32018R0841[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/841 RENDELETE

(2018. május 30.)

a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Tárgy

E rendelet szabályokat állapít meg a következők tekintetében:

a) a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási (a továbbiakban: LULUCF) ágazatra vonatkozó tagállami kötelezettségvállalások, amelyek hozzájárulnak a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek teljesítéséhez és a 2021-2025-ös időszakra vonatkozó uniós üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célérték eléréséhez;

b) a LULUCF-ágazathoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés elszámolása, valamint annak ellenőrzése, hogy a tagállamok teljesítik-e az a) pontban említett, 2021-2025-ös időszakra vonatkozó kötelezettségvállalásokat;

c) a nettó üvegházhatásúgáz-elnyelésre vonatkozó, 2030. évi uniós célérték a LULUCF-ágazatban;

d) a nettó üvegházhatásúgáz-elnyelés tagállami célértékei a LULUCF-ágazatban a 2026-2030-as időszak vonatkozásában.

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet az e rendelet I. mellékletének A. szakaszában felsorolt üvegházhatású gázoknak az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 26. cikkének (4) bekezdésével összhangban bejelentett és a tagállamok területén a 2021-2025-ös időszakban előforduló, a következő területelszámolási kategóriákba tartozó kibocsátására és elnyelésére alkalmazandó:

a) erdőterületté átalakított szántóterületként, gyepterületként, vizes élőhelyként, beépített területként vagy egyéb földterületként bejelentett földhasználat ("erdősített terület");

b) szántóterületté, gyepterületté, vizes élőhellyé, beépített területté vagy egyéb földterületté átalakított erdőterületként bejelentett földhasználat ("kiirtott erdőterület");

c) a következők egyikeként bejelentett földhasználat ("gazdálkodás alatt álló szántóterület"): i. szántóterületnek maradó szántóterület; ii. szántóterületté átalakított gyepterület, vizes élőhely, beépített terület vagy egyéb földterület; iii. vizes élőhellyé, beépített területté vagy egyéb földterületté átalakított szántóterület;

d) a következők egyikeként bejelentett földhasználat ("gazdálkodás alatt álló gyepterület"): i. gyepterületnek maradó gyepterület; ii. gyepterületté átalakított szántóterület, vizes élőhely, beépített terület vagy egyéb földterület; iii. vizes élőhellyé, beépített területté vagy egyéb földterületté átalakított gyepterület;

e) erdőterületnek maradó erdőterületként bejelentett földhasználat ("gazdálkodás alatt álló erdőterület");

f) amennyiben egy tagállam 2020. december 31-ig bejelentette a Bizottságnak azon szándékát, hogy a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyeket e rendelet 4. cikke (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásainak hatálya alá vonja, a következők egyikeként bejelentett földhasználat ("gazdálkodás alatt álló vizes élőhely"): - vizes élőhelynek maradó vizes élőhely, - vizes élőhellyé átalakított beépített terület vagy egyéb földterület, - beépített területté vagy egyéb földterületté átalakított vizes élőhely.

Ez a rendelet az e rendelet I. mellékletének A. szakaszában felsorolt üvegházhatású gázoknak az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (4) bekezdésével összhangban bejelentett és a tagállamok területén a 2026-2030-as időszakban előforduló, a következő területjelentési kategóriákba vagy ágazatokba tartozó kibocsátására és elnyelésére is alkalmazandó:

a) erdőterület;

b) szántóterület;

c) gyepterület;

d) vizes élőhelyek;

e) beépített területek;

f) egyéb földterület;

g) faipari termékek;

h) egyéb;

i) légköri lerakódás;

j) a nitrogén kimosódása és lefolyása.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

"nyelő" : minden olyan eljárás, tevékenység vagy mechanizmus, amely az üvegházhatású gázt, az aeroszolt vagy az üvegházhatású gáz előanyagát elnyeli a légkörből;

2.

"forrás" : minden olyan eljárás, tevékenység vagy mechanizmus, amely üvegházhatású gázt, aeroszolt vagy üvegházhatású gáz előanyagát a légkörbe kibocsátja;

3.

"széntároló" : olyan biogeokémiai képződmény vagy rendszer egésze vagy része valamely tagállam területén, amely szenet, szenet tartalmazó üvegházhatású gáz előanyagát, vagy szenet tartalmazó bármely üvegházhatású gázt tárol;

4.

"szénkészlet" : a széntárolóban tárolt széntömeg;

5.

"faipari termék" : fa kitermelésével nyert olyan termék, amely elhagyja a kitermelés helyét;

6.

"erdő" : a terület nagyságára, a záródásra vagy ennek megfelelő faállomány-sűrűségre, valamint a fáknak a termőhelyükön, vágásérett korban való potenciális magasságára vonatkozó, a II. mellékletben tagállamonként meghatározott minimumértékek alapján meghatározott földterület. Az erdő fogalmába beletartoznak azok a fákkal - beleértve a természetes eredetű fiatal facsoportokat is - vagy mesterséges állománnyal fedett területek is, amelyek csak később érik el a II. mellékletben meghatározott, a záródásra vagy a faállomány-sűrűség egyenértékű mérőszámára vagy a famagasságra vonatkozó minimumértékeket, beleértve azokat a földterületeket is, amelyek rendes körülmények között az erdőterület részét képezik, de amelyeken emberi beavatkozás, - például fakitermelés - vagy természeti jelenségek nyomán ideiglenesen nem találhatók fák, de várhatóan visszaalakulnak erdővé;

7.

"erdőkre vonatkozó referenciaszint" : a tagállam területén a 2021-2025-ös és a 2026-2030-as időszakban a gazdálkodás alatt álló erdőterülethez kapcsolódó nettó kibocsátásnak vagy elnyelésnek az e rendeletben meghatározott követelmények alapján megbecsült éves átlaga, évi CO2-egyenértékben (tonna) kifejezve;

8.

"felezési idő" : azon évek száma, amely alatt a faipari termékek adott kategóriájában tárolt szén mennyisége az eredeti érték felére csökken;

9.

"természetes bolygatás" : nem emberi beavatkozásra fellépő bármely olyan esemény vagy körülmény, amely a LULUCF-ágazatban jelentős mértékű kibocsátáshoz vezet, és amelynek előfordulását az érintett tagállam nem képes befolyásolni, valamint amelynek a kibocsátásra gyakorolt hatásait a tagállam objektív tényezőkből kifolyólag nem tudja jelentősen csökkenteni, annak bekövetkezését követően sem;

10.

"azonnali oxidáció" : olyan elszámolási módszer, amely azt veszi alapul, hogy a faipari termékekben tárolt szén teljes mennyisége a kitermelés pillanatában a légkörbe kerül;

11.

"éghajlatváltozás" : az éghajlat megváltozása, amely közvetlenül vagy közvetve olyan emberi tevékenységekkel függ össze, amelyek megváltoztatják a globális légkör összetételét, és amely az összehasonlítható időtartamok során megfigyelt természetes éghajlati változékonyságon túli járulékos változásként jelentkezik.

