39/2005. (X. 18.) AB határozat

Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a településtisztaság egyes kérdéseiről és a közszolgáltatás díjának megállapításáról szóló 20/2002. (XII. 27.) számú rendelete egyes rendelkezései felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a településtisztaság egyes kérdéseiről és a közszolgáltatás díjának megállapításáról szóló 20/2002. (XII. 27.) számú rendelete 5. § (1) bekezdésének "A hulladékkezelési közszolgáltatás díját az Önkormányzat a 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R) alapján határozza meg és az alapdíjból, valamint ürítési díjból áll. Az alapdíj éves díj, amely a hulladékkezelési közszolgáltatás megfelelő kapacitással történő folyamatos fenntartásának az R 6. § (2) bek. alapján meghatározott indokolt költségeinek és ráfordításainak állandó részét, valamint az R 6. § (3) bek. szerinti, a tartós működéshez szükséges nyereség megtérülését, illetve fedezetét biztosítja." szövegrésze, továbbá az 1. számú melléklet 2. pontjának "Alapdíj: 3470 Ft + 15% ÁFA/év/ingatlan = 3991 Ft" szövegrésze alkotmányellenes, ezért azokat 2005. december 31. napjával megsemmisíti.

Az 5. § (1) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban:

"(1) A települési szilárd hulladék elszállításáért ezen rendelet 1. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozók a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott összegű rendszeres közszolgáltatási díjat kötelesek a közszolgáltatónak megfizetni.

Az ürítési díj összegének megállapításánál a közszolgáltató mindaddig jogosult 1 db 110 liter térfogatú edényzet rendszeres használatát vélelmezni, ameddig az ingatlantulajdonos e § (8) bekezdése szerint eltérő térfogatú edényzet elszállítására vagy a (4) bekezdés szerinti szüneteltetésre vonatkozó igényét nem jelenti be."

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

A Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője (a továbbiakban: hivatalvezető)- mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával a balatonfenyvesi képviselő-testület csak részben értett egyet - Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a településtisztaság egyes kérdéseiről és a közszolgáltatás díjának megállapításáról szóló - többször módosított - 20/2002. (XII. 27.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 5. § (1) bekezdése, valamint az 1. számú melléklet 2. pontja megsemmisítését indítványozta. Az Ör. törvényességi ellenőrzése során a hivatalvezető megállapította, hogy a Képviselő-testület a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgtv.) 23. §-ában kapott felhatalmazás alapján alkotta meg a helyi rendeletet, melyben részletesen szabályozta a település területén keletkező szilárd és folyékony hulladék rendszeres begyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére vonatkozó közszolgáltatás rendjét, a díjfizetési kötelezettséget. Az Ör. a hulladékkezelési közszolgáltatás díját alapdíjban és ürítési díjban határozta meg. A hivatalvezető álláspontja szerint az Ör. több ponton jogszabálysértő volt, ezen törvényességi észrevételeit a Képviselő-testület elfogadta, a rendeletét módosította, az alapdíj tekintetében viszont fenntartotta. A hivatalvezető álláspontja szerint azonban az alapdíj megállapítása is törvénysértő, ellentétes a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 4. §-ában foglaltakkal, amely szerint átalány jellegű díjelem csak kivételesen alkalmazható. Az Ör. azonban a település egészére vonatkozik, kivételes jelleg nem állapítható meg. Megjegyzi a hivatalvezető, hogy a Hgtv. 25. §-ára figyelemmel az üdülőingatlan tulajdonosai esetében a közszolgáltatás díját az állandó lakóingatlan tulajdonosára meghatározott díjjal arányosan kell megállapítani.

A másik indítványozó arra tekintettel, hogy az önkormányzat "egész évben szedi a szemétdíjat az üdülőingatlanok tulajdonosaitól" kezdeményezte az Ör. megsemmisítését, pontosabban azonban az üdülőingatlanokra vonatkozóan tartja azt a Hgt. 25. § (2) bekezdésével, a Korm.r. 7. §-ával, a Ptk. 201. §-ában foglalt, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségének az elvével, s így az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével ellentétesnek.

Tartalmi azonosságukra tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványokat egyesítette és egy eljárásban bírálta el.

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt dön-tését az alábbi jogszabályokra alapozta.

1. Az Alkotmány rendelkezései: "2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

"44/A. § (2) A helyi képviselőtestület, a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezései:

"16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot."

3. A Ptk. rendelkezései:

"201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár.

(2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja."

4. A Hgt. rendelkezései:

"21. § (1) A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez, és tart fenn.

(...)

(3) A közszolgáltatás kiterjed

a) a közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezelő (a továbbiakban: közszolgáltató) szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására;

b) a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítására;

c) a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény létesítésére és működtetésére."

"23. § (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:

a) a helyi közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait;

b) közszolgáltató megnevezését, illetőleg annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen köteles ellátni;

c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit - beleértve az egyes ingatlanfajtákra vonatkozó speciális szabályokat -, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit;

d) a közszolgáltatás keretében kötött szerződés létrejöt-tének módját, valamint a közszolgáltatás igénybevételének -jogszabályban nem rendezett - módját és feltételeit;

e) a közszolgáltatással összefüggő - jogszabályban nem rendezett - települési önkormányzati feladat- és hatáskört;

f) az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét;

g) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket;

h) a gazdálkodó szervezet számára - a 20. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, nem elkülönítetten gyűjtött és a 13. § alapján nem hasznosított vagy ártalmatlanított hulladéka tekintetében a közszolgáltatás kötelező igénybevételét a 21. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel."

"25. § (1) A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan,

a) a közszolgáltatás jellegét,

b) a kezelt hulladék mennyiségét és minőségét,

c) a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordításaihoz és a működés fejleszthető fenntartásához szükséges költségeket - beleértve a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségeit -, külön-külön meghatározva a szállítás és begyűjtés, illetve az ártalmatlanítás költségeit; utóbbi esetben a díjat, a kezelő létesítmény bezárását és lerakó esetén a bezárást követő utógondozás és harminc évig történő monitorozás költségeit külön jogszabályban meghatározott módon figyelembe véve kell meghatározni.

(2) Az üdülőingatlan tulajdonosok esetében a közszolgáltatás díját, az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, tekintettel a település jellegére, az állandó lakóingatlan tulajdonosára meghatározott díjjal arányosan kell megállapítani."

5. A Korm.r. rendelkezései:

"4. § (1) A települési hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díját az önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott közszolgáltatással arányosan állapítja meg.

(2) A közszolgáltatás díjának meghatározásakor annak részeként átalány jellegű díjelem, illetve a díj meghatározására kiható vélelem csak a közszolgáltatás jellegével összefüggésben - a közszolgáltatást igénybe vevők jogainak és érdekeinek figyelembevételével -, kivételesen alkalmazható."

"6. § (1) A közszolgáltatás díját úgy kell meghatározni, hogy

a) a tartós működéshez szükséges nyereség fedezetének, illetve az indokolt költségek és ráfordítások megtérülésének biztosítására alkalmas legyen, és

b) ösztönözzön a közszolgáltatás biztonságos és legkisebb költségű ellátására, a közszolgáltató kapacitásának hatékony kihasználására, valamint a hulladékkeletkezés csökkentésére és a hatékony hulladékgazdálkodásra.

(2) Indokolt költségnek és ráfordításnak minősül különösen a hulladékbegyűjtés, -szállítás és -ártalmatlanítás gyakorlásához szükséges, a hulladékártalmatlanító létesítmények, illetve a leeresztő helynek a közszolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési és karbantartási költségei és ráfordításai, a környezetvédelmi kiadások és ráfordítások, valamint a közszolgáltatás körében működtetett létesítmények utógondozásának és monitorozásának a díjfizetési időszakra vetített költsége.

(3) A tartós működéshez szükséges nyereségnek minősül a közszolgáltatás teljesítése során - az elvonásokra, támogatásokra és a szolgáltatás jellegére tekintettel az adott önkormányzattal egyeztetett mértéket meg nem haladó - képzett nyereség, amely biztosítja az indokolt fejlesztések (bővítések, rekonstrukciók) forrását, illetve az indokolt befektetések megtérülését."

"7. § (1) A közszolgáltatási díj megállapítása az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek meghatározásával történik. Az egységnyi díjtételt a 6. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott indokolt költségek, ráfordítások és a 6. § (3) bekezdése szerinti nyereség összege és a várható szolgáltatási mennyiség hányadosaként kell megállapítani. Települési szilárd hulladék esetében a várható szolgáltatási mennyiség a településen szolgáltatást igénybe vevők számának és a fajlagos hulladékmennyiségnek a szorzata. A fajlagos hulladékmennyiség meghatározása a díjkalkuláció része, amelyet az előző évi tényleges szolgáltatási mennyiség alapján kell számítani.

(2) Az egységnyi díjtétel:

a) a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén a gyűjtőedényzet egyszeri ürítési díja, illetve az elszállításra átvett hulladék tömeg vagy térfogat szerint meghatározott díja;

b) a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén:

ba) a bb) pontban foglalt kivétellel, az elszállításra kerülő folyékony hulladék egységnyi térfogatának kezelési díja,

bb) az ingatlanon keletkező folyékony hulladékmennyiség egységnyi térfogatának, illetve külön jogszabály alapján engedélyezett szennyvíz-elszikkasztás esetében az elszállításra kerülő folyékony hulladék egységnyi térfogatának kezelési díja. Az ingatlanon keletkező folyékony hulladék mennyiségének kiszámításánál, az ingatlanon fogyasztott (számlázott) vízmennyiséget kell alapul venni.

(3) A folyékony hulladék kezelésének díja abban az esetben határozható meg a (2) bekezdés bb) pontjában foglaltak alapján, ha a szippantott és speciális gépjárművel elszállított települési folyékony hulladék szennyvíztisztítóban történő elhelyezésének a feltételei adottak.

(4) A (2) bekezdés bb) pontja szerinti folyékony hulladék mennyiségének meghatározásánál nem vehető figyelembe:

a) az a hulladékmennyiség, ami a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelhelyező műben vagy befogadóban nyert elhelyezést;

b) az a hulladékmennyiség, amelynek a közműves szennyvízelvezetést szolgáló vízi létesítménybe vezetését a vízügyi hatóság nem engedélyezte vagy megtiltotta, és elhelyezését az ingatlantulajdonos számlával igazolta;

c) az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott;

d) az év meghatározott időszakában locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség, amely nem lehet kevesebb, mint az adott időszakhoz tartozó vízhasználat 10%-a;

e) a házi ivóvízvezeték hálózatra a víziközmű-szolgáltató és a -fogyasztó ingatlantulajdonos írásbeli megállapodása, illetőleg a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha a d) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor."

6. Az Ör. rendelkezései:

" 5. § (1) bekezdés második és harmadik mondata:

"A hulladékkezelési közszolgáltatás díját az Önkormányzat a 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) alapján határozta meg és az alapdíjból, valamint ürítési díjból áll. Az alapdíj éves díj, amely a hulladékkezelési közszolgáltatás megfelelő kapacitással történő folyamatos fenntartásának az R. 6. § (2) bekezdése alapján meghatározott indokolt költségeinek és ráfordításainak állandó részét, valamint az R. 6. § (3) bekezdése szerinti, a tartós működéshez szükséges nyereség megtérülését, illetve fedezetét biztosítja."

"5. § (4) Mind a lakó, mind az üdülőtulajdonos mentesül a rendelet 5. § (1) bekezdés szerint meghatározott ürítési díj megfizetése alól, ha a közszolgáltatás szüneteltetését kéri arra tekintettel, hogy ingatlanában folyamatosan legalább 2 naptári hónap időtartamban nem fog tartózkodni és ingatlanát más sem használja."

"1. számú melléklet

2. A települési szilárd hulladék kezelésének díja 2005. évre:

Lakossági:

Alapdíj; 3470 Ft + 15% ÁFA/év/ingatlan = 3991 Ft"

III.

Az indítványok megalapozottak.

1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. §-a alapján a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot rendeletet. A Képviselőtestület az Ör.-t a Hgt. 23. § f) pontjának felhatalmazása alapján, a Hgt. végrehajtására alkotta meg.

A Hgt. 21. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. A Hgt. 25. § (1) bekezdése szerint a hulladékkezelési közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan, a közszolgáltatás jellegét, a kezelt hulladék mennyiségét és minőségét, a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordításaihoz és a működés fejleszthető fenntartásához szükséges költségeket alapul véve a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell megállapítani. Ez a külön jogszabály a Korm.r., amelynek 7. §-a szerint a közszolgáltatási díj megállapítása az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek meghatározásával történik. Az egységnyi díjtétel a gyűjtőedény egyszeri ürítési díja, illetve az elszállításra átvett hulladék tömege vagy térfogata szerint meghatározott díj lehet.

Az Ör. 1. számú melléklete a hulladékszállítási díjtételeket nem kizárólag a gyüjtőedényzet egyszeri kiürítési díja, illetve az elszállításra átvett hulladék tömege vagy térfogata alapján határozta meg, hanem alapdíjat is meghatározott. Más önkormányzat szabályozásának felülvizsgálata nyomán az Alkotmánybíróság az alapdíj megállapítását alkotmányellenesnek nyilvánította. [27/2003. (V. 30.) AB határozata, ABH 2003, 796-800.]

Az Alkotmánybíróság már korábban is megállapította, hogy "a felhatalmazás kereteinek túllépése - a jogforrási hierarchia rendjének megsértésén keresztül - alkotmányellenességet eredményez". [19/1993. (III. 27.) AB határozat, ABH 1993, 431, 433.], továbbá "egy felhatalmazáson alapuló jogszabály akkor alkotmányos, ha nem lépi túl (...) az Alkotmány szerinti, valamint a felhatalmazó jogszabály által meghatározott törvényi szintű keretet." (551/B/1993. AB határozat, ABH 1995, 840, 841, 842.)

A Hgt. 25. § (1) és (2) bekezdése szerint a közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni. Az alapdíj állandó - még a közszolgáltatás szüneteltetése idején is fizetendő -, független a ténylegesen elvégzett közszolgáltatástól, ezért ellentétes a Hgt. 25. § (1) bekezdésével. A Korm.r. 7. § (1) bekezdése alapján a közszolgáltatási díj megállapítása az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek meghatározásával történik: ezzel pedig ellentétes az átalánydíj megállapítása. Az Ör. az átalánydíjat általánosan állapítja meg, s ezáltal ellentétbe kerül a Korm.r. 4. § (2) bekezdésével, amely arra ad lehetőséget, hogy átalány jellegű díjelem csak kivételesen alkalmazható.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. támadott rendelkezései ellentétesek a Hgt. 25. § (1) és (2) bekezdésével, a Korm.r. 7. § (1) bekezdésével. Mivel a

vizsgált önkormányzati szabályozás a magasabb jogszabályi előírások kereteit túllépte, azokkal ellentétes szabályozást tartalmaz, sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését is. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a támadott szabályozást alkotmányellenessé nyilvánította és megsemmisítette.

2. Az Alkotmánybíróság a támadott előírások megsemmisítésének határidejét úgy állapította meg, hogy az önkormányzatnak kellő idő álljon rendelkezésére az új, alkotmányos tartalmú szabályozás elfogadására.

A határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-a előírásán alapul.

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 1092/H/2004.