32002R1253[1]
A Bizottság 1253/2002/EK rendelete (2002. július 11.) a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló 800/1999/EK rendelet módosításáról
A Bizottság 1253/2002/EK rendelete
(2002. július 11.)
a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló 800/1999/EK rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a legutóbb az 1666/2000/EK rendelettel [1] módosított, a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 1992. június 30-i 1766/92/EGK tanácsi rendeletre [2] és különösen annak 13. és 21. cikkére, valamint a mezőgazdasági termékek piacának közös szervezéséről szóló egyéb rendeletek vonatkozó rendelkezéseire,
mivel:
(1) A nemzetközi ellenőrzési és felügyeleti ügynökségek (a továbbiakban: "Ügynökségek") tagállamok általi engedélyezési és ellenőrzési feltételeit jelenleg a Bizottság egy jogilag nem kötelező érvényű munkadokumentuma állapítja meg. A Számvevőszék az export-visszatérítésekről szóló 7/2001 különleges jelentésében [3] bizonyos hiányosságokat tárt fel a mezőgazdasági termékek után járó differenciált export-visszatérítéssel kapcsolatos beérkezések igazolásának rendszerében, amelyben az Ügynökségek kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Az említett különleges jelentés ajánlásainak figyelembevételével indokolt az Ügynökségek engedélyezési és ellenőrzési szerepkörére vonatkozó feltételeket jogilag kötelezővé tenni a legutóbb a 2299/2001/EK rendelettel [4] módosított, a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1999. április 15-i 800/1999/EK bizottsági rendeletbe [5] történő beépítésük révén. Ezek a feltételek az engedély megadásának, felfüggesztésének és visszavonásának eljárásaira, az Ügynökségek által kiállítandó tanúsítványok típusaira és mintáira, valamint a tanúsítvány követelményeire vonatkoznak.
(2) Szükséges továbbá, hogy a tagállamok hatékony szankcionálási rendszert vezessenek be azokra az esetekre vonatkozóan, amikor az Ügynökségek szabálytalan beérkezési igazolásokat állítanak ki.
(3) Jelenleg nincsenek közös szabályok a tagállamok által harmadik országokban létrehozott hivatalos ügynökségek által kiállított kirakodási tanúsítványokra vonatkozóan. Szükséges tehát az említett ügynökségek által a másodlagos beérkezési igazolások kiállításakor betartandó minimális követelmények meghatározása.
(4) A beérkezési igazolások benyújtásával járó adminisztrációs terhek megkönnyítése érdekében növelni kell a behozatal igazolása nélkül nyújtható export-visszatérítések összegét.
(5) A kis összegű visszatérítések kezelése nagy terhet ró az illetékes hatóságokra. Az egyszerűsítés érdekében indokoltnak tekinthető tehát a 100 eurós küszöb bevezetése, amely alatt a tagállamok illetékes szolgálatainak lehetőséget kell adni az ilyen jellegű visszatérítések kifizetésének megtagadására.
(6) Egyidejűleg a 800/1999/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontját hozzá kell igazítani a legutóbb a 444/2002/EK rendelettel [6] módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtási rendelkezéseinek megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet [7] módosított 912c. cikkének (2) bekezdéséhez.
(7) Az 800/1999/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.
(8) Az e rendeletben meghatározott intézkedések összhangban vannak valamennyi illetékes irányítóbizottság véleményével,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 800/1999/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. A 9. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
"c) A b) pontban megállapított feltételek alternatívájaként a T5 okmány ellenőrző példánya szerinti rendeltetési tagállam, illetve az igazolásként nemzeti okmányt alkalmazó tagállam előírhatja, hogy a T5 ellenőrző példányát, illetve a Közösség vámterületének elhagyását igazoló nemzeti okmányt csak az olyan fuvarokmány bemutatásakor kell záradékolni, amely a Közösség vámterületén kívül eső végső rendeltetési helyet határoz meg.
Ilyen esetekben a T5 okmány ellenőrző példánya szerinti rendeltetési tagállam, vagy az igazolásként nemzeti okmányt alkalmazó tagállam illetékes hatóságai a következő bejegyzések egyikét tüntetik fel a T5 ellenőrző példány "Megjegyzések" rovatának "Felhasználás és/vagy rendeltetési hely ellenőrzése" szakaszában, vagy a nemzeti okmány megfelelő rovatában:
- Documento de transporte con destino fuera de la CE presentado,
- Transportdokument med destination uden for EF forelagt,
- Beförderungspapier mit Bestimmung außerhalb der EG wurde vorgelegt,
- Υποβαλλόμενο έγγραφο μεταφοράς με προορισμό εκτός ΕΚ,
- Transport document indicating a destination outside the customs territory of the Community has been presented,
- Document de transport avec destination hors CE présenté,
- Documento di trasporto con destinazione fuori CE presentato,
- Vervoerdocument voor bestemming buiten EG voorgelegd,
- Documento de transporte com destino fora da CE apresentado,
- Kuljetusasiakirja, jossa ilmoitetaan yhteisön tullialueen ulkopuolinen määräpaikka, on esitetty,
- Transportdokument med slutlig destination, utanför gemenskapens tullområde har lagts fram.
Ennek a pontnak a betartását a kifizető ügynökség megfelelő szúrópróbákkal ellenőrzi."
2. A 16. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
"b) az engedélyezett nemzetközi ellenőrzési és felügyeleti ügynökség (a továbbiakban: "Ügynökség") által a VI. melléklet III. fejezetében megállapított szabályokkal összhangban, a VII. mellékletben foglalt minta felhasználásával kiállított kirakodási és behozatali tanúsítvány. Az import vámokmány dátumának és számának szerepelnie kell a szóban forgó tanúsítványon."
b) a (2) bekezdésben a bevezető mondat, valamint a b) és a c) pont helyébe a következő szöveg lép:
"Ha az exportőr a megfelelő lépések megtétele után sem tudja beszerezni az (1) bekezdés a) vagy b) pontjával összhangban kiválasztott okmányt, vagy ha kétségek merülnek fel a benyújtott okmányok hitelességét vagy pontosságát illetően bármilyen szempontból, az import vámkezelés elvégzése a következő okmányok közül eggyel vagy többel igazolható:"
"b) egy tagállamnak a rendeltetési országban létrehozott vagy ott illetékes hivatalos ügynöksége által a VIII. mellékletben foglalt követelményekkel összhangban és az ott megadott mintának megfelelően kibocsátott kirakodási tanúsítvány, amely ezen túlmenően bizonyítja azt is, hogy a termék elhagyta a kirakodás helyét, vagy legalábbis - ismeretei szerint - a terméket azt követően nem rakodták be újraexportálás céljából;
c) egy engedélyezett Ügynökség által a VI. melléklet III. fejezetében foglalt szabályokkal összhangban és a IX. mellékletben megadott mintának megfelelően kiállított kirakodási tanúsítvány, amely ezen túlmenően bizonyítja azt is, hogy a termék elhagyta a kirakodás helyét, vagy legalábbis - ismeretei szerint - a terméket azt követően nem rakodták be újraexportálás céljából.".
c) az (5) bekezdést el kell hagyni.
3. A rendelet a következő 16a-16f. cikkel egészül ki:
"16a. cikk
(1) A 16. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában említett tanúsítványt kiállítani kívánó Ügynökséget annak a tagállamnak az illetékes hatósága engedélyezi, amelynek területén az Ügynökség bejegyzett irodája található.
(2) Az Ügynökség saját kérelmére történő engedélyezése hároméves időszakra szól, amely megújítható, amennyiben teljesíti a VI. melléklet I. fejezetében meghatározott feltételeket. Az engedély minden tagállamra érvényes.
(3) Az engedélyben fel kell tüntetni, hogy a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában említett tanúsítvány kiállítására szóló felhatalmazás az egész világra érvényes, vagy csak bizonyos számú harmadik országra korlátozódik.
16b. cikk
(1) Az Ügynökség a VI. melléklet II. fejezetének 1. pontjában meghatározott szabályokkal összhangban működik.
Amennyiben az Ügynökség nem tart be az említett szabályokban foglalt egy vagy több feltételt, úgy az Ügynökséget engedélyező tagállam a helyzet orvoslásához szükséges időtartamra felfüggeszti az engedélyt.
(2) Az Ügynökséget engedélyező tagállam a VI. melléklet II. fejezetének 2. pontjában foglalt követelményekkel összhangban ellenőrzi az Ügynökség tevékenységét és működését.
16c. cikk
Az Ügynökségeket engedélyező tagállamok gondoskodnak egy hatékony szankcionáló rendszerről arra az esetre vonatkozóan, ha valamely engedélyezett Ügynökség hamis tanúsítványt állítana ki.
16d. cikk
(1) Az Ügynökséget engedélyező tagállam azonnal visszavonja az engedélyt, amennyiben:
- az Ügynökség már nem felel meg az engedélyre vonatkozóan a VI. melléklet I. fejezetében foglalt feltételeknek, vagy
- az Ügynökség ismételten és rendszeresen hamis tanúsítványokat állít ki. Ebben az esetben a 16. cikk c) pontjában foglalt szankcionálás nem alkalmazandó.
(2) A visszavonás a feltárt hiányosságok jellegétől függően lehet teljes körű, vagy korlátozódhat az Ügynökség egyes részeire vagy tevékenységeire.
(3) Ha valamely tagállam visszavonja egy vállalatcsoporthoz tartozó Ügynökség engedélyét, akkor az ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozó Ügynökségeket engedélyező többi tagállam is felfüggeszti ezen Ügynökségek engedélyét, legfeljebb három hónapos időtartamra, hogy elvégezhessék a szükséges vizsgálatokat annak ellenőrzésére, hogy ezeknél az Ügynökségeknél is jelentkeznek-e olyan hiányosságok, amelyeket annál az Ügynökségnél tártak fel, amelynek az engedélyét visszavonták.
Az előző albekezdés alkalmazásában a vállalatcsoport mindazokat a vállalatokat magában foglalja, amelyeknek tőkéje, közvetlenül vagy közvetve, több mint 50 %-ban ugyanannak az egyetlen anyavállalatnak a tulajdonában van, valamint magát az anyavállalatot is.
16e. cikk
(1) A tagállamok tájékozatják a Bizottságot az Ügynökségek engedélyezéséről.
(2) Az engedélyt visszavonó vagy felfüggesztő tagállam azonnal tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot, megjelölve a visszavonáshoz vagy felfüggesztéshez vezető hiányosságokat.
A tagállamoknak szóló értesítést a tagállamoknak a X. mellékletben felsorolt központi szerveihez kell küldeni.
(3) A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeres időközönként közzéteszi a tagállamok által engedélyezett Ügynökségek naprakész listáját.
16f. cikk
(1) Az engedély visszavonását vagy felfüggesztését követően kiadott, a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában említett tanúsítványok érvénytelenek.
(2) A tagállamok nem fogadják el a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában említett tanúsítványokat, ha azokban szabálytalanságokat vagy hiányosságokat tárnak föl. Ha az ilyen tanúsítványokat egy más tagállam által engedélyezett Ügynökség állította ki, a hiányosságokat feltáró tagállam tájékoztatja erről a körülményről az engedélyt megadó tagállamot."
4. A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:
"17. cikk
A tagállamok mentesíthetik az exportőröket a 16. cikkben előírt, a fuvarokmánytól eltérő egyéb igazolások bemutatása alól, amennyiben az exportnyilatkozat olyan visszatérítésre jogosít, amelynek differenciált része a következő összegeknél kevesebb, vagy azokkal egyenlő:
a) 2400 euró, ha a rendeltetési harmadik ország vagy terület szerepel a IV. mellékletben;
b) 12000 euró, ha a rendeltetési harmadik ország vagy terület nem szerepel a IV. mellékletben.
Ha az exportőr mesterségesen megosztja az exportügyletet abból a célból, hogy megkerülje a rendeltetési helyre érkezés igazolásának kötelezettségét, az export-visszatérítésre szóló jogosultsága megszűnik, és a visszatérítést vissza kell fizetnie, kivéve ha ezen exportőr bemutatja az érintett termékekre vonatkozóan a 16. cikkben előírt igazolást."
5. A 49. cikk (9) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
"(9) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem nyújtanak visszatérítést, ha az összeg exportnyilatkozatonként nem haladja meg a 100 eurót."
6. A rendelet kiegészül az e rendelet mellékleteként szereplő VI-X. melléklettel.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2003. január 1-jétől kell alkalmazni, a következő kivételekkel:
a) az 1. cikk 1. pontja a rendelet hatálybalépésétől alkalmazandó;
b) az 1. cikk 4. és 5. pontja a rendelet hatálybalépését követően elfogadott exportnyilatkozatokra alkalmazandó;
c) olyan Ügynökségek tekintetében, amelyek 2003. január 1-jét legfeljebb három évvel megelőzően kaptak engedélyt, a 16a. cikk és a VI. melléklet I. fejezetének rendelkezései első alkalommal az engedély meghosszabbításakor alkalmazandók.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2002. július 11-én.
a Bizottság részéről
Franz Fischler
a Bizottság tagja
[1] HL L 193., 2000.7.29., 1. o.
[2] HL L 181., 1992.7.1., 21. o.
[3] HL C 314., 2001.11.8., 1. o.
[4] HL L 308., 2001.11.27., 19. o.
[5] HL L 102., 1999.4.17., 11. o.
[6] HL L 68., 2002.3.12., 11. o.
[7] HL L 253., 1993.10.11., 1. o.
--------------------------------------------------
MELLÉKLET
"
VI. MELLÉKLET
Az Ügynökségek tagállami engedélyezésének és ellenőrzésének követelményei:
I. fejezet
Engedélyezési követelmények
a) Az Ügynökségnek az érte felelős tagállam cégjegyzékébe bejegyzett jogi személynek kell lennie.
b) Az Ügynökség alapszabályának rendelkeznie kell arról, hogy az Ügynökség egyik kifejezett célja a mezőgazdasági termékek nemzetközi szintű ellenőrzése és felügyelete.
c) Az Ügynökségnek nemzetközi hatáskörrel kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a tanúsítást világméretekben el tudja végezni, akár leányvállalatok létrehozása révén számos harmadik országban, és/vagy oly módon, hogy a kirakodásnál közvetlenül jelen vannak a saját alkalmazásában álló, a legközelebbi regionális irodából vagy a Közösségnek az országban található irodájából kiküldött felügyelői vagy az Ügynökség által megfelelően felügyelt helyi képviselők.
Az előző bekezdésben említett leányvállalatok alaptőkéje több mint 50 %-ának az Ügynökség tulajdonában kell lennie. Amennyiben azonban az érintett harmadik ország nemzeti törvényei a tőke 50 %-ára vagy annál kevesebbre korlátozzák a külföldi tulajdont, a leányvállalat hatékony ellenőrzése is elegendő az előző bekezdés céljaira. Ezt az ellenőrzést a megfelelő eszközökkel kell bizonyítani, például egy irányítási megállapodás meglétével, az igazgatótanács és a felső vezetés összetételével vagy hasonló intézkedésekkel.
d) Az Ügynökségnek igazoltan tapasztalattal kell rendelkeznie a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek ellenőrzése és felügyelete terén. E tapasztalatot az előző három évben elvégzett vagy jelenleg folyamatban lévő ellenőrzésekre vonatkozó bizonyítékok benyújtásával kell igazolni. A referenciáknak tartalmazniuk kell az elvégzett ellenőrzések típusára vonatkozó információkat (a termékek jellege, mennyisége, az ellenőrzés helye stb.), továbbá azoknak a szerveknek vagy társaságoknak a nevét és a címét, amelyek a kérelmezőről tájékoztatást tudnak nyújtani.
e) Az Ügynökségnek teljesítenie kell az EN 45011 szabványelőírás 4.1.1., 4.1.2., 4.1.4., 4.2. a)-p), 4.4., 4.5., 4.7., 4.8.1. b)-f), 4.8.2., 4.9.1., 4.10, 5., 7. és 9.4. pontjában megállapított követelményeket.
f) Az Ügynökség pénzügyi helyzetének (tőke, forgalom stb.) rendezettnek kell lennie. A pénzügyi stabilitásra vonatkozó bizonyítékokat, valamint három évre visszamenőleg a mérleget és az eredménykimutatást is tartalmazó éves jelentést, továbbá - ha a törvény előírja - a könyvvizsgálói jelentést és az igazgatói jelentést be kell mutatni.
g) Az Ügynökség igazgatási szervezetén belül belső könyvvizsgálói egységnek kell működnie, amely együttműködik a nemzeti hatóságokkal az általuk engedélyezett Ügynökségnél végzett ellenőrzési és felügyeleti tevékenység során.
II. fejezet
1. Az Ügynökségek munkájával kapcsolatos kötelezettségek
Az engedélyezett Ügynökségeknek a beérkezési tanúsítványok kiállítása során mindenkor felelősséggel és szakmai hozzáértéssel kell eljárniuk.
Az engedélyezett Ügynökségeknek tevékenységük során az alábbi feltételeket kell teljesíteniük:
a) minden lehetséges ellenőrzést el kell végezniük a tanúsítványban szereplő termékek azonosítása és súlyuk meghatározása érdekében;
b) az Ügynökség vezetésének megfelelően felügyelnie kell a vállalat alkalmazottai által harmadik rendeltetési országokban végzett ellenőrzéseket;
c) az Ügynökségeknek minden kiadott tanúsítványról aktát kell vezetniük, amelyben nyilvántartják a tanúsítványon szereplő következtetések alátámasztásának érdekében elvégzett vizsgálatok bizonyítékait (mennyiségi ellenőrzések, elvégzett okmányellenőrzések stb.). A tanúsítványok aktáit 5 évig kell megőrizni;
d) az engedélyezett Ügynökségek saját, megfelelően képzett, állandó alkalmazottaik révén, vagy a rendeltetési országban székhellyel rendelkező vagy ott tevékenykedő helyi képviselők által, vagy a regionális irodákból, illetve a Közösségnek az adott országban található irodájából kiküldött saját alkalmazottaik réven ellenőrzik a kirakodást. A helyi képviselők működését az Ügynökség megfelelően képzett, állandó alkalmazottainak rendszeresen felügyelniük kell.
2. Az Ügynökségek munkájának ellenőrzése
2.1. A tagállamok felelősek az Ügynökségek által elvégzett tanúsítványok helytállóságának és megfelelőségének ellenőrzéséért.
A nemzeti hatóságok a hároméves hosszabbítást megelőzően ellenőrző látogatást tesznek az Ügynökség bejegyzett székhelyén.
Amennyiben jogos kétségek merülnek fel egy adott Ügynökség által kiállított tanúsítványok minőségét és pontosságát illetően, az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzést végez a vállalat bejegyzett székhelyén annak ellenőrzésére, hogy az ebben a mellékletben foglalt szabályokat helyesen alkalmazzák-e.
A tagállamok az Ügynökségek ellenőrzésekor különös figyelmet fordítanak az Ügynökség tevékenysége során alkalmazott munkamódszerekre és működési folyamatokra, valamint a visszatérítések kifizetése céljából a kifizető ügynökségnek benyújtott tanúsítványokra vonatkozó akták szúrópróbaszerű vizsgálatára.
A tagállamok külső és független könyvvizsgálókat alkalmazhatnak az Ügynökségek ellenőrzése feladatának elvégzésére az ebben a mellékletben megállapított eljárás keretében.
A tagállamok az Ügynökségek megfelelő ellenőrzése érdekében szükségesnek ítélt bármilyen egyéb intézkedést meghozhatnak.
2.2. A tagállamok hatóságai az Ügynökségek által kiadott tanúsítványokkal alátámasztott export-visszatérítési kérelmek ellenőrzésekor különös figyelmet fordítanak e tanúsítványok következő vonatkozásaira:
a) meg kell követelni, hogy a tanúsítványban szerepeljen az elvégzett munka leírása, és meg kell győződni arról, hogy az ismertetett munka elegendő volt a tanúsítványban feltüntetett következtetések alátámasztására;
b) meg kell vizsgálni a bemutatott tanúsítványban előforduló valamennyi ellentmondást;
c) meg kell követelni, hogy a tanúsítványt - az adott esettől függően - ésszerű határidőn belül állítsák ki.
III. fejezet
1. Az engedélyezett Ügynökségek által kiadott tanúsítványoknak nemcsak a kérdéses áru és szállítmány azonosításához szükséges adatokat, valamint a szállítóeszközre vonatkozó részleteket, illetve az érkezés és a kirakodás dátumát kell tartalmazniuk, hanem a tanúsítványban szereplő termékek azonosítására és súlyuk ellenőrzésére alkalmazott ellenőrzések és módszerek leírását is.
Az Ügynökségek által elvégzendő ellenőrzéseknek és vizsgálatoknak a kirakodás alkalmával kell megtörténniük, amelyre a behozatali vámkezelés alatt vagy azt követően kerülhet sor. Kivételes és megfelelően indokolt esetekben azonban a tanúsítvány kiállításához szükséges ellenőrzések és vizsgálatok az áru kirakodását követő hat hónapon belül is elvégezhetők, a tanúsítás során pedig fel kell tüntetni a tények igazolása érdekében megtett lépéseket.
2. A kirakodási és behozatali tanúsítványok (a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontja) esetében a tanúsítás során azt is igazolni kell, hogy az árut végleges behozatal céljából vámkezelték. Ennek az ellenőrzésnek egyértelmű kapcsolatot kell megállapítania a vonatkozó behozatali vámokmány vagy a behozatali vámkezelési eljárás és az érintett ügylet között.
3. Az engedélyezett Ügynökségnek függetlennek kell lennie a vizsgált ügyletben érintett felektől. Különösen ügyelni kell arra, hogy sem az adott ügyletet ellenőrző Ügynökség, sem az ugyanahhoz a csoporthoz tartozó valamely leányvállalat nem vehet részt az ügyletben exportőrként, vámkezelőként, fuvarozóként, címzettként, raktártulajdonosként vagy bármilyen más, érdekütközést valószínűsítő minőségben.
VII. MELLÉKLET
A 16. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kirakodási és behozatali tanúsítvány
+++++ TIFF +++++
VIII. MELLÉKLET
A tagállamok harmadik országokban létesített hivatalos ügynökségei által, a 16. cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazása érdekében betartandó követelmények
1. A hivatalos ügynökség a következő, egy vagy több okmány alapján határoz a kirakodási tanúsítvány kiállításáról:
- behozatali vámokmányok, ideértve a számítógépből kinyomtatott okmányokat, amennyiben ezek elfogadottak,
- nemzeti kikötői okmányok és egyéb, hivatalos személy által kiállított okmányok,
- a kapitány vagy a szállítmányozó vállalat nyilatkozata,
- az importőr által benyújtott egyéb átvételi elismervény.
2. A tagállamok hivatalos ügynökségei a következő szövegezésű kirakodási tanúsítványokat állítják ki:
Igazoljuk, hogy ...-t (az áru leírása, mennyisége és csomagolási azonosítója) ...-ban (a kirakodás helye/a város neve) ...-n (a kirakodás dátuma) kirakodták.
Igazoljuk továbbá, hogy a termék elhagyta a kirakodás helyét, vagy legalábbis - ismereteink szerint - a terméket azt követően nem rakodták be újraexportálás céljából.
A tanúsítványt az alábbi okmányok alapján állítottuk ki:
(a tanúsítványt kiállító ügynökségnek bemutatott, a kiállítás alapjául szolgáló okmányok felsorolása)
Az aláírás dátuma és helye, a hivatalos ügynökség aláírása és bélyegzője.
3. A kirakodási tanúsítványokat kiállító hivatalos ügynökség nyilvántartást vezet, és aktákat őriz valamennyi kiadott tanúsítványról, amelyekben feljegyzi, hogy a tanúsítványok kiadásának alapjául milyen igazoló okmányok szolgáltak.
IX. MELLÉKLET
A 16. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett kirakodási tanúsítvány
+++++ TIFF +++++
X. MELLÉKLET
A tagállamoknak a 16e. cikkben említett központi szervei
Tagállam | Központi szerv |
Belgium | Bureau d'Intervention et de Restitution Belge (BIRB) Belgisch Interventie- en Restitutiebureau (BIRB) |
Franciaország | Commission interministérielle d'agrément (CIA) des sociétés de contrôle et de surveillance - Direction générale des douanes et droits indirects (DGDDI) |
Luxemburg | Ministère de l'Agriculture, de la Viticulture et du Développement rural |
Görögország | Ministère de l'Agriculture - OPEKEPE |
Spanyolország | Ministerio de Agricultura, Pesca y Alimentación - Fondo Español de Garantía Agraria (FEGA) |
Portugália | Ministério da Agricultura, do Desenvolvimento Rural e das Pescas |
Olaszország | Agenzia delle Dogane - Servizio Autonomo Interventi Settore Agricolo (SAISA) |
Dánia | Ministeriet for Fødevarer, Landbrug og Fiskeri - Direktoratet for FødevareErhverv |
Írország | Department of Agriculture and Food |
Egyesült Királyság | Rural Payments Agency (RPA) |
Németország | Bundesministerium der Finanzen - Hauptzollamt Hamburg-Jonas |
Hollandia | Ministerie van Landbouw, Natuurbeheer en Visserij |
Ausztria | Bundesministerium für Finanzen |
Finnország | Ministry of Agriculture and Forestry |
Svédország | Swedish Board of Agriculture |
"
--------------------------------------------------
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32002R1253 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32002R1253&locale=hu A dokumentum konszolidált változatai magyar nyelven nem elérhetőek.