ÍH 2012.74 VÁLTÓRA ALAPÍTOTT KÖVETELÉS - ALAPKÖVETELÉS ELÉVÜLÉSÉNEK MEGSZAKÍTÁSÁRA ALKALMATLAN VÁLTÓKÖVETELÉS

A váltóra alapított követelés az alapjogviszonytól független, absztrakt követelés, ezért nem alkalmas arra, hogy az alapkövetelés elévülésének megszakítását eredményezze [Ptk. 259. § (3) bekezdése, 324. § (1) bekezdése, 327. § (1) bekezdése, 1979. évi 13. tvr. 25. §].

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes közjegyzői okiratba foglalt, a VC Partner B. AG üzletrészvevőnek alperessel szemben fennálló vételárhátralék tartozása biztosítására a felperes tulajdonát képező 20 000 000 Ft értékű ingóságokra alapított jelzálogjog-kötelezettség megszűnése megállapítása és a jelzálogjog törlése iránti keresetét elutasította. Kifejtette, hogy a zálogjog nem mögöttes felelősségi forma, ezért felperes hivatkozásával szemben a zálogkötelezettségre az 1/2007. Polgári Jogegységi határozatban kifejtettek nem alkalmazhatók. Megállapította, hogy a kötelezett 150 000 euró vételár fizetési kötelezettségének a felek által módosított határidőben, 2004. december hó 31. napjáig nem tett eleget, így nem teljesítése folytán a jogosult a zálogkötelezettel szemben elévülési időn belül érvényesítheti igényét. Álláspontja szerint a zálogjoggal biztosított követelés a főkötelezett megszűnésével nem szűnt meg, a VC Partner B. AG megszűnése a követelés behajthatatlanságát jelenti, mellyel az alperes zálogjogból kielégítés iránti joga megnyílt. Kifejtette, hogy az alapkövetelés elévülésének kezdő időpontja 2005. január hó 1. napja volt, az elévülést a főkötelezett ellen kezdeményezett fizetési meghagyási eljárás megszakította, az elévülés 2005. november hó 21. napjával a fizetési meghagyásos eljárás befejezését követően újból megkezdődött, melyhez képest az alperes elévülési időn belül 2010. július hó 15. napján felperest a teljesítésre írásban felhívta, illetve 2010. november hó 5. napján vele szemben végrehajtási eljárást kezdeményezett.

Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. Továbbra is állította, hogy a követelés elévült, mivel alperes nem az üzletrész-átruházási szerződésből eredő követelését, hanem ettől független, önálló váltókövetelését érvényesítette fizetési meghagyás útján, ezért az elévülés megszakítása nem állapítható meg. Álláspontja szerint ezért 2005. január hó 1. napjától számított 5 év elteltével 2009. december hó 31. napján a követelés elévült, ezért az ingójelzálogjog megszűnt. Utalt arra, hogy az elévülésre, a felek közötti jogvitára német jogot kell alkalmazni.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

A fellebbezés alapos.

Az elsőfokú bíróság ítéletében nem foglalt állást arról, hogy a külföldi lakhellyel rendelkező alperessel szemben a magyar bíróság joghatóságát mely körülmény alapozza meg, ezért a másodfokú bíróságnak elsődlegesen az ügy érdemi elbírálását megelőzően a joghatóságról kellett döntenie. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi XIII. törvényerejű rendelet 57. §-a szerint olyan alperes ellen, aki belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkezik, vagyonjogi perekben eljárhat magyar bíróság, ha az alperesnek belföldön végrehajtás alá vonható vagyona van. Az alperes belföldön lévő vagyonának tekintendő az alperest megillető követelés is, ha a követelés adósának lakóhelye belföldön található, vagy a követelést belföldön fekvő dolog biztosítja. A perbeli esetben az alperes követelését belföldön lévő, a felperes tulajdonát képező ingóságok biztosítják, mely körülmény a magyar bíróság joghatóságát megalapozza.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elsőfokú bíróság iratai alapján az alábbiakkal egészíti ki:

Az alperes, mint eladó és a VC Partner B. AG, mint vevő között 2002. március hó 5. napján létrejött üzletrész-átruházási szerződés 8. pontja szerint a szerződéssel kapcsolatosan a magyar jog anyagi és eljárási szabályait kell alkalmazni.