32014R1301[1]
A Bizottság 1301/2014/EU rendelete ( 2014. november 18. ) az Európai Unió vasúti rendszerének "energia" alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról EGT-vonatkozású szöveg
A BIZOTTSÁG 1301/2014/EU RENDELETE
(2014. november 18.)
az Európai Unió vasúti rendszerének "energia" alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról
(EGT-vonatkozású szöveg)
1. cikk
Tárgy
A Bizottság elfogadja a mellékletben foglalt, a teljes európai uniós vasúti rendszer "energia" alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírást (a továbbiakban: ÁME).
2. cikk
Hatály
4. cikk
Különleges esetek
E rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül valamennyi tagállam elküldi a többi tagállamnak és a Bizottságnak a következő információkat:
a) az (1) bekezdésben említett nemzeti szabályok;
b) az (1) bekezdésben említett nemzeti szabályok alkalmazása érdekében elvégzendő megfelelőségértékelési és hitelesítési eljárások;
c) a melléklet 7.4.2. pontjában meghatározott különleges esetek tekintetében a megfelelőségértékelési és hitelesítési eljárások elvégzésére kijelölt szervezetek.
5. cikk
Értesítés kétoldalú megállapodásokról
Az említett kötelezettség nem érinti a 2008/284/EK bizottsági határozat szerint már bejelentett megállapodásokat.
6. cikk
A megvalósítás előrehaladott stádiumában lévő projektek
Az (EU) 2016/797 irányelv 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
7. cikk
EK-hitelesítési tanúsítvány
Az (1) bekezdésben meghatározott átmeneti időszakban:
a) a bejelentett szervezet az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikke szerinti EK-tanúsítvány megadása előtt megfelelően beazonosítja, hogy milyen okokból maradt el az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem hitelesítése;
b) az (EU) 2016/798 irányelv 16. cikke (2) bekezdésének d) pontja bekezdésének c) pontja szerint a nemzeti biztonsági hatóság az (EU) 2016/798 európa parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 19. cikkében említett éves beszámolójában, az engedélyezési eljárásokkal összefüggésben jelentést tesz az átjárhatóságot lehetővé tevő, nem hitelesített rendszerelemek alkalmazásáról.
8. cikk
A megfelelőség értékelése
9. cikk
Végrehajtás
A az (EU) 2016/797 irányelv 18. cikkének sérelme nélkül a tagállamok a melléklet 7. pontjának megfelelően nemzeti végrehajtási tervet készítenek, melyben ismertetik az ezen ÁME-nak való megfelelést szolgáló intézkedéseiket. A tagállamok nemzeti végrehajtási tervüket 2015. december 31-ig elküldik a többi tagállamnak és a Bizottságnak. Azon tagállamoknak, amelyek már elküldték végrehajtási tervüket, nem kell ismételten elküldeniük azt.
10. cikk
Innovatív megoldások
11. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 2008/284/EK és a 2011/274/EU határozat 2015. január 1-jétől hatályát veszti.
Az említett határozatokat továbbra is alkalmazni kell azonban a következők tekintetében:
a) az említett határozatoknak megfelelően engedélyezett alrendszerek;
b) új, felújított vagy korszerűsített alrendszerekre vonatkozó projektek, amelyek megvalósítása e rendelet kihirdetésekor előrehaladott fázisban van, vagy amelyek érvényben lévő szerződés tárgyát képezik.
12. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
A rendeletet 2015. január 1-jétől kell alkalmazni. Üzembehelyezési engedély azonban már 2015. január 1-je előtt is kiadható az e rendelet mellékletében meghatározott ÁME alapján.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
MELLÉKLET
1. BEVEZETÉS
1.1. Műszaki hatály
Ez az ÁME az (EU) 2016/797 irányelv 1. cikkének megfelelően az uniós vasúti rendszer "energia" alrendszerére és "karbantartás" alrendszerének egy részére vonatkozik.
Az energia alrendszert és a karbantartás alrendszert az (EU) 2016/797 irányelv II. mellékletének 2.2., illetve 2.8. pontja határozza meg.
Ezen ÁME műszaki hatályát e rendelet 2. cikke határozza meg pontosan.
1.2. Területi hatály
Ezen ÁME területi hatályát e rendelet 2. cikkének (4) bekezdése határozza meg.
1.3. Az ÁME tartalma
(1) Az (EU) 2016/797 irányelv 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően ez az ÁME: a) ismerteti tervezett hatályát (2. pont); b) alapvető követelményeket állapít meg az energia alrendszerre és a karbantartás alrendszer egy részére vonatkozóan (3. pont); c) megállapítja az energia alrendszer és a karbantartás alrendszer egy része, valamint azok más alrendszerekkel való kapcsolódási pontjai által teljesítendő működési és műszaki előírásokat (4. pont); d) meghatározza az európai előírások, köztük az európai szabványok hatálya alá tartozó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő azon rendszerelemeket és kapcsolódási pontokat, amelyek az uniós vasúti rendszeren belüli kölcsönös átjárhatóság megvalósításához szükségesek (5. pont); e) valamennyi figyelembe veendő esetben megállapítja, mely eljárásokat kell alkalmazni egyfelől a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának értékelése, másfelől az alrendszerek EK-hitelesítése érdekében (6. pont); f) ismerteti végrehajtásának stratégiáját (7. pont); g) az érintett személyzet vonatkozásában ismerteti az energia alrendszer működéséhez és karbantartásához, valamint az ÁME végrehajtásához szükséges szakmai képesítést, illetve a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó feltételeket (4. pont); h) feltünteti a meglévő energia alrendszerre alkalmazandó rendelkezéseket, különösen korszerűsítés és felújítás esetén, és ilyen esetekben az olyan módosítási munkálatokat, amelyek új engedély iránti kérelmet tesznek szükségessé; i) feltünteti az energia alrendszer azon paramétereit, amelyeket a vasúttársaságnak a forgalombahozatali járműengedély kézhezvétele után, de a jármű első használata előtt ellenőriznie kell a járművek és az általuk igénybe venni kívánt útvonalak összeegyeztethetőségének biztosítása céljából, valamint az ellenőrzés során alkalmazandó eljárásokat.
(2) Az (EU) 2016/797 irányelv 4. cikke (5) bekezdésének megfelelően a különleges esetekre vonatkozó rendelkezéseket a 7. pont ismerteti.
(3) Az ÁME rendelkezései az ÁME hatálya alá tartozó minden nyomtávrendszerre érvényesek, kivéve, ha az adott pont konkrét nyomtávrendszerekre vagy konkrét névleges nyomtávokra vonatkozik.
2. AZ "ENERGIA" ALRENDSZER ISMERTETÉSE
2.1. Meghatározás
(1) Ez az ÁME az átjárhatóság megvalósításához szükséges mindazon helyhez kötött létesítményre vonatkozik, amelyek szerepe, hogy vontatási energiát biztosítsanak a villamos vontatójárművek számára.
(2) Az "energia" alrendszer a következőkből áll: a) alállomások : primer oldalukon a nagyfeszültségű hálózatra csatlakozva a nagyfeszültséget a villamos vontatójárművek számára megfelelő feszültségűre transzformálják és/vagy azok vontatási energiaellátó rendszere számára megfelelő táplálási rendszerűre alakítják át. Szekunder oldalukon az alállomások a vasúti vezetékrendszerhez csatlakoznak; b) szakaszolási pontok : a vezetékek táplálására és párhuzamos kapcsolására, valamint védelem, leválasztás és kisegítő energiaellátás céljára szolgáló, pontokon elhelyezett elektromos berendezések; c) rendszer- illetve fázishatárok : az elektromos szempontból eltérő rendszerek vagy egyazon elektromos rendszer különböző fázisai közötti átmenet biztosításához szükséges berendezések; d) vezetékrendszer : az elektromos energiát a pályán haladó villamos vontatójárművek részére elosztó rendszer, amely az energiát áramszedők útján továbbítja a villamos vontatójárművekhez. A vezetékrendszer fel van szerelve kézi vagy távműködtetésű szakaszolókkal is, amelyekre azért van szükség, hogy az üzemi igényeknek megfelelően vezetékrendszer-szakaszokat vagy -csoportokat válasszon le. A tápvezeték is a vezetékrendszerhez tartoznak; e) visszavezető áramkör : valamennyi olyan vezető, amely a vontatási áram visszavezetésének tervezett útját képezi. Ezért - e szempont vonatkozásában - a visszavezető áramkör az "energia" alrendszer része, és kapcsolódási ponttal rendelkezik az "infrastruktúra" alrendszerhez.
(3) Az (EU) 2016/797 irányelv II. mellékletének 2.2. pontjának megfelelően a villamos fogyasztásmérő rendszer pálya menti elemeit, melyeket ezen ÁME pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszerként említ, ezen ÁME 4.2.17. pontja határozza meg.
2.1.1. Vontatási energiaellátó rendszer
(1) A vontatási energiaellátó rendszer célja, hogy minden egyes villamos vontatójárművet energiával lásson el a tervezett menetrend szerinti üzemelés érdekében.
(2) A vontatási energiaellátó rendszer alapvető paramétereit a 4.2. pont határozza meg.
2.1.2. A felsővezeték geometriai jellemzői és az áramszedés minősége
(1) A cél az, hogy a vontatási energiaellátó rendszerből a vasúti járművekbe történő energiatovábbítás megbízható és folyamatos legyen. A felsővezetékek és az áramszedők egymásra gyakorolt hatása fontos az átjárhatóság szempontjából.
(2) A felsővezeték geometriai jellemzőinek alapvető paramétereit és az áramszedés minőségét a 4.2. pont határozza meg.
2.2. Kapcsolódási pontok más alrendszerekkel
2.2.1. Bevezetés
(1) Az előírt teljesítmény elérése érdekében az "energia" alrendszer a vasúti rendszer más alrendszereivel működik együtt. Ezek az alábbiak: a) járművek; b) infrastruktúra; c) pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer; d) fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer; e) forgalomüzemeltetés és -irányítás.
(2) E kapcsolódási pontok működési és műszaki előírásait az ÁME 4.3. pontja határozza meg.
2.2.2. Az ÁME kapcsolódási pontjai a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó ÁME-vel
Az "energia"alrendszernek az alagutak biztonságával kapcsolatos összes követelményét a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó ÁME állapítja meg.
3. ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK
A következő táblázat ismerteti az ÁME alapvető paramétereit és azoknak az (EU) 2016/797 irányelv III. melléklete szerinti alapvető követelményeknek való megfelelését.
| ÁME Pont | Az ÁME pontjának címe | Biztonság | Megbízhatóság és rendelkezésre állás | Egészség | Környezetvédelem | Műsz. összeegyeztethetőség | Hozzáférés biztosítása |
| 4.2.3. | Feszültség és frekvencia | — | — | — | — | 1.5. 2.2.3. | — |
| 4.2.4. | A vontatási energiaellátó rendszer teljesítménye | — | — | — | — | 1.5. 2.2.3. | — |
| 4.2.5. | Áramszedés nyugalmi helyzetben | — | — | — | — | 1.5. 2.2.3. | — |
| 4.2.6. | Visszatápláló fékezés | — | — | — | 1.4.1. 1.4.3. | 1.5. 2.2.3. | — |
| 4.2.7. | Az elektromos védelem koordinálásával kapcsolatos intézkedések | 2.2.1. | — | — | — | 1.5. | — |
| 4.2.8. | Váltakozó áramú vontatási rendszerekre vonatkozó felharmonikus és dinamikus hatások | — | — | — | 1.4.1. 1.4.3. | 1.5. | — |
| 4.2.9. | A felsővezetékek geometriai jellemzői | — | — | — | — | 1.5. 2.2.3. | — |
| 4.2.10. | Az áramszedő űrszelvénye | — | — | — | — | 1.5. 2.2.3. | — |
| 4.2.11. | Közepes sarunyomás | — | — | — | — | 1.5. 2.2.3. | — |
| 4.2.12. | Dinamikai jellemzők és az áramszedés minősége | — | — | — | 1.4.1. 2.2.2. | 1.5. 2.2.3. | — |
| 4.2.13. | Áramszedők közötti távolság felsővezeték-kialakításnál | — | — | — | — | 1.5. 2.2.3. | — |
| 4.2.14. | A munkavezeték anyaga | — | — | 1.3.1. 1.3.2. | 1.4.1. | 1.5. 2.2.3. | — |
| 4.2.15. | Fázishatárok | 2.2.1. | — | — | 1.4.1. 1.4.3. | 1.5. 2.2.3. | — |
| 4.2.16. | Rendszerhatárok | 2.2.1. | — | — | 1.4.1. 1.4.3. | 1.5. 2.2.3. | — |
| 4.2.17. | Pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer | — | — | — | — | 1.5. | — |
| 4.2.18. | Áramütés elleni védelemmel kapcsolatos rendelkezések | 1.1.1. 1.1.3. 2.2.1. | — | — | 1.4.1. 1.4.3. 2.2.2. | 1.5. | — |
| 4.4. | Üzemeltetési szabályok | 2.2.1. | — | — | — | 1.5. | — |
| 4.5. | Karbantartási szabályok | 1.1.1. 2.2.1. | 1.2. | — | — | 1.5. 2.2.3. | — |
| 4.6. | Szakmai képesítések | 2.2.1. | — | — | — | — | — |
| 4.7. | Egészségvédelmi és biztonsági feltételek | 1.1.1. 1.1.3. 2.2.1. | — | — | 1.4.1. 1.4.3. 2.2.2. | — | — |
4. AZ ALRENDSZER JELLEMZŐI
4.1. Bevezetés
(1) Az (EU) 2016/797 irányelv tárgyát képező teljes vasúti rendszer, amelynek része az "energia" alrendszer, olyan integrált rendszer, amelynek egységességét ellenőrizni kell. Ezt az egységességet különösen az "energia" alrendszert érintő műszaki előírások, az alrendszernek a felsőbb szintű rendszerhez való kapcsolódási pontjai és az üzemeltetési és karbantartási szabályok szempontjából kell ellenőrizni. Az alrendszer működési és műszaki előírásai és annak kapcsolódási pontjai, amelyek leírása a 4.2. és a 4.3. pontban található, nem teszik kötelezővé meghatározott technológiák vagy műszaki megoldások alkalmazását, kivéve, ha ez a vasúthálózat átjárhatóságához szigorúan szükséges.
(2) Az átjárhatóságot szolgáló innovatív megoldások, amelyek nem teljesítik az ezen ÁME-ban előírt követelményeket és nem mérhetők fel az ÁME-ban meghatározott módon, új előírásokat és/vagy új értékelési módszereket tesznek szükségessé. A műszaki újítás lehetővé tétele érdekében ezen előírások és vizsgálati módszerek kidolgozására a 6.1.3. és 6.2.3. pontban ismertetett, az innovatív megoldásokra vonatkozó folyamat szerint van lehetőség.
(3) Figyelemmel az összes alkalmazandó alapvető követelményre, az "energia" alrendszerre a 4.2-4.7. pontban meghatározott előírások vonatkoznak.
(4) Az "energia" alrendszer EK-hitelesítéséhez szükséges eljárásokat ezen ÁME 6.2.4. pontja és B. függelékének B.1. táblázata ismerteti.
(5) A különleges esetek tekintetében lásd a 7.4. pontot.
(6) Ahol az ÁME EN-szabványokra tesz utalást, az EN szabványok "nemzeti eltérések" vagy "különleges nemzeti feltételek" néven végrehajtott módosításai nem alkalmazhatók, és nem képezik ezen ÁME részét.
4.2. Az alrendszerre vonatkozó működési és műszaki előírások
4.2.1. (nincs használatban)
4.2.2. Az "energia" alrendszert jellemző alapvető paraméterek
Az "energia" alrendszert jellemző alapvető paraméterek a következők:
4.2.2.1. Vontatási energiaellátó rendszer a) Feszültség és frekvencia (4.2.3.); b) A vontatási energiaellátó rendszer teljesítményére vonatkozó paraméterek (4.2.4.); c) Áramszedés nyugalmi helyzetben (4.2.5.); d) Visszatápláló fékezés (4.2.6.); e) Az elektromos védelem koordinálásával kapcsolatos intézkedések (4.2.7.); f) Felharmonikus és dinamikus hatások váltakozó áramú vontatási energiaellátó rendszerek esetében (4.2.8.).
4.2.2.2. A felsővezeték geometriai jellemzői és az áramszedés minősége: a) A felsővezeték geometriai jellemzői (4.2.9.); b) Az áramszedő űrszelvénye (4.2.10.); c) Közepes sarunyomás (4.2.11.); d) Dinamikai jellemzők és az áramszedés minősége (4.2.12.); e) Áramszedők közötti távolság felsővezeték-kialakításnál (4.2.13.); f) A munkavezeték anyaga (4.2.14.); g) Fázishatárok (4.2.15.); h) Rendszerhatárok (4.2.16.).
4.2.2.3. Pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer (4.2.17.).
4.2.2.4. Áramütés elleni védelemmel kapcsolatos rendelkezések (4.2.18.).
4.2.3. Feszültség és frekvencia
A vontatási energiaellátó rendszer névleges feszültsége és névleges frekvenciája a következő négy rendszer egyikének felel meg:
a) 25 kV-os 50 Hz-es váltakozó áramú;
b) 15 kV-os 16,7 Hz-es váltakozó áramú;
c) 3 kV-os egyenáramú;
d) 1,5 kV-os egyenáramú.
A 250 km/h-nál nagyobb sebességű új vonalakra vonatkozó végrehajtási szabályokat a 7.1.1. pont határozza meg.
4.2.4. A vontatási energiaellátó rendszer teljesítménye
Újonnan épített alrendszerek esetében vagy a vontatási energiaellátó rendszer megváltozása esetén (pl. áttérés egyenáramú rendszerről váltakozó áramú rendszerre) az alrendszer minőségi indexének összhangban kell lennie az E. függelék [1] jelzőszámú sorában említett előírással annak érdekében, hogy a villamos vontatójárművek tartani tudják a tervezett menetrendet.
4.2.4.1. A villamos vontatójármű maximális áramfelvétele
Az "energia" alrendszert úgy kell megtervezni, hogy az energiaellátó rendszer képes legyen elérni az előírt teljesítményt, és a 2 MW alatti villamos vontatójárművek teljesítmény- vagy áramkorlátozás nélkül üzemeltethetők legyenek.
4.2.4.2. Hatásos átlagfeszültség
Az áramszedőnél a kiszámított hatásos átlagfeszültségnek meg kell felelnie az EN 50388:2012 szabvány 8. pontjának (kivéve a 8.3. pontot, amelyet a C. függelék C.1. pontja helyettesít). A szimuláció során a villamos vontatójárművek valódi teljesítménytényezőjének értékeit kell figyelembe venni. A C. függelék C.2. pontja további információkkal szolgál az EN 50388:2012 szabvány 8.2. pontjához.
4.2.5. Áramszedés nyugalmi helyzetben
A felsővezetéket úgy kell megtervezni, hogy az E. függelék [2] jelzőszámú sorában említett előírásoknak megfelelően áramszedőnként elviselje legalább az álló helyzetbeli áramerősség értékeit.
4.2.6. Visszatápláló fékezés
(1) A vontatási energiaellátó rendszereket úgy kell megtervezni, hogy az E. függelék [1] jelzőszámú sorában említett előírásoknak megfelelően lehetővé tegyék a visszatápláló fékezés használatát.
(2) Az egyenáramú energiaellátó rendszereket úgy kell megtervezni, hogy a visszatápláló fékezés legalább a más vontatójárművek felé történő energiaátadás mellett megengedhető legyen.
4.2.7. Az elektromos védelem koordinálásával kapcsolatos intézkedések
Az "energia alrendszer elektromos védelmének összehangolását úgy kell megtervezni, hogy az megfeleljen az E. függelék [1] jelzőszámú sorában említett előírásban részletezett követelményeknek."
4.2.8. Váltakozó áramú vontatási energiaellátó rendszerekre vonatkozó felharmonikus és dinamikus hatások
(1) A vontatási energiaellátó rendszer és a vasúti jármű egymásra gyakorolt hatása elektromos instabilitást válthat ki a rendszeren belül.
(2) Az instabilitás elkerüléséhez és az elektromos rendszer kompatibilitásának eléréséhez a harmonikus túlfeszültségeket az E. függelék [1] jelzőszámú sorában említett előírásnak megfelelő kritikus értékek alattira kell korlátozni.
4.2.9. A felsővezeték geometriai jellemzői
(1) A felsővezetéket a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME (a továbbiakban: LOC & PAS ÁME) 4.2.8.2.9.2. pontjában meghatározott geometriai jellemzőkkel rendelkező fejjel ellátott áramszedőkkel való használatra kell megtervezni, figyelembe véve az ezen ÁME 7.1.2. pontjában előírt szabályokat.
(2) A munkavezeték magassága és annak oldalszél hatására történő oldalirányú kitérése olyan tényezők, amelyek befolyással vannak a vasúti hálózat átjárhatóságára.
4.2.9.1. A munkavezeték magassága
(1) A munkavezeték magasságára vonatkozó megengedett adatokat a 4.2.9.1. táblázat tartalmazza. 4.2.9.1. táblázat A munkavezeték magassága Leírás v ≥ 250 [km/h] v < 250 [km/h] A munkavezeték névleges magassága (mm) 5 080 és 5 300 között 5 000 és 5 750 között A munkavezeték minimális tervezési magassága (mm) 5 080 Az E. függelék [3] jelzőszámú sorában említett előírásnak megfelelően, a választott űrszelvénytől függően. A munkavezeték maximális tervezési magassága (mm) 5 300 6 200 (1) (1) Figyelembe véve az E. függelék [3] jelzőszámú sorában említett előírásnak megfelelő tűréseket és emelkedést, a munkavezeték legnagyobb magassága nem haladhatja meg a 6 500 mm-t.
(2) A munkavezeték magassága és az áramszedő működési magassága közötti viszony tekintetében lásd az E. függelék [3] jelzőszámú sorában említett előírást.
(3) A szintbeli kereszteződéseknél a munkavezeték magasságát nemzeti szabályok, illetve ezek hiányában az E. függelék [4] jelzőszámú sorában említett előírás határozza meg.
(4) Az 1 520 és az 1 524 mm-es nyomtávrendszer tekintetében a munkavezetékek magasságának értékei az alábbiak: a) A munkavezeték névleges magassága: 6 000 mm és 6 300 mm között; b) A munkavezeték legkisebb tervezési magassága: 5 550 mm; c) A munkavezeték legnagyobb tervezési magassága: 6 800 mm.
4.2.9.2. Legnagyobb oldalirányú kitérés
(1) A munkavezeték oldalszél hatására történő, a pálya középvonalához viszonyított legnagyobb oldalirányú kitérésnek meg kell felelnie az E. függelék [2] jelzőszámú sorában említett előírásoknak. 4.2.9.2. táblázat Legnagyobb oldalirányú kitérés az áramszedő szélességének függvényében Az áramszedő szélessége (mm) Legnagyobb oldalirányú kitérés (mm) 1 600 400 (1) 1 950 550 (1) (1) Az értékeket az áramszedő mozgásának és a pálya tűrésének megfelelően a D.1.4. függelék szerint kell kiigazítani.
(2) Több sínből álló vágányok esetében ezen ÁME oldalirányú kitérésre vonatkozó követelményeinek minden (külön vágányként történő üzemre tervezett) olyan sínpárra teljesülnie kell, amelyet ezen ÁME szerint kívánnak értékelni.
(3) 1 520 mm-es nyomtávrendszer: Azon tagállamok esetében, amelyek a LOC&PAS ÁME 4.2.8.2.9.2.3. pontjának megfelelő áramszedőprofilt alkalmazzák, a munkavezeték oldalszél hatására történő, az áramszedő középvonalához viszonyított oldalirányú kitérése legfeljebb 500 mm lehet.
4.2.10. Az áramszedő űrszelvénye
(1) Az 1 520 mm-től eltérő méretű nyomtávrendszer:
Az áramszedő mechanikai kinematikus űrszelvényét az ezen ÁME E. függelékének [2] jelzőszámú sorában említett előírás szerinti módszerrel, valamint a LOC&PAS ÁME 4.2.8.2.9.2.1. és 4.2.8.2.9.2.2. pontjában meghatározott áramszedőprofilokkal kell meghatározni.
(2) 1 520 mm-es nyomtávrendszer:
Azon tagállamok esetében, amelyek a LOC&PAS ÁME 4.2.8.2.9.2.3. pontjának megfelelő áramszedőprofilt alkalmazzák, az áramszedő rendelkezésére álló statikus űrszelvényt a D. függelék határozza meg.
(3) A munkavezeték és az oldalkar kivételével az "energia" alrendszer egyetlen eleme sem hatolhat be az áramszedő (1) és (2) pont szerinti űrszelvényébe.
4.2.11. Közepes sarunyomás
(1) Az Fm közepes sarunyomás a sarunyomás statisztikai átlagértéke. Az Fm az áramszedő sarunyomásának statikus, dinamikus és aerodinamikus összetevőiből áll.
(2) Az egyes vontatási energiaellátó rendszerek Fm értéktartományait az E. függelék [2] jelzőszámú sorában említett előírás határozza meg.
(3) A felsővezetékeket úgy kell megtervezni, hogy képesek legyenek az E. függelék [2] jelzőszámú sorában említett előírásban megadott Fm felső tervezési határérték elviselésére.
(4) A görbék legfeljebb 360 km/h-s sebességre érvényesek. A 360 km/h-t meghaladó sebesség esetén a 6.1.3. pontban megállapított eljárások alkalmazandók.
4.2.12. Dinamikai jellemzők és az áramszedés minősége
(1) Az értékelési módszertől függően a felsővezetéknek el kell érnie a dinamikus teljesítményre és a munkavezeték emelkedésére a 4.2.12. táblázatban (a tervezési sebességnél) meghatározott értékeket. 4.2.12. táblázat A dinamikai jellemzőkre és az áramszedés minőségére vonatkozó követelmények Követelmény v ≥ 250 [km/h] 250 > v > 160 [km/h] v ≤ 160 [km/h] Az oldalkar felemelkedéséhez szükséges hely 2S 0 Fm közepes sarunyomás lásd a 4.2.11. pontot Szórás σmax maximális vonalsebességnél (N) 0,3 Fm Az ívhúzás NQ százalékos értéke (%) maximális vonalsebességnél (az ívhúzás minimális időtartama 5 ms) ≤ 0,2 ≤ 0,1 váltakozó áramú rendszernél ≤ 0,2 egyenáramú rendszernél ≤ 0,1
(2) Az S0 a munkavezeték szimulált vagy mért emelkedése az oldalkarnál legalább két egyidejűleg üzemelő áramszedő esetében, a felsővezeték tervezési sebessége melletti Fm felső határértéken. Ha az oldalkar felemelkedése fizikailag korlátozott a felsővezeték-kialakítás miatt, a szükséges hely 1,5 S0-ra csökkenthető (lásd az E. függelék [3] jelzőszámú sorában említett előírást).
(3) A legnagyobb erő (Fmax) általában az Fm plusz három σmax szórás tartományában marad; egyes helyeken előfordulhatnak ennél magasabb értékek, amelyeket az E. függelék [3] jelzőszámú sorában említett előírás ad meg. A felsővezeték-rendszerek merev alkotóelemei - mint például a szakaszszigetelők - esetében a sarunyomás elérheti a 350 N-t.
4.2.13. Áramszedők közötti távolság felsővezeték-kialakításnál
A felsővezetéket az egyidejűleg két áramszedővel üzemelő villamos vontatójárművekhez kell megtervezni. A két áramszedő fejének középvonala közötti legkisebb távolság nem haladhatja meg az E. függelék [2] jelzőszámú sorában említett előírásban rögzített értékeket.
4.2.14. A munkavezeték anyaga
(1) A munkavezetékhez és az áramszedő csúszóbetétjéhez felhasznált anyagok kombinációja jelentősen befolyásolja a munkavezeték és a csúszóbetét kopását.
(2) Az áramszedő csúszóbetétjéhez engedélyezhető anyagokat a LOC&PAS ÁME 4.2.8.2.9.4.2. pontja határozza meg.
(3) A munkavezeték anyaga réz vagy rézötvözet lehet. A munkavezetéknek meg kell felelnie az E. függelék [5] jelzőszámú sorában említett előírásban foglalt követelményeknek.
4.2.15. Fázishatárok közötti szakaszok
4.2.15.1. Általános előírások
(1) A fázishatárok kialakításának biztosítania kell, hogy a villamos vontatójárművek két fázis áthidalása nélkül haladhassanak át egyik szakaszról a másikra. A felsővezeték és az egység közötti energiaátadást a fázishatárhoz érkezés előtt nullára kell csökkenteni a fedélzeti megszakító vagy más, ezzel egyenértékű eszköz kikapcsolásával. Megfelelő módot kell biztosítani a fázishatáron megállt villamos vontatójármű újraindításának lehetővé tételére (kivéve, ha rövid fázishatárról van szó).
(2) A semleges szakaszok teljes hosszát (D) az E. függelék [2] jelzőszámú sorában említett előírás határozza meg. A D-hez tartozó biztonsági távolságok kiszámításához az E. függelék [3] jelzőszámú sorában említett előírást és az S0 emelkedést kell figyelembe venni.
4.2.15.2. v ≥ 250 km/h sebességű vonalak
Kétféle fázishatár-kialakítás fogadható el:
a) egy olyan fázishatár-kialakítás, ahol az ÁME-nak megfelelő leghosszabb villamos vontatójárművek összes áramszedője a semleges szakaszon belül van. A semleges szakasz hossza legalább 402 m. A részletes követelmények az E. függelék [2] jelzőszámú sorában említett előírásban találhatók;
b) egy rövidebb fázishatár három szigetelt átlapolt szakasszal az E. függelék [2] jelzőszámú sorában említett előírás szerint. Az ilyen semleges szakasz teljes hossza kevesebb mint 142 m a biztonsági távolságokkal és tűrésekkel együtt.
4.2.15.3. v < 250 km/h sebességű vonalak
A fázishatárok tervezésekor rendszerint az E. függelék [2] jelzőszámú sorában említett előírásban leírt megoldásokat kell használni. Amennyiben alternatív megoldást javasolnak, bizonyítani kell, hogy az alternatíva legalább annyira megbízható.
4.2.16. Rendszerhatárok
4.2.16.1. Általános megjegyzések
(1) A rendszerhatárok kialakításának biztosítania kell, hogy a villamos vontatójárművek az egyik vontatási energiaellátó rendszerből a következőbe a két rendszer áthidalása nélkül haladhassanak át. A vonat rendszerhatáron való áthaladására két megoldás lehetséges: a) a munkavezetékkel érintkezésben levő, felemelt áramszedővel; b) a munkavezetékkel nem érintkező, leengedett áramszedővel.
(2) A szomszédos pályahálózat-működtetők az adott körülményektől függően megegyeznek az a) vagy b) megoldás egyikének alkalmazásában.
(3) A semleges szakaszok teljes hosszát (D) az E. függelék [2] jelzőszámú sorában említett előírás határozza meg. A D-hez tartozó biztonsági távolságok kiszámításához az E. függelék [3] jelzőszámú sorában említett előírást és az S0 emelkedést kell figyelembe venni.
4.2.16.2. Felemelt áramszedőkkel
(1) A felsővezeték és az egység közötti energiaátadást a rendszerhatárhoz érkezés előtt nullára kell csökkenteni a fedélzeti áramkör-megszakító kikapcsolásával vagy más, ezzel egyenértékű módszerrel.
(2) Ha a rendszerhatáron a vonat a munkavezetékkel érintkező, felemelt áramszedővel halad át, a rendszerhatár funkcionális kialakítása a következők szerinti: a) a felsővezeték különböző elemeinek geometriája megakadályozza az áramszedők rövidre zárását vagy a két energiaellátó rendszer összekapcsolását; b) az "energia" alrendszer gondoskodik a két egymást követő vontatási energiaellátó rendszer áthidalásának megakadályozásáról olyankor, amikor a fedélzeti áramkör-megszakító(k) kioldása nem történik meg; c) a munkavezeték magassága változásának a rendszerhatár teljes hosszán meg kell felelnie az E. függelék [3] jelzőszámú sorában említett előírásban előírt követelményeknek.
4.2.16.3. Leengedett áramszedőkkel
(1) Ezt a megoldást akkor kell választani, ha a felemelt áramszedővel való üzemelés feltételei nem teljesíthetők.
(2) Ha egy rendszerhatár úgy van kialakítva, hogy a vonat leengedett áramszedőkkel haladjon át, meg kell akadályoznia, hogy a véletlenül felemelt áramszedő a két vontatási energiaellátó rendszer elektromos érintkezését okozza.
4.2.17. Pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer
(1) A LOC&PAS ÁME 4.2.8.2.8. pontja tartalmazza azon fedélzeti villamosenergiafogyasztás-mérő rendszerre (a továbbiakban: EMS) vonatkozó követelményeket, amely az összesített energiafogyasztás-számlázási adatkészletek (CEBD) előállítására, valamint arra szolgál, hogy az ilyen adatkészleteket egy pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer számára továbbítsa.
(2) A pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer (a továbbiakban: DCS) az E. függelék [6] jelzőszámú sorában említett előírásnak megfelelően torzítás nélkül fogadja, tárolja és exportálja a CEBD-t.
(3) A pálya menti DCS-nek támogatnia kell a LOC&PAS ÁME 4.2.8.2.8.4. pontjában, valamint az E. függelék [7] jelzőszámú sorában említett előírásban meghatározott összes adatcserére vonatkozó követelményt.
4.2.18. Áramütés elleni védelemmel kapcsolatos rendelkezések
A felsővezeték-rendszer elektromos biztonságát és az áramütés elleni védelmet az E. függelék [4] jelzőszámú sorában említett előírásnak való megfelelés révén, a váltakozó feszültség határértékei tekintetében a személyi biztonságot pedig az E. függelék [4] jelzőszámú sorában említett előírásnak való megfelelés révén kell megvalósítani.
4.3. A kapcsolódási pontok működési és műszaki előírásai
4.3.1. Általános követelmények
Műszaki összeegyeztethetőségi szempontból a kapcsolódási pontokat az alrendszerek szerinti sorrendben - járművek, infrastruktúra, ellenőrző-irányító és jelző, valamint forgalomüzemeltetés és -irányítás - tekintjük át.
4.3.2. Kapcsolódási pont a "járművek" alrendszerrel.
| ENE ÁME | LOC & PAS ÁME | ||
| Paraméter | Pont | Paraméter | Pont |
| Feszültség és frekvencia | 4.2.3. | Feszültség- és frekvenciatartományon belüli üzem | 4.2.8.2.2. |
| A vontatási energiaellátó rendszer teljesítménye | 4.2.4. | A munkavezetékből engedélyezett legnagyobb teljesítmény és áramerősség Teljesítménytényező | 4.2.8.2.4. 4.2.8.2.6. |
| Áramszedés nyugalmi helyzetben | 4.2.5. | Legnagyobb áramszedés nyugalmi helyzetben | 4.2.8.2.5. |
| Visszatápláló fékezés | 4.2.6. | Visszatápláló fékezés a felsővezetékbe történő energia-visszatáplálással | 4.2.8.2.3. |
| Az elektromos védelem koordinálásával kapcsolatos intézkedések | 4.2.7. | A villamos vontatójármű elektromos védelme | 4.2.8.2.10. |
| Felharmonikus és dinamikus hatások váltakozó áramú vontatási energiaellátó rendszerek esetében | 4.2.8. | Felharmonikus és dinamikus hatások váltakozó áramú rendszerek esetében | 4.2.8.2.7. |
| A felsővezetékek geometriai jellemzői | 4.2.9. | Működési tartomány az áramszedő magasságában Az áramszedő fej geometriája | 4.2.8.2.9.1. 4.2.8.2.9.2. |
| Az áramszedő űrszelvénye | 4.2.10. D. függelék | Az áramszedőfej geometriája Űrszelvények | 4.2.8.2.9.2. 4.2.3.1. |
| Közepes sarunyomás | 4.2.11. | Az áramszedő statikus sarunyomása | 4.2.8.2.9.5. |
| Az áramszedő sarunyomása és dinamikai jellemzői | 4.2.8.2.9.6. | ||
| Dinamikai jellemzők és az áramszedés minősége | 4.2.12. | Az áramszedő sarunyomása és dinamikai jellemzői | 4.2.8.2.9.6. |
| Áramszedők közötti távolság felsővezeték-kialakításnál | 4.2.13. | Az áramszedők elrendezése | 4.2.8.2.9.7. |
| A munkavezeték anyaga | 4.2.14. | A csúszóbetét anyaga | 4.2.8.2.9.4. |
| Fázis- és rendszerhatárok: fázis rendszer | 4.2.15. 4.2.16. | Fázis- vagy rendszerhatáron való áthaladás | 4.2.8.2.9.8. |
| Pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer | 4.2.17. | Fedélzeti villamosenergiafogyasztás-mérő rendszer | 4.2.8.2.8. |
4.3.3. Kapcsolódási pontok az "infrastruktúra" alrendszerrel
| ENE ÁME | INF ÁME | ||
| Paraméter | Pont | Paraméter | Pont |
| Az áramszedő űrszelvénye | 4.2.10. | Szerkezeti szelvény | 4.2.3.1. |
4.3.4. Kapcsolódási pontok az "ellenőrzés, irányítás és jelzés" alrendszerrel
(1) A teljesítményvezérlés kapcsolódási pontja az "energia" és a "járművek" alrendszer közötti kapcsolódási pont.
(2) Az információátadás a pálya menti ETCS és a fedélzeti ETCS alrendszerek között, valamint a fedélzeti ETCS és a jármű energiaellátó rendszere között történik. Az adatátviteli interfészt a CCS ÁME és a LOC & PAS ÁME határozza meg.
(3) A fedélzeti áramkör-megszakító kikapcsolásához, a villamos vontatójármű legnagyobb áramerősségének megváltoztatásához, a vontatási energiaellátó rendszer módosításához, valamint az áramszedők kezeléséhez szükséges releváns információkat az ETCS rendszeren keresztül kell továbbítani, amennyiben a vonal fel van szerelve ilyennel, illetve ha sor került a pálya menti funkciók megvalósítására.
(4) A ellenőrző-irányító és jelző alrendszert érintő felharmonikus áramokat a CCS ÁME határozza meg.
4.3.5. Kapcsolódási pontok a "forgalomüzemeltetés és -irányítás" alrendszerrel
| ENE ÁME | OPE ÁME | ||
| Paraméter | Pont | Paraméter | Pont |
| A vontatási energiaellátó rendszer teljesítménye | 4.2.4. | A villamos vontatójárművek összeállítása Az útvonalkönyv előkészítése | 4.2.2.5. 4.2.1.2.2.1. |
| Fázis- és rendszerhatárok: fázis rendszer | 4.2.15. 4.2.16. | A villamos vontatójárművek összeállítása Az útvonalkönyv elkészítése | 4.2.2.5. 4.2.1.2.2.1. |
4.4. Üzemeltetési szabályok
(1) Az üzemeltetési szabályok kialakítása a pályahálózat-működtető biztonsági irányítási rendszerében rögzített eljárások keretében történik. E szabályok figyelembe veszik az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének (4) bekezdésében előírt és IV. mellékletében meghatározott műszaki dokumentáció részét képező üzemeltetési dokumentációt.
(2) Egyes, előre tervezett munkákat magukban foglaló helyzetekben szükséges lehet ideiglenesen eltérni az ÁME 4. és 5. pontjában szereplő, az "energia" alrendszerre és annak átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeire vonatkozó előírásoktól.
4.5. Karbantartási szabályok
(1) A karbantartási szabályok kialakítása a pályahálózat-működtető biztonsági irányítási rendszerében rögzített eljárások keretében történik.
(2) Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és alrendszerelemek karbantartási dokumentációját az adott alrendszer üzembe helyezése előtt - a hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció részeként - kell elkészíteni.
(3) Az alrendszer karbantartási terve annak biztosítására szolgál, hogy az ÁME-ban szereplő követelmények a teljes élettartam során teljesülnek.
4.6. Szakmai képesítések
Az "energia" alrendszer üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges személyzet szakmai képesítéseire a pályahálózat-működtető biztonsági irányítási rendszerében rögzített eljárások vonatkoznak, azokat ez az ÁME nem határozza meg.
4.7. Egészségvédelmi és biztonsági feltételek
(1) Az "energia" alrendszer üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges személyzetre alkalmazandó egészségvédelmi és biztonsági feltételeknek meg kell felelniük a vonatkozó európai és nemzeti jogszabályoknak.
(2) Erre a kérdésre a pályahálózat-működtető biztonsági irányítási rendszerében rögzített eljárások is kiterjednek.
5. ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK
5.1. A rendszerelemek felsorolása
(1) Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek az (EU) 2016/797 irányelv vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak, és az "energia" alrendszert érintő rendszerelemeket az alábbi felsorolás tartalmazza.
(2) Felsővezeték: a) A felsővezeték mint átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem az alább felsorolt, az "energia" alrendszeren belül telepítendő összetevőkből, valamint a kapcsolódó tervezési és konfigurációs szabályokból áll. b) A felsővezeték a vasútvonal felett elhelyezkedő vezetékből (vezetékekből) összeállított, a villamos mozdonyok energiaellátását biztosító rendszer, amely magában foglalja még a kiegészítő szerelvényeket, soros szigetelő elemeket és egyéb összetevőket, beleértve a tápláló- és bekötő vezetékeket is. A jármű űrszelvénye felett elhelyezkedve az áramszedő(kö)n keresztül biztosítja a jármű áramfelvételét. c) A felfüggesztő rendszer elemei, mint például a tartószerkezetek, az oszlopok és alapozásaik, az áramvisszavezető sodronyok, az autotranszformátor-tápvezetékek, a kapcsolók és egyéb szigetelő elemek már nem tartoznak az átjárhatóság szempontjából érintett felsővezeték- részhez. Ezekre az átjárhatóság vonatkozásában érintett alrendszerek követelményei érvényesek.
(3) A megfelelőség-értékelés kiterjed az ezen ÁME 6.1.4. pontjában és A. függelékének A.1. táblázatában X-szel jelzett fázisokra és jellemzőkre is.
5.2. A rendszerelemek teljesítménye és előírásai
5.2.1. Felsővezeték
5.2.1.1. A felsővezeték geometriai jellemzői
A felsővezeték kialakításának meg kell felelnie a 4.2.9. pontnak.
5.2.1.2. Közepes sarunyomás
A felsővezetéket a 4.2.11. pontban előírt Fm közepes sarunyomás figyelembevételével kell megtervezni.
5.2.1.3. Dinamikai jellemzők
A felsővezeték dinamikai jellemzőire vonatkozó követelményeket a 4.2.12. pont tartalmazza.
5.2.1.4. Az oldalkar felemelkedéséhez szükséges hely
A felsővezetéket úgy kell megtervezni, hogy biztosítsa az emelkedéshez szükséges, a 4.2.12. pontban előírt helyet.
5.2.1.5. Áramszedők közötti távolság felsővezeték-kialakításnál
A felsővezetéket az áramszedők 4.2.13. pontban előírt távolságára kell tervezni.
5.2.1.6. Áramszedés nyugalmi helyzetben
A felsővezetéket a 4.2.5. pontban meghatározott követelmények szerint kell megtervezni.
5.2.1.7. A munkavezeték anyaga
A munkavezeték anyagának meg kell felelnie a 4.2.14. pontban meghatározott követelményeknek.
6. AZ ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK MEGFELELŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE ÉS AZ ALRENDSZEREK EK-HITELESÍTÉSE
A megfelelőség és alkalmazhatóság értékelésére vonatkozó eljárási modulokat és az EK-hitelesítés moduljait a 2010/713/EU bizottsági határozat ismerteti.
6.1. Átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek
6.1.1. Megfelelőségértékelési eljárások
(1) Ezen ÁME 5. pontjában meghatározott átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőség-értékelését a vonatkozó modulok alkalmazásával hajtják végre.
(2) A 6.1.4. pont határozza meg az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek értékelési eljárásaira vonatkozó külön követelményeket.
6.1.2. Modulok alkalmazása
(1) Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőség-értékeléséhez a következő modulok használandók: CA Belső gyártásellenőrzés; CB EK-típusvizsgálat; CC Típusmegfelelőség belső gyártásellenőrzés alapján; CH A teljes minőségirányítási rendszeren alapuló megfelelőség; CH1 A teljes minőségirányítási rendszeren és tervvizsgálaton alapuló megfelelőség. 6.1.2. táblázat Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőség-értékeléséhez használatos modulok Eljárások Modulok Az Európai Unió piacán az ÁME hatálybalépése előtt forgalomba hozott CA vagy CH Az Európai Unió piacán az ÁME hatálybalépése után forgalomba hozott CB + CC vagy CH1
(2) Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőség-értékeléséhez a modulokat a 6.1.2. táblázatban feltüntetettek közül kell kiválasztani.
(3) A vonatkozó ÁME kihirdetése előtt forgalomba hozott termékek esetében a típus jóváhagyottnak minősül, és ezért EK-típusvizsgálatra (CB modul) nincs szükség, feltéve, hogy a gyártó bizonyítja, hogy az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vizsgálatát és hitelesítését a korábbi alkalmazások esetében hasonló körülmények között sikeresnek tekintették, és azok megfelelnek ezen ÁME követelményeinek. Ebben az esetben ezek az értékelések az új alkalmazásra vonatkozóan is érvényesek maradnak. Ha nem bizonyítható, hogy a megoldás a múltban valóban bevált, az EU piacán az ezen ÁME kihirdetése után forgalomba hozott átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó eljárás az irányadó.
6.1.3. Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó innovatív megoldások
Átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre tett innovatív megoldási javaslat esetén az e rendelet 10. cikkében leírt eljárás alkalmazandó.
6.1.4. Felsővezetékre, mint átjárhatóságot lehetővé tévő rendszerelemre vonatkozó különös értékelési eljárás
6.1.4.1. A dinamikai jellemzők és az áramszedés minőségének értékelése
(1) Módszer: a) A dinamikai jellemzők és az áramszedés minőségének értékelése kiterjed a felsővezetékre ("energia" alrendszer) és az áramszedőre ("jármű" alrendszer). b) A dinamikai jellemzőkre vonatkozó követelményeknek való megfelelést az alábbiak értékelésén keresztül kell megállapítani: - A munkavezeték emelkedése, és vagy - Fm közepes sarunyomás és σmax szórás, vagy - az ívhúzás százalékos értéke. c) A szerződő fél nyilatkozik a hitelesítéshez használt módszerről. d) A felsővezeték kialakításának értékelését az E. függelék [8] jelzőszámú sorában említett előírásnak megfelelően jóváhagyott szimulációs eszköz segítségével és az E. függelék [9] jelzőszámú sorában említett előírásnak megfelelő méréssel kell elvégezni. A legfeljebb 100 km/h tervezési sebességű felsővezetékek esetében nincs szükség a dinamikai jellemzők szimulációjára és mérésére. e) Ha egy már meglévő felsővezeték-kialakítás legalább 20 éve használatban van, akkor a 2. pontban szereplő szimulációs követelmény teljesítése nem kötelező. A 3. pontban meghatározott mérést az adott felsővezeték-kivitelezés interakciós teljesítményének tekintetében legkedvezőtlenebb áramszedő-elrendezés mellett kell elvégezni. f) A mérést egy külön e célra épített tesztszakaszon vagy egy olyan vonalon lehet lefolytatni, ahol a felsővezeték kiépítés alatt áll.
(2) Szimuláció: a) A szimulációt és az eredmények elemzését reprezentatív jellemzők (pl. alagutak, felüljárók, semleges szakaszok stb.) figyelembevételével kell lefolytatni. b) A szimulációkat legalább két különböző ÁME-nek megfelelő áramszedőtípus használatával kell elvégezni a megfelelő sebességre ( 5 ) és energiaellátó rendszerre, a felsővezeték mint javasolt átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezési sebességénél. c) A szimuláció elvégezhető olyan áramszedőtípusokkal is, amelyek átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemként történő tanúsítása folyamatban van, feltéve, hogy megfelelnek a LOC&PAS ÁME egyéb követelményeinek. d) A szimulációt egyetlen és a 4.2.13. pontban meghatározott követelményeknek megfelelő távolságra elhelyezett több áramszedőre is el kell végezni. e) Az elfogadhatósághoz a szimulált áramszedés minőségének minden áramszedő esetében a 4.2.12. pontnak megfelelő határértékek között kell maradnia az emelkedés, a közepes sarunyomás és a szórás tekintetében.
(3) Mérés: a) Ha a szimuláció eredményei elfogadhatóak, helyszíni dinamikai vizsgálatot kell végezni az új felsővezeték reprezentatív szakaszán. b) Ez a mérés elvégezhető az üzembe helyezés előtt vagy teljes körű üzemelés mellett. c) A fent említett helyszíni vizsgálat esetében a szimulációhoz választott két áramszedőtípus egyikét kell olyan járműre felszerelni, amely lehetővé teszi a reprezentatív útszakaszon a megfelelő sebesség elérését. d) A vizsgálatot el kell végezni legalább a szimulációkból levezetett interakciós teljesítmény szempontjából legrosszabb áramszedő-elrendezés tekintetében. Ha a vizsgálatok lefolytatása nem lehetséges 8 m-es áramszedő-távolság alkalmazásával, akkor megengedhető, hogy a legfeljebb 80 km/h sebesség mellett végrehajtott vizsgálatok esetében két egymás mögötti áramszedő távolsága legfeljebb 15 m legyen. e) Minden áramszedő közepes sarunyomásának meg kell felelnie a 4.2.11. pontban szereplő követelményeknek a vizsgálat tárgyát képező felsővezeték tervezési sebességéig. f) Az elfogadhatósághoz az áramszedés mért minőségének meg kell felelnie a 4.2.12. pontban foglaltaknak az emelkedés, valamint vagy a közepes sarunyomás és a szórás, vagy az ívhúzás százalékos mértéke tekintetében. Legalább két oldalkar emelkedését meg kell mérni. g) Ha a vizsgált felsővezeték-kialakítás valamennyi fenti értékelésnek sikeresen eleget tett, azt megfelelőnek minősítik, és ezután használható olyan vonalakon, ahol a kialakítás jellemzői összeegyeztethetők a vonal követelményeivel. h) Az áramszedő, mint átjárhatóságot lehetővé tévő rendszerelem dinamikai jellemzőire és áramszedésének minőségére irányuló értékelést a LOC & PAS ÁME 6.1.3.7. pontja határozza meg.
6.1.4.2. Áramszedés értékelése nyugalmi helyzetben (csak egyenáramú rendszereknél)
Az egyenáramú rendszerek megfelelőségértékelését az E. függelék [2] jelzőszámú sorában említett előírásnak megfelelően kell elvégezni.
6.1.5. Felsővezeték mint átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem EK-megfelelőségi nyilatkozata
Az (EU) 2016/797 irányelv 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban az EK-megfelelőségi nyilatkozatot egy olyan nyilatkozatnak kell kísérnie, amely feltünteti az alábbi használati feltételeket:
a) a maximális tervezési sebességet;
b) a névleges feszültséget és frekvenciát;
c) névleges egyenáramú áramerősség;
d) az elfogadott áramszedőprofil(oka)t.
6.2. "Energia" alrendszer
6.2.1. Általános rendelkezések
(1) Az EK-hitelesítést a kérelmező kérésére a bejelentett szervezet az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének, valamint a vonatkozó modulok rendelkezéseinek megfelelően végzi el.
(2) Ha a kérelmező bizonyítani tudja, hogy az "energia" alrendszer vizsgálatait vagy hitelesítéseit hasonló körülmények között a konstrukció korábbi alkalmazásai esetében már sikeresen elvégezték, a bejelentett szervezet az EK-hitelesítés során figyelembe veszi ezeket a vizsgálatokat és ellenőrzéseket.
(3) A 6.2.4. pont határozza meg az alrendszer értékelési eljárására vonatkozó különös követelményeket.
(4) A kérelmező az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikke (1) bekezdésének és IV. mellékletének megfelelően elkészíti az "energia" alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatot.
6.2.2. Modulok alkalmazása
Az "energia" alrendszer EK-hitelesítési eljárásához a kérelmező vagy a Közösségben letelepedett felhatalmazott képviselője a következőket választhatja:
a) SG modul: egységhitelesítésen alapuló EK-hitelesítés; vagy
b) SH1 modul: EK-hitelesítés a teljes minőségirányítási rendszer és a tervezés vizsgálata alapján.
6.2.2.1. Az SG modul alkalmazása
Az SG modul esetében a bejelentett szervezet figyelembe veheti a más szervezetek vagy a kérelmező (vagy a kérelmező nevében eljáró más személy) által, összehasonlítható feltételek mellett sikeresen elvégzett vizsgálatokat, ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat igazoló dokumentumokat.
6.2.2.2. Az SH1 modul alkalmazása
Az SH1 modul csak akkor választható, ha a javasolt hitelesítendő alrendszerhez hozzájáruló összes tevékenységet (tervezés, gyártás, összeszerelés, üzembe helyezés) a bejelentett szervezet által jóváhagyott és felügyelt, a tervezésre, gyártásra, a végtermék ellenőrzésére és próbájára vonatkozó minőségirányítási rendszer szabályozza.
6.2.3. Innovatív megoldások
Az "energia" alrendszerre tett innovatív megoldási javaslat esetén az e rendelet 10. cikkében leírt eljárás alkalmazandó.
6.2.4. Az "energia" alrendszer sajátos értékelési eljárásai
6.2.4.1. A feszültség és a frekvencia értékelése
(1) A kérelmező csak a következő esetekben tünteti fel a vontatási energiaellátó rendszerhez választott névleges feszültséget a műszaki dokumentációban:
a) új "energia" alrendszer kiépítése;
b) a vontatási energiaellátó rendszer megváltozása (pl. áttérés egyenáramú rendszerről váltakozó áramú rendszerre).
(2) A kiválasztott vontatási energiaellátó rendszert a tervezési szakaszban tervdokumentáció-felülvizsgálat útján kell értékelni. Értékelésre csak a következő esetekben van szükség:
a) új alrendszerek kiépítése;
b) a vontatási energiaellátó rendszer megváltozása (pl. áttérés egyenáramú rendszerről váltakozó áramú rendszerre).
6.2.4.1a. A vontatási energiaellátó rendszer teljesítményének értékelése
(1) A kérelmezőnek nyilatkoznia kell:
a) az alrendszer 4.2.4. pontban meghatározott minőségi indexéről;
b) arról, hogy a tervezési vizsgálat eredménye megfelel az E. függelék [1] jelzőszámú sorában említett előírásnak.
(2) Az értékelést kizárólag a nyilatkozat meglétének ellenőrzésével kell elvégezni.
6.2.4.2. A visszatápláló fékezés értékelése
(1) A helyhez kötött, váltakozó áramú energiaellátást biztosító berendezések értékelését az E. függelék [1] jelzőszámú sorában említett előírásnak megfelelően kell elvégezni.
(2) Az egyenáramú vontatási energiaellátás értékelését tervezés-felülvizsgálat útján kell elvégezni.
6.2.4.3. Az elektromos védelem koordinálásával kapcsolatos intézkedések értékelése
Az alállomások tervezésére és üzemeltetésére vonatkozó értékelést az E. függelék [1] jelzőszámú sorában említett előírásnak megfelelően kell elvégezni.
6.2.4.4. A váltakozó áramú vontatási rendszerekre vonatkozó felharmonikus és dinamikus hatások értékelése
(1) Összeegyeztethetőségi vizsgálatot kell végezni az E. függelék [1] jelzőszámú sorában említett előírásnak megfelelően.
(2) E vizsgálatot csak aktív félvezetőkkel ellátott áramátalakítóknak a vontatási energiaellátó rendszerbe történő beépítése esetén kell elvégezni.
(3) A bejelentett szervezetnek értékelnie kell, hogy az E. függelék [1] jelzőszámú sorában említett előírásban szereplő kritériumok teljesülnek-e.
6.2.4.5. A dinamikai jellemzők és az áramszedés minőségének értékelése (integrálás alrendszerbe)
(1) E vizsgálat fő célja az elosztástervezési és konstrukciós hibák feltárása, de nem célja az alapterv elvi értékelése.
(2) A kölcsönhatás paramétereit az E. függelék [9] jelzőszámú sorában említett előírásnak megfelelően kell mérni.
(3) Ezeket a méréseket egy olyan, átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek minősített áramszedővel végzik el, amelynek közepes sarunyomása a vonal tervezési sebességénél megfelel az ezen ÁME 4.2.11. pontjában rögzített követelményeknek, a legkisebb sebességhez és a csatlakozó vágányokhoz kapcsolódó szempontok figyelembevételével.
(4) A telepített felsővezeték akkor elfogadható, ha a mérési eredmények megfelelnek a 4.2.12. pont követelményeinek.
(5) A (váltóáramú rendszereknél) 120 km/h-ig, illetve (egyenáramú rendszereknél) 160 km/h-ig terjedő üzemi sebesség esetében a dinamikus jellemzők mérése nem kötelező. Ebben az esetben a konstrukciós hibák feltárására alternatív módszereket kell használni, mint például a felsővezeték geometriai jellemzőinek a 4.2.9. pontnak megfelelő mérése.
(6) Az áramszedők "jármű" alrendszerbe történő integrálásához szükséges, a dinamikai jellemzőkre és az áramszedés minőségére vonatkozó értékelést a LOC & PAS ÁME 6.2.3.20. pontja határozza meg.
6.2.4.6. Az áramütés elleni védelemmel kapcsolatos rendelkezések értékelése
(1) Minden berendezés esetében igazolni kell, hogy az áramütés elleni védelemmel kapcsolatos rendelkezések alapterve megfelel a 4.2.18. pontban foglaltaknak.
(2) Ezenfelül ellenőrizni kell azon szabályok és eljárások meglétét, amelyek biztosítják, hogy a berendezést a tervezettnek megfelelően építik-e be.
6.2.4.7. A karbantartási terv értékelése
(1) Az értékelést a karbantartási terv meglétének ellenőrzésével kell elvégezni.
(2) A bejelentett szervezet nem felelős a tervben részletezett követelmények alkalmasságának értékeléséért.
6.3. Átjárhatóságot lehetővé tevő, EK-nyilatkozattal nem rendelkező rendszerelemeket tartalmazó alrendszer
6.3.1. Feltételek
(1) Az ezen ÁME 5. fejezetében felsorolt, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek felsorolásának felülvizsgálatáig egy bejelentett szervezet még akkor is kiadhat EK-hitelesítési tanúsítványt egy alrendszerről, ha az alrendszer részét képező, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő egyes rendszerelemek nem rendelkeznek az ezen ÁME szerinti EK-megfelelőségi és/vagy -alkalmazhatósági nyilatkozatokkal a következő feltételek teljesülése esetén: a) a bejelentett szervezet ellenőrizte az alrendszer megfelelőségét az ezen ÁME 4. pontjában, valamint 6.2., 6.3. és 7. pontjával kapcsolatban (kivéve a 7.4. pontot) meghatározott követelmények szempontjából. Ezenkívül nem érvényesül az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek 5. és 6.1. pontban foglaltaknak való megfelelése; és b) az EK-megfelelőségi és/vagy EK-alkalmazhatósági nyilatkozattal nem rendelkező, átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket ezen ÁME hatálybalépése előtt a tagállamok egyikében jóváhagyott és üzemelő alrendszerben már alkalmazták.
(2) Az ilyen módon értékelt, átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek esetében nem szabad EK-megfelelőségi, illetve -alkalmazhatósági nyilatkozatokat kiadni.
6.3.2. Dokumentáció
(1) Az alrendszer EK-hitelesítési tanúsítványának egyértelműen jeleznie kell, hogy a bejelentett szervezet az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek közül melyeket értékelte az alrendszer hitelesítésének keretében.
(2) Az alrendszer EK-hitelesítési nyilatkozatának egyértelműen jeleznie kell a következőket: a) az átjárhatóságot lehetővé tevő mely rendszerelemeket értékelték az alrendszer részeként, b) annak megerősítése, hogy az alrendszer olyan átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket tartalmaz, amelyek azonosak az alrendszer részeként tanúsítottakkal, c) annak oka(i), hogy a gyártó miért nem biztosított EK-megfelelőségi és/vagy EK-alkalmazhatósági nyilatkozatot, mielőtt az ilyennel nem rendelkező, átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket az alrendszerbe beépítette volna, beleértve az (EU) 2016/797 irányelv 13. cikkével összhangban bejelentett nemzeti szabályok alkalmazását is.
6.3.3. A 6.3.1. pont szerint hitelesített alrendszerek karbantartása
(1) Az átmeneti időszak alatt és azt követően az alrendszer korszerűsítéséig vagy felújításáig (az ÁME alkalmazására vonatkozó tagállami döntésre figyelemmel) az alrendszer karbantartásával kapcsolatos cserék céljára (pótalkatrészeként) továbbra is használhatók az EK-megfelelőségi és/vagy EK-alkalmazhatósági nyilatkozattal nem rendelkező, átjárhatóságot lehetővé tevő azonos típusú rendszerelemek, a karbantartásért felelős szerv felelősségére.
(2) A karbantartásért felelős szervnek mindenesetre biztosítania kell, hogy a karbantartás keretében kicserélt elemek a céljukra megfelelnek, azokat saját felhasználási területükön használják, valamint azok lehetővé teszik a vasúti rendszer átjárhatóságának elérését, és megfelelnek az alapvető követelményeknek. Az ilyen rendszerelemeknek visszakereshetőnek és a nemzeti vagy nemzetközi szabályoknak vagy a vasúti területen széles körben elismert bármilyen gyakorlati szabályzatnak megfelelően tanúsított elemeknek kell lenniük.
7. AZ ENERGIÁRA VONATKOZÓ ÁME VÉGREHAJTÁSA
7.1. Nemzeti végrehajtási terv
a) A tagállamoknak nemzeti végrehajtási tervet kell készíteniük az ÁME végrehajtására, figyelembe véve az Unió teljes vasúti rendszerének koherenciáját. Ennek a tervnek ki kell terjednie az új "energia" alrendszereket, valamint a meglévők felújítását és korszerűsítését célzó valamennyi projektre, és észszerű időn belül biztosítania kell az ezen ÁME-nak teljes mértékben megfelelő, kölcsönösen átjárható "energia" alrendszerre történő fokozatos átállást.
b) A tagállamoknak biztosítaniuk kell egy olyan, ezen ÁME 4.2.17. pontja szerinti pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer megvalósítását, amely képes összesített energiafogyasztás-számlázási adatkészletek cseréjére.
7.1.1. A feszültségre és a frekvenciára vonatkozó végrehajtási szabályok
A 250 km/h-nál nagyobb sebességű új vonalakat a 4.2.3. pont a) és b) pontjában felsorolt váltakozó áramú rendszerek egyikével kell ellátni.
7.1.2. A felsővezeték geometriai jellemzőire vonatkozó végrehajtási szabályok
7.1.2.1. Az 1 435 mm-es nyomtávrendszerre vonatkozó végrehajtási szabályok
A felsővezetéket az alábbi szabályok figyelembevétele mellett kell kialakítani:
a) A 250 km/h-nál nagyobb sebességű új "energia" alrendszereknek alkalmasnak kell lenniük mind a LOC & PAS ÁME 4.2.8.2.9.2.1. pontjában (1 600 mm), mind a 4.2.8.2.9.2.2. pontjában (1 950 mm) meghatározott áramszedők fogadására. Ha ez nem lehetséges, a felsővezetéket legalább olyan áramszedők alkalmazására kell tervezni, amelyek feje a LOC & PAS ÁME 4.2.8.2.9.2.1. pontjában meghatározott geometriai jellemzőkkel (1 600 mm) rendelkezik.
b) A 250 km/h vagy annál nagyobb sebességű felújított vagy korszerűsített "energia" alrendszereknek alkalmasnak kell lenniük legalább olyan áramszedők fogadására, amelyek feje a LOC & PAS ÁME 4.2.8.2.9.2.1. pontjában meghatározott geometriai jellemzőkkel (1 600 mm) rendelkezik.
c) Más esetekben: a felsővezetéket azon áramszedők legalább egyikének alkalmazására kell tervezni, amelyek feje a LOC & PAS ÁME 4.2.8.2.9.2.1. pontjában (1 600 mm) vagy 4.2.8.2.9.2.2. pontjában (1 950 mm) meghatározott geometriai jellemzőkkel rendelkezik.
7.1.2.2. Az 1 435 mm-től eltérő nyomtávú rendszerek
A felsővezetéket azon áramszedők legalább egyikének alkalmazására kell tervezni, amelyek feje a LOC & PAS ÁME 4.2.8.2.9.2. pontjában meghatározott geometriai jellemzőkkel rendelkezik.
7.2. Ezen ÁME alkalmazása új "energia" alrendszerre
(1) Új "energia" alrendszer esetében ezen ÁME alkalmazása kötelező.
(2) Az "új »energia« alrendszer" olyan "energia" alrendszer, amelyet 2023. szeptember 28. után helyeztek üzembe olyan helyen, ahol korábban nem létezett vontatási energiaellátó rendszer és felsővezeték.
Minden más "energia" alrendszert "meglévő »energia« alrendszernek" kell tekinteni.
(3) A következő esetek korszerűsítésnek minősülnek, nem pedig új "energia" alrendszer üzembe helyezésének:
a) meglévő vonalon végzett vasútipálya-nyomvonalkorrekció;
b) megkerülő vágány kialakítása;
c) meglévő vonal egy vagy több vágánnyal történő kiegészítése, tekintet nélkül az eredeti és a további vágányok közötti távolságra.
7.3. Ezen ÁME alkalmazása meglévő "energia" alrendszerre
7.3.1. Az alrendszer teljesítménykövetelményei
A 7.2. (3) pontban említett eseteken túlmenően "korszerűsítés" egy meglévő "energia" alrendszer olyan jelentős módosítása is, amely a vonalsebesség több mint 30 km/h-val való növekedését eredményezi.
7.3.2. Az ÁME alkalmazása
Az ezen ÁME-nak való megfelelés kötelező a korszerűsített vagy felújított alrendszer vagy annak korszerűsített vagy felújított része(i) esetében. Az örökölt vasúti rendszer jellemzői miatt a meglévő "energia" alrendszer ezen ÁME-nak való megfelelése elérhető a kölcsönös átjárhatóság fokozatos javításával
(1) A korszerűsített "energia" alrendszer esetében ezen ÁME alkalmazása kötelező, és az a korszerűsített alrendszerre a korszerűsítés földrajzi hatályán belül alkalmazandó. A korszerűsítés földrajzi hatályát a vágányok helyéhez viszonyítva és metrikus referenciák alapján kell meghatározni, és annak eredményeként az "energia" alrendszer korszerűsítésének tárgyát képező vágányokon az energia alrendszer valamennyi alapvető paraméterének meg kell felelnie ezen ÁME-nak. Egy vagy több eltérő nyomtávú új vágány kialakítása szintén korszerűsítésnek minősül, ha az alrendszer teljesítménykritériumai a 7.3.1. pontban leírtak szerint alakulnak.
(2) Az "energia" alrendszer korszerűsítésétől eltérő változás esetén ezen ÁME alkalmazása a változás által érintett (a 4.2.2. pontban említett) minden egyes alapvető paraméter tekintetében kötelező, ha a változtatás az (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendeletnek ( 6 ) megfelelően új EK-hitelesítési eljárás lefolytatását teszi szükségessé. Az (EU) 2019/250 végrehajtási rendelet 6. és 7. cikkében meghatározott rendelkezések alkalmazandók.
(3) Az "energia" alrendszer korszerűsítésétől eltérő változás esetén és a változás által nem érintett alapvető paraméterek esetében, vagy ha a változás nem teszi szükségessé új EK-hitelesítés elvégzését, az ezen ÁME-nak való megfelelés szintjének igazolása önkéntes.
(4) "Felújítás" során történő, az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) 2. cikkének 15. pontjában meghatározott "jelentős helyettesítés" esetén az alrendszernek vagy annak egy vagy több részének az ÁME-nak nem megfelelő elemeit szisztematikusan helyettesíteni kell az ÁME-nak megfelelő elemekkel.
(5) "karbantartás keretében történő pótlás": összetevők azonos funkciójú és teljesítményű alkatrészekkel történő cseréje karbantartás keretében az (EU) 2016/797 irányelv 2. cikkének 17. pontjában meghatározottak szerint. Ezt ezen ÁME követelményeivel összhangban kell elvégezni, amennyiben ez észszerűen és gazdaságosan megvalósítható, és nem igényel EK-hitelesítést.
(6) A meglévő "energia" alrendszer esetében a felsővezeték legnagyobb oldalirányú kitérése vonatkozásában a korszerűsítéstől eltérő változás esetén megengedett a 4.2.9.2. pontban foglalt követelménytől való eltérés, amennyiben a pályahálózat-működtető bizonyította, hogy az ÁME követelményei szerinti (ezen ÁME 7.1.2.1. pontjában leírt) áramszedővel ellátott, az ÁME-nak megfelelő járművek korábban bármilyen üzemzavar nélkül közlekedtek ugyanolyan kialakítású, a hálózatban üzembe helyezett felsővezeték igénybevételével.
7.3.3. Meglévő vonalak, amelyek tekintetében nem folyik felújítási vagy korszerűsítési projekt
Amennyiben a pályahálózat-működtető igazolni kívánja egy meglévő vonal és ezen ÁME alapvető paraméterei közötti megfelelés szintjét, a 2014/881/EU bizottsági ajánlásban ( 8 ) leírt eljárást kell alkalmaznia.
7.3.4. Az útvonallal való összeegyeztethetőség ellenőrzése az engedélyezett járművek használata előtt
Az útvonallal való összeegyeztethetőség ellenőrzése céljából használandó eljárást és az "energia" alrendszerfigyelembe veendő paramétereit az OPE ÁME 4.2.2.5. pontja és D.1. függeléke írja le.
7.4. Különleges esetek
7.4.1. Általános megjegyzések
(2) Meghatározott hálózatokon az alábbi különleges esetek alkalmazhatók. Az ilyen különleges esetek osztályozása:
- "P" esetek: állandó ("permanent") esetek,
- "T" esetek: ideiglenes ("temporary") esetek, amelyek tekintetében a célrendszert 2035. december 31-ig kell elérni.
Az ÁME jövőbeni felülvizsgálatai során minden különleges esetet (a vonatkozó dátumokkal együtt) újra meg kell vizsgálni a biztonságra, az interoperabilitásra, a határokon átnyúló szolgáltatásokra, a TEN-T folyosókra gyakorolt befolyásuk, valamint az ezek megőrzésével vagy felszámolásával összefüggő gyakorlati és gazdasági hatásuk értékelése alapján abból a célból, hogy a szóban forgó esetek műszaki és földrajzi alkalmazási körét korlátozni lehessen. Különös figyelmet kell fordítani az uniós finanszírozás elérhetőségére.
A különleges eseteknek azon útvonalra vagy hálózatra kell korlátozódniuk, ahol alkalmazásuk feltétlenül szükséges; a különleges eseteket figyelembe kell venni az útvonallal való összeegyeztethetőség ellenőrzési eljárásaiban.
7.4.2. A különleges esetek felsorolása
7.4.2.1. Az észt hálózat sajátos jellemzői
7.4.2.1.1. Feszültség és frekvencia (4.2.3.)
"P" eset
Észtországban a felsővezetékek legnagyobb engedélyezett feszültsége 4 kV (egyenáramú hálózat esetében 3 kV).
7.4.2.2. A francia hálózat sajátos jellemzői
7.4.2.2.1. (nincs használatban).
7.4.2.2.2. Fázishatárok - v ≥ 250 km/h sebességű vonalak (4.2.15.2.)
"P" eset
Az LN 1, 2, 3 és 4 nagysebességű vonalak korszerűsítése, illetve felújítása esetén engedélyezett a fázishatárok egyedi kialakítása.
7.4.2.3. Az olasz sajátos jellemzői
7.4.2.3.1. Fázishatárok - v ≥ 250 km/h sebességű vonalak (4.2.15.2.)
"P" eset
A Róma-Nápoly nagysebességű vonalak korszerűsítése, illetve felújítása esetén engedélyezett a fázishatárok egyedi kialakítása.
7.4.2.4. A lett hálózat sajátos jellemzői
7.4.2.4.1. Feszültség és frekvencia (4.2.3.)
"P" eset
Lettországban a felsővezetékek legnagyobb engedélyezett feszültsége 4 kV (egyenáramú hálózatok esetében 3 kV).
7.4.2.5. A litván hálózat sajátos jellemzői
7.4.2.5.1. Dinamikai jellemzők és az áramszedés minősége (4.2.12.)
"P" eset
A már meglévő felsővezeték-kialakítások esetében az oldalkar felemelkedéséhez szükséges helyet az e célból bejelentett nemzeti műszaki szabályoknak megfelelően számítják.
7.4.2.6. (nincs használatban)
7.4.2.7. A spanyol hálózat sajátos jellemzői
7.4.2.7.1. (nincs használatban)
7.4.2.7.2. Fázishatárok - v ≥ 250 km/h sebességű vonalak (4.2.15.2.)
"P" eset
Meglévő nagysebességű vonalak korszerűsítése, illetve felújítása esetén a fázishatárok egyedi kialakítását meg kell őrizni.
7.4.2.8. (nincs használatban)
7.4.2.9. (nincs használatban)
7.4.2.10. Az Eurotunnel hálózat sajátos jellemzői
7.4.2.10.1. A munkavezeték magassága (4.2.9.1.)
"P" eset
A meglévő "energia" alrendszer korszerűsítése vagy felújítása esetében engedélyezett a felsővezeték magasságát az e célra bejelentett műszaki szabályoknak megfelelően kialakítani.
A. függelék
Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőség-értékelése
A.1. ALKALMAZÁSI KÖR
Ez a függelék az "energia" alrendszer átjárhatóságot lehetővé tevő rendszereleme (felsővezeték) megfelelőségének értékelését határozza meg.
Az átjárhatóságot lehetővé tevő meglévő rendszerelemek esetében a 6.1.2. pontban leírt eljárást kell követni.
A.2. JELLEMZŐK
Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek CB vagy CH1 modul alkalmazásával értékelendő jellemzői az A.1. táblázatban "X"-szel vannak jelölve. A gyártási fázist az alrendszeren belül kell értékelni.
A.1. táblázat
A felsővezeték mint átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem értékelése
| Értékelés a következő szakaszban | ||||
| Tervezési és fejlesztési szakasz | Gyártási szakasz | |||
| Jellemző – pont | Tervezés felülvizsgálata | A gyártási folyamat felülvizsgálata | Vizsgálat (2) | Termékminőség (sorozat-gyártás) |
| A felsővezeték geometriai jellemzői – 5.2.1.1. | X | N.a. | N.a. | N.a. |
| Közepes sarunyomás – 5.2.1.2. (1) | X | N.a. | N.a. | N.a. |
| Dinamikai jellemzők – 5.2.1.3. | X | N.a. | X | N.a. |
| Az oldalkar felemelkedéséhez szükséges hely – 5.2.1.4. | X | N.a. | X | N.a. |
| Áramszedők közötti távolság felsővezeték-kialakításnál – 5.2.1.5. | X | N.a. | N.a. | N.a. |
| Áramszedés nyugalmi helyzetben – 5.2.1.6. | X | N.a. | X (csak egyenáramú rendszerek esetében) | N.a. |
| A munkavezeték anyaga – 5.2.1.7. | X | N.a. | N.a. | N.a. |
| (1) A sarunyomás mérése a dinamikai jellemzők és az áramszedés minősége terén végzett értékelési eljárás részét képezi. (2) A felsővezetékre mint átjárhatóságot lehetővé tévő rendszerelemre vonatkozó különös értékelési eljárásról szóló 6.1.4. pontban meghatározott vizsgálat. N.a.: nem alkalmazandó. | ||||
B. függelék
Az "energia" alrendszer EK-hitelesítése
B.1. HATÁLY
Ez a függelék az "energia" alrendszer EK-hitelesítését határozza meg.
B.2. JELLEMZŐK
Az alrendszernek a tervezés, a telepítés és az üzemeltetés különböző fázisaiban vizsgálandó jellemzői a B.1 táblázatban "X"-szel vannak jelölve.
B.1. táblázat
Az "energia" alrendszer EK-hitelesítése
| Alapvető paraméterek | Értékelési fázis | |||
| Tervezési és fejlesztési fázis | Gyártási fázis | |||
| Tervezés felülvizsgálata | Építés, összeszerelés, felszerelés | Összeszerelve, üzembe helyezés előtt | Érvényesítés teljes üzemi körülmények között | |
| Feszültség és frekvencia – 4.2.3. | X | N.a. | N.a. | N.a. |
| A vontatási energiaellátó rendszer teljesítménye – 4.2.4. | X | N.a. | N.a. | N.a. |
| Csak egyenáramú rendszereknél: Áramszedés nyugalmi helyzetben – 4.2.5. | X (1) | N.a. | N.a. | N.a. |
| Visszatápláló fékezés – 4.2.6. | X | N.a. | N.a. | N.a. |
| Az elektromos védelem koordinálásával kapcsolatos intézkedések – 4.2.7. | X | N.a. | X | N.a. |
| Felharmonikus és dinamikus hatások váltakozó áramú vontatási energiaellátó rendszerek esetében – 4.2.8. | X | N.a. | N.a. | N.a. |
| A felsővezetékek geometriai jellemzői – 4.2.9. | X (1) | N.a. | N.a. (3) | N.a. |
| Az áramszedő űrszelvénye – 4.2.10. | X | N.a. | N.a. | N.a. |
| Közepes sarunyomás – 4.2.11. | X (1) | N.a. | N.a. | N.a. |
| Dinamikai jellemzők és az áramszedés minősége – 4.2.12. | X (1) | N.a. | X (2) (3) | N.a. (2) |
| Áramszedők közötti távolság felsővezeték-kialakításnál – 4.2.13. | X (1) | N.a. | N.a. | N.a. |
| A munkavezeték anyaga – 4.2.14. | X (1) | N.a. | N.a. | N.a. |
| Fázishatárok – 4.2.15. | X | N.a. | N.a. | N.a. |
| Rendszerhatárok – 4.2.16. | X | N.a. | N.a. | N.a. |
| Pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer – 4.2.17. | N.a. | N.a. | N.a. | N.a. |
| Áramütés elleni védelemmel kapcsolatos rendelkezések – 4.2.18. | X | X (4) | X (4) | N.a. |
| Karbantartási szabályok – 4.5. | N.a. | N.a. | X | N.a. |
| (1) Csak akkor kell elvégezni, ha a felsővezetéket nem értékelték átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemként. (2) A teljes üzemi körülmények közötti érvényesítést csak akkor kell elvégezni, ha az „Összeszerelve, üzembe helyezés előtt” fázisban ez nem lehetséges. (3) Végrehajtására alternatív értékelési módszerként kell sort keríteni abban az esetben, amikor az alrendszerbe integrált felsővezeték dinamikus jellemzőit nem mérik (lásd 6.2.4.5.). (4) Végrehajtására abban az esetben kell sort keríteni, ha az ellenőrzést egy másik független szerv nem végzi el. N/A: N.a. | ||||
C. függelék
(nincs használatban)
D. függelék
Az áramszedő statikus űrszelvényére vonatkozó előírás (1 520 mm-es nyomtávrendszer)
Ez azon tagállamokra alkalmazható, amelyek elfogadják a LOC&PAS ÁME 4.2.8.2.9.2.3. pontjának megfelelő áramszedőprofilt.
Az áramszedő űrszelvényének meg kell felelnie a D.3. ábrának és a D.1. táblázatnak.
D.3. ábra
Áramszedő statikus űrszelvénye 1 520 mm-es nyomtávrendszer esetében
D.1. táblázat
Távolságok a felsővezeték feszültség alatt álló részei és az áramszedő, valamint a járművek földelt részei és a helyhez kötött berendezések között, 1 520 mm-es nyomtávrendszer esetében
| A vezetékrendszer feszültsége a föld viszonylatában (kV) | A1 függőleges biztonsági légtávolság a vasúti jármű és a munkavezeték legalacsonyabb helyzete között (mm) | A2 függőleges biztonsági légtávolság a felsővezeték feszültség alatt álló részei és a földelt részek között (mm) | α oldalirányú biztonsági légtávolság az áramszedő feszültség alatt álló részei és a földelt részek között (mm) | δ függőleges tér a felsővezeték feszültség alatt álló részeihez (mm) | |||||||
| Általános | Megengedhető minimumérték nyílt vonalakon és állomási fővágányokon, melyek tekintetében nem terveztek villamos vontatójármű-tárolást | Tartósodrony nélkül | Tartósodronnyal | ||||||||
| Nyílt vonalak és állomási fővágányok, melyek tekintetében nem terveztek villamosvontatójármű-tárolást | Egyéb állomásvágányok | Normális | Megengedhető minimumérték | Normális | Megengedhető minimumérték | Normális | Megengedhető minimumérték | Normális | Megengedhető minimumérték | ||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
| 1,5–4 | 450 | 950 | 250 | 200 | 150 | 200 | 150 | 150 | 100 | 300 | 250 |
| 6–12 | 450 | 950 | 300 | 250 | 200 | 220 | 180 | 150 | 100 | 300 | 250 |
| 25 | 450 | 950 | 375 | 350 | 300 | 250 | 200 | 150 | 100 | 300 | 250 |
E. függelék
A hivatkozott szabványok listája
| Jelzőszám | Értékelendő jellemzők | ÁME pontja | Szabványok kötelező pontjai |
| [1] | EN 50388-1:2022 Vasúti alkalmazások. Helyhez kötött létesítmények és gördülőállomány. A villamos vontatás energiaellátó rendszere és a jármű közötti koordináció műszaki ismérvei. 1. rész: Általános előírások | ||
| [1.1] | A vontatási energiaellátó rendszer teljesítménye | 4.2.4. | 8.2. |
| [1.2] | Visszatápláló fékezés | 4.2.6. | 12.2.2. |
| [1.3] | Az elektromos védelem koordinálásával kapcsolatos intézkedések | 4.2.7. | 11.2. és 11.3. (2) és (3) |
| [1.4] | Felharmonikus és dinamikus hatások váltakozó áramú vontatási energiaellátó rendszerek esetében | 4.2.8. (2) | 10.3. – 6. táblázat |
| [1.5] | A vontatási energiaellátó rendszer teljesítményének értékelése | 6.2.4.1a. | 8.4. |
| [1.6] | A visszatápláló fékezés értékelése | 6.2.4.2. (1) | 15.6.2. |
| [1.7] | Az elektromos védelem koordinálásával kapcsolatos intézkedések értékelése | 6.2.4.3. | 15.5.1.2. és 15.5.2.1. |
| [1.8] | A váltakozó áramú vontatási rendszerekre vonatkozó felharmonikus és dinamikus hatások értékelése | 6.2.4.4. (1) | 10.3. |
| [1.9] | A váltakozó áramú vontatási rendszerekre vonatkozó felharmonikus és dinamikus hatások értékelése | 6.2.4.4. (3) | 10.3. |
| [2] | EN 50367: 2020+A1:2022 Vasúti alkalmazások. Helyhez kötött berendezések és gördülőállomány. Az áramszedők és a felsővezeték közötti műszaki összeférhetőség elérésének ismérvei | ||
| [2.1] | Áramszedés nyugalmi helyzetben | 4.2.5. | 7.2. – 5. táblázat |
| [2.2] | Legnagyobb oldalirányú kitérés | 4.2.9.2. (1) | 5.2.5. |
| [2.3] | Az áramszedő mechanikai kinematikus űrszelvénye | 4.2.10. (1) | 5.2.2. |
| [2.4] | Átlagos sarunyomás | 4.2.11. (2) és (3) | 6. táblázat |
| [2.5] | Áramszedők közötti távolság felsővezeték-kialakításnál | 4.2.13. | 8.2.2., 9. táblázat |
| [2.6] | Fázishatárok – Általános előírások – A semleges szakasz D hossza | 4.2.15.1. (2) | 4 |
| [2.7] | v ≥ 250 km/h sebességű vonalak | 4.2.15.2. a) | A.1.2. melléklet |
| [2.8] | v ≥ 250 km/h sebességű vonalak | 4.2.15.2. b) | A.1.4. melléklet |
| [2.9] | v < 250 km/h sebességű vonalak | 4.2.15.3. | A.1. melléklet |
| [2.10] | Rendszerhatárok – Általános előírások – A semleges szakasz D hossza | 4.2.16.1. (3) | 4 |
| [2.11] | Áramszedés értékelése nyugalmi helyzetben (csak egyenáramú rendszereknél) | 6.1.4.2. | A.3. melléklet |
| [3] | EN 50119:2020 Vasúti alkalmazások. Helyhez kötött berendezések. Villamos vontatási felső munkavezetékek | ||
| [3.1] | A munkavezeték legkisebb tervezési magassága | 4.2.9.1. (1) | 5.10.4. |
| [3.2] | A munkavezeték legnagyobb tervezési magassága | 4.2.9.1 (1) ((1) jegyzet) | 3. ábra |
| [3.3] | Kapcsolat az áramszedő működési magasságával | 4.2.9.1. (2) | 3. ábra |
| [3.4] | Dinamikai jellemzők és az áramfelvétel minősége | 4.2.12. (2) | 5.10.2. |
| [3.5] | Dinamikai jellemzők és az áramfelvétel minősége | 4.2.12. (3) | 5.2.5.2., 4. táblázat |
| [3.6] | Fázishatárok – D kiszámítása, biztonsági távolságok | 4.2.15.1. (2) | 5.1.3. |
| [3.7] | Rendszerhatárok – D kiszámítása, biztonsági távolságok | 4.2.16.1. (3) | 5.1.3. |
| [3.8] | Rendszerhatárok – Felemelt áramszedők | 4.2.16.2. (2) | 5.10.3. |
| [4] | EN 50122-1:2022 Vasúti alkalmazások. Telepített berendezések. Villamos biztonság, földelés és visszavezetés. 1. rész: Áramütés elleni védelemmel kapcsolatos rendelkezések | ||
| [4.1] | A munkavezeték magassága | 4.2.9.1. (3) | 5.2.5. és 5.2.7. |
| [4.2] | Áramütés elleni védelemmel kapcsolatos rendelkezések | 4.2.18. | 5.1., közterületeken: — 5.2.1., 5.2.2. vagy — 5.3.1., 5.3.2., 5.3.3., 5.3.4. |
| [4.3] | A váltakozó áramú feszültség határértékei | 4.2.18. | 9.2.2.2., 9.2.2.4. |
| [4.4] | Az egyenáramú feszültség határértékei | 4.2.18. | 9.3.2.2., 9.3.2.4. |
| [5] | EN 50149:2012 Vasúti alkalmazások. Telepített berendezések. Villamos vontatás. Hornyolt munkavezeték rézből és rézötvözetből | ||
| [5.1] | A munkavezeték anyaga | 4.2.14. (3) | 4.2. (kivéve a szabvány B. mellékletére való hivatkozást), 4.3. és 4.6–4.8. |
| [6] | EN 50463-3:2017 Vasúti alkalmazások. Fogyasztásmérés vasúti járműveken. 3. rész: Adatkezelés | ||
| [6.1] | Pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer | 4.2.17. (2) | 4.12. |
| [7] | EN 50463-4:2017 Vasúti alkalmazások. Fogyasztásmérés vasúti járműveken. 4. rész: Kommunikáció | ||
| [7.1] | Pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer | 4.2.17. (3) | 4.3.6. és 4.3.7. |
| [8] | EN 50318:2018+A1:2022 Vasúti alkalmazások. Áramszedő rendszerek. Az áramszedő és a felsővezeték közötti dinamikus kölcsönhatás szimulációs eljárásának validálása | ||
| [8.1] | A dinamikai jellemzők és az áramszedés minőségének értékelése. Szimulációs eszköz | 6.1.4.1. (1) | 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11 |
| [9] | EN 50317:2012+A1:2022 Vasúti alkalmazások. Áramszedő rendszerek. Az áramszedő és a felsővezeték közötti dinamikus kölcsönhatás méréseinek követelményei és érvényesítése (validálása) | ||
| [9.1] | A dinamikai jellemzők és az áramszedés minőségének értékelése. Mérés | 6.1.4.1. (1) | 5, 6, 7, 8, 9 |
| [9.2] | A dinamikai jellemzők és az áramszedés minőségének értékelése (integrálás alrendszerbe) | 6.2.4.5. (2) | 5, 6, 7, 8, 9” |
F. függelék
A nyitott kérdések felsorolása
Szándékosan törölve
G. függelék
Glosszárium
G.1. táblázat
Glosszárium
| Definiált fogalmak | Rövidítés | Meghatározás |
| AC | váltóáram | |
| DC | egyenáram | |
| Összesített energiafogyasztás-számlázási adatkészlet | CEBD | az adatkezelő rendszer (DHS) által összegyűjtött, energiafogyasztás számlázására alkalmas adatkészlet |
| Vezetékrendszer | az elektromos energiát a pályán haladó villamos vontatójárművek részére elosztó, és azt a villamos vontatójárműveknek áramszedők útján átadó rendszer. | |
| Sarunyomás | az áramszedő által a felsővezetékre kifejtett függőleges erő | |
| A munkavezeték emelkedése | a munkavezeték függőleges irányú emelkedő elmozdulása az áramszedő által a munkavezetékre kifejtett erőhatás következtében | |
| Áramszedő | a járműre szerelt olyan berendezés, amelynek feladata az áram felvétele a munkavezetékről vagy az áramvezető sínről. | |
| Űrszelvény | szabályrendszer, a referencia-körvonalat és a kapcsolódó számítási szabályait is ideértve, amely lehetővé teszi a jármű külső méreteinek és az infrastruktúra által szabadon hagyandó helynek a meghatározását. Megjegyzés: az alkalmazott számítási módszer függvényében lehet statikus, kinematikus vagy dinamikus | |
| Oldalirányú kitérés | A munkavezeték legnagyobb oldalszélben történő oldalirányú kitérése. | |
| Szintbeli kereszteződés | Közúttal vagy egy vagy több vasúti vágánnyal azonos magasságban való kereszteződés | |
| Vonalsebesség | Az a legnagyobb, km/h-ban mért sebesség, amelyre a vonalat tervezték | |
| Karbantartási terv | Az a dokumentumcsomag, amely a pályahálózat-működtető által bevezetett infrastruktúra-karbantartási eljárásokat határozza meg. | |
| Közepes sarunyomás | A sarunyomás dinamikusan helyesbített statisztikai átlagértéke | |
| A munkavezeték legkisebb magassága | A távközön belül a munkavezeték legkisebb magassága az egy vagy több munkavezeték és jármű közötti ívhúzás minden körülmények között történő elkerülésére | |
| A munkavezeték névleges magassága | A munkavezeték magasságának névleges értéke a támasztéknál, normál körülmények között | |
| Névleges feszültség | Egy berendezést vagy annak valamely részét jellemző feszültség | |
| Rendes üzemeltetési körülmények | A tervezett menetrendnek megfelelő üzemelés | |
| Pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer (adatgyűjtő szolgáltatás) | DCS | Olyan pálya menti szolgáltatás, amely villamosenergia-fogyasztásmérő rendszerből származó CEBD gyűjtésére szolgál |
| Felsővezeték | OCL | A jármű űrszelvényének felső határa fölé (vagy mellé) elhelyezett vezeték, amely a járműveket a tetőre szerelt áramszedő berendezésen keresztül villamos energiával látja el |
| Referencia-körvonal | Az egyes űrszelvényekhez társított körvonal, amely a keresztmetszet alakját mutatja, és amelyet egyrészről az infrastruktúra, másrészről a járművek méretezési szabályainak kidolgozásához kiindulásként használnak | |
| Visszavezető áramkör | Valamennyi olyan vezető, amely a vontatási áram visszavezetésének tervezett útját képezi | |
| Statikus sarunyomás | Az áramszedő által a felsővezetékre felfelé kifejtett függőleges közepes erő, amelyet az áramszedőt emelő eszköz kelt az áramszedő felemelésekor, a jármű álló helyzetében | |
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 138., 2016.5.26., 44. o.).
( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/798 irányelve (2016. május 11.) a vasútbiztonságról (HL L 138., 2016.5.26., 102. o.).
( 3 ) A Bizottság 2010. november 9-i 2010/713/EU határozata az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve alapján elfogadott, az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelőségértékelési, alkalmazhatósági és EK-hitelesítési eljárások moduljairól (HL L 319., 2010.12.4., 1. o.).
( 4 ) A Bizottság 1302/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszerének "járművek - mozdonyok és személyszállító járművek" alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról (lásd e Hivatalos Lap 228. oldalát).
( 5 ) Azaz a két áramszedőtípus sebességének legalább egyenlőnek kell lennie a szimuláció tárgyát képező felsővezeték tervezési sebességével.
( 6 ) A Bizottság (EU) 2019/250 végrehajtási rendelete (2019. február 12.) az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő vasúti rendszerelemekre és alrendszerekre vonatkozó EK-nyilatkozatok és -tanúsítványok sablonjairól, az engedélyezett vasúti járműtípusnak való megfelelőségről szóló nyilatkozat mintájáról és az alrendszerek EK-hitelesítésére szolgáló eljárásokról, valamint a 201/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 42., 2019.2.13., 9. o.).
( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 138., 2016.5.26., 44. o.).
( 8 ) A Bizottság 2014/881/EU ajánlása (2014. november 18.) a meglévő vasútvonalak és az átjárhatósági műszaki előírások alapvető paraméterei közötti megfelelés szintjének igazolására szolgáló eljárásról (HL L 356., 2014.12.12., 520. o.).
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32014R1301 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32014R1301&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02014R1301-20230928 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02014R1301-20230928&locale=hu