Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

32013R0525[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 525/2013/EU rendelete ( 2013. május 21. ) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 525/2013/EU RENDELETE

(2013. május 21.)

az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

E rendelet mechanizmust hoz létre:

a) annak biztosítására, hogy az Unió és a tagállamok által az UNFCCC titkárságának küldött jelentések naprakészek, átláthatók, pontosak, koherensek, összehasonlíthatók és teljesek legyenek;

b) az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv, valamint az azok alapján elfogadott határozatok értelmében fennálló uniós és tagállami kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos információk bejelentésére és ellenőrzésére, továbbá az említett kötelezettségvállalások teljesítése terén tett előrehaladás értékelésére;

c) az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyv által nem szabályozott, üvegházhatást okozó gázok összes emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásainak és nyelőnkénti eltávolításának nyomon követésére és bejelentésére a tagállamokban;

d) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának és egyéb információknak a 406/2009/EK határozat 6. cikke szerinti nyomon követésére, bejelentésére, felülvizsgálatára és ellenőrzésére;

e) kibocsátási egységeknek a 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének (1) vagy (2) bekezdése, vagy 10. cikkének (1) bekezdése szerinti elárverezéséből származó bevételeknek az említett irányelv 3d. cikkének (4) bekezdése és 10. cikkének (3) bekezdése szerinti felhasználásának a bejelentésére;

f) az éghajlatváltozás elkerülhetetlen következményeihez való költséghatékony alkalmazkodás érdekében tett tagállami intézkedések nyomon követésére és az azokról való jelentéstételre;

g) a 406/2009/EK határozat alapján fennálló tagállami kötelezettségek teljesítése terén elért előrehaladás értékelésére.

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a) az Unió és a tagállamok dekarbonizációs fejlesztési stratégiáiról és azok bármely, az 1/CP.16. sz. határozat szerinti felülvizsgálatáról történő jelentéstételre;

b) az UNFCCC 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján elkészített, az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeiben szereplő, e rendelet I. mellékletben felsorolt és a tagállamok területén kibocsátott üvegházhatást okozó gázok ágazatonkénti és forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására;

c) a 406/2009/EK határozat 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátására;

d) a polgári légi közlekedésből származó kibocsátás által az éghajlatra gyakorolt, nem CO2 okozta hatásokra;

e) a Montreali Jegyzőkönyv által nem szabályozott, üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó uniós és tagállami előrejelzésekre, valamint a tagállamok vonatkozó szakpolitikáira és intézkedéseire;

f) a fejlődő országok számára az UNFCCC szerinti követelményeknek megfelelően nyújtott összesített pénzügyi és technológiai támogatásra;

g) a kibocsátási egységeknek a 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 10. cikkének (1) bekezdése szerinti elárverezéséből származó bevételeknek a felhasználására;

h) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló tagállami fellépésekre.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

a gázok "globális felmelegedési potenciálja" vagy "GWP"-je : az adott gáz egységnyi kibocsátásából származó teljes hozzájárulás a globális felmelegedéshez, a referenciaként szolgáló gáz, azaz az 1-es értéket képviselő szén-dioxid egységnyi kibocsátásához viszonyítva;

2.

"nemzeti nyilvántartási rendszer" : intézményi, jogi és eljárási intézkedések tagállamokon belül létrehozott olyan rendszere, amely egyrészt a Montreali Jegyzőkönyv által nem szabályozott, üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásainak és nyelőnkénti eltávolításának becslésére, másrészt a nyilvántartásban szereplő információknak a 19/CMP.1. sz. határozat, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv szerveinek bármely más vonatkozó határozata szerint történő bejelentésére és archiválására szolgál;

3.

"a nyilvántartásért felelős illetékes hatóságok" : a nemzeti nyilvántartási rendszer keretében az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének összeállításával megbízott hatóságok;

4.

"minőségbiztosítás" : felülvizsgálati eljárások tervezett rendszere, amely annak biztosítására szolgál, hogy az adatok minőségével kapcsolatos célok megvalósuljanak, és - a minőség-ellenőrzési programok hatékonyságának előmozdítása és a tagállamok segítése érdekében - a jelentésekben a lehető legpontosabb becslések és információk szerepeljenek;

5.

"minőség-ellenőrzés" : rutinszerűen végzett műszaki tevékenységek rendszere, amely az adatok sértetlenségének, pontosságának és teljességének biztosítása, a hibák és hiányosságok azonosítása és kezelése, az adatok és más anyagok dokumentálása és archiválása, valamint az összes minőségbiztosítási tevékenység rögzítése céljából összeállított információk és becslések minőségének megállapítására és ellenőrzésére szolgál;

6.

"mutató" : mennyiségi, illetve minőségi tényező vagy változó, amely segíti a szakpolitikák és intézkedések végrehajtása terén tett előrehaladás értékelését, illetve annak megértését, hogy miként alakulnak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának tendenciái;

7.

"kibocsátható mennyiségi egység" vagy "AAU" : az UNFCCC Feleinek a Kiotói Jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgáló Konferenciája által elfogadott 13/CMP.1. sz. határozat (a továbbiakban 13/CMP.1. sz. határozat) mellékletének, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv szervei bármely más vonatkozó határozatának vonatkozó rendelkezései szerint kiadott egység;

8.

"eltávolítási egység" vagy "RMU" : a 13/CMP.1. sz. határozat mellékletének, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv szervei bármely más vonatkozó határozatának vonatkozó rendelkezései szerint kiadott egység;

9.

"kibocsátáscsökkentési egység" vagy "ERU" : a 13/CMP.1. sz. határozat mellékletének, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv szervei bármely más vonatkozó határozatának vonatkozó rendelkezései szerint kiadott egység;

10.

"igazolt kibocsátáscsökkentés" vagy "CER" : a Kiotói Jegyzőkönyv 12. cikke és az abban foglalt követelmények, valamint a 13/CMP.1. sz. határozat mellékletének, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv szervei bármely más vonatkozó határozatának vonatkozó rendelkezései szerint kiadott egység;

11.

"igazolt időszakos kibocsátáscsökkentés" vagy"tCER" : a Kiotói Jegyzőkönyv 12. cikke és az abban foglalt követelmények, valamint a 13/CMP.1. sz. határozat mellékletének, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv szervei bármely más vonatkozó határozatának vonatkozó rendelkezései szerint kiadott egység, vagyis a tiszta fejlesztési mechanizmus alapján végzett erdősítési vagy újraerdősítési projektből származó igazolt eltávolításért adott jóváírás, amelyet a második kötelezettségvállalási időszak végén való lejártakor újabb kibocsátáscsökkentéssel kell helyettesíteni;

12.

"igazolt tartós kibocsátáscsökkentés" vagy "lCER" : a Kiotói Jegyzőkönyv 12. cikke és az abban foglalt követelmények, valamint a 13/CMP.1. sz. határozat mellékletének, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv szervei bármely más vonatkozó határozatának vonatkozó rendelkezései szerint kiadott egység, vagyis a tiszta fejlesztési mechanizmus alapján végzett erdősítési vagy újraerdősítési projektből származó igazolt tartós eltávolításért adott jóváírás, amelyet a projekt jóváírási időszakának végén való lejártakor, illetve a tárolás során történő szivárgáskor vagy az igazoló jelentés benyújtásának elmulasztása esetén újabb kibocsátáscsökkentéssel kell helyettesíteni;

13.

"nemzeti jegyzék" : szabványosított elektronikus adatbázis formájában létrehozott jegyzék, amely adatokat tartalmaz a kibocsátáscsökkentési egységek, igazolt kibocsátáscsökkentések, igazolt időszakos kibocsátáscsökkentések, igazolt tartós kibocsátáscsökkentések, kibocsátható mennyiségi egységek és eltávolítási egységek kiadásával, birtoklásával, átruházásával, megszerzésével, törlésével, visszavonásával, átvitelével, helyettesítésével vagy adott esetben lejárati idejének megváltoztatásával kapcsolatban;

13a.

"kötelezettségvállalási időszaki tartalék" vagy "CPR" : a 11/CMP.1. sz. határozat melléklete, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv szerveinek bármely más vonatkozó határozata alapján létrehozott tartalék;

13b.

"az előző kötelezettségvállalási időszakból megmaradt tartalék" vagy "PPSR" : az UNFCCC Feleinek a Kiotói Jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgáló Konferenciája által elfogadott 1/CMP.8. sz. határozat, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv testületeinek bármely más vonatkozó határozata alapján létrehozott számla;

13c.

"közös teljesítési megállapodás" : a Kiotói Jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az Unió, annak tagállamai és valamely harmadik ország között annak céljából kötött megállapodás, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikke szerinti kötelezettségvállalásaikat a második kötelezettségvállalási időszak vonatkozásában közösen teljesítsék;

14.

"szakpolitikák és intézkedések" : valamennyi eszköz, amelynek célja az UNFCCC 4. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti kötelezettségvállalások teljesítése, adott esetben ideértve azokat a kötelezettségvállalásokat is, amelyek elsődlegesen nem az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a korlátozására és csökkentésére irányulnak;

15.

"szakpolitikák és intézkedések, valamint előrejelzések rendszere" : az intézményi, jogi és eljárási intézkedések - az e rendelet 12. cikkében előírtaknak megfelelően - létrehozott rendszere a szakpolitikák és intézkedések, valamint a Montreali Jegyzőkönyv által nem szabályozott, üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések bejelentésére;

16.

"szakpolitikák és intézkedések előzetes értékelése" : a szakpolitikák és intézkedések várható hatásainak értékelése;

17.

"szakpolitikák és intézkedések utólagos értékelése" : a szakpolitikák és intézkedések múltbeli hatásainak értékelése;

18.

"az intézkedések hatásait figyelmen kívül hagyó előrejelzések" : az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések, amelyek nem veszik figyelembe a szóban forgó előrejelzés kiindulási pontjaként kiválasztott évet követően tervezett, elfogadott vagy végrehajtott szakpolitikák és intézkedések hatásait;

19.

"az intézkedések hatásait figyelembe vevő előrejelzések" : az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések, amelyek figyelembe veszik, hogy az elfogadott és végrehajtott szakpolitikák és intézkedések milyen hatást gyakoroltak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése terén;

20.

"a kiegészítő intézkedések hatásait figyelembe vevő előrejelzések" : az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések, amelyek figyelembe veszik, hogy az éghajlatváltozás mérséklése érdekében elfogadott, végrehajtott és tervezett szakpolitikák és intézkedések milyen hatást gyakoroltak, illetve gyakorolnak majd az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése terén;

21.

"érzékenységi elemzés" : egy algoritmusmodell vagy egy hipotézis vizsgálata annak számszerűsítésére, hogy a modell alapján kapott értékek mennyire érzékenyek vagy stabilak a bevitt adatok vagy az alapul szolgáló feltételezések változása esetén. A vizsgálat során eltérő értékeket visznek be, vagy megváltoztatják a modellhez használt egyenleteket és megfigyelik, hogy a modell alapján kapott értékek ennek megfelelően hogyan változnak;

22.

"az éghajlatváltozás mérséklésével összefüggő támogatás" : a fejlődő országokban végzett olyan tevékenységek támogatása, amelyek hozzájárulnak az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációinak olyan szinten történő stabilizálásához, amely megakadályozza az éghajlati rendszer veszélyes mértékű, emberi eredetű befolyásolását;

23.

"az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő támogatás" : a fejlődő országokban végzett olyan tevékenységek támogatása, amelyek célja, hogy a fejlődő országok alkalmazkodóképességének és ellenálló képességének fenntartása és növelése révén csökkentsék az emberi és természeti rendszereknek az éghajlatváltozás hatásaival és az éghajlatváltozással összefüggő kockázatokkal szembeni sebezhetőségét;

24.

"technikai kiigazítások" : az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének e rendelet 19. cikke szerinti felülvizsgálatával összefüggésben végrehajtott és az eredeti becslések helyébe lépő kiigazítások, amennyiben a jegyzékben szereplő adatok hiányosak vagy nem a vonatkozó nemzetközi vagy uniós szabályokkal vagy iránymutatásokkal összhangban készültek;

25.

"újraszámítások" : az UNFCCC éves nyilvántartásokra vonatkozó jelentéstételi iránymutatásaival összhangban az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó, korábban benyújtott jegyzékekben szereplő becslések módosítására szolgáló eljárás, amelyre a módszerek változása, a kibocsátási tényezőkre és tevékenységekre vonatkozó adatok összegyűjtésében és felhasználásában bekövetkezett változások, új forrás- és nyelőkategóriák, illetve új gázok felvétele vagy az üvegházhatást okozó gázok GWP-jében bekövetkezett változások miatt került sor.

2. FEJEZET

DEKARBONIZÁCIÓS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

4. cikk

Dekarbonizációs fejlesztési stratégiák

(1) A tagállamok, valamint az Unió nevében a Bizottság - az UNFCCC-eljárás keretében nemzetközi szinten elfogadott jelentéstételi előírásoknak megfelelően - elkészítik dekarbonizációs fejlesztési stratégiáikat, amelyek hozzájárulnak:

a) az Unió és a tagállamok által az UNFCCC alapján az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű kibocsátásának korlátozására és csökkentésére tett kötelezettségvállalások teljesítése terén tett tényleges és tervezett - többek között az uniós intézkedések hatására elért - tagállami előrehaladás átlátható és pontos nyomon követéséhez;

b) a 406/2009/EK határozat alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a csökkentésére tett tagállami kötelezettségvállalások teljesítéséhez, valamint ahhoz, hogy valamennyi ágazatban sikerüljön tartós kibocsátáscsökkentést és fokozottabb nyelőnkénti eltávolítást megvalósítani, összhangban azzal az uniós célkitűzéssel, hogy - az Éghajlat-változási Kormányközi Testület szerint a fejlett országok mint csoport részéről szükséges kibocsátáscsökkentésekkel összefüggésben - az Unió a kibocsátását 2050-ig az 1990. évi szinthez képest költséghatékony módon 80-95 %-kal csökkenti.

(2) A tagállamok - 2015. január 9-ig vagy az UNFCCC-eljárás keretében nemzetközileg elfogadott bármilyen ütemezésnek megfelelően - jelentést tesznek a Bizottságnak a dekarbonizációs fejlesztési stratégiáik végrehajtásának helyzetéről.

(3) A Bizottság és a tagállamok a dekarbonizációs fejlesztési stratégiáikat, illetve azok bármilyen naprakésszé tett változatát haladéktalanul a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják.

3. FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL AZ ÜVEGHÁZHATÁST OKOZÓ GÁZOK MÚLTBELI KIBOCSÁTÁSÁRÓL ÉS ELTÁVOLÍTÁSÁRÓL

5. cikk

Nemzeti nyilvántartási rendszerek

(1) Az UNFCCC nemzeti rendszerekre vonatkozó követelményeinek megfelelően a tagállamok nemzeti nyilvántartási rendszereket hoznak létre, működtetnek és azok folyamatos fejlesztésére törekednek, amely nyilvántartási rendszerek az e rendelet I. mellékletében foglalt, üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásának és nyelőnkénti eltávolításának becslésére és annak biztosítására szolgálnak, hogy az üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó jegyzékeik naprakész, átlátható, pontos, koherens, összehasonlítható és teljes legyenek.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzékbe vételért felelős illetékes hatóságaik hozzáférjenek:

a) a 2003/87/EK irányelv szerinti tevékenységek és létesítmények vonatkozásában bejelentett adatokhoz és módszerekhez az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének elkészítése céljából és annak érdekében, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátások tekintetében biztosítsák az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerébe bejelentett és az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékében szereplő adatok közötti konzisztenciát;

b) adott esetben az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének elkészítése céljából a 842/2006/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján a különböző ágazatokban a fluortartalmú gázokra vonatkozóan meglévő jelentéstételi rendszer révén összegyűjtött adatokhoz;

c) adott esetben az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeinek elkészítése céljából a 166/2006/EK rendelet alapján a különböző létesítmények által bejelentett kibocsátáshoz, forrásadatokhoz és módszerekhez;

d) az 1099/2008/EK rendelet alapján bejelentett adatokhoz.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a jegyzékbe vételért felelős illetékes hatóságaik adott esetben:

a) felhasználhassák a 842/2006/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján létrehozott jelentéstételi rendszereket annak érdekében, hogy az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeiben javítsák a fluortartalmú gázokra vonatkozó becsléseket;

b) elvégezhessék a 7. cikk (1) bekezdésének l) és m) pontjában említett éves konzisztencia-ellenőrzést.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a nemzeti nyilvántartási rendszerekre és az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv, illetve az azokból eredő vagy az azokat felváltó megállapodások szerinti szervek által elfogadott vonatkozó határozatok szerinti, a nemzeti nyilvántartási rendszerek létrehozására, működtetésére és működésére vonatkozó követelményekre vonatkozó információ szerkezetére, formátumára és benyújtási eljárására vonatkozó szabályok meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

6. cikk

Uniós nyilvántartási rendszer

(1) Ez a rendelet - az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzéke tekintetében - a nemzeti jegyzékek naprakészségének, átláthatóságának, pontosságának, koherenciájának, összehasonlíthatóságának és teljességének biztosítása érdekében uniós nyilvántartási rendszert hoz létre. A Bizottság felügyeli és fenntartja ezt a rendszert, valamint annak folyamatos fejlesztésére törekszik. E rendszer a következőket foglalja magában:

a) minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési program, amely kiterjed a minőségre vonatkozó célkitűzések meghatározására és a jegyzék minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési tervének kidolgozására. A Bizottság segíti a tagállamokat a minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési programjaik végrehajtásában;

b) eljárás, amelynek keretében az érintett tagállammal való konzultáció révén megállapítható, hogy a nemzeti jegyzékéből hiányoznak-e adatok;

c) az üvegházhatást okozó gázok tagállami jegyzékeinek a 19. cikkben említett felülvizsgálatai.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 19/CM.1. határozat szerinti kötelezettségek teljesítését célzó uniós nyilvántartási rendszerre vonatkozó érdemi követelmények tekintetében. A Bizottság nem fogad el az (1) bekezdés alapján olyan rendelkezéseket, amelyek betartása nagyobb terhet ró a tagállamokra, mint a 280/2004/EK határozat 3. cikkének (3) bekezdése és 4. cikkének (2) bekezdése értelmében elfogadott jogi aktusok rendelkezései.

7. cikk

Üvegházhatást okozó gázok jegyzékei

(1) A tagállamok saját maguk vonatkozásában minden év (X. év) január 15-ig meghatározzák és bejelentik a Bizottságnak:

a) az e rendelet I. mellékletében felsorolt, valamint a 406/2009/EK határozat 2. cikkének (1) bekezdésében említett, üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű kibocsátását az X-2. évet illetően, az UNFCCC jelentéstételi követelményeinek megfelelően. Az e rendelet I. mellékletében felsorolt, üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó jelentéstétel sérelme nélkül a 406/2009/EK határozat 3. cikkének és 7. cikke (1) bekezdésének tekintetében az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése szerinti "1.A.3.A. Polgári légi közlekedés" forrásból származó CO2-kibocsátást nullával egyenértékűnek kell tekinteni;

aa) 2023-tól kezdődően az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 2. cikkében említett emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat az X-2-edik évre vonatkozóan, az UNFCCC jelentéstételi követelményeinek megfelelően;

b) a szén-monoxid (CO), a kén-dioxid (SO2), valamint a nitrogén-oxidok (NOx) és az illékony szerves vegyületek kibocsátására vonatkozó - és a 2001/81/EK irányelv 7. cikke szerint, valamint a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló ENSZ-EGB-egyezmény értelmében már bejelentett adatokkal koherens - adatokat az X-2. évet illetően, az UNFCCC jelentéstételi követelményeinek megfelelően;

c) a földhasználati ágazatból származó, üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátását és a CO2 nyelőnkénti eltávolítását az X-2. évet illetően, az UNFCCC jelentéstételi követelményeinek megfelelően;

d) az 529/2013/EU határozat és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti, földhasználati ágazati tevékenységből származó, üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátását és CO2 nyelőnkénti eltávolítását, - az 529/2013/EU határozat és a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikkének (3) és (4) bekezdésével, illetve az ezek alapján hozott határozatokkal összhangban - a földhasználati ágazati tevékenységből származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának és eltávolításának az elszámolására vonatkozó információkat 2008 vagy más alkalmazandó év és az X-2. év közötti éveket illetően. Azok a tagállamok, amelyek elszámolják a szántóföldi gazdálkodást, a legelőgazdálkodást, a rekultivációt vagy a vizes élőhelyek lecsapolását és elárasztással való helyreállítását, minden egyes fenti tevékenység vonatkozásában kiegészítő beszámolót készítenek az üvegházhatást okozó gázok forrásonkénti kibocsátásairól és nyelőnkénti eltávolításáról az 529/2013/EU határozat VI. mellékletében és a Kiotói jegyzőkönyv alapján hozott 13/CMP 1. sz. határozat mellékletben meghatározott vonatkozó bázisévet vagy időszakot illetően. Az e pont szerinti bejelentési kötelezettségeik teljesítése során, különösen az 529/2013/EU határozatban foglalt elszámolási kötelezettségeik kapcsán a kibocsátásokra és eltávolításokra vonatkozó információk benyújtásakor, a tagállamok az információkat a földhasználati ágazat tekintetében az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület által a bevált gyakorlatra vonatkozóan kialakított, alkalmazandó iránymutatás maradéktalan figyelembevételével nyújtják be;

da) 2023-tól kezdődően az (EU) 2018/841 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 2. cikkének hatálya alá tartozó kibocsátásukat és eltávolításukat az e rendelet IIIa. mellékletében meghatározott módszert annak megfelelően;

e) az a)-d) pontban említett információkban bekövetkező bármely változást a vonatkozó bázisév vagy időszak és az X-3. év közötti időszakban, a változások okainak feltüntetésével;

f) a III. mellékletben foglalt mutatókra vonatkozó információkat az X-2. évre vonatkozóan;

g) a kibocsátható mennyiségi egységek, eltávolítási egységek, kibocsátáscsökkentési egységek, igazolt kibocsátáscsökkentések, igazolt időszakos kibocsátáscsökkentések és igazolt tartós kibocsátáscsökkentések kiadásával, megszerzésével, birtoklásával, átruházásával, törlésével, visszavonásával és átvitelével kapcsolatban a nemzeti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékükben szereplő információkat az X-1. évet illetően;

h) a 406/2009/EK határozat 3. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján létrejött átruházásokra vonatkozó információk összefoglalását az X-1. évet illetően;

i) a 2002/358/EK határozat 2. cikke és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti, mennyiségileg meghatározott kibocsátáskorlátozási és -csökkentési kötelezettségvállalásaik, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv alapján a jövőbeli kötelezettségvállalásaik teljesítése érdekében a Kiotói Jegyzőkönyv 6., 12. és 17. cikke értelmében igénybe vett együttes végrehajtás, tiszta fejlesztési mechanizmus és nemzetközi kibocsátáskereskedelem alkalmazására vonatkozó információkat, illetve bármely más - az UNFCCC Feleinek Konferenciája vagy az UNFCCC Feleinek a Kiotói Jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgáló konferenciája által elfogadott egyéb jogi eszközben előírt - rugalmas rendszer alkalmazására vonatkozó információkat az X-2. évet illetően;

j) a jegyzékben szereplő becslések javítása érdekében tett lépésekre vonatkozó információkat, különösen a jegyzék azon területeit illetően, amelyekben a szakértői felülvizsgálatot követően kiigazításokat kellett tenni, vagy amelyek vonatkozásában ajánlásokat fogalmaztak meg;

k) a 2003/87/EK irányelv alapján a létesítmények és az üzemeltetők által bejelentett hitelesített kibocsátás tényleges vagy becsült eloszlását az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékében szereplő forráskategóriák között, valamint amennyiben lehetséges, az ilyen hitelesített kibocsátásnak a bejelentett összes üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz viszonyított arányát ezekben a forráskategóriákban az X-2. évet illetően;

l) adott esetben az üvegházhatást okozó gázok jegyzékében bejelentett kibocsátás konzisztencia-ellenőrzésének eredményeit az X-2. évet illetően a 2003/87/EK irányelv alapján bejelentett hitelesített kibocsátással együtt;

m) adott esetben az üvegházhatást okozó gázok jegyzékének elkészítése céljából a kibocsátás becsléséhez felhasznált adatok konzisztencia-ellenőrzésének eredményeit az X-2. évet illetően az alábbiakkal együtt:

i. a 2001/81/EK irányelv hatálya alá tartozó légköri szennyező anyagokra vonatkozó jegyzékek elkészítéséhez felhasznált adatok;

ii. a 842/2006/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése alapján bejelentett adatok;

iii. az 1099/2008/EK rendelet 4. cikke és B. melléklete alapján bejelentett energiaadatok;

n) a nemzeti nyilvántartási rendszerükben bekövetkező változások ismertetését;

o) a nemzeti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben bekövetkező változások ismertetését;

p) a minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési terveikre, az általános bizonytalansági értékelésre és az általános teljességi értékelésre vonatkozó információkat, valamint amennyiben rendelkezésre állnak, az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékéről készült jelentés azon más elemeit, amelyek szükségesek az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékéről szóló jelentés elkészítéséhez.

A tagállamok a jelentéseikben minden évben tájékoztatják a Bizottságot egyrészt arról, hogy szándékukban áll-e igénybe venni az (EU) 2018/842 rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében és 7. cikkében meghatározott rugalmassági mechanizmusokat, másrészt a bevételeknek az említett rendelet 5. cikke (6) bekezdése szerinti felhasználásáról. A tagállamoktól származó ezen információk kézhezvételét követő három hónapon belül a Bizottság az e rendelet 26. cikkében említett bizottság rendelkezésére bocsátja az információkat.

A tagállamok kérhetik a Bizottságtól annak engedélyezését, hogy az első albekezdés da) pontjától eltérve a IIIa. mellékletben meghatározottól eltérő módszertant alkalmazhassanak, amennyiben a szükséges módszertani fejlesztést nem lehet időben megvalósítani ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni az üvegházhatást okozó gázok 2021-2030-as időszakra vonatkozó leltárai tekintetében, vagy ha - az érintett széntárolókhoz kapcsolódó kibocsátások és eltávolítások csekély jelentősége miatt - a módszertani fejlesztés költsége aránytalanul magas lenne azokhoz az előnyökhöz képest, amelyekkel a kibocsátás és az eltávolítás elszámolásának javítása szempontjából a módszertan alkalmazása járna. Az ezen eltéréssel élni kívánó tagállamok 2020. december 31-ig indokolással ellátott kérelmet nyújtanak be a Bizottságnak, amelyben ismertetik, hogy mikorra hajtható végre a módszertani fejlesztés és/vagy tehető javaslat az alternatív módszertanra vonatkozóan, valamint értékelik az elszámolás pontosságára vonatkozó lehetséges hatásokat. A Bizottság kérheti, hogy a tagállamok egy meghatározott, észszerű időtartamon belül kiegészítő információkat nyújtsanak be. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelem megalapozott, engedélyezi az eltérést. A kérelem elutasítása esetén a Bizottság a döntését megindokolja.

(2) A tagállamok az 529/2013/EU határozat I. mellékletében meghatározott minden egyes elszámolási időszak végét követő második év január 15-ig, illetve március 15-ig bejelentik a Bizottságnak a földhasználati ágazatra vonatkozó nyilvántartásban az adott elszámolási időszakra vonatkozóan szereplő előzetes, illetve végleges adatokat, az említett határozat 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban.

(3) A tagállamok minden év március 15-ig megküldik a Bizottságnak a nemzeti jegyzékről szóló teljes és naprakész jelentésüket. Ennek a jelentésnek tartalmaznia kell az e cikk (1) bekezdésében meghatározott információkat, valamint ezen információk minden későbbi naprakésszé tett változatát.

(4) A tagállamoknak minden év április 15-ig megküldik az UNFCCC titkárságának azokat a nemzeti jegyzékeket, amelyek tartalmazzák a Bizottságnak a (3) bekezdéssel összhangban benyújtott információkat.

(5) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve évente összeállítja az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékét és az ezzel kapcsolatos jelentést, és ezeket minden év április 15-ig megküldi az UNFCCC titkárságának.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy:

a) anyagokat vegyen fel az üvegházhatást okozó gázok e rendelet I. mellékletében szereplő listájába, illetve anyagokat töröljön a listáról, vagy kiegészítse, törölje vagy módosítsa az e rendelet III. mellékletében szereplő mutatókat az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv, illetve az azokból eredő vagy azokra épülő megállapodások szerinti szervek által elfogadott vonatkozó határozatoknak megfelelően;

b) figyelembe vegye az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv, illetve az azokból eredő vagy az azokat felváltó megállapodások szerinti szervek által elfogadott vonatkozó határozatoknak megfelelően a GWP-kben és a nemzetközi szinten elfogadott nyilvántartási iránymutatásokban bekövetkezett változásokat.

(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az üvegházhatást okozó gázok (1) bekezdés szerinti, az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv, illetve az azokból eredő vagy az azokat felváltó megállapodások szerinti szervek által elfogadott vonatkozó határozatoknak megfelelő tagállami jegyzékei szerkezetének, formátumának és benyújtási eljárásának megállapítása céljából. E végrehajtási jogi aktusok meghatározzák továbbá az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékéről szóló jelentés elkészítése tekintetében a Bizottság és a tagállamok között folytatandó együttműködés és koordináció menetrendjét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(8) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy megállapítsa az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására és eltávolítására vonatkozó, az 529/2013/EU határozat 4. cikkének megfelelően benyújtandó tagállami adatok szerkezetét, formátumát és benyújtási eljárását. E végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság biztosítja, hogy az ezen adatok nyomon követésére és bejelentésére vonatkozó uniós és UNFCCC-menetrendek összeegyeztethetők legyenek. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

8. cikk

Megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról

(1) A tagállamok amennyiben lehetséges, minden év (X. év) július 31-ig benyújtják a Bizottsághoz azokat a jegyzékeiket, amelyek megközelítőleges adatokat tartalmaznak az üvegházhatást okozó gázok X-1. évi kibocsátásáról. A Bizottság a tagállamok üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékei, illetve - amennyiben egy tagállam ezen időpontig nem nyújtja be megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékét - a saját becslései alapján évente elkészíti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó uniós jegyzéket. A Bizottság legkésőbb minden év szeptember 30-án hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat a nyilvánosság számára.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy megállapítsa a tagállamok üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó, az (1) bekezdés szerinti jegyzékeinek szerkezetét, formátumát és benyújtási eljárását. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

9. cikk

A kibocsátásra vonatkozó becsléseknek az uniós jegyzék összeállításához szükséges kiegészítésével kapcsolatos eljárások

(1) A Bizottság a tagállamok által a 7. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint benyújtott adatokat pontosságuk vizsgálata érdekében előzetes ellenőrzésnek veti alá. Ezen ellenőrzések eredményét a benyújtási határidőtől számított hat héten belül megküldi a tagállamoknak. A tagállamok az X-2. évre vonatkozó végleges jegyzékük március 15-ig történő benyújtásával együtt válaszolnak az előzetes ellenőrzés során esetlegesen felmerült releváns kérdésekre.

(2) Amennyiben egy tagállam március 15-ig nem küldi el az uniós jegyzék összeállításához szükséges adatokat tartalmazó jegyzéket, a Bizottság az érintett tagállammal konzultálva és szorosan együttműködve a tagállam által benyújtott adatok kiegészítése céljából becsléseket készíthet. A Bizottság erre a célra az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének elkészítéséhez alkalmazandó iránymutatásokat használja.

4. FEJEZET

KIBOCSÁTÁSIEGYSÉG-FORGALMI JEGYZÉKEK

10. cikk

A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek létrehozása és működtetése

(1) Az Unió és a tagállamok a kibocsátható mennyiségi egységek, eltávolítási egységek, kibocsátáscsökkentési egységek, igazolt kibocsátáscsökkentések, igazolt időszakos kibocsátáscsökkentések és igazolt tartós kibocsátáscsökkentések kiadásának, birtoklásának, átruházásának, megszerzésének, törlésének, visszavonásának, átvitelének, helyettesítésének vagy lejárati ideje megváltozásának pontos elszámolására nemzeti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeket hoznak létre és tartanak fenn. A tagállamok ezeket a jegyzékeket a 2003/87/EK irányelv 11a. cikkének (5) bekezdésében említett egységek pontos elszámolására is alkalmazhatják.

Az Unió és a tagállamok az első albekezdés alapján létrehozott kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeikben elszámolnak a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakában számukra kiosztott kibocsátható mennyiségekkel, és elvégzik az első albekezdésben említett tranzakciókat, az 1/CMP.8. sz. határozatnak, az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv testületei által hozott bármely más vonatkozó határozatnak, illetve a közös teljesítési megállapodásnak megfelelően. Ennek céljából az Unió és a tagállamok a saját kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeikben:

- részesfél-számlákat hoznak létre és kezelnek, egy letéti számlát is beleértve, és a részesfél-számlákra a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszaka tekintetében számukra kiosztott kibocsátható mennyiségeknek megfelelő mennyiségű AAU-t adnak ki,

- elszámolnak a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszaka tekintetében a saját kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeikben szereplő AUU-k, eltávolítási egységek, ERU-k, CER-ek, igazolt időszakos kibocsátáscsökkentési egységek és igazolt tartós kibocsátáscsökkentési egységek kiadásával, birtoklásával, átruházásával, megszerzésével, törlésével, visszavonásával, helyettesítésével vagy lejárati idejük megváltozásával,

- kötelezettségvállalási időszaki tartalékot hoznak létre és tartanak fenn,

- a saját kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeikben szereplő AUU-kat, CER-eket és ERU-kat visznek át a Kiotói Jegyzőkönyv első kötelezettségvállalási időszakából a második kötelezettségvállalási időszakába, valamint létrehozzák az előző kötelezettségvállalási időszakból megmaradt tartalékot és kezelik az abban szereplő AUU-kat,

- AUU-k vagy CER-ek átruházása esetén nyereségrészt számolnak el a CER-ek kiadását és az AUU-k első nemzetközi átruházását követően.

(2) Az Unió és a tagállamok kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéküket egy vagy több másik tagállammal közösen egységesített rendszerben is vezethetik.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett adatokat hozzáférhetővé kell tenni a 2003/87/EK irányelv 20. cikke alapján kijelölt központi tisztviselő számára.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozása érdekében.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az Unió és a tagállamok kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéke révén biztosítsa a Kiotói Jegyzőkönyvnek az 1/CMP.8. sz. határozat, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv testületeinek bármely más vonatkozó határozata, valamint a közös teljesítési megállapodás alapján történő szükséges technikai végrehajtását, az (1) bekezdésnek megfelelően.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy:

- az éves kibocsátási jogosultságoknak a 406/2009/EK határozattal összhangban történő nettó átruházását, valamint a kibocsátási jogosultságoknak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelme céljából a 2003/87/EK irányelv által létrehozott rendszerben részt vevő, de a közös teljesítési megállapodásban nem részes harmadik országokkal végrehajtott nettó átruházását a megfelelő mennyiségű AUU átruházása kövesse egy a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakának végén elvégzendő elszámolási folyamat útján,

- el lehessen végezni azokat a tranzakciókat, amelyekre annak érdekében van szükség, hogy az ERU-knak és CER-eknek a Kiotói Jegyzőkönyv első kötelezettségvállalási időszakából a másodikba való átvitelére vonatkozóan az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv testületei által elfogadott határozatokban megállapított korlátok alkalmazását hozzá lehessen igazítani a 2003/87/EK irányelv 11a. cikkéhez; ezek a tranzakciók nem érintik a tagállamok azon lehetőségét, hogy az említett korlátokon belül más célból ERU-kat és CER-eket vigyenek át a Kiotói Jegyzőkönyv első kötelezettségvállalási időszakból a másodikba.

(7) Amennyiben valamely tagállam egy sajátos és kivételes helyzet következtében súlyos hátrányt szenved, ideértve például az európai uniós jogszabályok végrehajtásának a Kiotói Jegyzőkönyv keretében elfogadott szabályokhoz való igazításában tapasztalható elszámolási következetlenségeket, a Bizottság a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakának végén még rendelkezésre álló egységek függvényében intézkedéseket hozhat a helyzet kezelése érdekében. E célból a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusok elfogadása révén az Unió kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékéből CER-eket, ERU-kat és AUU-kat vigyen át az adott tagállam kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékébe. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a Bizottságnak adott felhatalmazás attól az időponttól hatályos, amikor az Unió elfogadja a Kiotói Jegyzőkönyv dohai módosítását.

(8) Az (5) és (6) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása során a Bizottság egyaránt biztosítja a 2003/87/EK irányelvnek és a 406/2009/EK határozatnak való megfelelést és a nemzetközileg elfogadott elszámolási követelmények következetes végrehajtását, továbbá gondoskodik az átláthatóságról és garantálja az AUU-knak, az eltávolítási egységeknek, az ERU-knak, a CER-eknek, az igazolt időszakos kibocsátáscsökkentési egységeknek és az igazolt tartós kibocsátáscsökkentési egységeknek az Unió és a tagállamok általi pontos elszámolását, miközben a lehető legnagyobb mértékben elkerüli az adminisztratív terheket és költségeket, ideértve a nyereségrészhez, valamint az informatikai eszközök fejlesztéséhez és karbantartásához kapcsolódó adminisztratív terheket és költségeket is. Kiemelten fontos, hogy a Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását megelőzően a szokásos gyakorlat szerint járjon el, és konzultáljon szakértőkkel, így a tagállamok szakértőivel is.

11. cikk

Az egységek visszavonása a Kiotói Jegyzőkönyv alapján

(1) A tagállamok a Kiotói Jegyzőkönyvben előírt első kötelezettségvállalási időszak egyes éveire bontott nemzeti jegyzékeik ugyanezen jegyzőkönyv szerinti felülvizsgálatának lezárását és az esetleges végrehajtási problémák megoldását követően az adott évi nettó kibocsátásukkal egyenértékű mennyiségben visszavonják a jegyzékből a kibocsátható mennyiségi egységeket, eltávolítási egységeket, kibocsátáscsökkentési egységeket, igazolt kibocsátáscsökkentéseket, igazolt időszakos kibocsátáscsökkentéseket és igazolt tartós kibocsátáscsökkentéseket.

(2) A tagállamok a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti első kötelezettségvállalási időszak utolsó évét illetően az UNFCCC Feleinek a Kiotói Jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgáló konferenciájának 11/CMP.1. sz. határozatában a kötelezettségvállalások teljesítésére előírt kiegészítő időszak leteltét megelőzően vonják vissza a kibocsátási egységeket a jegyzékből.

(3) Az Unió és a tagállamok a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakának végén - az 1/CMP.8. sz. határozatnak, illetve az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv testületei által elfogadott más vonatkozó határozatoknak, valamint a közös teljesítési megállapodásnak megfelelően - az üvegházhatású gázoknak a kibocsátható mennyiségeik által lefedett forrásonkénti kibocsátásával és nyelőnkénti eltávolításával egyenértékű mennyiségben visszavonják a saját kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeikből az AUU-kat, eltávolítási egységeket, ERU-kat, CER-eket, igazolt időszakos kibocsátáscsökkentési egységeket és igazolt tartós kibocsátáscsökkentési egységeket.

5. FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL A SZAKPOLITIKÁKRÓL ÉS INTÉZKEDÉSEKRŐL, VALAMINT AZ ÜVEGHÁZHATÁST OKOZÓ GÁZOK EMBERI EREDETŰ, FORRÁSONKÉNTI KIBOCSÁTÁSAIRA ÉS NYELŐNKÉNTI ELTÁVOLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐREJELZÉSEKRŐL

12. cikk

A szakpolitikák és intézkedések, valamint az előrejelzések nemzeti és uniós rendszerei

(1) A tagállamok és a Bizottság 2015. július 9-ig - a szakpolitikákról és intézkedésekről történő jelentéstétel, valamint az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásainak és nyelőnkénti eltávolításának korlátozása és csökkentése, valamint azokra vonatkozó előrejelzések jelentése céljából - nemzeti, illetve uniós rendszereket hoznak létre, működtetnek és azok folyamatos fejlesztésére törekednek. Ezek a rendszerek magukban foglalják a szakpolitikák értékelése, valamint az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések elkészítése érdekében a tagállamokon és az Unión belül meghozott releváns intézményi, jogi és eljárási intézkedéseket.

(2) A tagállamok és a Bizottság célja, hogy biztosítsák a 13. és 14. cikkben említett, a szakpolitikákkal és intézkedésekkel, valamint az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzésekkel kapcsolatban bejelentett információk naprakészségét, átláthatóságát, pontosságát, koherenciáját, összehasonlíthatóságát és teljességét, ideértve adott esetben adatok, módszerek és modellek használatát és alkalmazását, valamint minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési tevékenységek, továbbá érzékenységi elemzések elvégzését is.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) és (2) bekezdése, a 13. cikk, valamint a 14. cikk (1) bekezdése szerinti és az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv, illetve az azokból eredő vagy az azokat felváltó megállapodások szerinti szervek által elfogadott vonatkozó határozatoknak megfelelő, a nemzeti és uniós szakpolitikai, intézkedési és előrejelzési rendszerekre vonatkozó információk szerkezetének, formátumának és benyújtási eljárásának megállapítása céljából. A Bizottság biztosítja az összhangot a nemzetközileg elfogadott jelentéstételi követelményekkel, valamint biztosítja, hogy az ezen adatok nyomon követésére és bejelentésére vonatkozó uniós és UNFCCC-menetrendek összeegyeztethetők legyenek. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

Jelentéstétel a szakpolitikákról és intézkedésekről

(1) A tagállamok 2015. március 15-ig és azt követően kétévente a Bizottság rendelkezésére bocsátják az alábbiakat:

a) a szakpolitikákról és intézkedésekről vagy intézkedéscsomagokról történő jelentéstételre, valamint az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzésekről történő jelentéstételre szolgáló, a 12. cikk (1) bekezdése alapján létrehozott nemzeti nyilvántartási rendszerük leírása, ha azt még nem küldték meg, illetve - ha a rendszer leírását már megküldték - a rendszer módosításaival kapcsolatos információk;

b) a 4. cikkben említett dekarbonizációs fejlesztési stratégiáikkal kapcsolatos frissítések, és az e stratégiák végrehajtása terén elért eredmények;

c) a nemzeti szakpolitikákra és intézkedésekre vagy intézkedéscsomagokra, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásonkénti kibocsátásait korlátozó vagy csökkentő, illetve nyelőnkénti eltávolítását elősegítő uniós szakpolitikákra és intézkedésekre vagy intézkedéscsomagokra vonatkozó információk, az e rendelet I. mellékletében felsorolt gázok vagy gázcsoportok (HFC-k és PFC-k) szerinti elrendezésben és ágazatonkénti bontásban. Ezeknek az információknak hivatkozniuk kell az alkalmazandó és releváns nemzeti vagy uniós szakpolitikákra, és ki kell térniük az alábbiakra:

i. a szakpolitika vagy intézkedés célja, valamint a szakpolitika vagy intézkedés rövid leírása;

ii. a szakpolitikai eszköz típusa;

iii. a szakpolitika vagy intézkedés vagy intézkedéscsomag végrehajtásának állása;

iv. adott esetben az előrehaladás nyomon követésére és értékelésére szolgáló mutatók;

v. amennyiben rendelkezésre áll, az üvegházhatást okozó gázok forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására gyakorolt hatás számszerűsített becslése az alábbi bontásban:

- az egyes szakpolitikák és intézkedések vagy az éghajlatváltozás mérséklésére létrejött, a szakpolitika- és intézkedéscsomagok hatásának előzetes értékelése során kapott eredmények. A becsléseket a jelentési évet közvetlenül követő négy olyan egymás utáni évre kell megadni, amelyek utolsó számjegye nulla vagy öt, mégpedig oly módon, hogy meg kell különböztetni az üvegházhatást okozó gázoknak a 2003/87/EK irányelv, illetve a 406/2009/EK határozat által szabályozott kibocsátását,

- az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló egyes szakpolitikák és intézkedések vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagok hatásának utólagos értékelése során kapott eredmények, oly módon, hogy meg kell különböztetni az üveghatást okozó gázoknak a 2003/87/EK irányelv, illetve a 406/2009/EK határozat által szabályozott kibocsátását;

vi. amennyiben rendelkezésre áll, a szakpolitikák és intézkedések várható költségének és hasznának becslése és adott esetben a szakpolitikák és intézkedések tényleges költségének és hasznának becslése;

vii. amennyiben rendelkezésre áll, a (3) bekezdésben említett értékelésekre és az azokat alátámasztó technikai jelentésekre való valamennyi hivatkozás;

viii. 2023-tól kezdődően tájékoztatás az (EU) 2018/841 rendeletből fakadó kötelezettségeik teljesítése érdekében végrehajtott nemzeti szakpolitikáikról és intézkedéseikről, valamint tájékoztatás azokról a tervezett további nemzeti szakpolitikákról és intézkedésekről, amelyek célja az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az említett rendelet szerinti kötelezettségvállalásnál nagyobb mértékű csökkentése vagy a nyelők kapacitásának az említett rendelet szerinti kötelezettségvállalásnál nagyobb mértékű növelése;

ix. 2023-tól kezdődően tájékoztatás az (EU) 2018/842 rendeletből fakadó kötelezettségeik teljesítése érdekében végrehajtott nemzeti szakpolitikákról és intézkedésekről, valamint tájékoztatás azokról a tervezett további nemzeti szakpolitikákról és intézkedésekről, amelyek célja az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az említett rendelet szerinti vállalásaiknál nagyobb mértékű csökkentése;

d) a 406/2009/EK határozat 6. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett információk;

e) az arra vonatkozó információk, hogy a tagállami fellépések milyen szerepet töltenek be a nemzeti szintű törekvésekben, valamint, hogy - a Kiotói Jegyzőkönyv vonatkozó rendelkezéseivel, valamint az az alapján elfogadott határozatokkal összhangban - az együttes végrehajtás, a tiszta fejlesztési mechanizmus és a nemzetközi kibocsátáskereskedelem tervezett igénybevétele milyen mértékben egészíti ki a nemzeti fellépéseket.

(2) A tagállamok közölnek a Bizottsággal bármely, az e cikk értelmében bejelentett információkban a jelentéstételi időszak első évében bekövetkezett jelentős változást az e jelentéstételt követő év március 15-ig.

(3) A tagállamok elektronikus formában nyilvánosságra hozzák a nemzeti szakpolitikák és intézkedések költségeire és hatásaira vonatkozó értékeléseket, amennyiben azok rendelkezésre állnak, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásonkénti kibocsátását korlátozó vagy csökkentő, illetve nyelőnkénti eltávolítását elősegítő uniós szakpolitikák és intézkedések végrehajtására vonatkozó információkat, továbbá az ezen értékelések alátámasztására szolgáló, meglévő technikai jelentéseket. Ezen értékeléseknek tartalmazniuk kell az alkalmazott modellek és módszertani megközelítések ismertetését, a fogalommeghatározásokat és az alapfeltevéseket.

14. cikk

Jelentéstétel az előrejelzésekről

(1) A tagállamok 2015. március 15-ig és azt követően kétévente bejelentik a Bizottságnak az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó nemzeti előrejelzéseiket az I. mellékletben felsorolt gázok vagy gázcsoportok (HFC-k és PFC-k) szerinti elrendezésben és ágazatonkénti bontásban. Ezekben az előrejelzésekben mennyiségi becsléseket kell megadni a jelentési évet közvetlenül követő négy olyan egymás utáni évre vonatkozóan, amelyek utolsó számjegye nulla vagy öt. A nemzeti előrejelzéseknek figyelembe kell venniük az uniós szinten elfogadott valamennyi szakpolitikát és intézkedést, és a következőket kell tartalmazniuk:

a) adott esetben az intézkedések hatásait figyelmen kívül hagyó előrejelzések, az intézkedések hatásait figyelembe vevő előrejelzések, és amennyiben rendelkezésre állnak, a kiegészítő intézkedések hatásait figyelembe vevő előrejelzések;

b) az üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó összesített előrejelzést és az üvegházhatású gázoknak a 2003/87/EK irányelv és a 406/2009/EK határozat által szabályozott kibocsátási forrásokból származó várható kibocsátására vonatkozó külön becslések;

ba) 2023-tól kezdődően az üvegházhatású gázok összkibocsátására vonatkozó előrejelzések, valamint külön becslések az (EU) 2018/841 rendelet hatálya alá tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra és -eltávolításra vonatkozóan;

c) a 13. cikk szerint megállapított szakpolitikák és intézkedések hatása. Amennyiben az előrejelzések nem tartalmaznak ilyen szakpolitikákat és intézkedéseket, úgy azt egyértelműen jelezni és indokolni kell;

d) az előrejelzések céljából végzett érzékenységi elemzés eredményei;

e) az értékelésekre és a (4) bekezdésben említett előrejelzéseket alátámasztó technikai jelentésekre való valamennyi hivatkozás;

f) 2023-tól kezdődően az üvegházhatású gázok összkibocsátására vonatkozó előrejelzések, valamint külön becslések az (EU) 2018/842 rendelet és a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó kibocsátási forrásokból származó várható üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozóan.

(2) A tagállamok közölnek a Bizottsággal bármely, az e cikk értelmében bejelentett információkban a jelentéstételi időszak első évében bekövetkezett jelentős változást az e jelentéstételt követő év március 15-ig.

(3) A tagállamok a rendelkezésre álló legnaprakészebb előrejelzéseket nyújtják be. Amennyiben valamely tagállam minden második év március 15-ig nem küldi meg a teljes előrejelzési becslését, és a Bizottság megállapítja, hogy a tagállamnak nem áll módjában a becslési hiányosságokat kitölteni azt követően, hogy azokra a Bizottság minőségbiztosítási vagy minőség-ellenőrzési eljárásai során fény derült, a Bizottság az érintett tagállammal konzultálva az uniós előrejelzések összeállításához szükséges becsléseket készíthet.

(4) A tagállamok elektronikus formában nyilvánosságra hozzák az üvegházhatást okozó gázok forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó nemzeti előrejelzéseiket, valamint az ezen előrejelzések alátámasztására szolgáló vonatkozó technikai jelentéseket. Ezen előrejelzéseknek tartalmazniuk kell az alkalmazott modellek és módszertani megközelítések ismertetését, a fogalommeghatározásokat és az alapfeltevéseket.

6. FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓKRÓL

15. cikk

Jelentéstétel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó nemzeti fellépésekről

A tagállamok 2015. március 15-ég és ezt követően minden negyedik évben - az UNFCCC keretében történő jelentéstétel határidejéhez igazodva - jelentik a Bizottságnak a nemzeti alkalmazkodási tervezésükre és stratégiáikra vonatkozó információkat, felvázolva az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megkönnyítésére szolgáló, végrehajtott vagy tervezett intézkedéseket. Ezeknek az információknak tartalmazniuk kell a legfontosabb célkitűzéseket és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás kezelt kategóriáját (például árvíz, tengerszint-emelkedés, szélsőséges hőmérsékleti értékek, aszályok és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek).

16. cikk

Jelentéstétel a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi és technológiai támogatásról

(1) A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal annak érdekében, hogy az Unió és tagállamai kellő időben, összehangolt - adott esetben többek között az UNFCCC keretében elfogadott közös formában - jelentést tehessenek a fejlődő országoknak az UNFCCC vonatkozó rendelkezéseivel összhangban nyújtott támogatásról, és hogy biztosítsák a szeptember 30-ig történő éves jelentéstételt.

(2) Amennyiben az UNFCCC azt előírja, a tagállamok törekednek arra, hogy információkat nyújtsanak a pénzügyi mozgásokra vonatkozóan az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága által az éghajlatváltozás mérséklésével összefüggő támogatás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő támogatás kapcsán bevezetett ún. "Rio-markerek" alapján, valamint, hogy módszertani információkat nyújtsanak az éghajlatváltozással összefüggő Rio-markerek alkalmazási módjára vonatkozóan.

(3) Amennyiben információkat nyújtanak mozgósított magán pénzügyi forrásokra vonatkozóan, információkat kell szolgáltatni a számadatok meghatározására használt fogalommeghatározásokra és módszertanokra vonatkozóan is.

(4) Az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv, illetve az azokból eredő vagy az azokat felváltó megállapodások szerinti szervek által elfogadott határozatoknak megfelelően a nyújtott támogatásra vonatkozó információknak ki kell terjedniük az éghajlatváltozás mérséklése, az ahhoz való alkalmazkodás, a kapacitásépítés és a technológiaátadás céljából nyújtott támogatásra vonatkozó információkra, továbbá lehetőség szerint arra, hogy a pénzügyi források újak és kiegészítő jellegűek-e.

17. cikk

Jelentéstétel az árverezésből származó bevételek és a projektekből származó jóváírások felhasználásáról

(1) A tagállamok minden év július 31-ig (X. év) megküldik a Bizottságnak az X-1. évre vonatkozó alábbi információkat:

a) a 406/2009/EK határozat 6. cikkének (2) bekezdésében említett részletes indokolás;

b) a tagállamok által a kibocsátási egységeknek a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (1) bekezdése szerinti árverezése révén szerzett bevételek X-1. év során történő felhasználására vonatkozó információk, amelyek magukban foglalják az említett irányelv 10. cikkének (3) bekezdésében meghatározott célok közül egyre vagy többre fordított bevételekre, vagy az e bevételek pénzügyi értékével megegyező összegre, valamint az említett cikk szerint hozott intézkedésekre vonatkozó információkat is;

c) a tagállamok által a légi közlekedéssel kapcsolatos kibocsátási egységeknek a 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti árverezése révén szerzett valamennyi bevétel tagállam által meghatározott felhasználására vonatkozó információk; ez az információszolgáltatás az említett irányelv 3d. cikkének (4) bekezdésével összhangban történik;

d) a 406/2009/EK határozat 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett információk és arra vonatkozó információk, hogy a kibocsátási egységek megvásárlására vonatkozó politikáik hogyan segítik elő az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodás létrejöttét;

e) a 2003/87/EK irányelv 11b. cikke (6) bekezdésének a 20MW termelőkapacitást meghaladó teljesítményű vízerőművi projekttevékenységek tekintetében való alkalmazására vonatkozó információk.

(2) Azokat az árverezésből származó bevételeket, amelyeket a tagállamok az ezen cikk alapján a Bizottságnak címzett jelentés benyújtásakor még nem költöttek el, számszerűsíteni és a következő évekre vonatkozó jelentésekben szerepeltetni kell.

(3) A tagállamok nyilvánosságra hozzák az e cikk alapján a Bizottságnak benyújtott jelentéseiket. A Bizottság könnyen hozzáférhető formában nyilvánosságra hozza az összesített uniós információkat.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben megállapítja, hogy a tagállamoknak milyen struktúrát, formát és a benyújtást illetően milyen eljárást kell követniük az e cikknek megfelelő információk bejelentésekor. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

18. cikk

Kétéves jelentések és nemzeti közlemények

(1) Az Unió és a tagállamok az UNFCCC Részes Felek Konferenciájának 2/CP.17. sz. határozata vagy az UNFCCC szervei által e határozat elfogadását követően elfogadott határozatok alapján kétévenként jelentést küldenek az UNFCCC titkárságának, és az UNFCCC 12. cikke alapján a nemzeti közleményeiket is továbbítják a titkársághoz.

(2) A tagállamok az UNFCCC titkárságához benyújtott nemzeti közlemények és kétéves jelentések egy-egy példányát eljuttatják a Bizottságnak.

7. FEJEZET

AZ ÜVEGHÁZHATÁST OKOZÓ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK UNIÓS SZAKÉRTŐI FELÜLVIZSGÁLATA

19. cikk

A jegyzék felülvizsgálata

(1) A Bizottság a tagállamok által az e rendelet 7. cikkének (4) bekezdése alapján megküldött nemzeti jegyzék adataira vonatkozó átfogó felülvizsgálatot folytat annak érdekében, hogy meghatározza a 406/2009/EK határozat 3. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében foglalt éves kibocsátási jogosultságokat az e rendelet 20. és 27. cikkének tekintetében, illetve azon eredmények figyelemmel kísérése céljából, amelyeket a tagállamok a 406/2009/EK határozat 3. és 7. cikke szerinti, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével vagy korlátozásával kapcsolatos célok elérése terén értek el az átfogó felülvizsgálat lefolytatásának éveiben.

(2) A Bizottság a 2013-as évre vonatkozóan bejelentett adatokkal kezdve éves felülvizsgálatot végez a tagállamok által az e rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtott nemzeti jegyzék azon adataival kapcsolatban, amelyek relevánsak az üvegházhatást okozó gázkibocsátás 406/2009/EK határozat 3. és 7. cikke szerinti csökkentésének vagy korlátozásának nyomon követése, valamint az uniós jogszabályokban foglalt, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vagy korlátozására vonatkozó egyéb célok tagállami teljesítésének nyomon követése szempontjából. A tagállamok teljes mértékben közreműködnek e folyamatban.

(3) Az (1) bekezdésben említett átfogó felülvizsgálat a következőkre terjed ki:

a) a bejelentett információk átláthatóságának, pontosságának, koherenciájának, összehasonlíthatóságának és teljességének ellenőrzése;

b) az olyan esetek azonosítása céljából végzett ellenőrzések, amelyekben a jegyzékben szereplő adatokat nem az UNFCCC útmutatásainak vagy az uniós szabályoknak megfelelően állították össze; valamint

c) adott esetben - a tagállamokkal konzultálva - a szükséges technikai korrekciók kiszámítása.

(4) Az éves felülvizsgálatok magukban foglalják a (3) bekezdés a) pontjában foglalt ellenőrzéseket. Amennyiben valamely tagállam azt a Bizottsággal konzultálva kéri, vagy amennyiben az említett ellenőrzések során jelentős visszásságokra derül fény, például:

a) korábbi uniós vagy UNFCCC-felülvizsgálatok során született ajánlásokat nem hajtottak végre, illetve a tagállamok bizonyos kérdésekre nem adtak választ;

b) valamely tagállam jegyzékében a fontosabb kategóriákkal kapcsolatban túlbecslés vagy alulbecslés történt;

az érintett tagállam esetében folytatott éves felülvizsgálatot ki kell terjeszteni a (3) bekezdés b) pontjában foglalt ellenőrzésekre is annak érdekében, hogy a (3) bekezdés c) pontjában foglalt számítások elvégezhetők legyenek.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett átfogó felülvizsgálatok és éves felülvizsgálatok lefolytatására, többek között az e cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott feladatok elvégzésére vonatkozó menetrendet és lépéseket, biztosítandó, hogy a tagállamokkal le lehessen folytatni a szükséges konzultációkat a felülvizsgálatokból levont következtetésekről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6) A Bizottság az adott felülvizsgálat lezárásakor az egyes tagállamok jegyzékben szereplő helyesbített adatai alapján végrehajtási jogi aktus révén meghatározza az adott év teljes kibocsátását.

(7) A 406/2009/EK határozat 7. cikke (1) bekezdésének tekintetében minden tagállamot illetően azokat az adatokat kell figyelembe venni, amelyeket az ezen cikk (6) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus közzétételétől számított négy hónappal rögzítettek a 406/2009/EK határozat 11. cikke és a 2003/87/EK irányelv 19. cikke alapján létrehozott kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben. Ebbe beletaroznak a tagállamok által a 406/2009/EK határozat 3. és 5. cikke alapján igénybe vett rugalmassági intézkedések hatására az adatokban bekövetkező változások is.

20. cikk

Az újraszámítások hatásainak kezelése

(1) Amennyiben a 2020. évre vonatkozó, jegyzékben szereplő adatok a 19. cikk szerint elvégzett átfogó felülvizsgálata lezárul, a Bizottság a II. mellékletben meghatározott képlet alapján minden egyes tagállam esetében kiszámolja az újraszámított üvegházhatásúgáz-kibocsátások hatásainak összegét.

(2) A Bizottság a 27. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül többek között az (1) bekezdésben említett összeget használja, amikor a 406/2009/EK határozat 14. cikke alapján javaslatot tesz az egyes tagállamoknak a 2020 utáni időszakra vonatkozó kibocsátáscsökkentési és -korlátozási célokra.

(3) A Bizottság az (1) bekezdés alapján végzett számítások eredményeit haladéktalanul közzéteszi.

8. FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL AZ UNIÓS ÉS A NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK TELJESÍTÉSE TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL

21. cikk

Jelentéstétel az elért eredményekről

(1) A Bizottság az e rendelet szerint jelentett információk és a tagállamokkal folytatott konzultáció alapján évente értékeli az alábbi célkitűzések teljesítése terén elért uniós és tagállami eredményeket annak érdekében, hogy megállapítsa, elegendő előrehaladást sikerült-e elérni:

a) az UNFCCC 4. cikke és a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikke, továbbá az UNFCCC Feleinek Konferenciája, illetve az UNFCCC Feleinek - a Kiotói Jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgáló - konferenciája által elfogadott határozatok alapján vállalt kötelezettségek. Ez az értékelés a 7., 8., 10. és a 13-17. cikkel összhangban bejelentett információkon alapul;

b) a 406/2009/EK határozat 3. cikkében szereplő kötelezettségek. Ez az értékelés a 7., 8., 13. és 14. cikkel összhangban bejelentett információkon alapul;

c) az (EU) 2018/842 rendelet 4. cikkében szereplő kötelezettségek. Az értékelésnél figyelembe kell venni az uniós szakpolitikák és intézkedések terén elért eredményeket, valamint a tagállamoktól származó információkat. Az értékelés keretében kétévente azt is meg kell vizsgálni, hogy az Unió várhatóan milyen előrehaladást ér el a gazdaság teljes egészére kiterjedő üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentéssel kapcsolatos, a Párizsi Megállapodás megvalósítása érdekében tett nemzeti vállalása teljesítése terén, és hogy a tagállamok várhatóan milyen előrehaladást érnek el az említett rendeletből fakadó kötelezettségeik teljesítése terén.

(2) A Bizottság a 7. cikk értelmében a tagállamok által szolgáltatott kibocsátási adatok alapján kétévente értékeli a légi közlekedés globális éghajlatra gyakorolt összes hatását, ideértve a nem CO2-vel kapcsolatos kibocsátást vagy hatásokat, továbbá a tudományos eredményekre és adott esetben a légi közlekedés adataira való hivatkozás révén javítja ezt az értékelést.

(3) A Bizottság minden év október 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben összefoglalja az (1) és (2) bekezdésben előírt értékelések eredményeit.

22. cikk

Jelentéstétel a Kiotói Jegyzőkönyv alapján vállalt kötelezettségek teljesítésére biztosított kiegészítő időszakról

Az Unió és a tagállamok a 13/CMP.1. sz. határozat (3) bekezdésében említett, a kötelezettségek teljesítésére megállapított kiegészítő időszak leteltével ezen időszakról jelentést küldenek az UNFCCC titkárságának.

9. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS TÁMOGATÁS

23. cikk

A tagállamok és az Unió közötti együttműködés

A tagállamok és az Unió teljes mértékben együttműködnek egymással és összehangolják tevékenységeiket az e rendelet szerinti, alábbiakkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésekor:

a) az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékének és a jegyzékről szóló jelentésnek a 7. cikk (5) bekezdése szerinti összeállítása;

b) az UNFCCC 12. cikke szerinti uniós nemzeti közlemény elkészítése és a 2/CP.17. sz. határozat vagy az UNFCCC szervei által e határozat elfogadását követően elfogadott határozatok szerinti uniós kétéves jelentés elkészítése;

c) az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti felülvizsgálati és megfelelőségi eljárások az UNFCCC vagy a Kiotói Jegyzőkönyv szerint alkalmazandó határozatokkal összhangban, valamint az e rendelet 19. cikkében említett, az üvegházhatást okozó gázok tagállami jegyzékeinek felülvizsgálatára vonatkozó uniós eljárás;

d) az UNFCCC titkárságára benyújtott vagy benyújtandó jegyzékekben és a jegyzékekről szóló jelentésekben a Kiotói Jegyzőkönyv 5. cikkének (2) bekezdése szerint vagy az e rendelet 19. cikkében említett uniós felülvizsgálati eljárást követően elvégzett bármilyen kiigazítás, illetve változtatás;

e) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról megközelítőleges adatokat tartalmazó uniós jegyzék e rendelet 8. cikke szerinti összeállítása;

f) a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt kötelezettségvállalások teljesítésére szolgáló, a 13/CMP.1. sz. határozat (14) bekezdésében említett kiegészítő időszak letelte után a kibocsátható mennyiségi egységek, igazolt kibocsátáscsökkentések, igazolt időszakos kibocsátáscsökkentések, igazolt tartós kibocsátáscsökkentések, kibocsátáscsökkentési egységek és eltávolítási egységek visszavonásával kapcsolatos jelentések.

24. cikk

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerepe

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség az éves munkaprogramjával összhangban segíti a Bizottság munkáját annak érdekében, hogy a Bizottság a 6-9., 12-19., valamint 21. és 22. cikkben foglalt rendelkezéseknek eleget tudjon tenni. Ez a segítség az alábbiakra terjed ki:

a) az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékének összeállítása és az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékéről szóló jelentés elkészítése;

b) az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékének elkészítéséhez szükséges minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési eljárások elvégzése;

c) becslések készítése az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeiben nem szereplő adatokra vonatkozóan;

d) a felülvizsgálatok lefolytatása;

e) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról megközelítőleges adatokat tartalmazó uniós jegyzék összeállítása;

f) a tagállamok által a szakpolitikákkal, az intézkedésekkel és az előrejelzésekkel kapcsolatban bejelentett információk összeállítása;

g) a tagállamok által az előrejelzésekkel, a szakpolitikákkal és az intézkedésekkel kapcsolatban jelentett információkra vonatkozó minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési eljárások lefolytatása;

h) a tagállamok által az előrejelzésekkel kapcsolatban nem jelentett adatokra vonatkozó becslések készítése;

i) a Bizottság által az Európai Parlament és a Tanács részére készítendő éves jelentéshez szükséges adatok összeállítása;

j) az e rendelet alapján összegyűjtött információk terjesztése, többek között az éghajlatváltozás mérséklését célzó tagállami szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó adatbázis fenntartása és naprakésszé tétele, valamint az Európai Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó Platform fenntartása és naprakésszé tétele.

10. FEJEZET

FELHATALMAZÁS

25. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottságnak a 6. és 7. cikkben, valamint a 10. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2013. július 8-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(2a) A Bizottságnak a 10. cikk (5) és (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása a Kiotói Jegyzőkönyv dohai módosításának az Unió általi elfogadásának napjától a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszaka alapján vállalt kötelezettségek teljesítésére biztosított kiegészítő időszak végéig marad hatályban.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6., 7. és 10. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 6., 7. és 10. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

11. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját az éghajlatváltozási bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3) Ha a bizottság a 10. cikk (7) bekezdésében említett jogi aktusok esetében nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

27. cikk

Felülvizsgálat

(1) A Bizottság rendszeresen ellenőrzi, hogy az ebben a rendeletben foglalt nyomonkövetési és bejelentési követelmények összhangban vannak-e az UNFCCC egyezménnyel és a Kiotói Jegyzőkönyvvel összefüggésben meghozandó határozatokkal, illetve az egyéb uniós jogszabályokkal. A Bizottság emellett rendszeresen értékeli, hogy az UNFCCC keretében elért eredmények olyan helyzetet teremtenek-e, amelyben az e rendelet szerinti kötelezettségek előírására már nincs szükség, nem arányosak a belőlük származó előnyökhöz viszonyítva, kiigazítást igényelnek, vagy nincsenek összhangban az UNFCCC szerinti jelentéstételi kötelezettségekkel, vagy csak párhuzamosan írják elő ugyanazon jelentéstételi kötelezettségeket, továbbá adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(2) A Bizottság legkésőbb 2016 decemberéig megvizsgálja, hogy az üvegházhatást okozó gázok jegyzékeinek meghatározásakor az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatások alkalmazása vagy az alkalmazott UNFCCC-módszerek jelentős módosítása több mint 1 %-os eltérést eredményez-e az egyes tagállamoknak a 406/2009/EK határozat 3. cikke által érintett teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásában, és felülvizsgálhatja a tagállamoknak a 406/2009/EK határozat 3. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében meghatározott éves kibocsátási jogosultságait.

28. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 280/2004/EK határozat hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett határozatra való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a IV. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

29. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

ÜVEGHÁZHATÁST OKOZÓ GÁZOK

Szén-dioxid (CO2)

Metán (CH4)

Dinitrogén-oxid (N2O)

Kén-hexafluorid (SF6)

Nitrogén-trifluorid (NF3)

Részlegesen fluorozott szénhidrogének (HFC-k):

- HFC-23 CHF3

- HFC-32 CH2F2

- HFC-41 CH3F

- HFC-125 CHF2CF3

- HFC-134 CHF2CHF2

- HFC-134a CH2FCF3

- HFC-143 CH2FCHF2

- HFC-143a CH3CF3

- HFC-152 CH2FCH2F

- HFC-152a CH3CHF2

- HFC-161 CH3CH2F

- HFC-227ea CF3CHFCF3

- HFC-236cb CF3CF2CH2F

- HFC-236ea CF3CHFCHF2

- HFC-236fa CF3CH2CF3

- HFC-245fa CHF2CH2CF3

- HFC-245ca CH2FCF2CHF2

- HFC-365mfc CH3CF2CH2CF3

- HFC-43-10mee CF3CHFCHFCF2CF3 vagy (C5H2F10)

Perfluor-karbonok (PFC-k):

- PFC-14, Tetrafluor-metán, CF4

- PFC-116, Hexafluor-etán, C2F6

- PFC-218, Oktafluor-propán, C3F8

- PFC-318, Oktafluor-ciklobután, c-C4F8

- Perfluor-ciklopropán, c-C3F6

- PFC-3-1-10, Perfluor-bután, C4F10

- PFC-4-1-12, Perfluor-pentán, C5F12

- PFC-5-1-14, Perfluor-hexán, C6F14

- PFC-9-1-18, C10F18

II. MELLÉKLET

A 20. cikk (1) bekezdésében említett tagállami újraszámított üvegházhatásúgáz-kibocsátások hatásainak összege

A tagállami újraszámított üvegházhatásúgáz-kibocsátások hatásainak összegét az alábbi képlet szerint kell kiszámítani:

KÉP HIÁNYZIK

ahol:

- ti a tagállam i. évre vonatkozó, a 406/2009/EK határozat 3. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése és 10. cikke szerint meghatározott éves kibocsátási jogosultsága, amelyet vagy 2012-ben, vagy adott esetben 2016-ban állapítanak meg a 27. cikk (2) bekezdésével összhangban elvégzett felülvizsgálat és a 406/2009/EK határozat 3. cikkének (2) bekezdése alapján;

- ti,2022 a tagállam i. évre vonatkozó éves kibocsátási jogosultsága a 406/2009/EK határozat 3. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése és 10. cikke szerint, amennyiben a számításokhoz bevitt adatként a tagállamok által 2022-ben benyújtott felülvizsgált nyilvántartási adatokat használnák fel;

- ei,j a tagállam i. évre vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátása, amelyet a jegyzék j. évben elvégzett szakértői felülvizsgálatát követően a Bizottság által a 19. cikk (6) bekezdése alapján elfogadott jogi aktusok szerint állapítanak meg.

III. MELLÉKLET

ÉVES MUTATÓK LISTÁJA

1. táblázat: a kiemelt mutatók listája (1)

SzámAz Eurostat energiahatékonysági mutatói szerinti nómenklatúraMutatóSzámláló/nevezőÚtmutató/meghatározások (2) (3)
1MACROGDP összes CO2-intenzitása, t/Millió euroÖsszes CO2-kibocsátás, ktÖsszes CO2-kibocsátás (kivéve a földhasználati ágazatot) az Általános Jelentéstételi Formátumban (CRF) közöltek szerint
GDP, milliárd euro (EK95)Bruttó hazai termék 1995. évi állandó árakon számolva (forrás: Nemzetgazdasági mérleg)
2MACRO B0GDP energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió euroEnergiafogyasztásból származó CO2-kibocsátások, ktFosszilis energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások (IPCC-forráskategória 1A, ágazati megközelítés)
GDP, milliárd euro (EK95)Bruttó hazai termék 1995. évi állandó árakon számolva (forrás: Nemzetgazdasági mérleg)
3SZÁLLÍTÁS C0Személyautók CO2-kibocsátásai, ktSzemélyautók (elsősorban személyszállításra tervezett gépjárművek, max. 12 személy szállítására, a jármű bruttó súlya max. 3 900 kg – IPCC-forráskategória 1A3bi) összes közlekedési tevékenységére számított fosszilis energiahordozó elégetéséből származó CO2-kibocsátás
Személyautók által megtett kilométerek, millió kmJármű által megtett kilométerek személyautónként. (Forrás: közlekedési statisztika)
Megjegyzés: A tevékenységi adatok, amennyiben lehetséges, legyenek egybehangzóak a kibocsátási adatokkal
4IPAR A1Ipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió euroIparból származó CO2-kibocsátások, ktFosszilis energiahordozók égetéséből származó kibocsátások a gyártó iparágakban, építőiparban, a bányászatban és a kőfejtésben (kivételt képeznek a szénbányák, az olaj- és gázkitermelés), beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljára történő égetést (IPCC-forráskategória 1A2). Az ipar által közlekedési célra használt energiát nem itt, hanem a közlekedési mutatók között kell feltüntetni. A közutakon kívül és más mozgó, az iparban használt gépi berendezésekből származó kibocsátásokat ebben az ágazatban kell feltüntetni
Összes ipar bruttó hozzáadott értéke, milliárd euro (EC95)A gyártó iparágak (NACE 15-22, 24-37), az építőipar (NACE 45) és a bányászat és kőfejtés (kivételt képeznek a szénbányák, az olaj- és gázkitermelés) (NACE 13-14) bruttó hozzáadott értéke 1995. évi állandó árakon számítva (forrás: Nemzetgazdasági mérleg)
5HÁZTARTÁSOK A.1Háztartások fajlagos CO2-kibocsátásai, t/lakóhelyHáztartások fosszilis energiahordozó-felhasználásból származó CO2-kibocsátásai, ktHáztartások fosszilis energiahordozó égetéséből származó CO2-kibocsátásai (IPCC-forráskategória 1A4b)
Állandó lakásként használt lakásállomány, 1 000Állandó lakásként használt lakásállomány
6SZOLGÁLTATÁSOK A0Kereskedelmi és intézményi ágazat CO2-intenzitása, t/millió euroFosszilis energiahordozó felhasználásból származó CO2-kibocsátások a kereskedelmi és intézményi ágazatban, ktKereskedelmi és intézményi célú épületek fosszilis energiahordozó felhasználásából származó CO2-kibocsátásai az állami és magánágazatokban (IPCC-forráskategória 1A4A). A szolgáltatások által közlekedési célra használt energiát nem itt, hanem a közlekedési mutatók között kell feltüntetni
Szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke, milliárd euro (EK95)Szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 1995. évi állandó árakon számítva (NACE 41, 50, 51, 52, 55, 63, 64, 65, 66, 67, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 80, 85, 90, 91, 92, 93, 99) (forrás: Nemzetgazdasági mérleg)
7ÁTALAKÍTÁS B0Nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő erőművek fajlagos CO2-kibocsátásai, t/TJNyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek CO2-kibocsátásai, ktNyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek és kombinált hő- és elektromosáram-előállító erőművek összes CO2-kibocsátása a bruttó elektromosáram- és hőelőállításhoz szükséges összes fosszilis energiahordozó elégetéséből. A csak hőerőművek kibocsátásai itt nem szerepelnek
Nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek összes termék-előállítása, PJNyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek és kombinált hő- és elektromosáram-termelő erőművek (CHP) által előállított bruttó elektromos áram és bármely harmadik félnek eladott hő mennyisége. A csak hőerőművek teljesítménye itt nem szerepel. A nyilvános társaságként működő hőerőművek, elsődleges tevékenységként, elektromos áramot (és hőt) állítanak elő harmadik fél felé történő értékesítésre. Ezek lehetnek magántulajdonban vagy részvényesek tulajdonában. A saját felhasználásra termelő hőerőművek, teljes egészében vagy részben, saját felhasználásra állítanak elő elektromos áramot (és hőt) elsődleges tevékenységük támogatása céljából. A bruttó elektromosáram-előállítás mérése a transzformátorok kivezetéseinél történik, tehát a létesítménytartozékok és transzformátorok elektromosáram-fogyasztása is beleértendő. (forrás: energiamérleg)
(1) A tagállamok jelentik a számlálót és a nevezőt, amennyiben az nem szerepel az Általános Jelentéstételi Formátumban.
(2) A tagállamoknak követniük kell ezt az útmutatót. A tagállamoknak egyértelműen jelezniük kell, ha nem áll módjukban maradéktalanul követni azt, vagy ha a számláló és a nevező nem teljes mértékben konzisztens.
(3) Az IPCC-forráskategóriákra való hivatkozások az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó, 1996. évi felülvizsgált IPCC-iránymutatásokra utalnak.

2. táblázat: a kiegészítő kiemelt mutatók listája (1)

SzámAz Eurostat energiahatékonysági mutatói szerinti nómenklatúraMutatóSzámláló/nevezőÚtmutató/meghatározások (2)
1KÖZLEKEDÉS D0Közúti áruszállításból származó CO2-kibocsátások, ktKönnyűteherjárművekkel (max. 3 900 kg összsúlyú járművek, melyeket elsősorban könnyű teher szállítására terveztek, vagy amelyeket speciális felszereltséggel láttak el, például négykerékmeghajtás közúton kívüli üzemeltetés céljára – IPCC-forráskategória 1A3bii) és nehézteherjárművekkel (3 900 kg összsúlyt meghaladó valamennyi jármű, amelyet elsősorban nehézteher szállítására terveztek – IPCC-forráskategória 1A3biii, kivéve buszok) végzett összes szállítási tevékenységhez szükséges fosszilis energiahordozó elégetéséből származó CO2-kibocsátás
Közúti áruszállítás, millió tkmKönnyű- és nehézteherjárművekkel közúton végzett szállítás tonnakilométerben; egy tonnakilométer egy tonna közúton egy kilométer távolságra történő elszállítását jelenti. (forrás: közlekedési statisztikák)
Megjegyzés: A tevékenységi adatok, amennyiben lehetséges, legyenek egybehangzóak a kibocsátási adatokkal
2IPAR A1.1Vas- és acélipar összes CO2-intenzitása, t/millió euroVas- és acélipar összes CO2-kibocsátása, ktCO2-kibocsátás a fosszilis energiahordozók elégetéséből, beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljára végzett égetést is, vas- és acélelőállítás során (IPCC-forráskategória 1A2a), a vas és acélgyártás folyamatából (IPCC-forráskategória 2C1) és a vasötvözetek előállításának a folyamatából (IPCC-forráskategória 2C2)
Vas- és acélipar bruttó hozzáadott értéke, milliárd euro (EK95)Alapvető vas- és acél- és vasötvözetgyártás (NACE 27.1), csőgyártás (NACE 27.2), egyéb elsődleges vas- és acélmegmunkálás (NACE (27.3), vasöntés (NACE 27.51) és acélöntés (NACE 27.52) bruttó hozzáadott értéke 1995. évi állandó árakon számolva. (forrás: Nemzetgazdasági mérleg)
3IPAR A1.2Vegyipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió euroVegyipari vállalatok energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, ktFosszilis energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások vegyipari anyagok és vegyipari termékek gyártása során, beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljából történő égetést is (IPCC-forráskategória 1A2c)
Vegyipar bruttó hozzáadott értéke, milliárd euro (EK95)Vegyipari anyagok és vegyipari termékek gyártásának bruttó hozzáadott értéke 1995. évi állandó árakon számolva (NACE 24) (forrás: Nemzetgazdasági mérleg)
4IPAR A1.3Üveg-, kerámia- és építőanyag-ipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió euroÜveg, kerámia és építőanyagok energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, ktEnergiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások nem fémes ásványi termékek gyártása során (NACE 26), beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljából történő égetést is
Üveg-, kerámia- és építőanyag-ipar bruttó hozzáadott értéke, milliárd euro (EK95)Nem fémes ásványi termékek gyártásának bruttó hozzáadott értéke 1995. évi állandó árakon számolva (NACE 26) (forrás: Nemzetgazdasági mérleg)
5IPAR C0.1Vas- és acélipar fajlagos CO2-kibocsátásai, t/tVas- és acélipar összes CO2-kibocsátása, ktCO2-kibocsátás a fosszilis energiahordozók elégetéséből, beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljára végzett égetést is, vas- és acélelőállítás során (IPCC-forráskategória 1A2a), a vas és acélgyártás folyamatából (IPCC-forráskategória 2C1) és a vasötvözetek előállításának a folyamatából (IPCC-forráskategória 2C2)
Oxigénbefúvásos acélgyártás, ktOxigénbefúvásos acélgyártás (NACE 27) (forrás: termelési statisztika)
6IPAR C0.2Cementipar energiával kapcsolatos fajlagos CO2-kibocsátásai, t/tÜveg-, kerámia- és építőanyag-ipar energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, ktEnergiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások nem fémes ásványi termékek gyártása során (NACE 26), beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljából történő égetést is
Cementgyártás, ktCementgyártás (NACE 26) (forrás: termelési statisztika)
(1) A tagállamok jelentik a számlálót és a nevezőt, amennyiben az nem szerepel az Általános Jelentéstételi Formátumban.
(2) A tagállamoknak követniük kell ezt az útmutatót. A tagállamoknak egyértelműen jelezniük kell, ha nem áll módjukban maradéktalanul követni azt, vagy ha a számláló és a nevező nem teljes mértékben konzisztens.

3. táblázat: a kiegészítő mutatók listája

SzámAz Eurostat energiahatékonysági mutatói szerinti nómenklatúraMutatóSzámláló/nevezőÚtmutató/meghatározások
1SZÁLLÍTÁS B0Személyautók dízelüzemanyaggal kapcsolatos fajlagos CO2-kibocsátásai, g/100kmDízelüzemű személyautók CO2-kibocsátásai, ktSzemélyautók (elsősorban személyszállításra tervezett gépjárművek, max. 12 személy szállítására, a jármű bruttó súlya max. 3 900 kg – IPCC-forráskategória 1A3bi csak diesel) összes közlekedési tevékenységére számított dízelüzemanyag elégetéséből származó CO2-kibocsátás.
Dízelüzemű személyautók által megtett kilométerek, millió kmKözúti közlekedésben való részvételre engedélyezett összes dízelüzemű személyautó által megtett járműkilométer. (forrás: közlekedési statisztika)
2SZÁLLÍTÁS B0Személyautók benzinüzemanyaggal kapcsolatos fajlagos CO2-kibocsátásai, g/100kmBenzinüzemű személyautók CO2-kibocsátásai, kt CO2Személyautók (elsősorban személyszállításra tervezett gépjárművek, max. 12 személy szállítására, a jármű bruttó súlya max. 3 900 kg – IPCC-forráskategória 1A3bi csak benzines) összes közlekedési tevékenységére számított benzinüzemanyag elégetéséből származó CO2-kibocsátás
Benzinüzemű személyautók által megtett kilométerek, millió kmKözúti közlekedésben való részvételre engedélyezett összes benzinüzemű személyautó által megtett járműkilométer. (forrás: közlekedési statisztika)
3SZÁLLÍTÁS C0Személyautók fajlagos CO2-kibocsátásai, t/pkmSzemélyautók CO2-kibocsátásai, ktSzemélyautók (elsősorban személyszállításra tervezett gépjárművek, max. 12 személy szállítására, a jármű bruttó súlya max. 3 900 kg – IPCC-forráskategória 1A3bi) összes közlekedési tevékenységére számított fosszilis energiahordozó elégetéséből származó CO2-kibocsátás
Személyszállítás autóval, MpkmSzemélyautóval megtett személyszállítási kilométer; egy személyszállítási kilométer egy utas egy kilométeres távon történő szállítását jelenti. (forrás: közlekedési statisztika)
Megjegyzés: A tevékenységi adatok, amennyiben lehetséges, legyenek egybehangzóak a kibocsátási adatokkal
4KÖZLEKEDÉS E1Légi közlekedés fajlagos kibocsátásai, t/utasBelföldi légi szállítás CO2-kibocsátásai, ktLégi közlekedésből (kereskedelmi, magán, mezőgazdasági, stb.) származó CO2-kibocsátások, beleértve a felszállásokat és leszállásokat (IPCC-forráskategória 1A3aii). Repülőterek földi közlekedésében használt üzemanyag nem számít bele. Repülőterek területén helyhez kötött égetéshez használt üzemanyag szintén nem számít bele
Belföldi légiutasok, millióLégi utazásban részt vevő személyek száma, amely nem tartalmazza a szolgálatban lévő személyzetet és a pilótafülke személyzetét (csak belföldi légiszállítás esetén) (forrás: közlekedési statisztika)
Megjegyzés: A tevékenységi adatok, amennyiben lehetséges, legyenek egybehangzóak a kibocsátási adatokkal
5IPAR A1.4Élelmiszer-, ital- és dohányipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió euroÉlelmiszeripar energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, ktFosszilis energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások élelmiszer-ipari termékek, italok és dohánytermékek előállítása során, beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljából történő égetést is (IPCC-forráskategória 1A2e)
Élelmiszer, ital és dohányipar bruttó hozzáadott értéke, millió euro (EK95)Élelmiszertermékek és italok (NACE 15) és dohánytermékek (NACE 16) előállításának bruttó hozzáadott értéke 1995. évi állandó árakon számolva (forrás: Nemzetgazdasági mérleg)
6IPAR A1.5Papír- és nyomdaipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió euroPapír és nyomdaipar energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, ktFosszilis energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások cellulóz, papír, papíripari termékek előállítása, valamint az írott média közzététele, nyomdai kiadása és reprodukciója során, beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljából történő égetésből származó kibocsátásokat is (IPCC-forráskategória 1A2d)
Papír- és nyomdaipar bruttó hozzáadott értéke, millió euro (EK95)Cellulóz, papír és papíripari termékek (NACE 21) és az írott média közzététele, nyomdai kiadása és reprodukciója (NACE 22) előállításának bruttó hozzáadott értéke 1995. évi állandó árakon számolva (forrás: Nemzetgazdasági mérleg)
7HÁZTARTÁSOK A0Háztartások fűtésének fajlagos CO2-kibocsátásai, t/m2Háztartások fűtésének CO2-kibocsátásai, ktEnergiahordozók háztartások fűtése céljából történő égetéséből származó CO2-kibocsátások
Állandó lakásként használt lakás alapterülete, millió m2Állandó lakásként használt lakások összes alapterülete
8SZOLGÁLTATÁSOK B0Kereskedelmi és intézményi ágazat helyiségfűtésből származó fajlagos CO2-kibocsátásai, kg/m2Kereskedelmi és intézményi ágazat helyiségfűtésből származó CO2-kibocsátásai, ktFosszilis energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások kereskedelmi és intézményi épületek helyiségeinek a fűtése céljából az állami és magánszektorban
Szolgáltatások épületeinek alapterülete, millió m2Szolgáltatások épületeinek összes alapterülete (NACE 41, 50, 51, 52, 55, 63, 64, 65, 66, 67, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 80, 85, 90, 91, 92, 93, 99)
9ÁTALAKÍTÁS D0Nyilvános vállalatként működő erőművek fajlagos CO2-kibocsátásai, t/TJNyilvános vállalatként működő hőerőművek CO2-kibocsátásai, ktNyilvános társaságként működő hőerőművek és kombinált hő és elektromos áram előállító erőművek (IPCC forrás kategóriák 1A1ai és 1A1aii) összes CO2-kibocsátásai a bruttó elektromosáram- és hőelőállításhoz szükséges összes fosszilis energiahordozó elégetéséből. A csak hőerőművek kibocsátásai itt nem szerepelnek
Nyilvános vállalatként működő hőerőművek összes termék-előállítása, PJNyilvános társaságként működő hőerőmű és kombinált hő és elektromos áram termelő erőmű (CHP) által előállított bruttó elektromos áram és bármely harmadik félnek eladott hő mennyisége. A csak hőerőművek teljesítménye itt nem szerepel. A nyilvános társaságként működő hőerőművek, elsődleges tevékenységként, elektromos áramot (és hőt) állítanak elő harmadik fél felé történő értékesítésre. Ezek lehetnek magántulajdonban vagy részvényesek tulajdonában. A bruttó elektromosáram-előállítás mérése a transzformátorok kivezetéseinél történik, tehát a létesítménytartozékok és transzformátorok elektromosáram-fogyasztása is beleértendő. (forrás: energiamérleg)
10ÁTALAKÍTÁS E0Saját felhasználásra termelő hőerőművek fajlagos CO2-kibocsátásai, t/TJSaját felhasználásra termelő hőerőművek CO2-kibocsátásai, ktSaját felhasználásra termelő hőerőművek és kombinált hő és elektromos áram előállító erőművek összes CO2-kibocsátásai a bruttó elektromosáram- és hőelőállításhoz szükséges összes fosszilis energiahordozó elégetéséből
Saját felhasználásra termelő hőerőművek összes termék-előállítása, PJSaját felhasználásra termelő hőerőművek és kombinált hő és elektromos áram termelő erőművek (CHP) által előállított bruttó elektromos áram és bármely harmadik félnek eladott hő mennyisége. A saját felhasználásra termelő hőerőművek, teljes egészében vagy részben, saját felhasználásra állítanak elő elektromos áramot (és hőt) elsődleges tevékenységük támogatása céljából. A bruttó elektromosáram-előállítás mérése a transzformátorok kivezetéseinél történik, tehát a létesítménytartozékok és transzformátorok elektromosáram-fogyasztása is beleértendő. (forrás: energiamérleg)
11ÁTALAKÍTÁSÖsszes villamosáram-előállítás karbonintenzitása, t/TJKlasszikus energiaelőállítás CO2-kibocsátásai, ktNyilvános társaságként működő hőerőművek és kombinált hő és elektromos áram előállító erőművek és saját felhasználásra termelő hőerőművek éskombinált hő és elektromos áram előállító erőművek bruttó elektromosáram- és hőelőállításához szükséges összes fosszilis energiahordozó elégetéséből származó összes CO2-kibocsátásai. A csak hőerőművek kibocsátásai itt nem szerepelnek
Nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő erőművek összes termék-előállítása, PJNyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő erőművek és kombinált hő és elektromos áram előállító erőművek (CHP) bruttó elektromosáram-előállítása és hőértékesítése harmadik fél felé. Tartalmazza a megújítható forrásokkal és az atomenergiával történő elektromosáram-előállítást. (forrás: energiamérleg)
12KÖZLEKEDÉSKözlekedés karbonintenzitása, t/TJKözlekedésből származó CO2-kibocsátások, ktFosszilis energiahordozókból származó CO2-kibocsátások valamennyi közlekedési tevékenységre (IPCC-forráskategória 1A3)
Közlekedésből származó összes végleges energiafogyasztás, PJTartalmazza a közlekedés összes végleges energiafogyasztását valamennyi energiaforrásból (beleértve a biomasszát és az elektromosáram-fogyasztást). (forrás: energiamérleg)
13IPAR C0.3Papíripar energiával kapcsolatos fajlagos CO2-kibocsátásai, t/tPapír- és nyomdaipar energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, ktFosszilis energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások cellulóz, papír, papíripari termékek előállítása, valamint az írott média közzététele, nyomdai kiadása és reprodukciója során, beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljából történő égetésből származó kibocsátásokat is (IPCC-forráskategória 1A2d)
Papír fizikai mennyisége, ktPapír fizikai mennyisége (NACE 21) (forrás: termelési statisztikák)
14IPARIpari ágazat CO2-kibocsátásai, ktFosszilis energiahordozók égetéséből származó kibocsátások a gyártó iparágakban, építőiparban, a bányászatban és a kőfejtésben (kivételt képeznek a szénbányák, az olaj- és gázkitermelés), beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljára történő égetést (IPCC-forráskategória 1A2). Az ipar által közlekedési célra használt energiát nem itt, hanem a közlekedési mutatók között kell feltüntetni. A közutakon kívül és más mozgó, az iparban használt gépi berendezésekből származó kibocsátásokat ebben az ágazatban kell feltüntetni
Ipar összes végleges energiafogyasztása, PJTartalmazza az ipar összes végleges energiafogyasztását valamennyi energiaforrásból (beleértve a biomasszát és az elektromosáram-fogyasztást). (forrás: energiamérleg)
15HÁZTARTÁSOKHáztartások CO2-kibocsátásai, ktHáztartások fosszilis energiahordozó égetéséből származó CO2-kibocsátásai (IPCC-forráskategória 1A4b)
Háztartások összes végleges energiafogyasztása, PJTartalmazza a háztartások összes végleges energiafogyasztását valamennyi energiaforrásból (beleértve a biomasszát és az elektromosáram-fogyasztást). (forrás: energiamérleg)

IIIA. MELLÉKLET

A nyomon követésre és a bejelentésre vonatkozó, a 7. cikk (1) bekezdésének da) pontjában említett módszertan

3. megközelítés: A földhasználat változására vonatkozó földrajzi adatok az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatásokban foglaltak szerint.

1. szintű módszertan az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatásokban foglaltak szerint.

Az olyan széntárolóhoz kapcsolódó kibocsátások és eltávolítások esetében, amelyhez a kibocsátások vagy eltávolítások legalább 25-30 %-a kapcsolódik egy olyan forrás- vagy nyelőkategórián belül, amely a tagállam nemzeti nyilvántartási rendszerében kiemelt helyet foglal el, mivel az arra vonatkozó becslés jelentős hatással van egy ország üvegház-gáz leltárára a kibocsátások és az eltávolítások abszolút értékben kifejezett szintje, a kibocsátások és az eltávolítások tendenciája vagy a kibocsátásoknak és az eltávolításoknak az egyes földhasználati kategóriákon belüli bizonytalansága terén, legalább 2. szintű módszertan alkalmazása az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatásokban foglaltak szerint.

A tagállamoknak tanácsos 3. szintű módszertant alkalmazniuk az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatásokban foglaltak szerint.

IV. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

A 280/2004/EK határozatE rendelet
1. cikk1. cikk
2. cikk, (1) bekezdés4. cikk, (1) bekezdés
2. cikk, (2) bekezdés
2. cikk, (3) bekezdés4. cikk, (3) bekezdés
3. cikk, (1) bekezdés7. cikk, (1) bekezdés és 7. cikk, (3) bekezdés
3. cikk, (2) bekezdés13. cikk, (1) bekezdés és 14. cikk, (1) bekezdés
3. cikk, (3) bekezdés12. cikk, (3) bekezdés
4. cikk, (1) bekezdés6. cikk
4. cikk, (2) bekezdés
4. cikk, (3) bekezdés24. cikk
4. cikk, (4) bekezdés5. cikk, (1) bekezdés
5. cikk, (1) bekezdés21. cikk, (1) bekezdés
5. cikk, (2) bekezdés21. cikk, (3) bekezdés
5. cikk, (3) bekezdés
5. cikk, (4) bekezdés
5. cikk, (5) bekezdés22. cikk
5. cikk, (6) bekezdés
5. cikk, (7) bekezdés24. cikk
6. cikk, (1) bekezdés10. cikk, (1) bekezdés
6. cikk, (2) bekezdés10. cikk, (3) bekezdés
7. cikk, (1) bekezdés
7. cikk, (2) bekezdés11. cikk, (1) bekezdés és 11. cikk, (2) bekezdés
7. cikk, (3) bekezdés
8. cikk, (1) bekezdés23. cikk
8. cikk, (2) bekezdés7. cikk, (4) bekezdés
8. cikk, (3) bekezdés
9. cikk, (1) bekezdés26. cikk
9. cikk, (2) bekezdés
9. cikk, (3) bekezdés
10. cikk
11. cikk28. cikk
12. cikk29. cikk

A Bizottság nyilatkozatai

"A Bizottság tudomásul veszi az eredeti javaslat 10. cikkének törlését. A CO2-kibocsátás, valamint a tengeri szállítást illetően az éghajlattal kapcsolatos egyéb információk tekintetében az adatminőség és az átláthatóság javítása érdekében azonban a Bizottság beleegyezik abba, hogy ehelyett a hajózási ágazat kibocsátásainak nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozó, a közeljövőben várható azon kezdeményezés részeként foglalkozzon ezzel a kérdéssel, amelynek az elfogadását a Bizottság 2013 első felére vállalta. A Bizottság ezzel összefüggésben a rendelet egy módosítására szándékozik javaslatot tenni."

"A Bizottság megjegyzi, hogy a rendelet megfelelő működésének biztosításához kiegészítő szabályokra lehet szükség a szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések uniós rendszerének létrehozásával, naprakészen tartásával és módosításával, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékek elkészítésével kapcsolatban. A Bizottság 2013 elején a tagállamokkal szoros együttműködésben megvizsgálja a kérdést, és adott esetben javaslatot tesz a rendelet módosítására."

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018. június 19., 1. o.).

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32013R0525 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32013R0525&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02013R0525-20180709 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02013R0525-20180709&locale=hu

Tartalomjegyzék