32016L0797[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/797 IRÁNYELVE

(2016. május 11.)

a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról

(átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

Ezen irányelv hatálya nem terjed ki a következőkre:

a) metrók;

b) villamosok és könnyű vasúti járművek, valamint a kizárólag ilyen járművek által használt infrastruktúra;

c) az uniós vasúti rendszer többi részétől a működés szempontjából különálló hálózatok, amelyek csak helyi, városi vagy elővárosi személyszállításra szolgálnak, valamint a kizárólag ilyen hálózatokon működő vállalkozások.

A tagállamok az ezen irányelvet végrehajtó intézkedések hatálya alól kizárhatják a következőket:

a) magántulajdonban álló vasúti infrastruktúra - a mellékvágányokat is beleértve -, amelyet a tulajdonos vagy az üzemeltető teherszállítási tevékenységre vagy nem kereskedelmi célú személyszállításra használ, és a kizárólag ilyen infrastruktúrán használt járművek;

b) szigorúan helyi, történelmi vagy turisztikai célra használt infrastruktúra és járművek;

c) olyan könnyű vasúti infrastruktúra, amelyet alkalmanként nagyvasúti járművek is használnak a könnyű vasúti rendszer működési feltételei mellett, amennyiben e járművek tekintetében erre kizárólag összeköttetési célból van szükség; és

d) elsősorban könnyű vasúti infrastruktúrán alkalmazott járművek, amelyeket bizonyos nagyvasúti összetevőkkel szereltek fel annak érdekében, hogy azok kizárólag összeköttetési célból képesek legyenek áthaladni a nagyvasúti infrastruktúrának egy jól körülhatárolt, korlátozott szakaszán.

Az uniós vasúti rendszerben működtetett vasút-villamosok esetében, amennyiben azokra vonatkozóan nincs érvényben ÁME, a következőket kell alkalmazni:

a) az érintett tagállamok biztosítják, hogy az elfogadott nemzeti szabályok, illetve egyéb lehetséges intézkedések azt a célt szolgálják,hogy e vasút-villamosok megfeleljenek az alkalmazandó alapkövetelményeknek;

b) a tagállamok nemzeti szabályokat fogadhatnak el az ezen vasút-villamosokra alkalmazandó engedélyezési eljárások meghatározása érdekében. A járműengedélyt kiadó hatóság egyeztet az érintett nemzeti biztonsági hatósággal annak érdekében, hogy a vasút-villamosok és a nagyvasúti infrastruktúra részét képező vonatok vegyes működtetése megfeleljen valamennyi alapvető követelménynek és a vonatkozó közös biztonsági céloknak (KBC-k);

c) a 21. cikktől eltérve a határokon átnyúló műveletek esetében az érintett illetékes hatóságoknak együtt kell működniük a járműengedélyek kiadása céljából.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó a (3) és (4) bekezdéssel összhangban az irányelv hatálya alól kizárt járművekre.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.

"uniós vasúti rendszer" : az I. mellékletben felsorolt elemek;

2.

"kölcsönös átjárhatóság" : egy vasúti rendszer azon képessége, amely lehetővé teszi az előírt teljesítményt elérő vonatok biztonságos és zavartalan haladását;

3.

"jármű" : a vasúti pályán közlekedő vontatott vagy önjáró, saját kerekein a vasúti sínen közlekedő vasúti jármű; egy jármű egy vagy több strukturális és funkcionális alrendszerből áll;

4.

"hálózat" : a vasútvonalak, az állomások, a terminálok, valamint az uniós vasúti rendszer biztonságos és folyamatos működését lehetővé tevő helyhez kötött berendezések;

5.

"alrendszerek" : az uniós vasúti rendszer strukturális vagy funkcionális részei a II. mellékletben foglaltaknak megfelelően;

6.

"mobil alrendszer" : a gördülőállomány, valamint a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek;

7.

"kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek" : a berendezések olyan elemi összetevői, összetevőcsoportjai, szerkezeti részegységei vagy egésze, amelyeket beszereltek vagy beszerelni terveznek a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát közvetlenül vagy közvetve meghatározó valamely alrendszerbe, és amelyek magukban foglalják mind a materiális, mind pedig az immateriális javakat;

8.

"termék" : gyártási eljárás útján előállított termék, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket és az alrendszereket is beleértve;

9.

