BH 2002.4.148 I. A kizárólag felszámolási eljárás keretében érvényesíthető követelés tekintetében permegszüntetésnek van helye [1986. évi 11. tvr. 17. § (4) bek., Pp. 130. § (1) bek., b) pont, 157. § a) pont, 251. § (1) bek.].

II. A felszámoló mint törvényes képviselő által az értékesítés körében kifejtett jogellenes és felróható magatartással okozati összefüggésben keletkezett kárigény nem a felszámolási eljárás során, hanem polgári perben érvényesítendő [Ptk. 339. § (1) bek., 350. §].

Az elsőfokú bíróság ítéletével az I. r. és a II. r. alperesek által kötött ingatlan-adásvételi szerződés érvénytelenségének és a felperes tulajdonjogának megállapítására irányuló, valamint a III. r. alperessel szemben kártérítés iránt indított kereseteket elutasította, a perköltség megállapítását mellőzte. Indokolása szerint mivel az I. rendű alperes felszámolás alatt áll, valamennyi keresetről a felszámoló bíróságnak kell döntenie.

Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak keresete szerinti megváltoztatását, másodlagosan hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a kereseti kérelmekről a jelen eljárás keretében kell határozni, e határozat a felszámolási eljárás előkérdése. A felperes ugyanis a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény hatálybalépésével megszerezte a perbeli ingatlan tulajdonjogát, ezért az ingatlan az ezt követően megindult felszámolási eljárás körébe, a hitelezők kielégítési alapjába nem vonható be. Fenntartotta a III. rendű alperes ellen kártérítés iránt előterjesztett igényét is.

Az I. rendű és a II. rendű alperesek ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult, a III. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezés elbírálása során észlelte, hogy az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt is megsértett: egyrészt ítélettel (és nem végzéssel) döntött hatáskört érintő kérdésben, másrészt figyelmen kívül hagyta, hogy a felperes a III. rendű alperes ellen polgári perre tartozó kereseti kérelmet terjesztett elő, és e tárgyban nem folytatta le az eljárást.

Ahogyan arra az elsőfokú bíróság határozata indokolásában utalt: a felszámolásról szóló 1986. évi 11. tvr. (1989. január 1-jétől 1991. december 31-ig hatályos és ilyen módon a jelen ügy elbírálására irányadó) 17. §-ának (4) bekezdése szerint a felszámolási eljárás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést - ideértve a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet is - csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Mivel a felperes nem indította meg az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben szabályozott eljárást, tulajdoni igénynyel csupán az I. rendű alperes felszámolásának 1991. június 10-i közzétételét követően lépett fel , ez irányú, valamint az I. rendű és a II. rendű alperesek közti szerződés semmisége iránti igénye a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelés. Az idézett jogszabályi rendelkezés "követelés"-t említ, azt pedig, hogy mi tartozik ennek körébe, nem részletezi, azonban nem is korlátozza. Ebből az következik, hogy a felszámolás alá vont vagyonnal szemben nem csupán a kötelmi jogi, hanem bármilyen jogcímen támasztott követelést a felszámolási eljárás keretében kell rendezni. [Az itt kifejtettekkel egyezően foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság Gfv.VIII.32.914/1998. számú, a BH-ban 1999/271. számon közzétett eseti döntésében az 1992. január 1-jétől hatályos, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. IL. tv. 38. §-ának (3) bekezdésével kapcsolatban, amely rendelkezés megegyezik az 1986. évi 11. tvr. előbb idézett 17. §-ának (4) bekezdésével.]

Mivel a perbeli követelést tehát a felszámolási eljárás keretében kell elbírálni, a Legfelsőbb Bíróság az I. rendű és a II. rendű alperes elleni kereseti kérelmek tárgyában a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszüntette, utalással a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontjára, az elsőfokú bíróság ítéletét pedig e részében a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte (Legfelsőbb Bíróság Gf.II.30.509/1990. sz., BH.1991/364.). Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Pp. 212. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság ítélettel kizárólag a per "érdemében" dönthet, a per során felmerült minden más kérdésben - ideértve a permegszüntetést is - végzéssel határoz; tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a pert ítélettel szüntette meg.