314/2007. (VIII. 23.) OVB határozat
országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve hitelesítésének megtagadásáról
Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a F. L. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen - a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül - az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1-3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06 (1) 441-1729].
Indokolás
I.
A kezdeményező 2007. augusztus 7-én nyújtotta be az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát hitelesítés céljából. Az íven a következő kérdés szerepelt:
"Egyetért-e ön azzal, hogy a Magyar Országgyűlés törvényt alkosson június 4-e, a Trianoni-békeszerződés évfordulója Trianon-emléknappá nyilvánítása céljából? "
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 5. §-a állami kötelezettségként rendelkezik a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben rögzített határainak védelméről:
"5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait. "
A Magyar Köztársaság határait részben Magyarországnak az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. június hó 4. napján Trianonban kötött békeszerződése (beiktatva: 1921. évi XXXIII. te.), részben a Magyar Köztársaság által a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysággal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Ausztráliával, a Fehérorosz Szocialista Szovjet Köztársasággal, Kanadával, Csehszlovákiával, Indiával, Új-Zélanddal, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársasággal, a Dél-afrikai Unióval és a Jugoszláv Szövetséges Népköztársasággal Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kötött békeszerződés határozza meg (beiktatva: 1947. évi XVIII. törvény) . A trianoni békeszerződés megkötése napjának emléknappá nyilvánítása kétségessé tenné a magyar államnak az Alkotmány 5. §-ában is rögzített és kinyilvánított kötelezettségvállalását a nemzetközi szerződésben rögzített államhatárok tiszteletben tartására és védelmére.
Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott a képviseleti és a közvetlen demokrácia viszonyával, és ennek kapcsán azzal a kérdéssel is, hogy "a hatályos Alkotmány rendszerében a választópolgári kezdeményezés nyomán alkotmányosan népszavazásra bocsátható-e olyan kérdés, amely nyíltan vagy burkoltan a közjogi berendezkedés alapjául szolgáló Alkotmány módosítására vonatkozik. " [25/1999. (VII. 7.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság a hivatkozott 25/1999. (VII. 7.) AB határozatában - figyelembe véve a 2/1993. (I. 22.) AB határozatot és az 52/1997. (X. 14.) AB határozatot is -kimondta, hogy "az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben nem írható ki választópolgári kezdeményezésre olyan népszavazás, amely az Országgyűlésre kötelező volta miatt elvonná az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét. "
Tekintettel arra, hogy jelen kérdésben az eredményes népszavazás olyan törvényalkotási kötelezettséget keletkeztetne az Országgyűlés számára, mely az Alkotmány 5. §-ában rögzített állami kötelezettségvállalás relativizá-lását jelentené, a törvényi szintű szabályozás burkolt alkotmánymódosítást eredményezne.
Erre tekintettel az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
II.
A határozat az Alkotmány 28/C. §-án, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án és a 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Szigeti Péter s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke