BH 2011.4.103 Lízingbevevő által a lízingelt vagyontárgyra kötött vagyonbiztosítási szerződés alapján a biztosító helytállási kötelezettsége a lízingbevevővel szemben fennáll, ha a lízing időtartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezett. Ha időközben a lízingszerződés tulajdonszerzés nélkül megszűnt, a javítás gazdaságosságát a tulajdonos szempontjából kell megítélni [Ptk. 548. §].

Az I. r. felperes 2000. évben egy komplett gáz blokk-fűtőművet és egy gázmotort értékesített egy perben nem álló lízingcég részére, mely ugyanezekre a berendezésekre lízingszerződést kötött a II. r. felperessel. A felperesek és a lízingcég kiegészítő megállapodást kötöttek, melynek értelmében az I. r. felperes kötelezettséget vállalt arra, ahogy a II. r. felperessel szembeni felmondás esetén társ-lízingbevevőként belép a lízingszerződésbe. Emellett a felperesek átalánydíjas karbantartási szerződést is kötöttek. Ezt 2001. április 9-én azzal egészítették ki, hogy ha a biztosító a szerződés alapján kártérítést fizet, a vagyoni kár tekintetében a kártérítési összeg az I. r. felperest illeti meg.

Az I. r. felperes mint társ-lízingbevevő 2000. december 22-én géptörés- és vagyonbiztosítási szerződést kötött az alperessel, a szerződésben a lízingbeadót kedvezményezettként nem nevesítették.

2002. február 12-én a BAG 1200 P típusú blokk-fűtőmű gázmotorja meghibásodott. A lízingbeadó, a D. Leasing Kft. megbízásából az I. r. felperes megrendelésére a D. M. Kft. 7 500 000 forintért megjavította oly módon, hogy egy másik sérült motor ép alkatrészeivel párosította, és a két sérült motorból egy üzemképes berendezést szerelt össze. A javítás megrendelése időpontjában a perbeli gázmotorra már egyik felperesnek sem állt fenn a lízingszerződése, a futamidő lejártával a lízingtárgyon egyik felperes sem szerzett tulajdonjogot. A lízingbeadó D. Leasing Kft. a H. Távhő Kft.-nek adta el a javított gázmotort.

A felperesek többször módosított keresetükben arra kérték kötelezni az alperest, hogy az I. r. felperesnek 12 422 853 forintot, a II. r. felperesnek 23 157 262 forintot fizessen meg a perbeli biztosítási eseménnyel összefüggésben.

Az elsőfokú bíróság jogerős közbenső ítéletével megállapította, hogy a gázmotor meghibásodása biztosítási esemény, amellyel összefüggésben az alperest a biztosítási szerződés alapján a vagyoni károkért az I. r. felperessel szemben, míg az üzemszüneti károkért a II. r. felperessel szemben fizetési kötelezettség terheli.

A folytatódó eljárásban az alperes az I. r. felperesnek a hiba feltárásával kapcsolatos költségeit 1 139 322 forint összegben nem vitatta, egyebekben a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I. r. felperesnek 8 090 704 forintot, a II. r. felperesnek 23 157 262 forintot és a tőkék után járó kamatokat.

Az I. r. felperes keresetének a jogalapját a közbenső ítéletre tekintettel már nem vizsgálta. Az összegszerűség körében pedig az okiratokkal igazolt és az alperes által elismert költségek, továbbá a szakértő által megállapított 7 551 382 forint javítási költség tekintetében találta a keresetet alaposnak. A megállapított kárból a biztosítási szerződésben meghatározott 500 000 forint önrészt levonta és a különbözet megfizetésére kötelezte az alperest az I. r. felperes javára.

Az alperes fellebbezése és az I. r. felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság részítéletével a II. r. felperes üzemszüneti veszteségével kapcsolatos követelés tekintetében az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Egyebekben az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és az alperes kötelezését az I. r. felperes javára a jogerőre emelkedett 1 139 322 forintra és kamataira, a II. r. felperes javára 1 223 980 forintra és kamataira leszállította.