A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27049/2013/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 215. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 121. §, 1993. évi III. törvény (Szoc. tv.) 62. §, 63. §, 2006. évi CXVII. törvény 26. §, 38. §, 2007. évi CXXI. törvény 81. §, 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) 6. §, 7. §, 52/C. §, 16/2002. (IV. 12.) PM rendelet 1. §, 11/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet 3. §, 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet (Gszr.) 2. §, 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (Ámr.) 195. §, 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 104. §, 105. §, 106. §, 107. §, 112. §, 113. §, 114. §, 115. §] Bíró: Magyarádyné dr. Vándor Zsuzsanna

Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

2.K.27.049/2013/6.

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Lesták Erika ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek Fábryné dr. Takács Tímea jogtanácsos által képviselt Magyar Államkincstár (alperes címe) - alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben meghozta az alábbi

í t é l e t e t.

A bíróság felperes keresetét e l u t a s í t j a.

Az eljárási illetéket az Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A bíróság a bizonyítási eljárás adatai, a felek nyilatkozatai és a csatolt közigazgatási iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Felperes jogelődje a Jogelőd társulás neve 2009. január 01. napján hozta létre - a korábban önkormányzati feladatellátások átszervezésével - a Szolgálat neve Szolgálatot. A Szolgálat létrejöttével a házi segítségnyújtásban részesülők esetében az előzményi dokumentációk átadásra kerültek annak érdekében, hogy az ellátottak gondozása folyamatos legyen.

Felperes a szociális alapszolgáltatás keretében otthonközeli ellátást nyújtott, amely szociális étkezést, illetve házi segítségnyújtást jelentett. Ezen tevékenységének ellátására a felperes normatív állami támogatást vett igénybe.

A Magyar Államkincstár elsőfokú szerve a 2010. évben központi költségvetésből igénybe vett támogatás felhasználását, a hozzájárulások elszámolásának szabályosságát vizsgálta a felperesnél.

A vizsgálat során felperest adatközlésre kötelezték, s 2012. április 25. és 2012. május 21. között helyszíni ellenőrzést tartottak. Megállapították, hogy felperes által 2010-ben igénybe vett támogatások közül a ténylegesen elszámolt, s az igazgatóság által megállapított mutatószám között eltérés van.

A felülvizsgálat eredményeként az elsőfokú hatóság a 2012. augusztus 22-én kelt- VES/10022/15/2012. számú határozatával felperes terhére összesen 16.115.431,-Ft központi költségvetésből jogtalanul igénybe vett támogatás miatti visszafizetési kötelezettséget állapított meg. Ezen összeg után a felperest kamat fizetésére is kötelezte. A hatóság azt állapította meg, hogy a társulás olyan ellátottak után is igénybe vett normatív állami hozzájárulást, akik nem teljes évben rendelkeztek a jogszabály előírásának megfelelően a gondozási szükségletet megállapító szakvéleménnyel, illetve az intézményvezető által kiállított igazolással. Felperes álláspontja szerint mindazon ellátottak, akik rendelkeztek, 2008. január előtti orvosi igazolással, szükségtelen volt újabb szakvélemény beszerzése, mivel az orvosi igazolások az ellátottaknál nem határozták meg a felülvizsgálat időpontját, állapotuk végleges volt.

Felperes fellebbezéssel élt a határozat ellen, amit másodfokon alperes a 2012. december 18-án hozott ŐF-1597/3/2012-es számú határozatával bírált el és az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését azzal indokolta, hogy az igazgatóság a társulás 2010. évi elszámolását az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/D. §-ában, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 195. §-ában, az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 104-107. § és 112-115. §-aiban, a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai igénybevétele és elszámolása szabályszerűségének felülvizsgálatáról szóló 16/2002. (IV. 12.) PM. rendelet és a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: 2010. évi Kvtv.) foglaltak szerint vizsgálta felül.

Az otthonközeli ellátással kapcsolatban a 2010. évi Kvtv. 3-as számú melléklet 11. pont értelmében szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai - c) otthonközeli ellátás fajlagos összeg; 221.450,-Ft/fő. A jogszabály ca-ce) alatt határozza meg, hogy a hozzájárulás 100 %-40 %-át lehet igénybe venni attól függően, hogy az ellátottak részére étkezést és házi segítségnyújtást együttesen biztosítanak, illetve milyen ellátást nyújtanak az időskorúak részére. A hozzájárulások a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc. tv.) 62-63. §-ai alapján és a külön jogszabályokban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően nyújtott szolgáltatásokhoz vehetők igénybe.

Az egészségi állapoton, illetve betegségen alapuló szociális rászorultság igazolásának szabályairól szóló 11/2006. (XII. 27.) SzMM. rendelet (1-es számú rendelet) 3. § (2) bekezdése szerint a szociális rászorultság igazolását, illetve a szakvéleményt a kiállítástól számított 2 évig, vagy ha az igazolás a következő felülvizsgálat időpontjaként két évnél rövidebb időtartamot határoz meg, a felülvizsgálat időpontjáig lehet felhasználni, a szociális rászorultság igazolására. Ezt a rendeletet a 2008. január 01-én hatályba lépett 36/2007. (XII. 22.) SzMM. rendelet (2-es számú rendelet) helyezte hatályon kívül azzal, hogy a 2. § (3) bekezdése szerint a szakvélemény és igazolás a felülvizsgálat időpontjáig használható fel a szociális rászorultság igazolására. A hatóság megállapította, hogy a kiállítástól számított két év letelte után ellátottak után a felperes normatív támogatásra nem jogosult, mert a jogszabályban előírt feltételt nem teljesítette, ezért a jogtalanul igénybe vett támogatási összeg visszafizetésére köteles. A Szoc. tv. 63. § (8) bekezdése alapján, ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota, vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb 3 hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Azon új ellátottak, akik ellátását 2010. január 01. után gondozási szükséglet nélkül kezdték meg, ezen rendelkezés alapján legfeljebb 3 hónap időtartamra támogatásra jogosultak. A dokumentáció alapján azt állapították meg, hogy a társulás nem vette figyelembe, hogy az ellátottakkal milyen otthonközeli ellátási formára kötöttek megállapodást - előfordult, hogy egyes ellátottakat a megállapodásukban nem szereplő ellátásban is részesítettek - és a jogcímcsoporton belül is tévesen állapították meg a támogatási jogcímet attól függően, hogy az ellátott az étkezés mellett házi segítségnyújtásban is részesült, csak szociális étkezésben részesült vagy csak házi segítségnyújtásban részesült. Utalt arra a hatóság, hogy az a tény, hogy az érintettek ellátása megtörtént, nem elegendő a jogszabály szerint a hozzájárulás igénybevételéhez, mivel ehhez a pénzügyi és ágazati jogszabályokban meghatározott feltételeket is teljesíteni kell.