"alapvető követelmények" : mindazok a III. mellékletben ismertetett feltételek, amelyeket az uniós vasúti rendszernek, az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek, köztük a kapcsolódási pontoknak teljesíteniük kell;

10.

"európai előírás" :

az alábbi kategóriák egyikébe tartozó előírás: - a 2014/25/EU irányelv VIII. mellékletében meghatározott közös műszaki leírás, - a 2014/25/EU irányelv 60. cikkében említett európai műszaki tanúsítvány, vagy - az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának b) alpontjában meghatározott európai szabvány;

11.

"átjárhatósági műszaki előírás" (ÁME) : az ezen irányelvvel összhangban elfogadott előírás, amely az alapvető követelményeknek való megfelelés és az uniós vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében az egyes alrendszereket és azok részeit szabályozza;

12.

"alapvető paraméterek" : a vonatkozó ÁME-kben meghatározott mindazon szabályozási, műszaki vagy üzemeltetési feltételek, amelyek a kölcsönös átjárhatóság szempontjából elengedhetetlenül fontosak;

13.

"különleges eset" : a vasúti rendszer bármely része, amely földrajzi, topográfiai okokból, illetve a városi környezetre vagy a meglévő rendszerrel való összeegyeztethetőségre vonatkozó korlátozások miatt az ÁME-kben akár időlegesen, akár véglegesen különös rendelkezéseket követel meg, különösen az Unió többi részétől elszigetelt vasúti pályák és hálózatok, a rakszelvény, a nyomtáv vagy a vágánytengely-távolság, a szigorúan helyi, regionális vagy történelmi célú használatra szánt járművek, illetve harmadik országokból származó vagy azokba szánt járművek;

14.

"korszerűsítés" : az alrendszernek vagy az alrendszer egy részének olyan jelentős módosítása, amelynek eredményeképpen módosul az EK hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció, ha van ilyen, és javul az alrendszer általános teljesítménye;

15.

"felújítás" : egy alrendszernek vagy az alrendszer egy részének cseréjére irányuló olyan nagyobb munkálatok, amelyek az alrendszer általános teljesítményét nem változtatják meg;

16.

"meglévő vasúti rendszer" : a meglévő vasúti hálózat vonalaiból és helyhez kötött berendezéseiből álló infrastruktúra, valamint az infrastruktúrán közlekedő különböző kategóriájú és származású járművek;

17.

"karbantartás keretében történő pótlás" : összetevők azonos funkciójú és teljesítményű alkatrészekkel történő cseréje, megelőző vagy javítási célú karbantartás keretein belül;

18.

"vasút-villamos" : olyan jármű, amelyet a helyiérdekű vasúti infrastruktúrán és a nagyvasúti infrastruktúrán való kombinált használatra terveztek;

19.

"üzembe helyezés" : mindazok a műveletek, amelyekkel az alrendszert működési üzembe állítják;

20.

"ajánlatkérő" : olyan közjogi vagy magánjogi jogalany, amely egy alrendszer tervezését és/vagy kivitelezését, korszerűsítését, vagy felújítását rendeli meg;

21.

"üzembentartó" : az a természetes vagy jogi személy, akinek a jármű a tulajdonát képezi vagy akinek jogában áll azt használni, és a járművet, mint szállítóeszközt hasznosítja, továbbá a 47. cikkben említett járműnyilvántartásban üzembentartóként nyilvántartásba van véve;

22.

"kérelmező" : engedélyért folyamodó természetes vagy jogi személy, amely lehet vasúti társaság, pályahálózat-működtető vagy más olyan természetes vagy jogi személy, mint például a gyártó, tulajdonos vagy üzembentartó; a 15. cikk alkalmazásában a "kérelmező" az ajánlatkérő vagy a gyártó, vagy azok meghatalmazott képviselője; a 19. cikk alkalmazásában a kérelmező az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az Ügynökség jóváhagyó döntését kéri az ERTMS-hez kapcsolódó pálya menti berendezések projektjeiben alkalmazni tervezett műszaki megoldásokra;

23.

"előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projekt" : bármely olyan projekt, amelynek a tervezési vagy kivitelezési szakasza már elérte azt a pontot, hogy a műszaki előírások módosítása veszélyeztethetné a tervezett projekt életképességét;

24.

"harmonizált szabvány" : az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározottak szerinti európai szabvány;

25.

"nemzeti biztonsági hatóság" : az (EU) 2016/798 irányelv 3. cikkének 7. pontjában meghatározott biztonsági hatóság;

26.

"típus" : járműtípus, amely meghatározza a jármű alapvető konstrukciós jellemzőit a vonatkozó ellenőrzési modulban ismertetett típus- vagy tervvizsgálati tanúsítvány szerint;

27.

"sorozat" : ugyanazon tervezési típushoz tartozó, azonos járművek;

28.

"karbantartásért felelős szervezet" : az (EU) 2016/798 irányelv 3. cikkének 20. pontjában meghatározott, karbantartásért felelős szervezet;

29.

"helyiérdekű vasút" : olyan városi és/vagy elővárosi vasúti közlekedési rendszer, amely (az EN 15227:2011 alapján) C-III vagy C-IV törésbiztonsággal rendelkezik, és amelyek járműveinek szilárdsága legfeljebb 800 kN (hosszirányú nyomóerő a kapcsolási ponton); a helyiérdekű vasúti rendszerek rendelkezhetnek saját pályatesttel, vagy pályatestük lehet a közúttal közös, és járműveik általában nem vesznek részt a távolsági személy- vagy áruszállítási forgalomban;

30.

"nemzeti szabályok" : valamely tagállamban elfogadott, kötelező erejű szabályok összessége, függetlenül attól, hogy azokat mely szerv bocsátotta ki, amely szabályok az adott tagállamban a vasúti társaságokra, pályahálózat-működtetőkre vagy harmadik felekre vonatkozó uniós vagy nemzetközi szabályoktól eltérő vasútbiztonsági vagy műszaki követelményeket tartalmazzák;

31.

"tervezett üzemállapot" : a normál üzemelési mód és az előreláthatóan leromló feltételek (beleértve a kopást is) a műszaki és karbantartási dokumentációban meghatározott használati feltételek szerinti kereteken belül;

32.

"a jármű alkalmazási területe" : egy tagállamon vagy tagállamok egy csoportján belül az a hálózat vagy hálózatok, amelyen vagy amelyeken a járművet használni kívánják;

33.

"a megfelelés elfogadható módja" : az Ügynökség által kiállított, nem kötelező erejű vélemény, amely meghatározza az alapvető követelményeknek való megfelelés megállapításának különböző módjait;

34.

"a megfelelés nemzeti szinten elfogadható módja" : a tagállamok által kiállított, nem kötelező erejű vélemény, amely meghatározza a nemzeti szabályoknak való megfelelés megállapításának különböző módjait;

35.

"forgalomba hozatal" : a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek, alrendszernek vagy a tervezett üzemállapotban működésre kész járműnek az Unió piacán első alkalommal történő hozzáférhetővé tétele;

36.

"gyártó" : olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek, alrendszerek vagy járművek formájában terméket gyárt, terveztet vagy gyártat, és azt saját neve vagy védjegye alatt forgalomba hozza;

37.

"meghatalmazott képviselő" : az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a gyártótól vagy az ajánlatkérőtől írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy meghatározott feladatokkal kapcsolatban a nevében eljárjon;

38.

"műszaki előírás" : a termék, alrendszer, folyamat vagy szolgáltatás által teljesítendő műszaki követelményeket ismertető dokumentum;

39.

"akkreditálás" : a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 10. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti akkreditáció;

40.

"nemzeti akkreditáló testület" : a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 11. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti nemzeti akkreditáló testület;

41.

"megfelelőségértékelés" : olyan eljárás, amely kimutatja, hogy teljesültek-e egy termékkel, eljárással, szolgáltatással, alrendszerrel, személlyel vagy szervezettel kapcsolatos, meghatározott követelmények;

42.

"megfelelőségértékelő szervezet" : olyan szervezet, amely az ilyen értelmű bejelentés vagy kijelölés alapján felel a megfelelőségértékelési tevékenységekért, ideértve a kalibrálást, tesztelést, tanúsítást és ellenőrzést is; a megfelelőségértékelő szervezetet a valamely tagállam általi bejelentést követően bejelentett szervezetnek kell tekinteni; a megfelelőségértékelő szervezetet a valamely tagállam általi kijelölést követően kijelölt szervezetnek kell tekinteni;

43.

"fogyatékossággal élő vagy mozgáskorlátozott személy" : minden olyan személy, akinek olyan, állandó vagy ideiglenes fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodása van, amely különféle akadályokkal párosulva korlátozhatja az adott személy teljes és hatékony, más utasokkal egyenlő részvételét a közlekedésben, illetőleg aki az életkoránál fogva a közlekedésben való részvételkor mozgásában korlátozva van;

44.

"pályahálózat-működtető" : az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 3. cikkének 2. pontjában meghatározott pályahálózat-működtető;

45.

"vasúti társaság" : a 2012/34/EU irányelv 3. cikkének 1. pontja szerinti vállalkozó vasúti társaság és bármely más állami vagy magánvállalkozás, amelynek tevékenysége vasúti áru- és/vagy személyszállítási szolgáltatások nyújtása, azzal a megkötéssel, hogy e vállalkozásnak kell a vontatást biztosítania; ideértendők azok a vállalkozások is, amelyek csak vontatást végeznek;

3. cikk

Alapvető követelmények

II. FEJEZET

ÁTJÁRHATÓSÁGI MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

4. cikk

Az átjárhatósági műszaki előírások tartalma

A járműveknek ezen irányelvvel összhangban és a (3) bekezdés f) pontjának sérelme nélkül meg kell felelniük a forgalomba hozataluk iránti engedélykérelem benyújtásakor hatályban lévő ÁME-nek és nemzeti szabályoknak.

A helyhez kötött alrendszerek és járművek megfelelőségének fenn kell állnia azok használatának teljes időtartama alatt.

Az ezen irányelv 1. cikkben említett célkitűzéseinek megvalósításához szükséges mértékben minden ÁME:

a) feltünteti a tervezett hatályát (az I. mellékletben említett hálózatrész vagy járművek; a II. mellékletben említett alrendszer vagy alrendszerrész);

b) meghatározza az egyes érintett alrendszerekre és a más alrendszerekkel való kapcsolódási pontokra vonatkozó alapvető követelményeket;

c) meghatározza az alrendszer és annak kapcsolódási pontjai által más alrendszerekkel szemben teljesítendő funkcionális és műszaki előírásokat. Szükség esetén ezek az előírások váltakozhatnak az alrendszer felhasználása szerint, például az I. mellékletben foglalt vonal-, csomópont- és/vagy járműkategóriák alapján;

d) meghatározza az európai előírások, köztük az európai szabványok hatálya alá tartozó, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket és kapcsolódási pontokat, amelyek szükségesek az uniós vasúti rendszeren belüli kölcsönös átjárhatóság megvalósításához;

e) megállapítja valamennyi vizsgált esetben, hogy egyrészről a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségi vagy használatra való alkalmasságának értékelésekor, vagy másrészről az alrendszerek EK-hitelesítésekor mely eljárásokat kell használni. Ezeknek az eljárásoknak a 2010/713/EU bizottsági határozatban ( 2 ) meghatározott modulokon kell alapulniuk;

f) feltünteti az ÁME alkalmazásának stratégiáját. Figyelembe véve a becsült költségeket és előnyöket, valamint az érintettekre gyakorolt várható hatásokat, különösen fontos meghatározni azokat a szakaszokat, amelyeket le kell zárni a jelenlegi helyzetről arra a végleges helyzetre való fokozatos áttérés érdekében, ahol az ÁME-knek való megfelelés alapelvárásnak számít. Amennyiben az ÁME-ket összehangolt módon kell végrehajtani - például egy folyosó mentén vagy pályahálózat-működtetők és vasúti társaságok között -, a stratégia lépcsőzetes megvalósításra vonatkozó javaslatokat is tartalmazhat;

g) feltünteti az érintett személyzetre vonatkozó szakképesítési feltételeket, illetve a munkahelyi egészségügyi és biztonsági feltételeket, amelyek a fenti alrendszer üzemeltetéséhez és karbantartásához, valamint az ÁME-k alkalmazásához szükségesek;

h) feltünteti a meglévő alrendszerekre és járművekre alkalmazandó rendelkezéseket, különösen korszerűsítés és felújítás esetén, és ilyen esetekben az olyan módosítási munkálatokat, amelyek új engedély iránti kérelmet tesznek szükségessé;

i) feltünteti a járművek és a helyhez kötött alrendszerek azon paramétereit, amelyeket a vasúti társaságnak a forgalombahozatali járműengedély kézhezvétele után, de a jármű első használata előtt ellenőriznie kell a járművek és az általuk igénybe venni kívánt útvonalak összeegyeztethetőségének biztosítása céljából, valamint az ellenőrzés során alkalmazandó eljárásokat.

5. cikk

Az ÁME-k kidolgozása, elfogadása és felülvizsgálata

Az egyes ÁME-k konkrét céljainak meghatározása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikkel összhangban adott esetben felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el különösen az alábbiak tekintetében:

a) az ÁME-k földrajzi és műszaki hatálya;

b) az alkalmazandó alapvető követelmények;

c) az alrendszerek szintjén, valamint az alrendszerek közötti kapcsolódási pontok szintjén harmonizálandó szabályozási, műszaki és üzemeltetési feltételek felsorolása, valamint a harmonizáció elvárt szintje;

d) a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének és használatra való alkalmasságának értékelésére szolgáló, vasútspecifikus eljárások;

e) az alrendszerek EK-hitelesítésére szolgáló, vasútspecifikus eljárások;

f) az érintett alrendszerek üzemeltetésében és karbantartásában részt vevő személyzet kategóriái, valamint az érintett személyzet szakmai képesítésére és foglalkoztatásuk egészségvédelmi és biztonsági feltételeire vonatkozó minimumkövetelmények megállapításának általános céljai;

g) bármely egyéb szükséges tényező, amelyet az uniós vasúti rendszeren belüli, az 1. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kölcsönös átjárhatóság biztosításához figyelembe kell venni, például az ÁME-nek az európai és nemzetközi szabványokhoz és előírásokhoz való igazítása.

A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor megindokolja, hogy miért van szükség új vagy lényegesen módosított ÁME-ra, beleértve annak a meglévő szabályokra és műszaki előírásokra gyakorolt hatását.

Az ÁME-tervezetek kidolgozása az alábbi szakaszokban történik:

a) az Ügynökség azonosítja az ÁME-k alapvető paramétereit, illetve a más alrendszerekkel való kapcsolódási pontokat, valamint az esetlegesen szükséges összes különleges esetet;

b) az Ügynökség ezután kidolgozza az ÁME tervezetét az a) pontban említett alapvető paraméterek alapján. Az Ügynökség adott esetben köteles figyelembe venni a műszaki fejlődést, a már elvégzett szabványosítási munkát, a már működő munkacsoportokat és az elismert kutatási munkát.

6. cikk

Az ÁME-k hiányosságai

7. cikk

Mentesülés az ÁME-k alkalmazása alól

A tagállamok engedélyezhetik a kérelmező számára, hogy az alábbi esetekben ne alkalmazza egy vagy több ÁME valamely részét vagy egészét:

a) olyan javasolt új alrendszerek részének vagy egészének építése, olyan meglévő alrendszerek részének vagy egészének felújítása vagy korszerűsítése, illetve az 1. cikk (1) bekezdésében említett bármely olyan elem esetében, amelynek fejlesztése előrehaladott stádiumban van vagy már teljesítés alatt álló szerződés tárgya a vonatkozó ÁME-k alkalmazásának kezdőnapján;

b) amennyiben baleset vagy természeti katasztrófa után a hálózat gyors helyreállításának körülményei gazdasági vagy műszaki szempontból nem teszik lehetővé a vonatkozó ÁME-k részleges vagy teljes körű alkalmazását, és amely esetben az adott ÁME-k alkalmazása alóli mentesülés a hálózat helyreállításáig tartó időszakra korlátozódik;

c) meglévő alrendszernek, illetve annak egy részének bármely tervezett felújítása, bővítése vagy korszerűsítése esetén, amennyiben az érintett ÁME-k alkalmazása veszélyeztetné a projekt gazdasági életképességét és/vagy a vasúti rendszernek az adott tagállamon belüli egységességét, például a rakszelvény, a nyomtáv, a vágánytengely-távolság vagy a villamosítási feszültség tekintetében;

d) az Unión belüli fő vasúthálózat nyomtávjától eltérő nyomtávot alkalmazó harmadik országokból érkező vagy azokba tartó járművek esetében;

e) javasolt új alrendszer vagy egy meglévő alrendszer tervezett felújítása vagy korszerűsítése esetén az adott tagállam területén, ha annak vasúthálózatát a tenger választja vagy szigeteli el, vagy különleges földrajzi adottságok választják el az Unió többi részének vasúthálózatától.

