BH 2018.3.81 A Pp. 123. §-ában szabályozott egyéb megállapítási kereset konjunktív feltételei a felperes alperessel szembeni jogmegóvási szükséglete és a teljesítésre irányuló kereseti kérelem kizártsága. A megállapítással a bíróság a teljesítéshez képest "előrehozott védelmet" biztosít a jogosultnak, ez azonban nem indokolt, ha teljesítés azért nem kérhető, mert az igény polgári peres úton nem érvényesíthető [1952. évi III. tv. (Pp.) 123. §, 1991. XLI. tv. (Közjegyzői tv.) 112. §, 131. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes közjegyző közokiratba foglalta a felperes és a hitelező között 2007. december 13-án létrejött devizaalapú kölcsönszerződést.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[2] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes által készített okirat nem közokirat és nem tartozáselismerés, az okirat létre sem jött, illetve érvénytelen, mert a bank részéről az aláíró személyek nem voltak jogosultak eljárni a bank képviseletében, tartalmilag pedig olyan kikötéseket tartalmaz, amelyek tisztességtelenek és aggályosak. Kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest az okirat záradékolásától és az abban foglalt szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásból való törlését rendelje el. Kérte a közjegyzői okirat nem létezésének, illetve semmisségének ítélettel történő megállapítását is. Érvelése szerint az okiratba foglalt szerződésből nem állapítható meg a kölcsön tényleges összege és a törlesztőrészletek nagysága, mindezek hiányában a közokiratba foglalt szerződés a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (régi Hpt.) 213. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében semmis. A közjegyzőnek az érvénytelenséget észlelnie, ez okból a közokirat készítését megtagadnia kellett volna.

[3] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az első- és a másodfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító ítélete indokolásában rámutatott, hogy nem állnak fenn a felperes által kért megállapítás Pp. 123. §-ában előírt feltételei: a felperes nem szorul jogvédelemre az alperessel szemben, ugyanis nem a közjegyzővel, hanem a hitelezővel áll jogviszonyban, ezért a közokiratba foglalt szerződés alapján sem az alperessel, hanem a hitelezővel szemben keletkeztek jogai és kötelezettségei. Az okirat közokirati jellege a hitelezőnek a felperessel szembeni igényérvényesítése esetén bírhat jelentőséggel, ekkor merülhet fel annak vizsgálta, hogy van-e lehetőség az okirat alapján végrehajtási záradék kibocsátására, illetve - peres eljárás esetén - annak milyen bizonyító erő tulajdonítható. A közjegyzői okirat nem létezése, illetve érvénytelensége az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem értelmezhető: a Ptk. a szerződés nem létezését, illetve érvénytelenségét teszi vizsgálhatóvá, a felperes azonban nem a szerződés, hanem kifejezetten az azt magában foglaló okirat érvénytelenségének megállapítását kérte. Végezetül alaptalannak találta az elsőfokú bíróság a közjegyző záradékolástól való eltiltása iránti kereseti kérelmet is: a záradékolás feltételei kizárólag erre irányuló konkrét kérelem kapcsán, a közjegyző előtti nemperes eljárásban vizsgálhatók. A jelzálog, illetve az elidegenítési tilalom törlése iránti kereset ugyancsak a szerződés érvénytelensége iránt indított per tárgya lehetne, a felperes azonban nem ezt, hanem az okirat érvénytelenségének megállapítását kérte, ami nem értelmezhető.

[5] A felperes fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság helybenhagyó ítélete indokolásában hangsúlyozta: a felperes nem szorul jogvédelemre az alperesként perbe vont közjegyzővel szemben. Ennek hiányában a Pp. 123. §-án alapuló megállapítási kereset feltételei nem teljesültek, a felperes által hivatkozott érvénytelenségi okok pedig kizárólag a szerződésre, nem az azt tartalmazó okiratra vonatkozhatnak. Az alperessel egyetértve utalt a másodfokú bíróság a 3/2004. számú PJE határozatban foglaltakra, amely szerint a közokirat készítése a fél és a közjegyző között nem keletkeztet szerződéses viszonyt, az okirat szerkesztése során a közjegyző közhatalmi tevékenységet végez.

[6] Egyetértett a másodfokú bíróság az alperesnek az EUB C-32/2014. számú ítéletére történő hivatkozásával is, így nem ellentétes a 93/13. EGK irányelv fogyasztóvédelmi rendelkezéseivel az a nemzeti szabályozás, amely a fogyasztóval kötött szerződést közokiratba foglaló közjegyzőt anélkül jogosítja fel az okirat záradékolására, hogy a szerződéses kikötések tisztességtelenségének vizsgálatára kerülne sor. A közjegyző a közreműködését a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Közjegyzői tv.) 3. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján csak nyilvánvalóan jogszabályba ütköző vagy annak megkerülésére irányuló, illetve nyilvánvalóan tilalmazott vagy tisztességtelen célra kötött szerződés esetén tagadhatja meg, a perbeli szerződés pedig nem szenvedett ilyen nyilvánvaló fogyatékosságban.

[7] Utalt arra: a hitelező részéről a szerződéskötésnél eljáró személyek a képviseleti jogukat a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően igazolták, érvénytelenség ez okból sem áll fenn.

A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem

[8] A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése mellett elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása és annak megállapítása iránt, hogy az alperes által készített okirat nem közokirat, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezés és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítása végett - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

[9] Tévesnek tartotta a jogerős ítélet megállapítását, amely szerint a peres felek között nincsen jogviszony: a másodfokú bíróság által is hivatkozott 3/2004. PJE határozat is alátámasztja, hogy ezekben az esetekben az ügyfél és a közjegyző között közjogi jellegű jogviszony áll fenn, ezért ennek keretei között kellett volna vizsgálni a felperes által felhozott érveket. A Közjegyzői tv. 131. § (1) bekezdése alapján a bíróság szerinte megállapíthatja, hogy az adott okirat tekinthető-e közokiratnak vagy sem. Mindezek alapján álláspontja szerint nem lehet kérdéses az alperessel szembeni jogmegóvási szükséglete sem: jogvédelem hiányában a perbeli közokirat a közvetlen végrehajthatóságot, a korlátozott jogorvoslatot és a bizonyítási teher megfordulását hárítja a felperesre. Figyelemmel arra, hogy az alperes által készített közokirat egyoldalúan a bankot jogosítja fel az esetleges hátralék összegének megállapítására és annak közokiratba foglalására, ellene úgy indulhat meg a közjegyző által kibocsátott záradék alapján a végrehajtás, hogy csak a végrehajtási eljárásban, a végrehajtótól szerez tudomást az ellene folyó végrehajtásról. A jogorvoslat korlátozottsága pedig abban nyilvánul meg, hogy ha a hitelező ezen eljárásával szemben jogorvoslatot kíván igénybe venni, annak illetékét viselni köteles. Ugyancsak hátrányos, hogy az eleve gyorsított eljárási rendben folyó végrehajtási perekben csak a törvény által meghatározott kereseti kérelmek terjeszthetők elő, és a bizonyítási teher is rá hárul. Nézete szerint amennyiben e negatív hatásokat az alperes olyan módon okozza, hogy ezáltal az eljárására vonatkozó kötelező szabályokat megsérti, az a Pp. 123. §-a szerinti megállapítást megalapozza.