68/1995. (XII. 7.) AB végzés

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenes és megsemmisített jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatósága tárgyában előterjesztett bírói kezdeményezés alapján meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. 38. § (3) bekezdésének és a törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 136. § (4) bekezdésének a 25/1993. (IV.23.) AB határozattal elbírált rendelkezései konkrét esetben történő alkalmazhatósága kizárására irányuló indítványt visszautasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

1. A Budaörsi Városi Bíróságon folyamatban levő 8.P.20.615/1993. számú perben az eljáró bíró az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-a alapján - az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte. Annak eldöntését kérte, hogy a perben az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. (a továbbiakban: Inytvr.) 38. § (3) bekezdése, valamint a törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 136. § (4) bekezdése alkalmazható-e. E jogszabályi rendelkezéseket ugyanis a 25/1993. (IV. 23.) AB határozat (ABH 1993, 188.) 1989. október 23-tól kezdődően alkotmányellenesnek minősítette, és az Inytvr. már hatályon kívül helyezett rendelkezése mellett a Vhr. 136. §-át az Inytvr. hatályon kívül helyezésének időpontjára, 1991. július 23-ra visszamenőlegesen megsemmisítette.

Az Inytvr. 38. § (3) bekezdése, amelyet az 1991. évi XX. törvény 42. §-a 1991. évi július 23-i hatállyal hatályon kívül helyezett, úgy rendelkezett, hogy amennyiben az ingatlan telekkönyvbe bejegyzett tulajdonosa ismeretlen vagy meghalt és örököse ismeretlen, illetőleg ismeretlen helyen tartózkodik és az ingatlannak tényleges birtokosa sincs, tulajdonosként a Magyar Államot, kezelőként pedig a helyi tanács végrehajtó bizottságát kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A bejegyzéssel egyidejűleg, a Vhr. 136. § (4) bekezdése szerint, az ingatlanra az előző tulajdonos javára három évig - a tulajdonjog esetleges visszaállításának biztosítására - elidegenítési és terhelési tilalmat kell feltüntetni.

2. A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügy tényállása szerint a Budaörsi Földhivatal 1988. augusztus 1-jén kelt és fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett 52.030/1988. sz. határozatával az Inytvr. 38. § (3) bekezdése alkalmazásával az ismeretlen tulajdonos ingatlanát kártérítés nélkül állami tulajdonba vette, és az ingatlanra a kezelői jogot Érd Városi Tanács VB. javára bejegyezte, egyidejűleg az előző tulajdonjogi állapot visszaállításának biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat az előző tulajdonos javára 1991. augusztus 1. napjáig terjedő időre feltüntette. Az ingatlan a Magyar Állam tulajdonából a 60.554/1991. számú vagyonátadással - tulajdonba adás jogcímén - 1991. március 1-jén Érd város önkormányzata tulajdonába került, az ingatlan-nyilvántartásból az előző tulajdonos javára szóló, elidegenítési és terhelési tilalmat tartalmazó bejegyzést három év elteltével törölték, az önkormányzat pedig az 1993. évi április 9-én kelt adásvételi szerződéssel értékesítette az ingatlant. Az ingatlan-nyilvántartás az adásvételi szerződést és a vevők tulajdonjog-bejegyzése iránti kérelmét a tulajdoni lapon széljegyezte. Az eredeti tulajdonos, tulajdonjoga megállapítása iránt, ekkor nyújtotta be keresetét a bírósághoz a fenti szám alatt.

II.

Az Alkotmánybíróság az indítványt érdemi vizsgálatra alkalmatlannak találta.

Az Abtv. 38. §-a alapján a bíró - az eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban lévő ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia, melynek alkotmányellenességét észleli.

Az Abtv. 43. § (4) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság a 42. § (1) bekezdésében, valamint a 43. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott időponttól eltérően - tehát visszahatóan is - meghatározhatja az alkotmányellenes jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságát, ha ezt a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja. Az idézett törvényi rendelkezések összefüggéséből következik, hogy amennyiben a bíróságnak a konkrét ügyben - a jogviszony létrejöttének idejére vagy a jogszabály továbbhatására tekintettel - már hatályon kívül helyezett jogszabályt kell alkalmaznia, annak alkotmányossági vizsgálatát is kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál.

Az Alkotmánybíróság már több határozatában, legutóbb összefoglalóan a 7/1994. (II. 18.) AB határozatában (ABK 1994. február, 61.) rámutatott arra, hogy utólagos normakontroll esetében hatáskörébe - főszabályként - hatályos jogszabályok vizsgálata tartozik. Az Abtv. 38. §-án alapuló bírói kezdeményezés, a 48. §-ra alapított alkotmányjogi panasz esetében azonban az alkotmányossági vizsgálatot akkor is elvégzi, ha a (jogalkotó által hatályon kívül helyezett) nem hatályos jogszabály alkotmányellenessége megállapításának az alkotmánysértés kimondásán túlmenő eljárásjogi következménye lehet.

Az Abtv. 40. §-a szerint, ha az Alkotmánybíróság a jogszabály, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközének alkotmányellenességét állapítja meg, a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti.

Az alkotmányellenesség megállapításának jogkövetkezményéről tehát az Alkotmánybíróság hivatalból és - az Abtv. 27. § (2) bekezdésre figyelemmel - mindenkire nézve kötelezően dönt.

Az Alkotmánybíróság eltérő rendelkezésének hiányában a megsemmisített jogszabály (vagy annak rendelkezése) a határozat közzétételének napján a törvény erejénél fogva veszti hatályát, illetőleg minősül visszavontnak az állami irányítás egyéb jogi eszköze [42. § (1) bekezdés].

Azt a jogszabályt (vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét), amelyet határozatában az Alkotmánybíróság megsemmisít, főszabályként a határozatnak a hivatalos lapban való közzététele napjától nem lehet alkalmazni: de ez a tilalom nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, s a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket [43. § (1)-(2) bekezdés]. Az Abtv. 43. § (4) bekezdésében rögzített kivételes szabály szerint azonban az Alkotmánybíróságnak jogában áll, hogy a 42. § (1) bekezdésében, valamint a 43. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott (ex nunc) időponttól eltérően határozza meg az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezését vagy a konkrét esetben történő alkalmazhatóságát, ha ezt a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja. E rendelkezés kivételes volta is mindenkire nézve (erga omnes) kötelező: ez azt jelenti, hogy a kivétel hatálya alá tartozó, meghatározott konkrét eseten kívül minden más esetre a főszabálynak megfelelő rendelkezés érvényesül.

Mivel az alkotmányellenesség jogkövetkezményeinek levonásáról - így a hatályvesztésről és az alkalmazhatóságról - a vizsgált esetben az Alkotmánybíróság mindenkire kiterjedő hatállyal rendelkezett, az Alkotmánybíróság 25/l993. (IV. 23.) AB határozatának közzététele után benyújtott, az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabállyal kapcsolatban konkrét normakontrollra irányuló kezdeményezés érdemi vizsgálatának "ítélt dolog" miatt nincs helye.

Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt visszautasította.

Az Alkotmánybíróság a határozatban kifejtett elvi álláspontra figyelemmel rendelte el a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró