5/1996. (II. 23.) AB határozat
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja: a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 261. § (2) bekezdése alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy a perújítási kérelem előterjesztésére való jogosultság az eljárásban részt nem vett ügyészt a perbeli részvételét egyébként a törvény szerint [Pp. 2. § (2) bek.] megalapozó körülmények fennállta esetén illeti meg.
Az Alkotmánybíróság a Pp. 261. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Ezt a határozatot az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az Alkotmánybíróság a 1/1994. (I. 7.) AB határozatban (ABH 1994. 29.) - egyebek között - megállapította, hogy "a polgári eljárásban az ügyész általános perindítási, fellépési, fellebbezési és a jogerős ítélet felülvizsgálatára irányuló általános indítványozási joga alkotmányellenes."
Az alkotmányellenesség jogkövetkezményeként az Alkotmánybíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.), a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (Ütv.) és a polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1958. évi 5. törvényerejű rendelet számos rendelkezését megsemmisítette.
Az indítványozó véleménye szerint az 1/1994. (I. 7.) AB határozattal megsemmisített jogszabályok felsorolásából kimaradt a Pp. 261. § (2) bekezdése. Kérte, hogy az Alkotmánybíróság ezt a szabályt az említett AB határozat rendelkező részének megfelelően, azzal összhangban nyilvánítsa alkotmányellenesnek és semmisítse meg. Az indítvány tartalma szerint ugyanis ez a rendelkezés lehetővé teszi azt, hogy az ügyész perújítási kérelemmel lépjen fel azokban az eljárásokban is, amelyekben az általános szabályok szerint egyébként nem vehetett volna részt.
A Pp. 261. § (2) bekezdése szerint "Az ügyész - ha az eljárásban nem vett részt - az alatt a határidő alatt terjeszthet elő perújítási kérelmet, amely a kérelem előterjesztésére a felek részére is rendelkezésre áll."
II.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróságnak az 1/1994. (I. 7.) AB határozatban foglalt döntése folytán hatályát vesztette a Pp. 2/A. §-ának az a szövegrésze is, amely lehetővé tette, hogy az ügyész bármely perben, a per bármely szakaszában a törvényesség érdekében fellépjen.
Az említett döntést követően az ügyész fellépési jogát a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1995. évi LX. törvény 1. §-a szabályozta újra.
Az 1995. augusztus 29-én hatályba lépett szabályozásnak a per megindítására és az ügyészi fellépésre vonatkozó, az indítvány elbírálása szempontjából lényeges rendelkezései a következőképpen szólnak:
"2. § (2) Az ügyész keresetet indíthat, ha a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes. Nem indíthat az ügyész keresetet olyan jog iránt, amelyet csak jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet érvényesíthet.
(3) Ha az ügyészt a (2) bekezdésben meghatározott keresetindítási jog illeti meg, de a perbeli részvételét megalapozó körülmények a per folyamán állnak be, az ügyész a perben felléphet."
A Pp. 269. §-a értelmében, amennyiben a perújításról szóló fejezet másként nem rendelkezik, a perújítási eljárás során a bíróság az általános szabályok szerint jár el.
A Pp. 261. § (2) bekezdése "az eljárásban részt nem vett ügyész" perújítási kérelme előterjesztésére vonatkozóan állapít meg szabályokat. A Pp.-nek ez a rendelkezése homályossága folytán lehetővé teszi azt az értelmezést is, amely szerint az ügyész abban az esetben is perújítási kérelmet terjeszthet elő, ha az eljárásban való részvételét a Pp. általános szabályai egyébként kizárnák.
Az ilyen általános fellépési jogon alapuló perújítási eljárási jogosultság az Alkotmánybíróság 1/1994. (I. 7.) AB határozata értelmében alkotmányellenes volna.
Az Alkotmánybíróság a 38/1993. (VI. 11.) AB határozatban (ABH 1993. 256, 266.) kifejtette, hogy ha a jogszabályi rendelkezés alkotmányossága a szabályozás homályossága miatt kérdéses, az Alkotmánybíróság kifejezetten is megállapíthatja az alkotmányos értelmezés tartományát, meghatározhatja azokat az alkotmányos követelményeket, amelyeknek a norma értelmezéseinek meg kell felelniük.
A Pp. 261. § (2) bekezdésének az Alkotmánnyal összhangban álló értelmezése szerint ez a szabály nem az ügyésznek a Pp. általános szabályai szerinti fellépési jogát terjeszti ki, hanem csak a perújítási kérelem előterjesztésének az ügyész számára nyitva álló határidejéről szól.
Ha az ügyész nem vett részt abban az eljárásban, amelyben a megtámadni kívánt ítéletet hozták, akkor perújítási kérelmet a korlátozott fellépési joga [Pp. 2. § (2)-(3) bek.] alapján terjeszthet elő.
Az Alkotmánybíróság ezért a jogszabály megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítva megállapította, hogy a Pp. 261. § (2) bekezdése alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy az eljárásban részt nem vett ügyészt a perújítási kérelem előterjesztésére való jogosultság a perbeli részvételét egyébként a törvény szerint [Pp. 2. § (2) bek.] megalapozó körülmények fennállta esetén illeti meg.
Határozatát az Alkotmánybíróság - a bennefoglalt álláspont megismerése végett - a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sólyom László s. k.,
az aláírásban akadályozott Dr. Szabó András alkotmánybíró helyett
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró