BH 2009.4.122 I. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés indokait magában a kérelemben kell megjelölni [Pp. 272. § (2) bekezdés].

II. A felmentési tilalom a gyermek ápolására, gondozására kapott fizetés nélküli szabadság időtartamára áll fenn. A később kezdődő felmentési idő már nem tartozik a felmentési tilalmi időszakhoz [Mt. 90. §].

Az I. és II. rendű felperes a 2005. május 18-ai felmentésük jogellenességének megállapítását, és eredeti munkakö­rükbe visszahelyezésüket, másodlagosan az alperesek egyetemleges kötelezésével 12 havi átlagkereset megfizetését kérték. A felperesek a felmentést a jogutódlásra, valamint a felmentési tilalom fennállására tekintettel tartották jogellenesnek.

A munkaügyi bíróság ítéletével a felmentéseket jogellenesnek minősítette. Az I. rendű felperest az I. rendű alpereshez gazdasági ügyintéző munkakörbe visszahelyezte, míg II. rendű felperes közszolgálati jogviszonyának az ítélet jogerőre emelkedésekor való megszűnését állapította meg, és eszerint kötelezte az I. rendű alperest a Ktv. 60. § (4) bekezdése alapján 805 000 forint megfizetésére.

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesek közszolgálati jogviszonyban álltak a Megyei Jogú Város Közterület-felügyeleténél, amelynek 2005. május 15-ei megszüntetéséről, és egyúttal a Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala új szervezeti egységeként a Közterület-felügyeleti és Településrendészeti Főosztály létrehozásáról döntött a közgyűlés a 2005. március 3-ai ülésén. A határozat a főosztályt "egyetemleges" jogutódként jelölte meg a közterület-felügyeleti tevékenység tekintetében.

A felperesek továbbfoglalkoztatására nem került sor, a munkáltató a Ktv. 17. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozással felmentést közölt velük.

A munkaügyi bíróság ebből a tényállásból a felmentések jogellenességére következtetett. Megállapította, hogy az átalakulás a felperesek közszolgálati jogviszonyát nem érintette, a közterület-felügyeleti tevékenység tekintetében az I. rendű alperes vált jogutóddá, ezért a felmentés indokolása, amely a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozott, nem valós.

A munkaügyi bíróság az I. rendű felperes esetében a munkáltatói jognyilatkozat felmentési tilalomba ütközését is megállapította, és emiatt a Ktv. 60. § (3) bekezdés a) pontjára hivatkozással az alperesek kérelmét a munkakörbe visszahelyezés mellőzésére nem találta teljesíthetőnek.

A II. rendű felperes tekintetében viszont a munkaügyi bíróság mellőzte az eredeti munkakörbe visszahelyezést, mivel a munkáltató a gyes miatti fizetés nélküli szabadság lejártát követően közölte a felmentést. Álláspontja szerint az I. rendű alperesnél a megváltozott szervezeti keretek miatt nem volt elvárható a további foglalkoztatás.

Az elsőfokú ítélet ellen a II. rendű felperes, és az alperesek fellebbezést nyújtottak be.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, fellebbezett részében részben megváltoztatta akként, hogy (módosított keresetnek megfelelően) II. rendű felperes eredeti munkakörébe visszahelyezését mellőzte, és kötelezte az I. rendű alperest 1 848 116 forint megfizetésére; ezt meghaladóan a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.