4. cikk

Kötelezettségvállalások és célértékek

Minden tagállam biztosítja, hogy a 2026-2029-as időszak egyes éveiben a következő pontok közötti különbségek összege ne haladja meg a 2026-2029-es keretet:

a) a területén és a 2. cikk (2) bekezdésének a)-j) pontjában említett valamennyi területjelentési kategóriában az üvegházhatásúgáz-kibocsátása és -elnyelése; és

b) az üvegházhatásúgáz-jegyzékében szereplő 2021., 2022. és 2023. évi, 2032-ben benyújtott adatainak átlagos értéke.

A 2026-2029-es keretet a 2026-2029-as időszak egyes éveire vonatkozóan az adott tagállam tekintetében a következők közötti különbségek összegeként kell meghatározni:

a) az említett évekre vonatkozó, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó lineáris teljesítési pálya alapján megállapított éves üvegházhatásúgáz-kibocsátási és -elnyelési határértékek; és

b) a tagállam üvegházhatásúgáz-jegyzékében szereplő 2021., 2022. és 2023. évi, 2025-ben benyújtott adatainak átlagos értéke.

Valamely tagállam lineáris teljesítési pályája 2022-ben, az üvegházhatásúgáz-jegyzékben szereplő 2021., 2022. és 2023. évi adatok átlagértékén kezdődik, 2030-ra megadott végpontja pedig a IIa. melléklet C. oszlopában az említett tagállamra vonatkozóan meghatározott értéknek és az üvegházhatásgáz-jegyzékben szereplő 2016., 2017. és 2018. évi adatok átlagértékének az összegeként kiszámított érték.

A 2026-2029-es keretet az üvegházhatásúgáz-jegyzék 2025-ben benyújtott adatai alapján kell meghatározni, és az e keretnek való megfelelést az üvegházhatásúgáz-jegyzék 2032-ben benyújtott adatai alapján kell értékelni.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 16a. cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. E végrehajtási jogi aktusok alkalmazásában a Bizottság elvégzi a tagállamok által az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (4) bekezdése értelmében benyújtott legfrissebb nemzeti jegyzékadatok átfogó felülvizsgálatát.

5. cikk

Általános elszámolási szabályok

6. cikk

Az erdősített terület és a kiirtott erdőterület elszámolása

7. cikk

A gazdálkodás alatt álló szántóterület, a gazdálkodás alatt álló gyepterület és a gazdálkodás alatt álló vizes élőhely elszámolása

Mindazonáltal azok a tagállamok, amelyek a 2. cikk (2) bekezdésének megfelelően úgy döntöttek, hogy a 2021-2025-ös időszakban a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyeket nem vonják a kötelezettségvállalásaik hatálya alá, jelentést tesznek a Bizottságnak:

a) a vizes élőhelynek maradó vizes élőhelyként,

b) a beépített területből vagy egyéb földterületből átalakított vizes élőhelyként, vagy

c) a vizes élőhelyből átalakított beépített területként vagy egyéb földterületként bejelentett földhasználatból származó kibocsátásokról és elnyelésekről.

8. cikk

A gazdálkodás alatt álló erdőterület elszámolása

A szénelnyelők hosszú távú fenntartása és megerősítése céljából az első albekezdéssel összhangban meghatározott, erdőkre vonatkozó referenciaszinteknek figyelembe kell venniük az erdők kortól függő, dinamikus jellemzőinek jövőbeli hatásait annak érdekében, hogy ne korlátozzák indokolatlanul az erdőgazdálkodás intenzitását, amely alapvető elemét képezi a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatnak.

A tagállamok biztosítják az összhangot azon módszerek és adatok között, amelyeket az erdőkre vonatkozó javasolt referenciaszintnek a nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervben való meghatározásához és a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó jelentéstételhez használnak.

A Bizottság - szükség esetén - a szakmai értékelés megállapításait tükröző szakmai ajánlásokat tesz a tagállamoknak, ezáltal elősegítve az erdőkre vonatkozó javasolt referenciaszintek szakmai felülvizsgálatát. A Bizottság közzéteszi az említett szakmai ajánlásokat.

9. cikk

A faipari termékek elszámolása

A faipari termékekre vonatkozó, a 6. cikk (1) bekezdése és a 8. cikk (1) bekezdése szerint vezetett elszámolásaikban a tagállamok az V. mellékletben meghatározott bomlásállandót alkalmazó függvényt, módszertant és alapértelmezett felezésiidő-értékeket alkalmazva feltüntetik az alábbi kategóriákba tartozó faipari termékek széntárolóiban bekövetkező változásból eredő kibocsátást és elnyelést:

a) papír;

b) falemez;

c) fűrészáru.

10. cikk

A természetes bolygatásra alkalmazandó elszámolási szabályok

Amennyiben a tagállam alkalmazza az (1) bekezdést, akkor:

a) az (1) bekezdésben említett területelszámolási kategóriák tekintetében tájékoztatja a Bizottságot a háttérszintről, valamint a VI. melléklet szerint felhasznált adatokról és módszertanról, valamint

b) elszámolásából 2025-ig kizárja a természetes bolygatásnak kitett földterülethez kapcsolódó összes későbbi elnyelést.

11. cikk

Rugalmassági mechanizmusok és irányítás

A tagállamok igénybe vehetik:

a) a 12. cikkben meghatározott általános rugalmassági mechanizmusokat; és

b) a 4. cikknek megfelelően meghatározott kötelezettségvállalásnak, célértéknek és keretnek való megfelelés érdekében a 13. és a 13b. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusokat.

Finnország az első albekezdésben említett rugalmassági mechanizmusokon kívül a 13a. cikk szerinti további kompenzációt is igénybe veheti.

12. cikk

Általános rugalmassági mechanizmusok

13. cikk

A gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó rugalmassági mechanizmus

Amennyiben a 2021-2025-ös időszakban a 8. cikk (1) bekezdésében említett számítás eredménye pozitív szám, az érintett tagállam az említett számítás eredményének megfelelő kibocsátásokat illetően kompenzációra jogosult, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a) a tagállam az (EU) 2018/1999 rendelet 15. cikkével összhangban benyújtott stratégiájába belefoglalt olyan folyamatban lévő vagy tervezett egyedi intézkedéseket, amelyek célja, hogy biztosítsák az erdei nyelők és tározók kapacitásának fenntartását vagy adott esetben növelését, valamint ezen intézkedéseknek a megfelelő környezeti célkitűzésekre, többek között a biológiai sokféleség védelmére és a természetes bolygatásokhoz való alkalmazkodásra gyakorolt hatására vonatkozó információkat; valamint

b) az Unión belüli összkibocsátás a 2021-2025-ös időszakban nem haladja meg az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett területelszámolási kategóriák összelnyelését.

Annak értékelése során, hogy az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említettek szerint az összkibocsátás meghaladja-e az összelnyelést az Unión belül, a Bizottság biztosítja a tagállamok általi kétszeres elszámolás elkerülését, különösen az e rendelet 12. cikkében és az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében vagy 9. cikkének (2) bekezdésében meghatározott rugalmassági mechanizmusok igénybevétele során.

13a. cikk

További kompenzáció

Finnország esetében a 2021-2025-ös időszakban a gazdálkodás alatt álló erdőterület, kiirtott erdőterület, a gazdálkodás alatt álló szántóterület és a gazdálkodás alatt álló gyepterület területelszámolási kategóriában további 5 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő elszámolt kibocsátás kompenzációja lehetséges, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a) Finnország az (EU) 2018/1999 rendelet 15. cikkével összhangban benyújtott stratégiájába belefoglalt olyan folyamatban lévő vagy tervezett egyedi intézkedéseket, amelyek célja, hogy biztosítsák az erdei nyelők és tározók kapacitásának fenntartását vagy adott esetben növelését;

b) az Unión belüli összkibocsátás a 2021-2025-ös időszakban nem haladja meg az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett területelszámolási kategóriák összelnyelését.

Annak értékelése során, hogy az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említettek szerint az összkibocsátás meghaladja-e az összelnyelést az Unión belül, a Bizottság biztosítja a tagállamok általi kétszeres elszámolás elkerülését, különösen az e rendelet 12. és 13. cikkében és az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében vagy 9. cikkének (2) bekezdésében meghatározott rugalmassági mechanizmusok igénybevétele során.

A további kompenzáció a következőkre korlátozódik:

a) a Finnország számára a 2021-2025-ös időszakban a 13. cikk alapján rendelkezésre álló, gazdálkodás alatt álló erdőterületekre vonatkozó rugalmassági mechanizmust meghaladó összeg;

b) az erdőterületről bármely más földhasználati kategóriára legkésőbb 2017. december 31-ig történt múltbeli váltásból eredő kibocsátás;

c) a 4. cikknek való megfeleléshez szükséges összeg.

13b. cikk

A 2026-2030-as időszakban alkalmazandó földhasználati mechanizmus

Amennyiben a 2026-2030-as időszakban a (2) bekezdésében emlitett egyik vagy mindkét számitás eredménye pozitiv, a tagállam jogosult az e cikkben meghatározott mechanizmus igénybevételére az adott tagállam számára a 4. cikk (3) bekezdése szerint megállapított célértékhez vagy a 4. cikk (4) bekezdése szerint az adott tagállam számára megállapított kerethez vagy mindkettőhöz képest kibocsátásként elszámolt nettó kibocsátás vagy nettó elnyelés vagy mindkettő kompenzációjára, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a) a tagállam az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikke szerint benyújtott aktualizált integrált nemzeti energia- és klímatervében belefoglalt olyan folyamatban lévő vagy tervezett egyedi intézkedéseket, amelyek célja, hogy biztosítsák valamennyi szárazföldi nyelő és tározó kapacitásának fenntartását vagy adott esetben növelését, valamint a földterület természetes bolygatással szembeni sebezhetőségének csökkentését;

b) a tagállam kimerítette az e rendelet 12. cikkének (1) bekezdése szerint rendelkezésre álló rugalmassági mechanizmust;

c) 2030-ban a területén és a 2. cikk (2) bekezdéséek a)-j) pontjában említett valamennyi területjelentési kategóriában az összes üvegházhatásügáz-kibocsátás és -elnyelés éves összegének és az uniós c élértéknek, azaz a 310 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő nettó elnyelésnek a különbözete negatív az Unióban. Annak értékelése során, hogy az Unión belül teljesült-e az e bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett feltétel, a Bizottság a fel nem használt többlet legfeljebb 30 %-át - legfeljebb 20 Mt CO2-egyenérték erejéig - beszámítja a tagállamok 2021-2025-ös időszakra vonatkozó, 4. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásaiba, feltéve, hogy egy vagy több tagállam e cikk (5) bekezdésével összhangban bizonyítékot nyújt be a Bizottságnak a természetes bolygatás hatásáról. A Bizottság biztosítja, hogy a tagállamok elkerüljék a kétszeres elszámolást, különösen az e rendelet 12. cikkében és az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott rugalmassági mechanizmusok igénybevétele során.

A tagállamok - a 13. cikk (4) bekezdésének és e cikk (5) bekezdésének figyelembevételét követően - jogosultak az adott tagállamok számára a 4. cikk (3) bekezdése szerint megállapított célértékekhez vagy a 4. cikk (4) bekezdése szerint az adott tagállamok számára megállapított kerethez képest kibocsátásként elszámolt nettó kibocsátások és nettó elnyelések vagy mindkettő kompenzációjára a 2021-2030-as időszakra vonatkozóan a VII. mellékletben meghatározott kompenzáció teljes összegének a más tagállamok által fel nem használt összege erejéig, feltéve, hogy az adott tagállamok:

a) kimerítették a 12. cikk (1) bekezdése, valamint e cikk (3) és (5) bekezdése szerint rendelkezésre álló rugalmassági mechanizmusokat; és

b) bizonyítékot nyújtottak be a Bizottságnak a következők egyikére vonatkozóan: i. az éghajlatváltozásnak a többletkibocsátásokhoz vezető vagy a nyelők csökkenését eredményező hosszú távú hatása, melyek felett nem rendelkeznek befolyással; vagy ii. az a többletkibocsátásokhoz vezető hatás, amelyet az okoz, hogy a gazdálkodás alatt álló földterületükön az uniós átlaghoz képest rendkívül magas a szerves talajok aránya, feltéve hogy az említett hatások olyan területgazdálkodási gyakorlatoknak tulajdoníthatók, amelyeket az 529/2013/EU határozat hatálybalépése előtt alkalmaztak;

c) az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikke szerint benyújtott, legutóbbi aktualizált integrált nemzeti energia- és klímatervükbe belefoglalták az olyan egyedi intézkedéseket, amelyek célja, hogy biztosítsák valamennyi szárazföldi nyelő és tározó kapacitásának fenntartását vagy adott esetben növelését, valamint a földterület éghajlatváltozás okozta természetes bolygatással szembeni sebezhetőségének csökkentését.

13c. cikk

Irányítás

Amennyiben a 2032-ben elvégzett átfogó felülvizsgálat eredményeként a Bizottság megállapítja, hogy - figyelembe véve a 12. és a 13b. cikk alapján igénybe vett rugalmassági mechanizmusokat - 4. cikk (4) bekezdésében említett 2026-2029-es keretnek való megfelelés nem valósult meg, akkor az üvegházhatású gázok nettó kibocsátástöbbletének tonna CO2-egyenértékével egyenlő mennyiséget, egy 1,08-as tényezővel való szorzást követően, hozzá kell adni az adott tagállam által 2030-ban bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátás nettó értékéhez, a 15. cikk szerint elfogadott intézkedésekkel összhangban.

13d. cikk

Korrekciós intézkedések

Amennyiben a Bizottság az (EU) 2018/1999 rendelet 29. cikke szerinti éves értékelése során megállapítja, hogy valamely tagállam - figyelembe véve az e rendelet 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban meghatározott teljesítési pályát és keretet, valamint az e rendelet szerinti rugalmassági mechanizmusokat - nem tesz elegendő előrelépést az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti célérték teljesítése felé, az adott tagállam három hónapon belül korrekciós intézkedési tervet nyújt be a Bizottságnak, amely tartalmazza a következőket:

a) a kellő mértékű előrehaladás elmaradásának részletes magyarázata;

b) annak értékelése, hogy az uniós finanszírozás hogyan támogatta a célértéknek és a keretnek való megfelelésre irányuló erőfeszítéseit, és hogyan kívánja felhasználni ezeket a forrásokat az említetteknek való megfelelés felé tett előrelépéshez;

c) az adott tagállam (EU) 2018/1999 rendelet szerinti integrált nemzeti energia- és klímatervét kiegészítő vagy annak végrehajtását erősítő további intézkedések, amelyeket a 4. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott célértékének vagy a 4. cikk (4) bekezdése szerint meghatározott keretének a nemzeti szakpolitikák és intézkedések, valamint az uniós fellépés végrehajtása révén történő megfelelés érdekében végre fog hajtani, valamint annak részletes értékelése - amennyiben rendelkezésre állnak, mennyiségi adatokkal alátámasztva -, hogy az említett intézkedések mekkora tervezett nettó üvegházhatásúgáz-elnyelést eredményeznének;

d) az említett intézkedések végrehajtásának szigorú menetrendjét, amelynek lehetővé kell tennie a végrehajtásban tett éves előrehaladás értékelését.

Amennyiben egy tagállam az éghajlatváltozással foglalkozó nemzeti tanácsadó testületet hozott létre, kikérheti e testület tanácsát a c) pontban említett szükséges intézkedések azonosítása érdekében.

14.cikk

A megfelelés ellenőrzése

A megfelelési jelentés a következők értékelését tartalmazza:

a) a lehetséges kompromisszumokkal kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések, beleértve legalább más uniós környezetvédelmi célkitűzésekkel és stratégiákkal, például az (EU) 2022/591 európai parlamenti és tanácsi határozatban ( 2 ) meghatározott 8. környezetvédelmi cselekvési programban, a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiában és a "Fenntartható biogazdaság Európa számára: a gazdaság, a társadalom és a környezet közötti kapcsolat megerősítése" című, 2018. október 11-i bizottsági közleményben foglalt célkitűzésekkel és stratégiákkal elért kompromisszumokat;

b) a tagállamok hogyan vették figyelembe a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet a 4. cikk (3) bekezdése szerint megállapított célértéküknek vagy a 4. cikk (4) bekezdése szerint megállapított keretüknek való megfelelést célzó szakpolitikáik és intézkedéseik elfogadásakor, a megfelelő mértékben;

c) az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás közötti szinergiák, beleértve a földterületek természetes bolygatással és éghajlattal szembeni sebezhetőségét csökkentő szakpolitikákat és intézkedéseket;

d) az éghajlatváltozás mérséklése és a biológiai sokféleség közötti szinergiák.

A megfelelési jelentés adott esetben tartalmazza a 11. cikkben említett rugalmassági mechanizmusok igénybevételére vonatkozó szándékkal és a kapcsolódó összegekkel vagy az ilyen rugalmassági mechanizmusok és a kapcsolódó összegek igénybevételével kapcsolatos részleteket is. A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 28. cikkével összhangban nyilvánosságra hozzák a megfelelési jelentéseket.

Az említett átfogó felülvizsgálattal párhuzamosan a Bizottság értékeli, hogy az (1) bekezdés b) pontja értelmében hogyan vették figyelembe a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet. E tekintetben a Bizottság az első értékelését megelőzően iránymutatást ad ki a jelentős károkozás elkerülését célzó elv e rendelet értelmében történő alkalmazásáról.

15. cikk

A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék

A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából annak érdekében, hogy meghatározza az uniós jegyzékben a következő műveletek rögzítésére és pontos elvégzésére vonatkozó szabályokat:

a) a kibocsátás és elnyelés mennyiségének rögzítése minden egyes tagállam valamennyi területelszámolási és jelentéstételi kategóriájában;

b) a 14. cikk (1a) bekezdése értelmében végzett módszertani kiigazítások elvégzése;

c) a 12., a 13., a 13a. és a 13b. cikkben említett rugalmassági mechanizmusok igénybevétele; valamint

d) a megfelelés ellenőrzése a 13c. cikk szerint.

16. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

16a. cikk

Bizottsági eljárás

Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

17. cikk

Felülvizsgálat

Ezt a rendeletet folyamatosan felül kell vizsgálni, figyelembe véve többek között:

a) a nemzetközi fejleményeket;

b) a Párizsi Megállapodás hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló erőfeszítéseket; és

c) az uniós jogot, többek között a természet-helyreállításra vonatkozóan.

A 14. cikk (3) bekezdése értelmében elkészített jelentésben szereplő megállapítások és a 13. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében elvégzett értékelés eredménye vagy az (EU) 2018/1999 rendelet 37. cikkének (4a) bekezdése értelmében elvégzett ellenőrzés alapján a Bizottság adott esetben javaslatokat tesz annak érdekében, hogy biztosítsa az e rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban megállapított, 2030-ra teljesítendő átfogó uniós nettó üvegházhatásúgáz-elnyelési célérték sértetlenségének, valamint e célérték Párizsi Megállapodásban foglalt célok teljesítéséhez történő hozzájárulásának tiszteletben tartását.

A Bizottság a Párizsi Megállapodás 14. cikke szerinti első globális értékelést követő hat hónapon belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet működéséről. A jelentésnek a tagállamok által az (EU) 2018/1999 rendelet és az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 4. cikkének (4) bekezdése alapján szolgáltatott legfrissebb adatokon kell alapulnia. Tekintettel arra, hogy az Unióban csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását és fokozni kell az üvegházhatásúgáz-elnyelés mértékét, és társadalmilag igazságos átmenetre kell törekedni, valamint tekintettel arra, hogy további uniós szakpolitikákra és intézkedésekre van szükség, a jelentésnek adott esetben a következőket kell tartalmaznia:

a) a 11. cikkben említett rugalmassági mechanizmusok hatásainak értékelése;

b) annak értékelése, hogy ez a rendelet mennyiben járul hozzá az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott klímasemlegességi célkitűzésekhez és köztes éghajlat-politikai célokhoz;

c) annak értékelése, hogy ez a rendelet mennyiben járul hozzá a Párizsi Megállapodás céljaihoz;

d) a tagállamokban jelentkező azon nemzeti és regionális szintű társadalmi és munkaügyi hatások értékelése - beleértve a nemek közötti egyenlőségre és a munkakörülményekre gyakorolt hatásokat is -, amelyekkel az e rendeletben előírt kötelezettségek a 2. cikk hatálya alá tartozó földterület-kategóriák és ágazatok bármelyikében járnak;

e) a Párizsi Megállapodás 6. cikkének (2) és (4) bekezdésére irányadó szabályok tekintetében nemzetközi szinten elért eredmények értékelése, és adott esetben az e rendelet módosítására irányuló javaslatok, különösen a kétszeres elszámolás elkerülése és a megfelelő kiigazítások alkalmazása érdekében;

f) a szántóterületekről, gyepterületekről és vizes élőhelyekről származó üvegházhatású gázok kibocsátásával és elnyelésével kapcsolatos jelenlegi tendenciák és jövőbeli előrejelzések értékelése, továbbá olyan szabályozási lehetőségek értékelése, melyek biztosítják, hogy az említett tendenciák és előrejelzések összhangban legyenek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás hosszú távú, valamennyi gazdasági ágazatra kiterjedő csökkentésére vonatkozó célkitűzéssel, az Unió klímasemlegességi célkitűzésével és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott köztes uniós éghajlat-politikai célokkal összhangban;

g) az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó jelenlegi tendenciák és jövőbeli előrejelzések a következő jelentéstételi kategóriák tekintetében, továbbá olyan szabályozási lehetőségek, melyek biztosítják, hogy az említett tendenciák és előrejelzések összhangban legyenek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás hosszú távú, valamennyi gazdasági ágazatra kiterjedő csökkentésére vonatkozó célkitűzéssel, az Unió klímasemlegességi célkitűzésével és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott köztes uniós éghajlat-politikai célokkal összhangban: i. emésztőrendszeri fermentáció; ii. trágyakezelés; iii. rizstermesztés; iv. mezőgazdasági talajok; v. füves területek előírt felégetése; vi. mezőgazdasági maradványok szántóföldi égetése; vii. meszezés; viii. karbamid alkalmazása; ix. egyéb széntartalmú trágyák; x. egyéb.

Az említett jelentésnek tudományosan megalapozott, megbízható és átlátható módon adott esetben figyelembe kell vennie az erdők korszerkezetének hatásait is, beleértve a háborús és háború utáni viszonyokkal összefüggő hatásokat is, az erdők hosszú távú rezilienciájának és alkalmazkodóképességének biztosítása érdekében.

Az említett jelentés a megfelelő, tudományosan megalapozott jelentéstételi módszertan elfogadását követően, valamint a jelentéstétel terén elért eredmények és a rendelkezésre álló legfrissebb tudományos információk alapján értékelheti az elemzés megvalósíthatóságát és a további ágazatokból - például a tengeri és édesvízi környezetből - származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra és -elnyelésre vonatkozó jelentéstétel hatását, valamint a vonatkozó szabályozási lehetőségeket.

A jelentést követően és figyelembe véve annak fontosságát, hogy az egyes ágazatok méltányosan járuljanak hozzá az Unió klímasemlegességi célkitűzéséhez és az (EU) 2021/1119 rendelet szerinti köztes uniós éghajlat-politikai célokhoz, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatokat terjeszt elő. Ezek a javaslatok különösen uniós és tagállami célértékeket határozhatnak meg az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra és -elnyelésre vonatkozóan, kellően figyelembe véve az egyes tagállamok által 2030-ig esetlegesen felhalmozott hiányt.

A 401/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 10a. cikkével létrehozott, éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület (a továbbiakban: tanácsadó testület) saját kezdeményezésére tudományos tanácsadást nyújthat vagy jelentéseket adhat ki az e rendelet szerinti uniós intézkedésekről, éghajlatpolitikai célkitűzésekről, éves kibocsátási és elnyelési szintekről és rugalmassági mechanizmusokról. A Bizottság figyelembe veszi a tanácsadó testület releváns tanácsadását és jelentéseit, különösen azon jövőbeli intézkedések tekintetében, amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó alágazatokban a kibocsátások további csökkentésre és az elnyelés további növelésére irányulnak.

18. cikk

Az 525/2013/EU rendelet módosításai

Az 525/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A 7. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul: a) a bekezdés a következő ponttal egészül ki: "da) 2023-tól kezdődően az (EU) 2018/841 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) 2. cikkének hatálya alá tartozó kibocsátásukat és eltávolításukat az e rendelet IIIa. mellékletében meghatározott módszert annak megfelelően; b) a bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: "A tagállamok kérhetik a Bizottságtól annak engedélyezését, hogy az első albekezdés da) pontjától eltérve a IIIa. mellékletben meghatározottól eltérő módszertant alkalmazhassanak, amennyiben a szükséges módszertani fejlesztést nem lehet időben megvalósítani ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni az üvegházhatást okozó gázok 2021-2030-as időszakra vonatkozó leltárai tekintetében, vagy ha - az érintett széntárolókhoz kapcsolódó kibocsátások és eltávolítások csekély jelentősége miatt - a módszertani fejlesztés költsége aránytalanul magas lenne azokhoz az előnyökhöz képest, amelyekkel a kibocsátás és az eltávolítás elszámolásának javítása szempontjából a módszertan alkalmazása járna. Az ezen eltéréssel élni kívánó tagállamok 2020. december 31-ig indokolással ellátott kérelmet nyújtanak be a Bizottságnak, amelyben ismertetik, hogy mikorra hajtható végre a módszertani fejlesztés és/vagy tehető javaslat az alternatív módszertanra vonatkozóan, valamint értékelik az elszámolás pontosságára vonatkozó lehetséges hatásokat. A Bizottság kérheti, hogy a tagállamok egy meghatározott, észszerű időtartamon belül kiegészítő információkat nyújtsanak be. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelem megalapozott, engedélyezi az eltérést. A kérelem elutasítása esetén a Bizottság a döntését megindokolja."

2. A 13. cikk (1) bekezdésének c) pontja a következő alponttal egészül ki: "viii. 2023-tól kezdődően tájékoztatás az (EU) 2018/841 rendeletből fakadó kötelezettségeik teljesítése érdekében végrehajtott nemzeti szakpolitikáikról és intézkedéseikről, valamint tájékoztatás azokról a tervezett további nemzeti szakpolitikákról és intézkedésekről, amelyek célja az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az említett rendelet szerinti kötelezettségvállalásnál nagyobb mértékű csökkentése vagy a nyelők kapacitásának az említett rendelet szerinti kötelezettségvállalásnál nagyobb mértékű növelése;".

3. A 14. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki: "ba) 2023-tól kezdődően az üvegházhatású gázok összkibocsátására vonatkozó előrejelzések, valamint külön becslések az (EU) 2018/841 rendelet hatálya alá tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra és -eltávolításra vonatkozóan".

