BH 2011.12.345 I. A pénzügyi lízingszerződés általános szerződési feltételeinek az a rendelkezése, miszerint a kölcsönszerződésben 5 évre kikötött biztosítéki célú vételi jogot annak megszűnésekor ugyancsak a kölcsönszerződésben kikötött, de a korábbi vételi jog megszűnésének napját követő napon hatályba lépő azonos tartalmú másik vételi jog váltja fel, célját tekintve jogszabály megkerülésére irányul, ezért érvénytelen [Ptk. 374. § (2) bek., 375. § (4) bek., Ptk. 200. § (2) bek.].

II. Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely az opciós vételárat az újraértékesítéskor elért vételárban határozza meg [Ptk. 375. § (1) bek., 205. § (1) bek., 209. §].

A főtevékenysége szerint pénzügyi lízing nyújtásával foglalkozó alperes évek óta rendszeresen nyújt kölcsönt az ügyfelek által kiválasztott személy- és kishaszon gépjárművek vásárlásához. A kölcsön nyújtásra és az ahhoz kapcsolódó biztosítéki szerződésekre a perbeli Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSzF) voltak az irányadók, melyek a kölcsönszerződések elválaszthatatlan részét jelentették. Az ÁSzF többször módosult, 2004. október 16-tól 2006. május 15-ig a 2. számú módosítás, 2006. május 15-től 2007. augusztus 1-jéig a 3. számú módosítás volt hatályban, a 2007. augusztus 1-jétől hatályos 4. számú módosítás pedig jelenleg is hatályban van. A felülvizsgálati eljárás tárgya az ÁSzF következő rendelkezései:

Az ÁSzF 2. számú módosítás 68. pontjának (4) bekezdése, mely abból kiindulva, hogy a kölcsönszerződés aláírásával egyidejűleg a hitelező és az adós a megvásárolt gépjárművön vételi jogot alapítottak, mely vételi jogot a hitelező azonnali hatályú felmondás esetén legkésőbb a kölcsönszerződés futamidejének utolsó napjáig jogosult gyakorolni, az alábbiakat tartalmazza: "Az adós tudomásul veszi, hogy abban az esetben, ha a Kölcsönszerződés lejárata az 5 évet meghaladja, a Kölcsönszerződés aláírásával egy másik vételi jogot is alapít, amely - az előzővel megegyező tartalommal (kivéve az időtartamot) - az 5. év lejáratát követő naptári nappal lép hatályba, és a Kölcsönszerződés hatálya + 15 nap időtartamra fennáll".

A 2. sorszámú módosítás 78. pontja, mely a következőket mondja ki: "A vételár becsült összege megegyezik a vételi jog gyakorlásának, illetőleg az adásvétel hatálybalépésének napján fennálló EUROTAX értékeléssel meghatározott vételi ár 75%-ával, mely értéket a Hitelező a vételi jog gyakorlásakor, illetve az adásvétel hatálybalépésekor köteles az Adóssal írásban közölni. A Gépjármű tényleges vételárát azonban a 79. pontban foglalt újraértékesítés eredménye határozza meg".

Az ÁSzF 3. számú módosításának 78. pontja és a 4. számú módosítás ezzel azonos 79. pontja. E rendelkezések szerint a vételár az az összeg, amelyet a Gépjármű vonatkozásában a Hitelező által kijelölt független szakértő az Adós költségére készített szakértői véleményben a Gépjármű likvidációs értékeként meghatároz... A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a vételár meghatározásának ezen módját elfogadják".

Az ÁSzF 3. számú módosításának 63. pont e) és f) alpontja, valamint az ÁSzF 4. számú módosításának ezzel azonos 64. pont e) és f) alpontja. E rendelkezések szerint a hitelező jogosult a kölcsönszerződést azonnali hatállyal akkor is felmondani, ha "az Adós megszegi a Hitelezővel kötött bármely más szerződést [e) alpont], vagy ha az Adós bármely hitelintézettel vagy pénzügyi vállalkozással kötött bármely más szerződését a Hitelező megítélése szerint jelentős mértékben megszegi" [f) alpont].

Az elsőfokú bíróság a felperes által a Ptké. II. 5. § a) pontja, a Ptk. 209. § (1) bekezdése, valamint 209/A. és 209/B. §-ai alapján előterjesztett keresetnek részben helyt adva, a fentebb idézett rendelkezések közül megállapította az ÁSzF 2. számú módosítás 68. és 78. pontjában írt rendelkezések, valamint a 3. számú módosítás 78. pontjában és a 4. számú módosítás 79. pontjában írt rendelkezések érvénytelenségét fogyasztói szerződések esetén, a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal, továbbá az alperest eltiltotta a tisztességtelennek nyilvánított rendelkezések alkalmazásától és az alperest a megjelölt tartalmú közlemény közzétételére kötelezte. A 3. számú módosítás 63. pont e) és f) alpontjára, valamint a 4. sorszámú módosítás 64. pont e) és f) alpontjára vonatkozó kereseti kérelmeket viszont alaptalannak találta és elutasította.

Álláspontja szerint a Ptk. 375. § (4) bekezdése és 374. § (2) bekezdése tiltja, hogy ugyanazon termékre kikötött vételi jog időtartama meghaladhassa az öt évet, ezért a 2. számú módosítás 68. pontjának 4. bekezdése semmis és egyben tisztességtelen. A 2. számú módosítás 78. pontját azért tartotta tisztességtelennek, mert azzal, hogy a gépjármű tényleges vételárát az alperes újraértékesítésétől tette függővé, elzárta a fogyasztót (aki ekkor már tulajdonosa sem volt a gépjárműnek) a végleges vételár kialakításában való részvételtől. Az ÁSzF 3. számú módosításának 78. pontjához és a 4. számú módosítás 79. számú pontjához kapcsolódó döntését azzal indokolta, hogy az alperes érdekköréhez köthető személy határozná meg, éspedig a likvidációs érték megjelölésével a vételárat. A 3. számú módosítás 63. e) és f), illetve a 4. számú módosítás 64. e) és f) alpontját azért nem találta tisztességtelennek, mert az a hiányos és pontatlan ÁSzF rendelkezések értelmezésére egyoldalúan nem jogosította fel az alperest.

A mindkét fél fellebbezése alapján eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta. Megállapította többek között, hogy a 3. számú módosítás 63. pont e) és f) alpontjai és a 4. számú módosítás 64. pont e) és f) alpontjai is érvénytelenek a fogyasztói szerződésekben az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal. Kimondta, hogy a 2. számú módosítás 68. pont 4. bekezdése és 78. pontja a 2004. október 15. és 2006. március 1-je között megkötött valamennyi szerződés - és nemcsak fogyasztói szerződés - esetén érvénytelen, továbbá, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti az ebben az időszakban kötött szerződések közül a 2006. március 3-ig teljesített szerződéseket. Mellőzte az alperes eltiltását az érvénytelenné nyilvánított általános szerződési feltételek alkalmazásától és az alperest a megjelöltek szerinti - megváltoztatott tartalmú - közlemény közzétételére kötelezte.

A jogerős ítélet szerint a Ptk. 375. § (4) bekezdése folytán irányadó 374. § (2) bekezdése értelmében vételi jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni és eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában nem tilos olyan megállapodást kötni a feleknek, hogy a korábbiakban alapított vételi jog időtartama, és az annak megszűnése után alapított újabb vételi jog időtartama együttesen meghaladja az öt évet. Az ÁSzF 2. számú módosításának 68. pontja azonban a Ptk. 374. § (2) bekezdésében írt kógens rendelkezés megkerülésére irányul, a jóhiszeműség és tisztesség követelményével össze nem egyeztethető módon egyoldalúan és indokolatlanul bontja meg az alperessel szerződő fél hátrányára a felek szerződéses jogainak és kötelezettségeinek egyensúlyát.