BH 2009.2.53 I. A jelzálogjog a biztosított követelést részben kielégítő harmadik személyre a teljesítés arányában száll át, amennyiben jogosult volt az adós helyett teljesíteni és a teljesítés folytán megtérítési igénye keletkezett az adóssal szemben [Ptk. 259. §, 286. §].

II. A korábbi és az újabb zálogjogosultat a rész-zálogok a fennmaradó és a kielégített követelés arányában illetik meg - A megtérítési igény jogosultja az ingatlan-nyilvántartásban az eredeti hitelező követelésének biztosítására fennmaradó rész-zálogjogot követő rangsorban jogosult a zálogjogának a bejegyzését kérni az átszállás mértékének megfelelő hányadrészben, illetve a követelés összegszerű meghatározása mellett [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 88-90. §].

A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint a 2002. november 13-án kötött hitelszerződésben az I. r. alperes rulírozó módon igénybe vehető 20 000 000 Ft hitel nyújtását vállalta a II. r. alperes részére 2003. november 13-ai lejáratra. A szerződés biztosítására 20 000 000 Ft és járulékai erejéig jelzálogjogot alapítottak, - a jelzálogjog biztosítására pedig elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki - az I. r. alperes javára más biztosíték mellett a II. r. alperes tulajdonában álló 318/8. hrsz. alatt felvett ingatlanra.

A felperes a II. r. alperessel történt megállapodás alapján 2003. november 13-án "rulírozó hitel lejárati tőketörlesztés címén" 20 000 000 Ft-ot átutalt az I. r. alperesnél vezetett vállalkozói pénzforgalmi bankszámlára. Az I. r. alperes az összeget a kölcsön törlesztéseként jóváírta. A II. r. alperes ellen 2005. január 29-én felszámolási eljárás indult, a biztosítékul lekötött fenti ingatlant a felszámoló a felszámolási eljárásban a III. r. alperes részére értékesítette.

A felperes a keresetében kérte kötelezni az I. r. alperest olyan tartalmú jognyilatkozat kiadására, - másodsorban a bíróság általi pótlására - amely alkalmas arra, hogy a perbehozott ingatlanra 20 000 000 Ft és járulékai erejéig az I. r. alperes javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjaként az ingatlan-nyilvántartásba a felperes kerüljön bejegyzésre. Keresetét a Ptk. 259. §-ának (2) bekezdésére alapította.

Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozott, hogy jelzálogjoggal biztosított követelése nem nyert teljes egészében kielégítést. A II. r. alperes a kereset teljesítését nem ellenezte, a III. r. alperes érdemi nyilatkozatot nem tett.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét az eljárási illetékről történő rendelkezéssel kiegészítve helybenhagyta. Jogi álláspontja szerint a felperes a teljesítéskor nem a saját nevében járt el, hanem a II. r. alperes megbízásából teljesítette a fizetést, ezért az általa eszközölt teljesítés nem alapozta meg a jelzálogjognak a Ptk. 259. §-ának (2) bekezdésében írt átszállását a felperesre. A jelzálogjog átszállására csak akkor kerülhetett volna sor, ha a II. r. alperes tartozását a felperes a saját nevében, nem pedig a II. r. alperes megbízásából egyenlíti ki.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítését, másodsorban mindkét fokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését kérte. A másodfokú bíróság által elkövetett jogszabálysértést a Ptk. 259. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 286. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak megsértésében jelölte meg. Előadta, hogy a teljesítést kívülálló harmadik személyként ajánlotta fel, és mert a II. r. alperes ahhoz hozzájárult, továbbá a szolgáltatás nem volt személyhez kötött, illetőleg nem igényelt olyan szakértelmet vagy képzettséget, amellyel maga nem rendelkezett, a felajánlott teljesítést az I. r. alperes köteles volt elfogadni, ezzel viszont a Ptk. 286. §-ának (2) bekezdése szerint a kielégítés következtében a vitatott jelzálogjog reá szállt.

Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtottak be.