4. A rendelet a következő melléklettel egészül ki: "IIIA. MELLÉKLET A nyomon követésre és a bejelentésre vonatkozó, a 7. cikk (1) bekezdésének da) pontjában említett módszertan 3. megközelítés: A földhasználat változására vonatkozó földrajzi adatok az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatásokban foglaltak szerint. 1. szintű módszertan az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatásokban foglaltak szerint. Az olyan széntárolóhoz kapcsolódó kibocsátások és eltávolítások esetében, amelyhez a kibocsátások vagy eltávolítások legalább 25-30 %-a kapcsolódik egy olyan forrás- vagy nyelőkategórián belül, amely a tagállam nemzeti nyilvántartási rendszerében kiemelt helyet foglal el, mivel az arra vonatkozó becslés jelentős hatással van egy ország üvegház-gáz leltárára a kibocsátások és az eltávolítások abszolút értékben kifejezett szintje, a kibocsátások és az eltávolítások tendenciája vagy a kibocsátásoknak és az eltávolításoknak az egyes földhasználati kategóriákon belüli bizonytalansága terén, legalább 2. szintű módszertan alkalmazása az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatásokban foglaltak szerint. A tagállamoknak tanácsos 3. szintű módszertant alkalmazniuk az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatásokban foglaltak szerint."

19. cikk

Az 529/2013/EU határozat módosítása

Az 529/2013/EU határozat a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk (2) bekezdésének első albekezdését el kell hagyni.

2. A 6. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK ÉS SZÉNTÁROLÓK

A. A 2. cikkben említett üvegházhatású gázok: a) szén-dioxid (CO2); b) metán (CH4); c) dinitrogén-oxid (N2O). Az említett üvegházhatású gázok az 525/2013/EU rendelet alapján meghatározva, tonna CO2-egyenértékben kifejezve.

B. Az 5. cikk (4) bekezdésében említett széntárolók: a) élő biomassza; b) avar ( 7 ); c) holtfa 1 ; d) holt szerves anyagok ( 8 ); e) ásványi talajok; f) szerves talajok; g) faipari termékek az erdősített terület és a gazdálkodás alatt álló erdőterület területelszámolási kategóriák esetében.

II. MELLÉKLET

A TERÜLET NAGYSÁGÁRA, A ZÁRÓDÁSRA ÉS A FAMAGASSÁGRA VONATKOZÓ PARAMÉTEREK MINIMUMÉRTÉKEI

TagállamTerület (ha)Záródás (%)Famagasság (m)
Belgium0,5205
Bulgária0,1105
Cseh Köztársaság0,05302
Dánia0,5105
Németország0,1105
Észtország0,5302
Írország0,1205
Görögország0,3252
Spanyolország1,020
Az üvegházhatásúgáz-jegyzék 2028-as benyújtásától kezdve: 10
3
Franciaország0,5105
Horvátország0,1102
Olaszország0,5105
Ciprus0,3105
Lettország0,1205
Litvánia0,1305
Luxemburg0,5105
Magyarország0,5305
Málta1,0305
Hollandia0,5205
Ausztria0,05302
Lengyelország0,1102
Portugália1,0105
Románia0,25105
Szlovénia0,25105
Szlovákia0,3205
Finnország0,25105
Svédország0,5105

IIa. MELLÉKLET

Az uniós célérték (D oszlop), az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó jegyzék 2016-os, 2017-es és 2018-as évre vonatkozó adatainak az átlaga (B oszlop), valamint a tagállamok által 2030-ban elérendő, a 4. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti célértékek (C oszlop)

ABCD
TagállamAz üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó jegyzék 2016-os, 2017-es és 2018-as évre vonatkozó, 2020-ban bejelentett adatainak átlaga (kt CO2-egyenértékben kifejezve)2030. évi tagállami célértékek (kt CO2-egyenértékben kifejezve)A 2030-ra vonatkozó nettó üvegházhatásúgáz-elnyelések (kt CO2-egyenértékben kifejezve) 2020-ban bejelentett értéke (B + C oszlop)
Belgium–1 032–320–1 352
Bulgária–8 554–1 163–9 718
Cseh Köztársaság–401–827–1 228
Dánia5 779–4415 338
Németország–27 089–3 751–30 840
Észtország–2 112–434–2 545
Írország4 354–6263 728
Görögország–3 219–1 154–4 373
Spanyolország–38 326–5 309–43 635
Franciaország–27 353–6 693–34 046
Horvátország–4 933–593–5 527
Olaszország–32 599–3 158–35 758
Ciprus–289–63–352
Lettország–6–639–644
Litvánia–3 972–661–4 633
Luxemburg–376–27–403
Magyarország–4 791–934–5 724
Málta4–22
Hollandia4 958–4354 523
Ausztria–4 771–879–5 650
Lengyelország–34 820–3 278–38 098
Portugália–390–968–1 358
Románia–23 285–2 380–25 665
Szlovénia67–212–146
Szlovákia–6 317–504–6 821
Finnország–14 865–2 889–17 754
Svédország–43 366–3 955–47 321
EU-27/Unió–267 704–42 296–310 000

III. MELLÉKLET

A FELSŐ KORLÁTNAK A 8. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINTI KISZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDŐ REFERENCIAÉV VAGY REFERENCIA-IDŐSZAK

TagállamReferenciaév/referencia-időszak
Belgium1990
Bulgária1988
Cseh Köztársaság1990
Dánia1990
Németország1990
Észtország1990
Írország1990
Görögország1990
Spanyolország1990
Franciaország1990
Horvátország1990
Olaszország1990
Ciprus1990
Lettország1990
Litvánia1990
Luxemburg1990
Magyarország1985–87
Málta1990
Hollandia1990
Ausztria1990
Lengyelország1988
Portugália1990
Románia1989
Szlovénia1986
Szlovákia1990
Finnország1990
Svédország1990

IV. MELLÉKLET

A TAGÁLLAMOK ERDŐKRE VONATKOZÓ REFERENCIASZINTJEIT TARTALMAZÓ NEMZETI ERDŐGAZDÁLKODÁSI ELSZÁMOLÁSI TERVEK

A. Kritériumok és útmutatás az erdőkre vonatkozó referenciaszint meghatározásához

A tagállamok erdőkre vonatkozó referenciaszintjét az alábbi kritériumok alapján kell meghatározni:

a) a referenciaszintnek összhangban kell lennie azzal a céllal, hogy az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó forrásokból való kibocsátása és nyelők általi elnyelése között ezen évszázad második felében egyensúly alakuljon ki, ideértve azt is, hogy fokozni kell az öregedő erdőállományok elnyelési potenciálját, mivel egyébként ezen erdők nyelőkapacitása fokozatosan csökkenne;

b) a referenciaszintnek biztosítania kell, hogy a szénkészletek puszta megléte ne lehessen elszámolható;

c) a referenciaszintnek egy olyan, megbízható és hiteles elszámolási rendszert kell biztosítania, amely szavatolja, hogy a biomassza felhasználásához kapcsolódó kibocsátások és elnyelések megfelelően elszámolásra kerüljenek;

d) a referenciaszint meghatározása során figyelembe kell venni a faipari termékek széntárolóját is, aminek révén lehetővé válik az azonnali oxidációt feltételező forgatókönyv, valamint az bomlásállandót használó függvénye és a felezésiidő-értékek alkalmazása közötti összehasonlítás;

e) feltételezni kell, hogy a 2000-2009-es időszakban az erdőkből származó biomassza szilárd formában való, valamint energiacélú dokumentált felhasználásának aránya állandó marad;

f) a referenciaszintnek összhangban kell lennie a biológiai sokféleség megőrzéséhez való hozzájárulásra és a természeti erőforrások fenntartható használatára vonatkozó, az uniós erdőgazdálkodási stratégiában, a tagállamok nemzeti erdészeti politikáiban és az Unió biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájában meghatározott céllal;

g) a referenciaszintnek összhangban kell lennie az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó forrásokból való kibocsátásaira és nyelők általi elnyelésére vonatkozóan az 525/2013/EU rendeletnek megfelelően benyújtott nemzeti előrejelzésekkel;

h) a referenciaszintnek összhangban kell lennie az üvegházhatású gázok jegyzékeivel és a releváns korábbi adatokkal, továbbá átlátható, teljes, következetes, összehasonlítható és pontos információkon kell alapulnia. A referenciaszint meghatározásához használt modellnek alkalmasnak kell lennie különösen a nemzeti üvegház-gáz leltárakból származó korábbi adatok megjelenítésére.

B. A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási terv elemei

A 8. cikknek megfelelően benyújtott nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) az erdőkre vonatkozó referenciaszint meghatározásának általános leírása és annak leírása, hogy hogyan vették figyelembe az e rendeletben előírt kritériumokat;

b) az erdőkre vonatkozó referenciaszintnél figyelembe vett széntárolók és üvegházhatású gázok azonosítása, az erdőkre vonatkozó referenciaszint meghatározásánál figyelembe nem vett széntárolók mellőzésének okai, valamint az erdőkre vonatkozó referenciaszintnél figyelembe vett széntárolók koherenciájának bemutatása;

c) az erdőkre vonatkozó referenciaszint meghatározásánál használt megközelítések, módszerek és modellek leírása - ideértve a mennyiségi információkat is - összhangban a nemzeti leltárról szóló legutóbb benyújtott jelentéssel, és a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatokra és az erdőgazdálkodás intenzitására vonatkozóan dokumentált adatok, valamint az elfogadott nemzeti szakpolitikák leírása;

d) a fakitermelés várható alakulása a különböző szakpolitikai forgatókönyvek szerint;

e) annak leírása, hogy az alábbi elemek hogyan lettek figyelembe véve az erdőkre vonatkozó referenciaszint meghatározásánál: i. az erdőgazdálkodás alá vont terület; ii. az erdőkhöz és a faipari termékekhez kapcsolódó kibocsátások és elnyelések az üvegház-gáz leltárak és a releváns korábbi adatok alapján; iii. az erdők jellemzői, ezen belül többek között az erdők kortól függő, dinamikus jellemzők, a növedék, a rotációs idő és a normál ügymenet szerinti erdőgazdálkodási tevékenységre vonatkozó egyéb információk; iv. korábbi és jövőbeli kitermelt mennyiségek energiacélú és nem energiacélú felhasználás szerinti bontásban.

C. A tagállamok által a 2021 és 2025 közötti időszakban alkalmazandó, erdőkre vonatkozó referenciaszintek

TagállamA 2021 és 2025 közötti időszakban az erdőkre vonatkozó referenciaszint tonna CO2-egyenérték/év mértékegységben
Belgium– 1 369 009
Bulgária– 5 105 986
Cseh Köztársaság– 6 137 189
Dánia+354 000
Németország– 34 366 906
Észtország– 1 750 000
Írország+112 670
Görögország– 2 337 640
Spanyolország– 32 833 000
Franciaország– 55 399 290
Horvátország– 4 368 000
Olaszország– 19 656 100
Ciprus– 155 779
Lettország– 1 709 000
Litvánia– 5 164 640
Luxemburg– 426 000
Magyarország– 48 000
Málta–38
Hollandia– 1 531 397
Ausztria– 4 533 000
Lengyelország– 28 400 000
Portugália– 11 165 000
Románia– 24 068 200
Szlovénia– 3 270 200
Szlovákia– 4 827 630
Finnország– 29 386 695
Svédország– 38 721 000

V. MELLÉKLET

FAIPARI TERMÉKEK BOMLÁSÁLLANDÓT ALKALMAZÓ FÜGGVÉNYE, MÓDSZERTANA ÉS ALAPÉRTELMEZETT FELEZÉSIIDŐ-ÉRTÉKEI

Módszertani kérdések

- Ha nincs mód az erdősített területekről és a gazdálkodás alatt álló erdőterületekről, mint területelszámolási kategóriákból származó faipari termékek közötti különbségtételre, a tagállam azon feltételezés alapján is elszámolhatja a faipari termékeket, hogy az összes kibocsátás és elnyelés gazdálkodás alatt álló erdőterületen történt.

- A szilárdhulladék-lerakóba helyezett faipari termékeket és az energetikai célú faipari termékeket az azonnali oxidáció alapján kell elszámolni.

- Az importáló tagállamok nem számolják el az importált faipari termékeket, azok eredetétől függetlenül (a termelés oldaláról történő megközelítés).

- Az exportált faipari termékek esetében országspecifikus adatként az importáló országban jellemző országspecifikus felezési időt, valamint a faipari termékeknek az importáló országbeli felhasználását kell megadni.

- Az Unióban forgalomba hozott faipari termékekre vonatkozó országspecifikus felezésiidő-érték nem térhet el az importáló tagállam által alkalmazott felezésiidő-értéktől.

- A tagállamok a benyújtott adatok között kizárólag tájékoztatási célból feltüntethetik az energetikai célokra felhasznált fa Unión kívülről importált hányadát és az ilyen fa származási országait.

A tagállamok az e mellékletben meghatározott módszertan és a felezési idő e melléklet szerinti alapértékei helyett országspecifikus módszertant és felezésiidő-értéket is alkalmazhatnak, amennyiben ezeket a módszertanokat és értékeket átlátható és ellenőrizhető adatok alapján állapítják meg, és az alkalmazott módszertanok legalább annyira részletesek és pontosak, mint az e mellékletben meghatározottak.

A felezési idő alapértékei:

A felezésiidő-érték azon évek száma, amelyek során a faipari termékek adott kategóriájában tárolt szén mennyisége az eredeti értéke felére csökken.

A felezési idő alapértékei a következők:

a) a papír esetében 2 év;

b) a falemezek esetében 25 év;

c) a fűrészáru esetében 35 év.

A tagállamok - az UNFCCC vagy a Párizsi Megállapodás részes feleinek üléseként szolgáló konferencia keretében elfogadott IPCC-útmutató alapján - a fenti a), b) és c) pontban említett kategóriákon belül meghatározhatják az odatartozó faalapú anyagból készült termékeket - a fakérget is beleértve -, feltéve, hogy a rendelkezésre álló adatok átláthatók és ellenőrizhetők. A tagállamok e kategóriák bármelyikében országspecifikus alkategóriáikat is alkalmazhatnak.

VI. MELLÉKLET

A TERMÉSZETES BOLYGATÁSOK HÁTTÉRSZINTJÉNEK KISZÁMÍTÁSA

1. A háttérszint kiszámításához az alábbi információkat kell megadni: a) a természetes bolygatások által okozott kibocsátások korábbi szintjei; b) a becslésben szereplő természetes bolygatás típusa(i); c) a természetes bolygatás említett típusaira vonatkozó teljes éves kibocsátások becsült értékei a 2001-2020-as időszakban, területelszámolási kategóriák szerinti bontásban a 2021-2025-ös időszakban, és területjelentési kategóriák szerinti bontásban a 2026-2030-as időszakban; d) az idősorok konzisztenciájának igazolása az összes releváns paramétert illetően, beleértve a minimális területet, a kibocsátások becslésére alkalmazott módszertant, valamint a széntárolók és a gázok nyilvántartását.

2. A háttérszintet a 2001 és 2020 közötti idősorok átlagaként kell kiszámítani, figyelmen kívül hagyva az összes olyan évet, amikor rendhagyó kibocsátási szinteket jegyeztek fel, azaz figyelmen kívül hagyva a statisztikailag kiugró értékeket. A statisztikailag kiugró értékeket az alábbiak alapján kell meghatározni: a) ki kell számítani a 2001 és 2020 közötti teljes idősorok számtani átlagát és szórását; b) figyelmen kívül kell hagyni az idősorok minden olyan évét, amelyben az éves kibocsátások az átlagtól a szórás kétszeres értékénél nagyobb mértékben bármely irányban eltérnek; c) a b) pont alapján figyelmen kívül hagyott évek kivonását követően újra ki kell számítani a 2001 és 2020 közötti idősorok számtani átlagát és szórását; d) a b) és a c) pontban foglalt lépéseket addig kell ismételni, amíg be nem áll az az állapot, ahol nincs több kiugró érték.

3. A háttérszintnek az e melléklet 2. pontja alapján történő kiszámítását követően, amennyiben a 2021-2025-ös időszakban a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott "erdősített terület" és "gazdálkodás alatt álló erdőterület" területelszámolási kategóriák esetében a kibocsátások egy adott évben meghaladják a háttérszintnek egy bizonyos ráhagyással növelt értékét, a kibocsátások háttérszintet meghaladó része a 10. cikknek megfelelően kizárható az elszámolásból. A ráhagyás a 95 %-os valószínűségi szintnek felel meg.

4. A következő kibocsátások nem zárhatók ki a 10. cikk alkalmazása alól: a) azok a kibocsátások, amelyek olyan fakitermelési és egészségügyi fakitermelési tevékenységekből származnak, amelyekre az érintett földterületeken természetes bolygatást követően került sor; b) az olyan előírt égetésből származó kibocsátások, amelyekre az érintett földterületeken a 2021-2025-ös időszak valamely évében került sor; c) az olyan földterületeken történt kibocsátások, amelyeken a természetes bolygatást követően erdőirtást végeztek.

5. A 10. cikk (2) bekezdésében említett információszolgáltatási követelmények az alábbiakra terjednek ki: b) bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a 2021-2025-ös időszak hátralevő részében nem került sor erdőirtásra a természetes bolygatás által érintett olyan földterületeken, amelyek tekintetében a kibocsátásokat kizárták az elszámolásból; c) az érintett földterületeken a 2021-2025-ös időszak következő éveiben folytatott erdőirtás megállapításához használandó, ellenőrizhető módszerek és kritériumok leírása.

6. A 10. cikk (2) bekezdésében, valamint a 13. és a 13b. cikkben említett információszolgáltatási követelmények a következőket foglalják magukban: a) az adott évben történt természetes bolygatás által érintett összes földterület meghatározása, feltüntetve azok földrajzi helyét, valamint a természetes bolygatás időszakát és típusát; b) ha kivitelezhető, a tagállam által e természetes bolygatások hatásának megelőzésére vagy korlátozására hozott intézkedések leírása; c) ha kivitelezhető, a tagállam által az e természetes bolygatások által érintett földterületek helyreállítása érdekében hozott intézkedések leírása.

VII. MELLÉKLET

A GAZDÁLKODÁS ALATT ÁLLÓ ERDŐTERÜLETRE VONATKOZÓ RUGALMASSÁGI MECHANIZMUS KERETÉBEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ, A 13. CIKK (3) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT KOMPENZÁCIÓ MAXIMÁLIS ÉRTÉKEI

TagállamA 2000–2009-es időszakra vonatkozóan az erdőterületekre jelentett átlagos elnyelés évi CO2-egyenértékben kifejezve (millió tonna)A 2021–2030-as időszakra vonatkozó kompenzációs határérték CO2-egyenértékben kifejezve (millió tonna)
Belgium–3,61–2,2
Bulgária–9,31–5,6
Cseh Köztársaság–5,14–3,1
Dánia–0,56–0,1
Németország–45,94–27,6
Észtország–3,07–9,8
Írország–0,85–0,2
Görögország–1,75–1,0
Spanyolország–26,51–15,9
Franciaország–51,23–61,5
Horvátország–8,04–9,6
Olaszország–24,17–14,5
Ciprus–0,15–0,03
Lettország–8,01–25,6
Litvánia–5,71–3,4
Luxemburg–0,49–0,3
Magyarország–1,58–0,9
Málta0,000,0
Hollandia–1,72–0,3
Ausztria–5,34–17,1
Lengyelország–37,50–22,5
Portugália–5,13–6,2
Románia–22,34–13,4
Szlovénia–5,38–17,2
Szlovákia–5,42–6,5
Finnország–36,79–44,1
Svédország–39,55–47,5

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/591 határozata (2022. április 6.) a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 114., 2022.4.12., 22. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 401/2009/EK rendelete (2009. április 23.) az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról (HL L 126., 2009.5.21., 13. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018. június 19., 1. o.).";

( 7 ) Csak erdősített területre és gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozik.

( 8 ) Csak kiirtott erdőterületre, gazdálkodás alatt álló szántóterületre, gazdálkodás alatt álló gyepterületre és gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyekre vonatkozik. Csak erdősített területre és gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozik.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32018R0841 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32018R0841&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02018R0841-20230511 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02018R0841-20230511&locale=hu

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére