BH 2022.4.92 I. A védő kirendelésének - mérlegelést nem tűrő - kötelező esete, ha a vádlott a védő kirendelésére indítványt tesz, ez esetben az indítvány elbírálásáig a tárgyalás nem folytatható. Ha a vádlott védő kirendelését kéri és nincs meghatalmazott védője, úgy a védő kirendelését nem lehet megtagadni; a védő kirendelését követően pedig a védő részvétele az eljárásban, jelenléte a tárgyaláson kötelező. A védő kirendelésének az elmulasztása feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés [Be. 44. § f) pont, 434. §, 608. § (1) bek. d) pont, 649. § (2) bek. d) pont].

II. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban - miután a felülvizsgálati indítvány csupán az összbüntetésbe foglalt egyik alapítéletet támadta és ennek folyományaként csak a megtámadott alapítélet hatályon kívül helyezésére került sor - nincs abban a helyzetben, hogy a hatályon kívül helyezés folytán az összbüntetését töltő terhelt szabadlábra helyezéséről is határozzon.

Az összbüntetésbe foglalt egyik alapítélet felülvizsgálati eljárásban történő hatályon kívül helyezése esetén ekként az összbüntetés tárgyában határozatot hozó bíróságnak ismételten le kell folytatnia az összbüntetési eljárást; a Be. alapján eljárva hivatalból, utólagos összbüntetési eljárás keretében az összbüntetési ítélet hatályon kívül helyezéséről és új határozat meghozataláról kell haladéktalanul döntenie, arra tekintettel, hogy az összbüntetés alapjául szolgáló alapítéletek egyike megsemmisült [Be. 663. § (2), (5) bek., 839-840. §].

[1] A járásbíróság a 2018. április 17. napján kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) és bf) alpont]. Ezért őt mint különös visszaesőt 1 év 6 hónap szabadságvesztés-büntetésre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a II. r. terhelt esetében a szabadságvesztés-büntetést börtönben kell végrehajtani. A bíróság a II. r. terhelt tekintetében a városi bíróság ítéletével kiszabott 1 év 6 hónap fiatalkorúak fogházbüntetésének végrehajtása, illetőleg a járásbíróság ítéletével kiszabott 1 év 5 hónap fiatalkorúak fogházbüntetésének végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette. Megállapította, hogy a II. r. terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

[2] A törvényszék mint másodfokú bíróság a 2019. január 10. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. terhelt vonatkozásában helybenhagyta.

[3] A jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben a II. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Indítványában arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság tárgyalásán védő kirendelését kérte részletes vallomásának megtétele, az ügy tisztázása és védelme érdekében, ezt azonban a járásbíróság elmulasztotta, így a védelemhez való joga sérült. A másodfokú bíróság ugyancsak nem megfelelően járt el, mert nem vette figyelembe, hogy korábban védő kirendelését indítványozta.

[4] A II. r. terhelt emellett kifogásolta, hogy az egyik tanú e-mail levelében rasszista szavakkal illette, ezért a bíróságok előtt áldozata lehetett a faji megkülönböztetésnek. Kifogásolta továbbá , hogy a lefoglalt tárgyakkal kapcsolatosan a nyomozó hatóság nem alkalmazott bűnügyi technikust, az ujjlenyomat és DNS-minta vételezés elmaradt, a bíróság pedig az 1. és 2. számú tanúk ellentmondásos vallomásait fogadta el, pedig mindkét tanú elfogult volt, mert velük régóta haragban állt. Sérelmezte, hogy a nyomozó hatóság elmulasztotta az iratismertetést.

[5] Indítványozta ezért a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását.

[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt a tényállást és a bíróságok bizonyítékértékelő tevékenységét támadó részében kizártnak, részben alaptalannak tartotta, ugyanakkor álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott okból, a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjára tekintettel alapos.

[7] Átiratában kifejtette, hogy a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja értelmében - a 608. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel - felülvizsgálatot megalapozó ok, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. A II. r. terheltnek az első fokon eljárt bíró elfogultságára irányuló kifogása alaptalan, mert azt a felülvizsgálati indítvány konkrét és alapos okokkal nem támasztotta alá. Az iratokból megállapíthatóan az eljárás nyomozati, valamint tárgyalási szakaszában a tanúk és az eljáró hatóság képviselői nem tettek rasszista kijelentéseket. Az egyik védett tanú vallomástételének esetleges következményei miatti aggodalmával kapcsolatos megjegyzése sem értékelhető ilyenként és a bírói elfogultság megállapítására nyilvánvalóan nem alkalmas. A büntetés kiszabásával összefüggően pedig a járásbíróság alapos indokát adta annak, hogy az ugyanazon bűncselekményt azonos elkövetői minőségben megvalósító terheltekkel szemben döntően az előéletükre figyelemmel szabott ki eltérő büntetést. Hivatkozott a Legfőbb Ügyészség a BH 2010.323. számú döntésre.

[8] A felülvizsgálati indítványt ugyanakkor a védő kirendelésével összefüggő részében alaposnak tartotta, mert a járásbíróság a 2018. január 23-án az ügyész részvételével megtartott tárgyaláson a II. r. terhelt által indítványozott védő kirendelését elmulasztotta, azt nem bírálta el és arra a másodfokú eljárásban sem került sor annak ellenére, hogy az elsőfokú tárgyalás időszakában hatályos, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény( a továbbiakban: korábbi Be.) 242. § (2) bekezdésére, valamint a másodfokú eljárási szakban az akkor már hatályba lépett Be. 44. § f) pontjára figyelemmel a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező volt, ez a tárgyaláson való kötelező részvételét is jelentette. Ezáltal megvalósult a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértés. Ekként indítványozta, hogy a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott okból, a Be. 663. § (2) bekezdése alapján a járásbíróság ítéletét és a törvényszék végzését helyezze hatályon kívül és a járásbíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására.

[9] A Kúria által a felülvizsgálati eljárásban kirendelt védő az ügyben észrevételt nem tett.

[10] A felülvizsgálati indítvány a tényállást és a bizonyítékok értékelését támadó részében kizárt, az ügyben első fokon eljáró bíró kizárására irányuló részében alaptalan, a védő kirendelésének elmulasztására és a védő részvételének hiányára alapított részében alapos.

[11] A Be. XC. Fejezetében szabályozott felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, lefolytatására kizárólag a törvényben meghatározott esetekben és okokból kerülhet sor.

[12] A Be. 648. § b) pontja értelmében felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt is van helye.

[13] A Be. 650. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.