32008L0007[1]

A Tanács 2008/7/EK irányelve ( 2008. február 12. ) a tőkeemelést terhelő közvetett adókról

A TANÁCS 2008/7/EK IRÁNYELVE

(2008. február 12.)

a tőkeemelést terhelő közvetett adókról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 93. és 94. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

(1)

A tőkeemelést terhelő közvetett adókról szóló, 1969. július 17-i 69/335/EGK tanácsi irányelv ( 3 ) több alkalommal jelentősen módosult ( 4 ). Mivel további módosításokra van szükség, az áttekinthetőség érdekében az irányelvet át kell dolgozni.

(2)

A tőkeemelést terhelő közvetett adók, nevezetesen a tőkeilleték (a társaságokba apportként történő bevitelre kiróható adó), az értékpapírra kivetett adó és a szerkezetátalakítási műveletekre kivetett adó - függetlenül attól, hogy a kérdéses műveletek tőkeemeléssel járnak-e vagy sem - megkülönböztetéshez, kettős adóztatáshoz és egyenlőtlenségekhez vezet, amelyek gátolják a tőke szabad mozgását. Ugyanez érvényes a tőkeilletékkel és az értékpapírra kivetett adóval megegyező tulajdonságú egyéb közvetett adókra.

(3)

Következésképpen a belső piac érdeke a tőkeemelést terhelő közvetett adókról szóló jogszabályok harmonizálása annak érdekében, hogy lehetőség szerint kiküszöbölhetőek legyenek az olyan tényezők, amelyek torzíthatják a versenyfeltételeket, illetve megakadályozhatják a tőke szabad mozgását.

(4)

A tőkeilleték kedvezőtlenül hat a vállalkozások fejlődésére, valamint csoportjaik átszerveződésére. E hatások különösen ártalmasak a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor kiemelkedő szükség van arra, hogy a beruházások ösztönzése elsőbbséget élvezzen.

(5)

E célok elérése érdekében a legjobb megoldás a tőkeilleték eltörlése lenne.

(6)

Viszont azon bevételkiesések, amelyek egy ilyen intézkedés azonnali alkalmazása következtében előállnának, elfogadhatatlanok azon tagállamok számára, amelyek jelenleg alkalmazzák a tőkeilletéket. Az említett tagállamoknak ezért lehetőséget kell kapniuk arra, hogy továbbra is tőkeilleték alá vessék az érintett ügyletek egészét vagy egy részét; ezt úgy kell értelmezni, hogy egységes kulcsot kell megállapítani egy és ugyanazon tagállamban. Ha egy tagállam egyszer már úgy döntött, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó ügyletek egészére vagy egy részére nem vet ki tőkeilletéket, ilyen illetékeket később sem vezethet be.

(7)

A belső piac fogalmában benne van, hogy a belső piac területén a társaságok tőkeemelését nem lehet egynél többször adóval megterhelni. Ennek megfelelően, amennyiben az adókivetési joggal rendelkező tagállam az ezen irányelv hatálya alá tartozó ügyletek egy részére vagy egészére nem ró ki tőkeilletéket, a kérdéses ügyletek esetében más tagállam sem élhet adókivetési joggal.

(8)

Indokolt szigorú feltételeket fenntartani az olyan esetekre, amikor a tagállamok továbbra is alkalmaznak tőkeilletéket, különösen a mentességek és csökkentések tekintetében.

(9)

A tőkeemelésre a tőkeilletéken kívül más közvetett adó nem vethető ki. Különösen az értékpapírra nem vethető ki adó, függetlenül az ilyen értékpapírok eredetétől és függetlenül attól, hogy azok a társaság saját tőkéjét vagy kölcsöntőkéjét képviselik.

(10)

A tőkeegyesítő társaságoknak a 69/335/EGK irányelvben szereplő felsorolása nem teljes és ezért kiigazításra szorul.

(11)

Mivel ennek az irányelvnek a céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(12)

Az irányelv nemzeti jogba való átültetésének kötelezettségét tehát azokra a rendelkezésekre kell korlátozni, amelyek a korábbi irányelvekhez képest jelentős változást képviselnek. A változatlan rendelkezések átültetésének kötelezettsége a korábbi irányelvekből ered.

(13)

Ez az irányelv nem sértheti a II. melléklet B. részében felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket.

(14)

A tőkeilleték káros hatásaira tekintettel a Bizottságnak háromévente jelentést kell tennie ezen irányelv működéséről az említett illeték eltörlése céljából.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS HATÁLY

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv a következők tekintetében szabályozza a közvetett adók kivetését:

a) a tőkeegyesítő társaságoknak nyújtott tőke-hozzájárulás;

b) tőkeegyesítő társaságokat érintő szerkezetátalakítás;

c) bizonyos értékpapírok és adósságlevelek kibocsátása.

2. cikk

Tőkeegyesítő társaság

(1) Ezen irányelv alkalmazásában "tőkeegyesítő társaság":

a) az I. mellékletben felsorolt jogi formájú társaság;

b) minden olyan társaság, egyesület vagy jogi személy, amelynek a tőke- vagy vagyonrészei értéktőzsdén forgalomképesek;

c) minden olyan nyereségszerzési céllal működő társaság, egyesület vagy jogi személy, amelynek tagjai (részvényesei) előzetes engedély nélkül jogosultak eladni részesedésüket harmadik személynek, és a társaság, egyesület vagy jogi személy adósságaiért csak részesedésük mértékéig felelősek.

(2) Ezen irányelv alkalmazásában tőkeegyesítő társaság minden nyereségszerzési céllal működő társaság, egyesület vagy jogi személy.

3. cikk

Tőke-hozzájárulás

Ezen irányelv alkalmazásában és a 4. cikkre is figyelemmel, a következő ügyletek minősülnek "tőke-hozzájárulásnak":

a) tőkeegyesítő társaság alapítása;

b) nem tőkeegyesítő társaságnak minősülő társaság, egyesület vagy jogi személy átalakulása tőkeegyesítő társasággá;

c) tőkeegyesítő társaság tőkéjének emelése bármilyen jellegű vagyoni hozzájárulással;

d) tőkeegyesítő társaság vagyonának növelése bármilyen jellegű vagyoni hozzájárulással, amely nem a társaság tőkéjéből vagy vagyonából való részesedés ellenében történik, hanem ugyanolyan jogok fejében, mint amilyenekkel a tagok (részvényesek) rendelkeznek, mint például szavazati jogok, nyereségből vagy felszámolás során keletkező többletből való részesedés joga;

e) létesítő okirat szerint egy harmadik országban székhellyel rendelkező tőkeegyesítő társaság tényleges ügyvezetési központjának áthelyezése harmadik országból egy tagállamba;

f) harmadik országban tényleges ügyvezetési központtal rendelkező tőkeegyesítő társaság létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezése harmadik országból egy tagállamba;

g) tőkeegyesítő társaság tőkeemelése a nyereség, az általános vagy céltartalékok tőkésítése útján;

h) tőkeegyesítő társaság vagyonnövekedése olyan tagi szolgáltatás révén, amely nem jár együtt a társaság tőkéjének növelésével, de amely változást idéz elő a társasági jogokban, vagy amely megnövelheti a társasági részesedés értékét;

i) tőkeegyesítő társaság által felvett hitel, ha a hitelező jogosult a társaság nyereségéből való részesedésre;

j) tőkeegyesítő társaság és tag (részvényes), vagy tőkeegyesítő társaság és tag (részvényes) házastársa, vagy tőkeegyesítő társaság és tag (részvényes) gyermeke, vagy tőkeegyesítő társaság és harmadik fél által együttesen felvett hitel, ha a hitelre egy tag (részvényes) garanciát vállal, és a hitel ugyanazon funkciót tölti be, mint a társaság tőkéjének emelése.

4. cikk

Szerkezetátalakítási műveletek

(1) Ezen irányelv alkalmazásában a következő "szerkezetátalakítási műveletek" nem tekintendők tőke-hozzájárulásnak:

a) egy vagy több tőkeegyesítő társaság valamennyi eszközének és forrásának, illetve egy vagy több tevékenységi ágának átruházása egy vagy több, alapítás alatt álló vagy már létrehozott tőkeegyesítő társaságnak, feltéve, hogy az átruházás ellentételezése legalább részben az átvevő társaság tőkéjét megtestesítő értékpapírokból áll;

b) alapítás alatt álló, vagy már létrehozott tőkeegyesítő társaság által egy másik tőkeegyesítő társaság szavazati jogainak többségét megtestesítő részesedések megszerzése, feltéve, hogy a megszerzett részesedések ellentételezése legalább részben a korábbi társaság tőkéjét megtestesítő értékpapírokból áll. Abban az esetben, ha a szavazati jogok többségét két vagy több ügylettel szerzik meg, csak a szavazati jogok többségének elérésével járó ügylet és az azokat követő ügyletek minősülnek szerkezetátalakítási műveletnek.

(2) A szerkezetátalakítási műveletek közé tartozik a valamely tőkeegyesítő társaság minden eszközének és forrásának egy másik, az előbbi társaság százszázalékos tulajdonában álló tőkeegyesítő társaságra történő átruházása.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

5. cikk

Közvetettadó-mentes ügyletek

(1) A tagállamok semmilyen formájú közvetett adót nem vethetnek ki a tőkeegyesítő társaságokra az alábbi ügyletek tekintetében:

a) a tőke-hozzájárulások;

b) a tőke-hozzájárulás részeként nyújtott kölcsönök, illetve szolgáltatások;

c) az üzleti tevékenység megkezdése előtt szükséges cégbejegyzés vagy bármely más olyan formalitás tekintetében, amely a tőkeegyesítő társaságra nézve jogi formájából adódóan kötelező lehet;

d) a tőkeegyesítő társaság létesítő okiratának vagy szabályzatának módosítása és különösen a következők:

i. a tőkeegyesítő társaság átalakulása egy másfajta tőkeegyesítő társasággá;

ii. egy tőkeegyesítő társaság tényleges ügyvezetési központjának vagy létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezése egyik tagállamból egy másik tagállamba;

iii. a tőkeegyesítő társaság céljainak megváltozása;

iv. a tőkeegyesítő társaság fennállása időtartamának meghosszabbítása;

e) a 4. cikkben említett szerkezetátalakítási műveletek.

(2) A tagállamok semmilyen közvetett adót nem vethetnek ki a következő esetekben:

a) kibocsátótól függetlenül, részvények, üzletrészek vagy más hasonló értékpapírok, illetve ilyen értékpapírokat megtestesítő igazolások elkészítése, kibocsátása, értéktőzsdei bevezetése, piaci forgalomba bocsátása, illetve forgalomképessé tétele;

b) kibocsátótól vagy bármely kapcsolódó alaki követelménytől függetlenül, adósságlevelek vagy más forgalomképes értékpapírok kibocsátásával felvett kölcsönök - beleértve az államkötvényeket -, illetve az ilyen adósságlevelek vagy más forgalomképes értékpapírok elkészítése, kibocsátása, értéktőzsdei bevezetése, piaci forgalomba bocsátása, illetve forgalomképessé tétele.

6. cikk

Illetékek és hozzáadottérték-adó

(1) Az 5. cikk ellenére a tagállamok felszámíthatják a következő illetékeket és adókat:

a) értékpapír-átruházásra átalányalapon vagy más módon felszámított illetékek;

b) a területükön lévő üzleti vagy cégérték vagy ingatlan tőkeegyesítő társaságra való átruházása utáni illetékek, beleértve a földhivatali nyilvántartás illetékeit;

c) átruházási illetékek olyan vagyoneszközök után, amelyeket a tőkeegyesítő társaság javára ruháztak át, amennyiben a szóban forgó vagyoneszközöket nem a társasági részesedés fejében ruházták át;

d) jelzálog vagy más, földet, egyéb ingatlant terhelő kötelezettségek létrehozására, megállapítására, nyilvántartásba vételére vagy törlésére kirótt illetékek;

e) díjak formájában kirótt illetékek;

f) hozzáadottérték-adó.

(2) Az (1) bekezdés b)-e) pontjában felsorolt illetékek és adók formájában kivetett összeg változatlan marad, függetlenül attól, hogy a tőkeegyesítő társaság tényleges ügyvezetési központja vagy létesítő okirat szerinti székhelye az illetékeket vagy adókat kivető tagállam területén található-e vagy sem. A kérdéses összegek nem haladhatják meg az illetékeket vagy adókat kivető tagállamban bonyolított hasonló ügyletekre alkalmazandó illetékek vagy adók összegét.

III. FEJEZET

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

7. cikk

Tőkeilleték kivetése egyes tagállamokban

(1) Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontja ellenére az a tagállam, amely 2006. január 1-jén a tőkeegyesítő társaságok vonatkozásában a tőke-hozzájárulásokra illetéket (a továbbiakban: tőkeilleték) alkalmazott, továbbra is alkalmazhatja azt, amennyiben eleget tesz a 8-14. cikknek.

(2) Ha valamely tagállam 2006. január 1-je után már nem alkalmaz tőkeilletéket, azt nem vezetheti be újra.

(3) Ha valamely tagállam 2006. január 1-je után már nem alkalmaz tőkeilletéket a 3. cikk g)-j) pontjában említett tőke-hozzájárulásokra, a 10. cikk (2) bekezdése ellenére a kérdéses tőke-hozzájárulásokra nem vezetheti be újra a tőkeilletéket.

(4) Ha valamely tagállam 2006. január 1-je után már nem alkalmaz tőkeilletéket egy fióktelepnek nyújtott álló- vagy működő tőkére, a 10. cikk (4) bekezdése ellenére a kérdéses tőke-hozzájárulásokra nem vezetheti be újra a tőkeilletéket.

(5) Ha valamely tagállam 2006. január 1-je után lehetőséget biztosít a 13. cikk alóli mentességekre, azt követően már nem vethet ki tőkeilletéket az érintett tőke-hozzájárulásokra.

8. cikk

A tőkeilleték mértéke

(1) A tőkeilletéket egységesen kell kivetni.

(2) Az egyes tagállamok által alkalmazott tőkeilleték mértéke nem haladhatja meg az adott tagállamok által 2006. január 1-jén alkalmazott mértéket.

Amennyiben a szóban forgó időpontot követően a tagállam csökkenti az alkalmazott mértéket, nem vezethet be újra magasabbat.

(3) A tőkeilleték mértéke semmiképpen sem haladhatja meg az 1 %-ot.

9. cikk

Egyes jogalanyok kizárása az irányelv hatálya alól

A tőkeilleték alkalmazása céljából a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2. cikk (2) bekezdésében említett jogalanyokat nem tekintik tőkeegyesítő társaságnak.

10. cikk

Tőkeilleték-köteles ügyletek és az adóztatási jogok elosztása

(1) Amennyiben a 7. cikk (1) bekezdése alapján valamely tagállam továbbra is alkalmaz tőkeilletéket, a 3. cikk a)-d) pontjában említett tőke-hozzájárulásokra tőkeilletéket köteles kivetni, ha a tőkeegyesítő társaság tényleges ügyvezetési központja a tőke-hozzájárulás időpontjában az adott tagállamban van.

A tagállam 3. cikk e) és f) pontjában említett tőke-hozzájárulásokra is alkalmaz tőkeilletéket.

(2) Amennyiben valamely tagállam továbbra is alkalmaz tőkeilletéket, a 3. cikk g)-j) pontjában említett tőke-hozzájárulásokra is kivethet tőkeilletéket, ha a tőkeegyesítő társaság tényleges ügyvezetési központja a tőke-hozzájárulás időpontjában az adott tagállamban van.

(3) Amennyiben egy tőkeegyesítő társaság tényleges ügyvezetési központja harmadik országban van, létesítő okirat szerinti székhelye pedig egy olyan tagállamban, amely továbbra is alkalmazza a tőkeilletéket, az adott tagállamban a tőke-hozzájárulások tőkeilleték-kötelesek.

(4) Amennyiben egy tőkeegyesítő társaság létesítő okirat szerinti székhelye és tényleges ügyvezetési központja harmadik országban van, a tőkeilletéket kivető tagállamban lévő fióktelepnek nyújtott álló- vagy működő tőke az adott tagállamban tőkeilleték-köteles lehet.

11. cikk

A tőkeilleték alapja

(1) A 3. cikk a), c) és d) pontjában említett tőke-hozzájárulások esetében a tőkeilleték alapja a tagok által juttatott vagy juttatandó bármilyen jellegű eszköz tényleges értéke, levonva abból a vállalt kötelezettségeket és a társaság azon költségeit, amelyek az egyes hozzájárulásokkal összefüggésben merültek fel.

A tőkeilleték kivetése a hozzájárulások folyósításáig elhalasztható.

(2) A 3. cikk b), e) és f) pontjában említett tőke-hozzájárulások esetében a tőkeilleték alapja az átalakulás vagy áttelepülés időpontjában a társasághoz tartozó mindennemű eszköz tényleges értéke, levonva abból azon kötelezettségeket és kiadásokat, amelyek a társaságot az adott időpontban terhelik.

(3) A 3. cikk g) pontjában említett tőke-hozzájárulások esetében a tőkeilleték alapja az emelés névértéke.

(4) A 3. cikk h) pontjában említett tőke-hozzájárulások esetében a tőkeilleték alapja a nyújtott szolgáltatások tényleges értéke, levonva a társaság vállalt kötelezettségeit és a szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült költségeit.

(5) A 3. cikk i) és j) pontjában említett tőke-hozzájárulások esetében a tőkeilleték alapja a felvett hitel névértéke.

(6) Az (1) és a (2) bekezdésben említett esetekben a társaság egyes tagjainak (részvényeseinek) juttatott vagy a tulajdonukban lévő részesedések tényleges értéke használható a tőkeilleték alapjaként, kivéve, ha a tőke-hozzájárulást kizárólag készpénzben teljesítik.

Az az összeg, amelyre a tőkeilletéket kivetik, semmilyen körülmények között sem lehet kisebb, mint azon részesedések tényleges értéke, amelyeket az egyes tagoknak (részvényeseknek) juttattak, vagy mint a tulajdonukban lévő részesedések névértéke.

12. cikk

Az illetékalapra vonatkozó kivételek

(1) Tőkeemelés esetén a tőkeilleték felszámítása alapjául szolgáló összeg nem foglalja magában a következőket:

a) a tőkeegyesítő társaság azon eszközeinek összege, amelyeket tőkeemelésre különítenek el, és amelyekre már tőkeilletéket vetettek ki;

b) a tőkeegyesítő társaság által felvett hitelek összege, amelyeket társasági részesedésekké alakítottak át, és amelyekre már tőkeilletéket vetettek ki.

(2) A tagállamok kizárhatják a tőkeilleték alapjából a tőkeegyesítő társaság kötelezettségeiért korlátlan felelősséget vállaló tag által juttatott tőkét, valamint az ilyen tag társasági vagyonrészesedésének összegét.

Ha egy tagállam él ezzel a jogkörével, bármely olyan ügylet, amely esetén egy tag felelőssége a társaság tőkéjéből való részesedésére korlátozódik, különösen akkor, ha a felelősség korlátozódása a tőkeegyesítő társaság másfajta tőkeegyesítő társasággá való átalakulásából fakad, tőkeilleték-köteles.

A tőkeilletéket a fenti esetekben fel kell számítani a társaság kötelezettségeiért korlátlan felelősséget viselő tagok tulajdonában lévő társasági vagyon után is.

(3) A 3. cikk c) pontjában említett tőke-hozzájárulás esetén - a társaság tőkéjének a veszteségek következtében előálló csökkentését követően - a tőkeilleték felszámításának alapja alól kizárható a tőke-hozzájárulásnak az a része, amely megfelel a tőkecsökkenésnek, feltéve, hogy a tőke-hozzájárulás a tőkecsökkentést követő négy éven belül megtörténik.

13. cikk

Mentességek egyes tőkeegyesítő társaságoknak juttatott tőke-hozzájárulások esetében

A tagállamok mentesíthetik a tőkeilleték alól a következőkre vonatkozó tőke-hozzájárulásokat:

a) olyan tőkeegyesítő társaságok, amelyek közszolgáltatásokat látnak el, például a tömegközlekedési vállalkozások, kikötői hatóságok vagy a víz-, gáz- vagy áramszolgáltató vállalkozások, olyan esetekben, amikor az állam, a regionális vagy a helyi szervek a társaság tőkéjének legalább felét birtokolják;

b) olyan tőkeegyesítő társaságok, amelyek alapszabályuknak megfelelően és ténylegesen kizárólag és közvetlenül kulturális, szociális, közhasznú vagy oktatási célokat követnek.

Azok a tagállamok, amelyek az ilyen jellegű tőke-hozzájárulásokat mentesítik a tőkeilleték alól, a 10. cikk (4) bekezdésében említettek szerint a területükön lévő fióktelepnek nyújtott álló- vagy működő tőkére is alkalmazzák a mentesítést.

14. cikk

Eltérési eljárás

Bizonyos típusú tőke-hozzájárulások vagy tőkeegyesítő társaságok részesülhetnek tőkeilleték-mentességekben vagy -csökkentésben az egyenlő adóterhelés érdekében vagy szociális megfontolásokból, illetve annak érdekében, hogy az adott tagállamok kezelni tudjanak különleges helyzeteket.

Az ilyen intézkedést javasló tagállamok - tekintettel a Szerződés 97. cikkének alkalmazására - az ügyet megfelelő időben a Bizottság elé terjesztik.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 3., 4., 5., 7., 8., 12., 13. és 14. cikknek legkésőbb 2008. december 31-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelési táblázatot haladéktalanul eljuttatják a Bizottságnak.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezéseknek egy olyan nyilatkozatot is tartalmazniuk kell, amely szerint a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásait az ezen irányelvre történő hivatkozásokként kell értelmezni. A hivatkozás, valamint a nyilatkozat megfogalmazásának módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

16. cikk

Hatályon kívül helyezés

A II. melléklet A. részében felsorolt irányelvekkel módosított 69/335/EGK irányelv 2009. január 1-jétől hatályát veszti, a II. melléklet B. részében meghatározott irányelvekben a nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre vonatkozó hivatkozásokat erre az irányelvre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és azokat a III. mellékletben található megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

17. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság háromévente jelentést tesz a Tanácsnak ezen irányelv működéséről, nevezetesen a tőkeilleték eltörlése céljából. A tagállamok - a Bizottságot a felülvizsgálat elvégzésében segítendő - információt szolgáltatnak a Bizottság részére a tőkeilletékből származó bevételekre vonatkozóan.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1., 2., 6., 9., 10. és 11. cikket 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

19. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK A) PONTJÁBAN EMLÍTETT TÁRSASÁGOK FELSOROLÁSA

1. Az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló, 2001. október 8-i 2157/2001/EK tanácsi rendelet ( 5 ) alapján létrehozott társaságok

2. a belga jog szerint:

i. société anonyme/naamloze vennootschap

ii. société en commandite par actions/commanditaire vennootschap op aandelen

iii. société privée à responsabilité limitée/besloten vennootschap met beperkte aansprakelijkheid

3. a bolgár jog szerint:

i. "акционерно дружество";

ii. "командитно дружество с акции";

iii. "дружество с ограничена отговорност";

4. a cseh jog szerint:

i. akciová společnost

ii. komanditní společnost

iii. společnost s ručením omezeným

5. a dán jog szerint:

i. aktieselskab

ii. kommandit-aktieselskab

6. a német jog szerint:

i. Aktiengesellschaft

ii. Kommanditgesellschaft auf Aktien

iii. Gesellschaft mit beschränkter Haftung

7. az észt jog szerint:

i. täisühing

ii. usaldusühing

iii. osaühing

iv. aktsiaselts

v. tulundusühistu

8. az ír jog szerint: companies incorporated with limited liability

9. a görög jog szerint:

i. Ανώνυμος Εταιρία

ii. Ετερόρρυθμος κατά μετοχάς Εταιρία

iii. Εταιρία Περιωρισμένης Ευθύνης

10. a spanyol jog szerint:

i. sociedad anónima

ii. sociedad comanditaria por acciones

iii. sociedad de responsabilidad limitada

11. a francia jog szerint:

i. société anonyme

ii. société en commandite par actions

iii. société à responsabilité limitée

11a. a horvát jog szerint a következőképpen ismert társaságok:

i. dioničko društvo

ii. društvo s ograničenom odgovornošću

12. az olasz jog szerint:

i. società per azioni

ii. società in accomandita per azioni

iii. società a responsabilità limitata

13. a ciprusi jog szerint: εταιρείες περιορισμένης ευθύνης

14. a lett jog szerint: kapitālsabiedrība

15. a litván jog szerint:

i. akcinė bendrovė

ii. uždaroji akcinė bendrovė

16. a luxemburgi jog szerint:

i. société anonyme

ii. société en commandite par actions

iii. société à responsabilité limitée

17. a magyar jog szerint:

i. részvénytársaság

ii. korlátolt felelősségű társaság

18. a máltai jog szerint:

i Kumpaniji ta' Responsabilità Limitata

ii. Soċjetajiet in akkomandita li l-kapital tagħhom jkun maqsum f'azzjonijiet

19. a holland jog szerint:

i. naamloze vennootschap

ii. besloten vennootschap met beperkte aansprakelijkheid

iii. open commanditaire vennootschap

20. az osztrák jog szerint:

i. Aktiengesellschaft

ii. Gesellschaft mit beschränkter Haftung

21. a lengyel jog szerint:

i. spółka akcyjna

ii. spółka z ograniczoną odpowiedzialnością

22. a portugál jog szerint:

i. sociedade anónima

ii. sociedade em comandita por acçőes

iii. sociedade por quotas

23. a román jog szerint:

i. "societăți în nume colectiv";

ii. "societăți în comandită simplă";

iii. "societăți pe acțiuni";

iv. "societăți în comandită pe acțiuni";

v. "societăți cu răspundere limitată".

24. a szlovén jog szerint:

i. delniška družba

ii. komanditna delniška družba

iii. družba z omejeno odgovornostjo

25. a szlovák jog szerint:

i. akciová spoločnosť

ii. spoločnosť s ručením obmedzeným

iii. komanditná spoločnosť

26. a finn jog szerint:

i. osakeyhtiö - aktiebolag

ii. osuuskunta - andelslag

iii. säästöpankki - sparbank

iv. vakuutusyhtiö - försäkringsbolag

27. a svéd jog szerint:

i. aktiebolag

ii. försäkringsaktiebolag

28. az Egyesült Királyság joga szerint: companies incorporated with limited liability.

II. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és későbbi módosításainak felsorolása

(a 16. cikk (1) bekezdésében említetteknek megfelelően)

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó határidők felsorolása

(a 16. cikk (1) bekezdésében említetteknek megfelelően)

III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) Az Európai Parlament 2007. december 12-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 2 ) HL C 126., 2007.6.7., 6. o.

( 3 ) HL L 249., 1969.10.3., 25. o. A legutóbb a 2006/98/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 129. o.) módosított irányelv.

( 4 ) Lásd a II. melléklet A. részét.

( 5 ) HL L 294., 2001.11.10., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.