128/B/1995. AB határozat
felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 10. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a Kormány erre a rendelkezésre hivatkozással a nem állami felsőoktatási intézményeket sértő diszkriminációt alkalmazhat, mivel "azonos - államinak minősülő - feladat ellátása esetén nem ugyanazt az anyagi támogatást folyósítja az egyházi felsőoktatás részére, mint amelyet az állami felsőoktatási intézmények számára". Kifogásolta, hogy az egyházi oktatási intézmények "nem részesülnek a teljesítményüknek megfelelő arányban a terület finanszírozására szánt szektorsemleges pénzekből".
Az indítványozó - az 1995. évi költségvetésre utalva - sérelmezte, hogy az egyházi intézményként működő Pázmány Péter Katolikus Egyetem az Ftv. 9. § (4)-(10) bekezdésében meghatározott támogatások jelentős részéhez nem jutott hozzá. Úgy vélekedett, hogy az egyházi felsőoktatási intézmények diákjainak "iskolaválasztásuk következtében hátrányos megkülönböztetésben van részük"..., mivel "csak jelentős anyagi többletterhek vállalásával tudják intézményüknek azt a tevékenységét fenntartani, amelyért egyszer már adóztak".
Az indítványban foglaltak szerint az Ftv. támadott rendelkezése "ellentétes az Alkotmány 70/A. §-ával, amely a vallás szerinti megkülönböztetést tiltja és a hátrányos helyzetűek, kisebbségek pozitív támogatását teszi kormányfeladattá", valamint az Alkotmány 60. §-ával, amely a lelkiismeret és a vallás szabadságát garantálja, továbbá "az Alkotmány 70/E. §-ával, amely egyenlő közteherviselést ír elő és az oktatás vonalán sem engedi meg, hogy a szülőket, vagy a tanulókat, ha világnézetüknek megfelelő intézményben kívánják az egyébként államilag megkívánt műveltséget megszerezni, emiatt külön anyagi szolgáltatásra kényszerítsék". (Az indítványozó az Alkotmány 70/I. §-a helyett - tévesen -a 70/E. §-t említette.)
Az indítványozó az Ftv. 10. § (4) bekezdése és a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (a továbbiakban: Lvetv.) rendelkezései közötti összhanghiányt is kifogásolta. Mindezek alapján kezdeményezte a panaszolt jogszabályi rendelkezés megsemmisítését, illetve kérte az Alkotmánybíróságot, hogy "határozza meg annak alkotmányos értelmét oly módon, hogy ne vezethessen az egyházi oktatási intézmények hátrányos költségvetési megkülönböztetéséhez".
II.
1. Az Alkotmánybíróság álláspontja kialakításakor tekintettel volt az Alkotmány, az Ftv., a Lvetv., a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) rendelkezéseire. Figyelembe vette az Alkotmánybíróság a korábbi döntéseiben kialakított elvi jelentőségű megfogalmazásokat is, így a 4/1993. (II. 12.) AB határozatban (ABH 1993, 48, 89.) és a 18/1994. (III. 31.) AB határozatban (ABH 1994, 88, 98.) rögzített, a vallásszabadságra és annak más alapjogokkal való összefüggéseire, továbbá a 35/1995. (VI. 2.) AB határozatban (ABH 1995, május, 199, 202.) a felsőoktatáshoz való jog garanciáira vonatkozó megállapításokat.
Az Alkotmány 60. §-a (1) és (2) bekezdésében megállapítja a lelkiismereti és vallásszabadság tartalmi összetevőit, a (3) bekezdése pedig kinyilvánítja: "A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik". A 70/A. § (1), illetve (2) bekezdése tiltja a vallás szerinti hátrányos megkülönböztetést is, a 70/I. § pedig az állampolgárok jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelő közteherviselés kötelezettségét írja elő.
Az oktatáshoz való jogról az Alkotmány 70/F. §-a a következőket tartalmazza:
"(1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.
(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg".
Az idézett alkotmányi előírásból az következik, hogy az államot az oktatáshoz való jog feltételei biztosításában - a különböző oktatási formák tekintetében - eltérő kötelezettségek terhelik.
Az Alkotmánybíróság a már említett 4/1993. (II. 12.) AB határozatában feltárta a vallásszabadsághoz való jog alkotmányos tartalmát és vizsgálta e jog érvényesülésének feltételeit az oktatás területén, továbbá meghatározta az állam egyházi oktatási intézményeket érintő intézményvédelmi kötelezettségeit a kötelező iskolai oktatásban. Ez a határozat rámutatott arra, hogy amennyiben az egyház elkötelezett iskolákat alapított és működtet, "az állam támogatni köteles őket olyan arányban, amennyiben ezek az intézmények állami feladatot vállaltak át" (ABH 1993, 56.).
A 18/1994. (III. 31.) AB határozat pedig azt is megállapította, hogy "az állam intézményvédelmi kötelezettségének az felel meg, ha megteremti a vallásilag elkötelezett oktatási-nevelési intézmények létrejöttének jogszabályi feltételeit, és azokat olyan arányban támogatja, amilyenben ezek az intézmények állami, illetőleg önkormányzati feladatokat vállaltak át" (ABH 1994, 91.).
2. Az Alkotmány idézett 70/F. § (2) bekezdése szerint a felsőoktatás tekintetében állami kötelezettségként a megfelelő képességekkel rendelkezők számára kell biztosítani a képzésben való részvétel lehetőségét. E bekezdés utolsó fordulata az oktatásban részesülők anyagi támogatásának feladatát is meghatározza. Ebből az alkotmányi előírásból viszont nem következik, hogy az államnak a felsőoktatási intézmények működésének valamennyi feltételét saját erőforrásaiból (költségvetésében) kell biztosítania.
Az államot terhelő feladatok sajátosságára utal a 35/1995. (VI. 2.) AB határozat is, amikor megállapítja, hogy "a felsőfokú oktatási intézmények működőképessége az Alkotmány és az állam által védett értéknek minősül" (ABH 1995, május, 201.). Ebből pedig az fakad, hogy "az államra sokirányú szabályozási, szervezési és ellátási feladatok hárulnak az állami és nem állami felsőoktatási intézmények működési feltételeinek kialakításában".
A vizsgált ügyben az Alkotmánybíróság a felsőoktatás anyagi támogatására vonatkozó jogi szabályozás alkotmányos összefüggéseit vizsgálta. Az Ftv. - amelynek hatálya az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint kiterjed a Magyar Köztársaság területén működő valamennyi, így a nem állami, köztük az egyházi felsőoktatási intézményekre - negyedik fejezetében a felsőoktatás pénzügyi rendszerét és támogatását szabályozza.
Az egyházi (és más nem állami) felsőoktatási intézmények állami finanszírozásáról az Ftv. negyedik fejezetének utolsó rendelkezése (a 10. § (4) bekezdése) a következőket írja elő: "A nem állami felsőoktatási intézményekben folyó képzés működési költségeire az Országgyűlés az éves központi költségvetés jóváhagyásakor meghatározza az állami hozzájárulás módját és mértékét".
3. Az Ftv.-nek az indítványozó által támadott 10. § (4) bekezdése a nem állami felsőoktatási intézményekben folyó képzés működési költségeire vonatkozó állami hozzájárulás módjának és mértékének meghatározását az éves központi költségvetésre bízza. Ez a rendelkezés a hatásköri és eljárási szabályok megállapításán kívül évenként teljesítendő támogatási feladatot jelöl meg az Országgyűlés számára. A nem állami felsőoktatási intézményekben folyó képzés működési költségeit érintő állami hozzájárulás összetevőire, módjára és mértékére azonban az Ftv. e rendelkezése nem tartalmaz rendelkezést. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ezért az Ftv. 10. § (4) bekezdésének előírásai nem sértik sem a vallásszabadsághoz, sem a felsőoktatáshoz való alkotmányos jogot és nem ellentétesek az Alkotmánynak a diszkriminációt tiltó rendelkezésével sem.
Az Alkotmánybíróság nem tartotta indokoltnak, hogy meghatározza az Ftv. kifogásolt rendelkezésének alkotmányos tartalmát, mivel egyházi jogi személy által fenntartott bizonyos intézmények állami támogatásának módjára és mértékére irányadó rendelkezést tartalmaz az Lvetv. 19. § (1) bekezdése, amely szerint: "Az állam az egyházi jogi személy nevelési-oktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményei működéséhez - külön törvény rendelkezései szerint - normatív módon meghatározott, a hasonló állami intézményekkel azonos mértékű költségvetési támogatást nyújt, illetőleg a támogatás az ilyen ellátásokra elkülönített pénzeszközökből történik".
Mindezek figyelembevételével az Alkotmánybíróság az Ftv. támadott rendelkezésének alkotmányellenességét nem állapította meg és az indítványt a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.
Budapest, 1995. november 6.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró