32019R2089[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2089 rendelete (2019. november 27.) az (EU) 2016/1011 rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és a referenciamutatókra vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2089 RENDELETE

(2019. november 27.)

az (EU) 2016/1011 rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és a referenciamutatókra vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az ENSZ Közgyűlése 2015. szeptember 25-én új globális fejlesztési keretrendszert fogadott el: ez a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend (továbbiakban: " a 2030-ig tartó menetrend"), amelynek középpontjában a fenntartható fejlesztési célok állnak. "A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért" című 2016. november 22-i bizottsági közlemény a fenntartható fejlesztési célokat az uniós szakpolitikai kerethez köti annak érdekében, hogy hogy e fenntartható fejlesztési célok uniós és globális szinten egyaránt kezdettől fogva valamennyi uniós intézkedésben és szakpolitikai kezdeményezésben egyaránt érvényesüljenek. A Tanács 2017. június 20-i következtetéseiben megerősítette az Unió és tagállamai elkötelezettségét a 2030-ig tartó menetrend teljeskörű, koherens, átfogó, integrált és hatékony módon, a partnerekkel és más érdekelt felekkel szoros együttműködésben történő végrehajtása iránt.

(2) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodás (3) (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás), amelyet az Unió 2016. október 5-én hagyott jóvá és amely 2016. november 4-én lépett hatályba, azt célozza, hogy megerősítse az éghajlatváltozásra adott választ többek között azáltal, hogy a pénzügyi források áramlását összhangba hozza az üvegházhatású gázok alacsonyabb szintű kibocsátására és az éghajlatváltozással szemben ellenálló fejlesztésre irányuló erőfeszítésekkel.

(3) A Párizsi Megállapodás felmelegedéssel kapcsolatos hosszú távú célkitűzéseinek elérése, valamint az éghajlatváltozás kockázatainak és hatásainak jelentős csökkentése érdekében a globális cél az, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2 °C alatt maradjon, és erőfeszítések történjenek annak érdekében, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C-ra korlátozódjon.

(4) Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018. október 8-án közzétette az "1,5 °C-os globális felmelegedés" című különjelentését, amelyben kijelentette, hogy a globális felmelegedés 1,5 °C-ra történő korlátozása a társadalom minden területén gyors, messzire ható és példa nélküli változásokat tesz szükségessé, valamint hogy a globális felmelegedés 2 °C helyett 1,5 °C-ra történő korlátozása együtt járhatna a fenntarthatóbb és méltányosabb társadalom biztosításával.

(5) A fenntarthatóság, valamint a karbonszegény, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, erőforrás-hatékonyabb és körforgásos gazdaságra való átállás döntő fontosságú az uniós gazdaság hosszú távú versenyképessége szempontjából. A fenntarthatóság régóta az uniós projekt középpontjában áll, és társadalmi és környezeti vonatkozásait az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) is elismeri. Korlátozott lehetőség van a pénzügyi ágazat kultúrájának fenntarthatóság felé történő elmozdítására annak érdekében, hogy biztosítsák a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 2 °C alatt maradását. Ezért elengedhetetlen, hogy az új infrastrukturális beruházások hosszú távon fenntarthatóak legyenek.

(6) 2018. március 8-i közleményében a Bizottság közzétette a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó cselekvési tervét, amelyben elindította a fenntartható finanszírozás ambiciózus és átfogó stratégiáját. A terv egyik célkitűzése, hogy a befektetéseket a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében a fenntartható befektetések felé irányítsa. Az éghajlatváltozás hatásának korlátozására fordított nagyobb figyelem döntő jelentőségű, mivel az időjárási viszonyok kiszámíthatatlansága okozta katasztrófák száma drámai mértékben növekedett.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (4) a környezeti és éghajlatváltozási kiadások magánszektor általi finanszírozásának növelésére szólított fel, nevezetesen olyan ösztönzők és módszerek létrehozásával, amelyek arra ösztönzik a társaságokat, hogy mérjék fel vállalkozásuk környezeti költségeit és a környezeti szolgáltatások felhasználásából származó hasznukat.

(8) A fenntartható fejlesztési célok Unióban történő megvalósításához a forrásokat a fenntartható befektetések irányába kell terelni. E célok eléréséhez fontos a belső piacban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása. Ezzel összefüggésben létfontosságú a belső piacon a tőke fenntartható befektetések irányába történő hatékony mozgása előtt álló akadályok felszámolása és az új akadályok felmerülésének megelőzése.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (5) egységes szabályokat állapít meg a referenciamutatókra vonatkozóan az Unióban és kitér a referenciamutatók különböző típusaira. Egyre több befektető alkalmaz karbonszegény befektetési stratégiát és használ karbonszegénységi referenciamutatókat a befektetési portfóliók teljesítményének mérésére. Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók létrehozása - a Párizsi Megállapodásban meghatározott szén-dioxid-kibocsátási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolt módszertannal alátámasztva - hozzájárulna az átláthatóság fokozásához és a "zöldrefestés" megelőzéséhez.

(10) Jelenleg sokféle indexet sorolnak egy csoportba karbonszegénységi indexként. Ezeket a karbonszegénységi indexeket referenciamutatóként használják a határokon átnyúlóan értékesített befektetési portfóliók és termékek esetében. A karbonszegénységi referenciamutatók minősége és integritása hatással van a belső piac hatékony működésére számtalan egyéni és kollektív befektetési portfólió esetében. A befektetési portfóliók teljesítménymérésére használt számos karbonszegénységi indexet az egyik tagállamban bocsátják rendelkezésre, de más tagállamokban használják a portfólió- és eszközkezelők, különösen az elkülönített befektetési számláknál és a kollektív befektetési rendszereknél. A portfólió- és eszközkezelők ráadásul gyakran fedezik szén-dioxid-kitettségi kockázataikat más tagállamokban kidolgozott referenciamutatók használatával.

(11) Különböző kategóriájú, sokféle célt szolgáló karbonszegénységi indexek jelentek meg a piacon. Míg egyes referenciamutatók célja egy szokványos befektetési portfólió szénlábnyomának csökkentése, más referenciamutatók csak olyan komponenseket választanak, amelyek a Párizsi Megállapodásban megállapított 2 °C-os célkitűzés teljesülését hivatottak elősegíteni. A célkitűzések és stratégiák különbségei ellenére számos ilyen referenciamutatóra általában karbonszegénységi referenciamutatóként utalnak.

(12) A referenciamutatók módszertanának eltérő megközelítései a belső piac széttagoltságához vezetnek, mert a referenciamutatók felhasználói előtt nem világos, hogy egy adott karbonszegénységi index a Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez igazodó referenciamutató-e vagy csupán egy olyan referenciamutató, amely egy szokványos befektetési portfólió szénlábnyomát kívánja csökkenteni. A referenciamutató-kezelők által a referenciamutatóik karbonszegénységi jellegére vonatkozóan tett potenciálisan megalapozatlan állításokkal összefüggésben a tagállamok valószínűleg saját szabályok elfogadásával próbálják megvédeni a befektetőket a karbonszegény befektetési portfóliók esetében referenciamutatóként használt úgynevezett karbonszegénységi indexek különböző kategóriái mögött meghúzódó célokkal és törekvési szinttel kapcsolatos félreértésektől és kétértelműségektől.

(13) Az egyéni vagy kollektív befektetési portfólióknál használt karbonszegénységi referenciamutatók fő kategóriáinak pontosságát és integritását biztosító harmonizált keret hiányában valószínű, hogy a tagállami megközelítések különbségei akadályozni fogják a belső piac zökkenőmentes működését.

(14) A belső piac megfelelő működésének a befektetők javát szolgáló fenntartása, és működésének további javítása, valamint a fogyasztók és befektetők magas szintű védelmének biztosítása érdekében helyénvaló az (EU) 2016/1011 rendelet oly módon történő módosítása, hogy az bevezessen egy, az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumkövetelményeket lefektető, uniós szintű szabályozási keretet. E tekintetben különösen fontos, hogy az ilyen referenciamutatók ne sértsenek jelentős mértékben más környezeti, társadalmi és irányítási célkitűzéseket.

(15) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók közötti világos különbségtétel, valamint az e referenciamutatókra vonatkozó minimumkövetelmények kidolgozása hozzájárulna az ezen referenciamutatók közötti összhang biztosításához. A Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóknak az indexek szintjén összhangban kell lenniük a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel.

(16) Annak biztosítása érdekében, hogy az "uniós éghajlatváltozási referenciamutató" és a" Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutató" megjelölések megbízhatóak és könnyen felismerhetőek legyenek az uniós befektetők számára, kizárólag az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő referenciamutató-kezelők számára kell jogosultságot biztosítani e címkék használatára az említett referenciamutatók Unióban történő forgalmazása során.

(17) A társaságok arra való ösztönzése érdekében, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozóan hiteles célkitűzéseket hozzanak nyilvánosságra, az uniós éghajlatváltozási referenciamutató kezelőjének az alapul szolgáló eszközök kiválasztásakor vagy súlyozásakor azokat a társaságokat kell figyelembe vennie, amelyeknek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzése a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek való megfelelésre irányul. Az ilyen célkitűzéseknek nyilvánosaknak és hiteleseknek kell lenniük abban az értelemben, hogy tükrözniük kell a dekarbonizáció melletti tényleges elkötelezettséget, és kellően részletesnek és technikailag megvalósíthatónak kell lenniük.

(18) A referenciamutatók felhasználói nem mindig rendelkeznek az arra vonatkozó szükséges információval, hogy a referenciamutató-kezelők által alkalmazott módszertan milyen mértékben veszi figyelembe a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket. Ezen információk gyakran elszórtan elérhetők, vagy nem léteznek, és nem teszik lehetővé a határokon átívelő befektetési célú hatékony összehasonlítást. Ahhoz, hogy a piaci szereplők megalapozott döntéseket hozhassanak, a referencia-kamatlábak és referencia-árfolyamok kezelői kivételével valamennyi referenciamutató-kezelő számára elő kell írni annak közzétételét a referenciamutató-nyilatkozatukban, hogy referenciamutatóik vagy referenciamutató-családjaik törekednek-e környezeti, társadalmi és irányítási célokra, és hogy a referenciamutató-kezelők kínálnak-e ilyen referenciamutatókat.

(19) Annak érdekében, hogy a befektetőket tájékoztassa a jelentős tőke- és kötvény-referenciamutatóknak, az uniós éghajlatváltozási referenciamutatóknak és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóknak a Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez való hozzájárulása mértékéről, a referenciamutató-kezelőknek részletes információkat kell közzétenniük arról, hogy biztosított-e, és ha igen, milyen mértékben biztosított a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vagy a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérésére vonatkozó céloknak való általános megfelelés.

(20) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelőinek és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelőinek a referenciamutatók számításához használt módszertant is közzé kell tenniük. E tájékoztatás részeként be kell mutatni, hogy az alapul szolgáló eszközöket hogyan választották ki és súlyozták, és hogy mely eszközöket zárták ki és miért. Annak értékeléséhez, hogy a referenciamutató hogyan járul hozzá a környezeti célkitűzésekhez, a referenciamutató-kezelőnek közzé kell tennie, hogy az alapul szolgáló eszközök szén-dioxid-kibocsátásait hogyan számították ki, továbbá azok értékét, ideértve a referenciamutató teljes szénlábnyomát, valamint a felhasznált adatok típusát és forrását. Ahhoz, hogy az eszközkezelők befektetési stratégiájukhoz a legmegfelelőbb referenciamutatót választhassák ki, a referenciamutató-kezelőknek meg kell magyarázniuk, hogy mi alapján határozták meg a módszertan paramétereit, továbbá azt, hogy a referenciamutató hogyan járul hozzá a környezeti célkitűzésekhez. A közzétett információnak ki kell terjednie a felülvizsgálatok gyakoriságával és az alkalmazott eljárással kapcsolatos részletekre is.

(21) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók tekintetében használt módszertanoknak tudományosan megalapozott dekarbonizációs pályákon, vagy a Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez való általánosan igazodáson kell alapulniuk.

(22) Annak biztosítása érdekében, hogy a kiválasztott éghajlatváltozás-mérséklési célkitűzést folyamatosan betartsák, az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelőinek és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelőinek rendszeresen felül kell vizsgálniuk módszertanaikat és tájékoztatniuk kell a felhasználókat a módszertan minden jelentős megváltoztatása esetén alkalmazott eljárásról. Jelentős változtatás bevezetésekor a referenciamutató-kezelőknek közzé kell tenniük a változtatás okait, és meg kell magyarázniuk, hogy a változtatás hogyan áll összhangban a referenciamutatók eredeti célkitűzéseivel.

(23) Az olyan referenciamutatók, mint például a referencia-kamatlábak vagy a referencia-árfolyamok esetében, amelyek nem rendelkeznek az éghajlatváltozást befolyásoló, alapul szolgáló eszközzel, mentesítést kell adni azon követelmény alól, hogy a referenciamutató-nyilatkozatban közöljék, hogy biztosított-e, és ha igen, milyen mértékben biztosított a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vagy a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérésére vonatkozó céloknak való általános megfelelés. Ezenfelül az egyes, a szén-dioxid-kibocsátási célokat megvalósítani nem kívánó referenciamutatók vagy adott esetben referenciamutató-családok esetében elegendő a referenciamutató-nyilatkozatban egyértelműen kijelenteni, hogy nem kívánnak ilyen célokat megvalósítani.

(24) Az átláthatóság növelése és a harmonizáció megfelelő szintjének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelőire és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelőire vonatkozó közzétételi kötelezettség minimális tartalmának meghatározására és az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók módszertanának harmonizációjára vonatkozó minimumkövetelmények meghatározására vonatkozóan, ideértve az alapul szolgáló eszközökhöz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátások kiszámításának módszerét, figyelemmel a 2013/179/EU bizottsági ajánlás (6) 2. pontjának a) és b) alpontjában meghatározott, a termék és a szervezet környezeti lábnyomára vonatkozó módszerekre és a fenntartható finanszírozással foglalkozó technikai szakértői csoport munkájára. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő nyílt és nyilvános konzultációkat folytasson e felhatalmazáson alapuló jogi aktusok mindegyikéről, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (7) elveinek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein, és megkapják a fenntartható finanszírozással foglalkozó technikai szakértői csoport valamennyi ülésének jegyzőkönyvét.

(25) Az (EU) 2016/1011 rendelet átmeneti időszakot vezetett be, amelynek értelmében a 2016. június 30-án referenciamutatót előállító indexszolgáltatóknak 2020. január 1-ig kell kérelmezniük engedélyezésüket. Amennyiben megszakadna valamelyik kritikus referenciamutató alkalmazása, az hatással lehetne a piac integritására, a pénzügyi stabilitásra, a fogyasztókra, a reálgazdaságra, vagy a háztartások és vállalkozások finanszírozására a tagállamokban. Amennyiben megszakadna valamelyik kritikus referenciamutató alkalmazása, az befolyásolhatná a pénzügyi szerződések vagy pénzügyi eszközök érvényességét is, és zavarokat okozhatna mind a beruházók, mind a fogyasztók számára, amely potenciálisan súlyos következményekkel járna a pénzügyi stabilitásra nézve. Továbbá, amennyiben a kritikus referenciamutatók tekintetében megszűnne a bemeneti adatok szolgáltatása, az aláásná ezen mutatók reprezentatív jellegét és hátrányosan befolyásolná azon képességüket, hogy képet adjanak a mögöttes piaci vagy gazdasági realitásról. Ezért a kritikus referenciamutatók kötelező kezelésének és az ilyen mutatókra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségnek a maximális időtartamát öt évre kell meghosszabbítani. A kritikus referenciamutatók reformfolyamat tárgyát képezik. A jelenlegi kritikus referenciamutatókról az őket felváltó rátákra való áttéréshez átmeneti időszakra van szükség, hogy az átmenethez szükséges összes jogi és technikai intézkedést zavarok nélkül véghez lehessen vinni. Az említett átmeneti időszak során a meglévő kritikus referenciamutatókat az őket felváltó rátákkal együtt kell közzétenni. Ezért meg kell hosszabbítani azt az időtartamot, amely alatt egy meglévő kritikus referenciamutatót közzé lehet tenni és alkalmazni lehet anélkül, hogy referenciamutató-kezelője engedélyért folyamodott volna.

(26) Az (EU) 2016/1011 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. Cikk

Az (EU) 2016/1011 rendelet módosításai

Az (EU) 2016/1011 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk (1) bekezdése a következő pontokkal egészül ki: (*1) A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 1. o.).""

"23a. "uniós éghajlatváltozási referenciamutató": olyan referenciamutató, amely uniós éghajlatváltozási referenciamutatóként van megjelölve, és megfelel a következő követelményeknek:

a) az e bekezdés 1. pontja b) alpontjának ii. alpontja és a 19b. cikk alkalmazásában, az alapjául szolgáló eszközöket úgy választják ki, súlyozzák vagy zárják ki, hogy az így kapott referenciamutató-portfólió dekarbonizációs pályát kövessen; és

b) a 19a. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően állítják össze;

23b. "a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutató": olyan referenciamutató, amely a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóként van megjelölve, és megfelel a következő követelményeknek:

a) az e bekezdés 1. pontja b) alpontjának ii. alpontja és a 19c. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazásában, az alapjául szolgáló eszközöket úgy választják ki, súlyozzák vagy zárják ki, hogy az így kapott referenciamutató-portfólió szén-dioxid-kibocsátása összhangban legyen az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött és az Unió által 2016. október 5-én jóváhagyott párizsi megállapodás (*1) (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) célkitűzéseivel;

b) a 19a. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően állítják össze; és

c) az alapjául szolgáló eszközökhöz kapcsolódó tevékenységek nem lehetnek jelentős mértékben károsak más környezeti, társadalmi és irányítási célokra nézve;

23c. "dekarbonizációs pálya": mérhető, tudományos alapú és időhöz kötött pálya a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek az 1., 2. és 3. körbe tartozó szén-dioxid-kibocsátások III. melléklet 1. pontjának e) alpontjában említettek szerinti csökkentése révén történő megfelelés érdekében.

2. A 13. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a következő ponttal egészül ki:

"d) annak magyarázatát, hogy az a) pontban meghatározott módszertan fő elemei hogyan jelenítik meg az egyes referenciamutatók vagy referenciamutató-családok esetében - kivéve a referencia-kamatlábakat és a referencia-árfolyamokat - a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket,.";

ii. a következő albekezdéssel egészül ki:

"A referenciamutató-kezelőknek 2020. április 30-ig meg kell felelniük az első albekezdés d) pontjában meghatározott követelménynek.";

b) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet e cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett magyarázat minimálisan szükséges tartalmának és az alkalmazandó standard formátumnak a meghatározása révén történő kiegészítése érdekében."

3. A III. címbe a következő fejezet kerül beillesztésre: "3a. FEJEZET Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók 19a. cikk Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók (1) A III. mellékletben megállapított követelmények alkalmazandók az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók előállítására, illetve az azokhoz való adatszolgáltatásra a II., III. és IV. címben foglalt követelmények mellett. (2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók alábbiakat meghatározó minimumkövetelményeinek megállapítása révén történő kiegészítése érdekében: a) az alapul szolgáló eszközök kiválasztásának kritériumai, adott esetben az eszközök kizárására vonatkozó bármely kritériumot is beleértve; b) a referenciamutató alapjául szolgáló eszközök súlyozásának kritériumai és módszere; c) az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók dekarbonizációs pályájának meghatározása. (3) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatót vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatót előállító referenciamutató-kezelőknek 2020. április 30-ig meg kell felelniük e rendeletnek. 19b. cikk Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók követelményei Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelőinek 2022. december 31-ig ki kell választaniuk, súlyozniuk kell vagy ki kell zárniuk a dekarbonizációs pályát követő társaságok által kibocsátott, alapul szolgáló eszközöket a következő követelményekkel összhangban: i. a társaságok mérhető és egy adott időszak alatt elérendő célkitűzéseket hoznak nyilvánosságra a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése tekintetében; ii. a társaságok az egyes operatív leányvállalatok szintjéig lebontott információkat tesznek közzé a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatban; iii. a társaságok éves tájékoztatást adnak az e célok megvalósítása terén elért eredményekről; iv. az alapul szolgáló eszközökkel kapcsolatos tevékenységek nem lehetnek jelentős mértékben károsak más környezeti, társadalmi és irányítási célokra nézve. 19c. cikk Kizárások a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókból (1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el e rendeletnek azon ágazatok Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók tekintetében való azonosítása révén történő kiegészítése érdekében, amelyeket ki kell zárni, mert nem rendelkeznek a Párizsi Megállapodás célkitűzésével összhangban álló, mérhető és meghatározott határidejű kibocsátáscsökkentési célokkal. A Bizottságnak az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktust 2021. január 1-ig kell elfogadnia és azt háromévente naprakésszé kell tennie. (2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozása során figyelembe veszi a fenntartható finanszírozással foglalkozó technikai szakértői csoport munkáját. 19d. cikk Törekvés az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók előállítására Az egy vagy több alapul szolgáló eszköz értéke vagy az árak alapján jelentősként meghatározott referenciamutatókat előállító, Unióban található kezelőknek 2022. január 1-jéig törekedniük kell arra, hogy előállítsanak egy vagy több uniós éghajlatváltozási referenciamutatót."

4. A 21. cikk (3) bekezdése harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép::

"Ezen időszak végéig az illetékes hatóság felülvizsgálja arra vonatkozó döntését, hogy kötelezi a referenciamutató-kezelőt a referenciamutató közzétételére. Az illetékes hatóság szükség esetén ezt az időszakot egy megfelelő, 12 hónapot nem meghaladó időszakkal meghosszabbíthatja. A kötelező referenciamutató-kezelés maximális időtartama nem haladhatja meg az öt évet."

5. A 23. cikk a következőképpen módosul:

a) a (6) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"Az első albekezdés a) és b) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettség maximális időtartama nem haladhatja meg az öt évet."

b) a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(10) Amennyiben egy kritikus referenciamutató előállítását meg kell szüntetni, a felügyelt adatszolgáltatóknak az illetékes hatóság által meghatározott, de a (6) bekezdés második albekezdésében megállapított legfeljebb ötéves időszakot meg nem haladó ideig folytatniuk kell az ezen referenciamutatóra vonatkozó bemeneti adatok szolgáltatását."

6. A 27. cikkbe a következő bekezdések kerülnek beillesztésre:

"(2a) 2020. április 30-ig a (2) bekezdésben említett minden egyes követelmény tekintetében a referenciamutató-nyilatkozatban meg kell magyarázni, hogy az egyes előállított és közzétett referenciamutatók vagy referenciamutató-család esetében hogyan jelennek meg a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők. A környezeti, társadalmi és irányítási célokat megvalósítani nem kívánó referenciamutatók vagy referenciamutató-családok esetében a referenciamutató-kezelőknek elegendő a referenciamutató-nyilatkozatban egyértelműen kijelenteniük, hogy nem kívánnak ilyen célokat megvalósítani.

Amennyiben az adott referenciamutató-kezelő portfóliójában nem áll rendelkezésre uniós éghajlatváltozási referenciamutató vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutató, vagy az adott referenciamutató-kezelő nem rendelkezik környezeti, társadalmi és irányítási célokat megvalósítani kívánó vagy környezeti, társadalmi és irányítási célokat figyelembe vevő referenciamutatókkal, ezt fel kell tüntetni az említett kezelő által előállított valamennyi referenciamutató referenciamutató-nyilatkozatában. Jelentős tőke- és kötvény-referenciamutatók, valamint az uniós klímaváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók esetében a referenciamutató-kezelők az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) 9. cikkének (3) bekezdésében foglalt, a pénzügyi termékekre vonatkozó közzétételi szabályoknak megfelelően referenciamutató-nyilatkozatukban részletes információkat tesznek közzé arról, hogy biztosított-e, és ha igen, milyen mértékben biztosított a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vagy a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérésére vonatkozó céloknak való általános megfelelés.

2021. december 31-ig a referenciamutató-kezelőknek minden referenciamutató vagy adott esetben referenciamutató-család tekintetében - a referencia-kamatlábak és a referencia-árfolyamok kivételével - magyarázatot kell beilleszteniük referenciamutató-nyilatkozatukba arra vonatkozóan, hogy módszertanuk hogyan illeszkedik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célokhoz vagy hogyan éri el a Párizsi Megállapodás célkitűzéseit.

(2b) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az e cikk (2a) bekezdése szerint nyújtandó referenciamutató-nyilatkozatban feltüntetendő információk további meghatározása, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkre való hivatkozáskor használandó standard formátum meghatározása révén történő kiegészítése érdekében, hogy lehetővé tegye a piaci szereplők számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, valamint biztosítsa az említett bekezdésnek való megfelelés technikai megvalósíthatóságát.

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelet (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317, 2019.12.9., 1. o.).""

7. A 42. cikk (1) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(1) Az illetékes hatóságok számára a 41. cikk alapján biztosított felügyeleti hatáskörök és a tagállamok büntetőjogi szankciók megállapítására és kiszabására vonatkozó jogának sérelme nélkül, a tagállamok a nemzeti joggal összhangban gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek azokkal a hatáskörökkel, amelyek alapján megfelelő közigazgatási szankciókat szabhatnak ki és egyéb közigazgatási intézkedéseket hozhatnak legalább a következő jogsértések esetében: a) a 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 19a., 19b., 19c., 21., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29. vagy a 34. cikk bármilyen megsértése, amennyiben azok alkalmazandók; és b) a 41. cikk szerinti vizsgálatban vagy ellenőrzésben való bármilyen együttműködés vagy kérés teljesítésének elmulasztása."

8. A 49. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"49. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottság a 3. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (2a) bekezdésében, a 19a. cikk (2) bekezdésében, a 19c. cikk (1) bekezdésében, a 20. cikk (6) bekezdésében, a 24. cikk (2) bekezdésében, a 27. cikk (2b) bekezdésében, a 33. cikk (7) bekezdésében, az 51. cikk (6) bekezdésében és az 54. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása öt éves időtartamra szól 2019. december 10-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb 2024. március 11-ig jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (2a) bekezdésében, a 19a. cikk (2) bekezdésében, a 19c. cikk (1) bekezdésében, a 20. cikk (6) bekezdésében, a 24. cikk (2) bekezdésében, a 27. cikk (2b) bekezdésében, a 33. cikk (7) bekezdésében, az 51. cikk (6) bekezdésében és az 54. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (2) bekezdése, a 13. cikk (2a) bekezdése, a 19a. cikk (2) bekezdése, a 19c. cikk (1) bekezdése, a 20. cikk (6) bekezdése, a 24. cikk (2) bekezdése, a 27. cikk (2b) bekezdése, a 33. cikk (7) bekezdése, az 51. cikk (6) bekezdése vagy az 54. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik."

9. Az 51. cikk a következőképpen módosul:

a) a következő bekezdések kerülnek beillesztésre:

"(4a) Az indexszolgáltató 2021. december 31-ig továbbra is előállíthatja az olyan, meglévő referenciamutatót, amelyet a Bizottság a 20. cikkel összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus révén kritikus referenciamutatónak ismert el, vagy ha az indexszolgáltató az (1) bekezdéssel összhangban engedélykérelmet nyújt be, kivéve, ha és addig, amíg az említett engedélyezés elutasításra kerül.

(4b) Amennyiben a Bizottság egy meglévő referenciamutatót a 20. cikkel összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus révén kritikus referenciamutatónak ismert el, az említett referenciamutató 2021. december 31-ig felhasználható meglévő vagy új pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek vonatkozásában, vagy befektetési alapok teljesítményének mérésére, vagy ha az indexszolgáltató az (1) bekezdéssel összhangban engedélykérelmet nyújt be, kivéve, ha és addig, amíg az említett engedélyezés elutasításra kerül."

b) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(5) Kivéve ha a Bizottság a 30. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett egyenértékűségi határozatot fogadott el, vagy egy referenciamutató-kezelőt a 32. cikk szerint elismertek, vagy egy referenciamutatót a 33. cikk szerinti jóváhagytak, a felügyelt szervezetek a harmadik országban található referenciamutató-kezelők által előállított, az Unióban már pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek vonatkozásában vagy befektetési alapok teljesítményének mérésére referenciaként használt referenciamutatókat csak olyan pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek vonatkozásában vagy befektetési alapok teljesítményének mérésére használhatják az Unióban, amelyek 2021. december 31-én az Unióban már hivatkoznak e referenciamutatóra, vagy 2021. december 31. előtt ilyen referenciamutatóra vonatkozó hivatkozással egészülnek ki."

10. Az 54. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

"(4) A Bizottság 2022. december 31-ig felülvizsgálja az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumkövetelményeket annak biztosítása érdekében, hogy az alapul szolgáló eszközök kiválasztása összhangban álljon az uniós szintű keretben meghatározott környezeti szempontból fenntartható befektetésekkel.

(5) A Bizottság még 2022. december 31-ét megelőzően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet hatásáról és egy "környezeti, társadalmi és irányítási referenciamutató" megvalósíthatóságáról, figyelembe véve a fenntarthatósági mutatók és az azok mérésére használt módszerek fejlődő jellegét. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot kell csatolni.

(6) A Bizottság 2020. április 1-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendeletnek a harmadik országbeli referenciamutatók Unión belüli működésére való hatásáról, beleértve azt is, hogy a harmadik országbeli referenciamutató-kezelők igényeltek-e jóváhagyást, elismerést vagy egyenértékűséget, valamint a jelenlegi keret esetleges hiányosságairól. E jelentés elemzi az 51. cikk (4a), (4b) és (4c) bekezdése uniós és harmadik országbeli referenciamutató-kezelőkre történő alkalmazásának következményeit, többek között az egyenlő versenyfeltételek tekintetében. Ez a jelentés különösen azt értékeli, hogy szükséges-e e rendelet módosítása, és ahhoz adott esetben jogalkotási javaslatot kell csatolni."

11. A mellékletek e rendelet mellékletével összhangban módosulnak.

2. Cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2019. november 27-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D.M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

T. TUPPURAINEN

(1) HL C 62., 2019.2.15., 103. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. március 26-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. november 8-i határozata.

(3) A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a "Jólét bolygónk felélése nélkül" című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről és a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv és az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.).

(6) A Bizottság 2013. április 9-i 2013/179/EU ajánlása a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.).

(7) Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

MELLÉKLET

Az irányelv a következő melléklettel egészül ki:

"III. MELLÉKLET

Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók

Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra vonatkozó módszertan

(1) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutató kezelője formalizálja, dokumentálja és nyilvánosságra hozza a referenciamutató kiszámítására használt módszertanokat, az (EU) 2016/943 (*1) európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) titkosságának és védelmének biztosítása mellett, és megadja a következő információkat: Amennyiben egy uniós éghajlatváltozási referenciamutató létrehozásához fölérendelt indexet használnak, az uniós éghajlatváltozási referenciamutató és a fölérendelt index közötti indexkövetési hibát közzé kell tenni. Amennyiben egy uniós éghajlatváltozási referenciamutató létrehozásához fölérendelt indexet használnak, az uniós éghajlatváltozási referenciamutató részét képező értékpapírok piaci értéke és a fölérendelt indexben szereplő értékpapírok piaci értéke közötti arányt közzé kell tenni.

a) a referenciamutató fő összetevőinek listája;

b) valamennyi kritérium és módszer, beleértve a referenciamutató módszertanában használt kiválasztási és súlyozó tényezőket, mérőszámokat és helyettesítőket;

c) az olyan eszközök vagy társaságok kizárására alkalmazott kritériumok, amelyekhez olyan szintű szénlábnyom vagy fosszilis tüzelőanyag-tartalékok kapcsolódnak, amelyek miatt nem vehetők figyelembe a referenciamutató részeként;

d) a dekarbonizációs pálya meghatározására szolgáló kritériumok;

e) az alábbiak dekarbonizációs pályájának meghatározásához használt adatok típusa és forrása:

i. az "1. körbe tartozó" kibocsátások, nevezetesen az alapul szolgáló eszközöket kibocsátó társaság által ellenőrzött forrásokból származó kibocsátások;

ii. a "2. körbe tartozó" kibocsátások, nevezetesen a vásárolt villamos energia, gőz vagy a termelési láncnak az alapul szolgáló eszközöket kibocsátó társaság előtti fázisában előállított egyéb energiaforrások fogyasztásából származó kibocsátások;

iii. a "3. körbe tartozó" kibocsátások, nevezetesen valamennyi, az i) és ii) alpontba nem tartozó közvetett kibocsátás, amely a jelentést benyújtó társaság értékláncában előfordul, beleértve a termelési láncban feljebb és lejjebb bekövetkező kibocsátásokat is, különösen az éghajlatváltozásra és annak mérséklésére jelentős hatást gyakorló ágazatok esetében;

iv. az adatok használják-e a termék és szervezet környezeti lábnyomának meghatározására szolgáló módszereket, amelyeket a 2013/179/EU bizottsági ajánlás 2. pontjának a) és b) alpontja határoz meg, vagy olyan globális standardokat, mint például a Pénzügyi Stabilitási Tanács éghajlattal kapcsolatos pénzügyi tájékoztatással foglalkozó munkacsoportjának globális standardjai;

f) az indexportfólió teljes szén-dioxid-kibocsátása;

A Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóra vonatkozó módszertan

(2) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontján túlmenően a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelője megadja azt a képletet vagy számítást, amelyet annak meghatározására használnak fel, hogy a kibocsátások összhangban állnak-e a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel, az (EU) 2016/943 irányelvben meghatározott nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) titkosságának és védelmének biztosítása mellett.

A módszertan megváltoztatása

(3) Az uniós éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői elfogadják a módszertanuk megváltoztatására szolgáló eljárásokat. Az uniós éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői ezeket az eljárásokat nyilvánosságra hozzák, valamint nyilvánosságra hozzák a módszertanuk javasolt változtatásait és e változtatások indokait. Ezeknek az eljárásoknak összhangban kell lenniük azzal az elsőrendű célkitűzéssel, hogy a referenciamutató számításai összhangban legyenek a 3. cikk (1) bekezdésének 23a. és 23b pontjával. Ezek az eljárások:

a) előírják a referenciamutatók felhasználóinak egyértelműen meghatározott időpontokhoz kötött, előzetes értesítését, amely lehetővé teszi számukra a javasolt változtatások elemzését és észrevételezését, figyelembe véve a referenciamutató-kezelő általános körülményekre vonatkozó értékelését is;

b) lehetővé teszik a referenciamutatók felhasználói számára, hogy észrevételeket fűzzenek ezekhez a változtatásokhoz, a kezelők számára pedig azt, hogy válaszoljanak ezekre az észrevételekre, és azokat egy adott konzultációs időszakot követően valamennyi piaci felhasználó számára elérhetővé tegyék, kivéve, ha az észrevételező fél bizalmas adatkezelést kért.

(4) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői rendszeresen, legalább évente megvizsgálják módszertanaikat annak biztosítása érdekében, hogy referenciamutatóik megbízhatóan tükrözzék a megfogalmazott célkitűzéseket, valamint eljárással kell rendelkezniük arra, hogy figyelembe vegyék az összes releváns felhasználó véleményét.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.)."