatot benyújtó vállalkozások számával. Az 1. lépésben kiosztott kvóták összegének az 1. lépésben felosztandó mennyiségből való levonásával határozható meg a 2. lépésben felosztandó mennyiség.

2.2. A számítás 2. lépése

Minden olyan vállalkozás, amely az 1. lépésben nem kapta meg a nyilatkozatában igényelt mennyiség 100 %-át, kiegészítő kvótát kap, amely az általa igényelt mennyiség és a számára az 1. lépésben kiosztott mennyiség különbségének felel meg. Ez azonban nem haladhatja meg a 2. lépésben kiosztandó mennyiség arányos hányadát.

Az arányos hányad kiszámításához a 100-at el kell osztani a 2. lépésben kvótára jogosult vállalkozások számával. A 2. lépésben kiosztott kvóták összegének a 2. lépésben felosztandó mennyiségből való levonásával határozható meg a 3. lépésben felosztandó mennyiség.

2.3. A számítás 3. lépése

A 2. lépést addig kell ismételni, amíg valamennyi igény kielégítésre nem kerül, illetve amíg a következő szakaszban felosztandó, megmaradt mennyiség 500 tonna CO2-egyenérték alá nem csökken.

3.

A 16. cikk (4) bekezdése értelmében nyilatkozatot benyújtott vállalkozások körében felosztható mennyiség meghatározása

A 2015-2017-es időszakra vonatkozó kvóták kiosztását illetően az 1. és 2. pont szerint kiosztott kvóták összegének az V. mellékletben az adott évre vonatkozóan megállapított maximális mennyiségből való levonásával határozható meg az olyan vállalkozások körében felosztható mennyiség, amelyekre vonatkozóan referenciaértéket állapítottak meg, és amelyek a 16. cikk (4) bekezdése értelmében nyilatkozatot nyújtottak be.

A 2.1. és 2.2. pontban előírt kiosztási mechanizmust kell alkalmazni.

A 2018-ra és az azt követő évekre vonatkozó kvóták kiosztását illetően azokat a vállalkozásokat, amelyek a 16. cikk (4) bekezdése értelmében nyilatkozatot nyújtottak be, azon vállalkozásokkal megegyező módon kell kezelni, amelyek a 16. cikk (2) bekezdése értelmében nyújtottak be nyilatkozatot.

VII. MELLÉKLET

A 19. CIKK SZERINT KÖZLENDŐ ADATOK

1. A 19. cikk (1) bekezdésében említett összes gyártónak jelentést kell benyújtania a következőkről:

a) mindegyik, az I. és a II. mellékletben felsorolt, az Unióban általa előállított anyag teljes mennyisége, meghatározva azokat a főbb alkalmazási kategóriákat, amelyekben az anyagot felhasználják;

b) mindegyik, az I. mellékletben és adott esetben a II. mellékletben, az Unióban általa forgalomba hozott anyag mennyisége, külön meghatározva a következő célokból forgalomba hozott mennyiségeket: alapanyagként történő felhasználás, közvetlen kivitel, gyógyszerek bejuttatására szánt adagolószelepes inhalátorok előállítása, katonai felszerelésekben való felhasználás és félvezető anyagok marása, vagy a gőzfázisú kémiai rétegelőállítás céljára szolgáló kamrák tisztítása a félvezetőgyártó ágazatban;

c) az I. és a II. mellékletben felsorolt egyes újrahasznosított, regenerált, illetve ártalmatlanított anyagok mennyisége;

d) a jelentéstételi időszak kezdetén és végén meglévő készletek;

e) a kvóták 14. cikk céljára történő felhasználására vonatkozó engedélyek, a vonatkozó mennyiségek meghatározásával.

2. A 19. cikk (1) bekezdésében említett összes importőrnek jelentést kell benyújtania a következőkről:

a) mindegyik, az I. mellékletben és adott esetben a II. mellékletben felsorolt, az Unióba általa behozott anyag mennyisége, meghatározva azokat a főbb alkalmazási kategóriákat, amelyekben az anyagot felhasználják, külön meghatározva a következő célokból forgalomba hozott mennyiségeket: ártalmatlanítás, alapanyagként történő felhasználás, közvetlen kivitel, gyógyszerek bejuttatására szánt adagolószelepes inhalátorok előállítása, katonai felszerelésekben való felhasználás vagy félvezető anyagok marása, valamint a gőzfázisú kémiai rétegelőállítás céljára szolgáló kamrák tisztítása a félvezetőgyártó ágazatban;

b) az I. és a II. mellékletben felsorolt egyes újrahasznosított, regenerált, illetve ártalmatlanított anyagok mennyisége;

c) a kvóták 14. cikk céljára történő felhasználására vonatkozó engedélyek, a vonatkozó mennyiségek meghatározásával;

d) a jelentéstételi időszak kezdetén és végén meglévő készletek.

3. A 19. cikk (1) bekezdésében említett összes exportőrnek jelentést kell benyújtania a következőkről:

a) az I. és a II. mellékletben felsorolt, az Unióból általa exportált, nem újrahasznosítandó, regenerálandó vagy ártalmatlanítandó anyagok mennyisége;

b) az I. és a II. mellékletben felsorolt, az Unióból általa exportált újrahasznosítandó, regenerálandó, illetve ártalmatlanítandó anyagok mennyisége.

4. A 19. cikk (2) bekezdésében említett összes vállalkozásnak jelentést kell benyújtania a következőkről:

a) az I. és a II. mellékletben felsorolt egyes ártalmatlanított anyagok mennyisége, beleértve ezen anyagok termékekben és berendezésekben lévő mennyiségeit is;

b) az I. és a II. mellékletben felsorolt egyes az ártalmatlanításra váró anyagok készletei, beleértve ezen anyagok termékekben és berendezésekben lévő mennyiségeit is;

c) az I. és a II. mellékletben felsorolt anyagok ártalmatlanításához használt technológia.

5. A 19. cikk (3) bekezdésében említett összes vállalkozásnak jelentést kell benyújtania mindegyik, az I. és a II. mellékletben felsorolt anyag alapanyagként felhasznált mennyiségéről.

6. A 19. cikk (4) bekezdésében említett összes vállalkozásnak jelentést kell benyújtania a következőkről:

a) az I. és a II. mellékletben felsorolt anyagokat tartalmazó termékek vagy berendezések kategóriái;

b) az egységek száma;

c) mindegyik, az I. és a II. mellékletben felsorolt anyag termékekben és berendezésekben lévő mennyisége.

VIII. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) HL C 271., 2013.9.19., 138. o.

( 2 ) Az Európai Parlament 2014. március 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. április 14-i határozata.

( 3 ) A Tanács 1993. december 15-i 94/69/EK határozata az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezményének megkötéséről (HL L 33., 1994.2.7., 11. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 842/2006/EK rendelete egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról (HL L 161., 2006.6.14., 1. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 525/2013/EU rendelete az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg (HL L 165., 2013.6.18., 13. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 2009/125/EK irányelve az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

( 8 ) A Bizottság 2007. december 17-i 1493/2007/EK rendelete a 842/2006/EK európai parlamenti és Tanácsi rendelet értelmében az egyes fluortartalmú, üvegházhatást okozó gázok gyártói, importőrei és exportőrei által benyújtandó jelentés formájának megállapításáról (HL L 332., 2007.12.18., 7. o.).

( 9 ) A Bizottság 2007. december 17-i 1494/2007/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések címkéinek formáiról és a különleges címkézési követelmények megállapításáról (HL L 332., 2007.12.18., 25. o.).

( 10 ) A Bizottság 2007. december 18-i 1497/2007/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött tűzvédelmi rendszerek általános szivárgásellenőrzési követelményeinek megállapításáról (HL L 333., 2007.12.19., 4. o.).

( 11 ) A Bizottság 2007. december 19-i 1516/2007/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések általános szivárgásellenőrzési követelményeinek megállapításáról (HL L 335., 2007.12.20., 10. o.).

( 12 ) A Bizottság 2008. április 2-i 303/2007/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések tekintetében a vállalatok és a személyzet képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról (HL L 92., 2008.4.3., 3. o.).

( 13 ) A Bizottság 2008. április 2-i 304/2008/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, beépített tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek tekintetében a vállalatok és a szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról (HL L 92., 2008.4.3., 12. o.).

( 14 ) A Bizottság 2008. április 2-i 305/2008/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján egyes fluortartalmú üvegházhatású gázok nagyfeszültségű kapcsolóberendezésekből való visszanyerését végző szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról (HL L 92., 2008.4.3., 17. o.).

( 15 ) A Bizottság 2008. április 2-i 306/2008/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokból előállított oldószerek különféle berendezésekből való visszanyerését végző szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról (HL L 92., 2008.4.3., 21. o.).

( 16 ) A Bizottság 2008. április 2-i 307/2008/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján a gépjárművekbe szerelt, egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó légkondicionáló rendszerek tekintetében a szakemberek részére szervezett képzési programok minimumkövetelményeinek és a képzési igazolások kölcsönös elismerési feltételeinek meghatározásáról (HL L 92., 2008.4.3., 25. o.).

( 17 ) A Bizottság 2008. április 2-i 308/2008/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján a tagállamok képzési és képesítési programjainak bejelentésére szolgáló értesítés formátumának meghatározásáról (HL L 92., 2008.4.3., 28. o.).

( 18 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/4/EK irányelve a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).

( 19 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK rendelete a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).

( 20 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/40/EK irányelv a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 161., 2006.6.14., 12. o.).

( 21 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

( 22 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).