A 21. cikk (6) bekezdésének harmadik albekezdésében említett esetekben a kérelmezőnek a dokumentációt az Ügynökséghez kell benyújtania. Az Ügynökség konzultációt folytat a megfelelő biztonsági hatóságokkal, és a végső véleményét benyújtja a Bizottság részére.

III. FEJEZET

A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK

8. cikk

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek forgalomba hozatalára vonatkozó feltételek

A tagállamok megtesznek minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket:

a) csak akkor hozzák forgalomba, ha azok lehetővé teszik az uniós vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megvalósítását, ugyanakkor megfelelnek az alapvető követelményeknek;

b) a szándékolt felhasználási területükön alkalmazzák, valamint beszerelésük és karbantartásuk megfelelő.

Ez a bekezdés nem akadályozhatja az említett rendszerelemek más alkalmazás céljából történő forgalomba hozatalát.

9. cikk

Megfelelőség és használatra való alkalmasság

Amennyiben az ÁME előírja, az EK-nyilatkozathoz a következőket kell csatolni:

a) a bejelentett szervezet(ek) által kiállított tanúsítvány a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek a vonatkozó műszaki előíráshoz képest önmagában vizsgált belső megfelelőségéről;

b) a bejelentett szervezet(ek) által kiállított tanúsítvány a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek a vasúti környezetében való alkalmazhatóságáról, így különösen olyan esetekben, amikor funkcionális előírások is érintettek.

10. cikk

EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozati eljárás

11. cikk

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek meg nem felelése az alapvető követelményeknek

Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy az EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozattal rendelkező és forgalomba hozott, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem a rendeltetés szerinti használat esetén valószínűsíthetően nem felel meg az alapvető követelményeknek, az adott tagállam köteles megtenni minden szükséges lépést a rendszerelem alkalmazási területének korlátozására, használatának betiltására, forgalomból való kivonására vagy visszahívására. A tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, az Ügynökséget és a többi tagállamot a megtett intézkedésekről és döntésének indokairól, így különösen megjelölve, hogy a meg nem felelés oka:

a) az alapvető követelmények teljesítésének elmulasztása;

b) az európai előírások helytelen alkalmazása olyan esetben, amikor ilyen előírás alkalmazására támaszkodnak; vagy

c) az európai előírások hiányossága.

Amennyiben az (1) bekezdésben említett döntés az európai előírások megfelelőségének hiányából fakad, a tagállamok, a Bizottság, illetve adott esetben az Ügynökség az alábbi intézkedések közül egyet vagy többet alkalmaz:

a) az érintett előírások részben vagy egészben történő visszavonása az azokat tartalmazó szövegekből;

b) ha a szóban forgó előírás harmonizált szabvány, e szabvány korlátozása vagy visszavonása az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkének megfelelően;

c) az ÁME felülvizsgálata a 6. cikknek megfelelően.

IV. FEJEZET

ALRENDSZEREK

12. cikk

Az alrendszerek szabad mozgása

Az V. fejezet rendelkezéseit nem érintve, a tagállamok területükön ezen irányelvre való hivatkozással nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják az uniós vasúti rendszer részét képező strukturális alrendszerek kivitelezését, üzembe helyezését és üzemeltetését, amennyiben azok megfelelnek az alapvető követelményeknek. Különösen nem írhatnak elő olyan ellenőrzéseket, amelyeket már elvégeztek:

a) az EK-hitelesítési nyilatkozati eljárás részeként; vagy

b) egy másik tagállamban ezen irányelv hatálybalépése előtt vagy után, azonos működési feltételek melletti azonos követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából.

13. cikk

Az ÁME-knek és a nemzeti szabályoknak való megfelelés

Az alapvető követelmények végrehajtására vonatkozó nemzeti szabályok és - adott esetben - a megfelelés nemzeti szinten elfogadható módja kizárólag a következő esetekben alkalmazható:

a) ha az ÁME-k nem térnek ki, vagy nem térnek ki maradéktalanul az alapvető követelményeknek megfelelő bizonyos aspektusokra, beleértve a 4. cikk (6) bekezdésében említett nyitott kérdéseket;

b) ha egy vagy több ÁME valamely része vagy egésze tekintetében az alkalmazás alóli mentesülést jelentettek be a 7. cikk alapján;

c) ha különleges esetben a vonatkozó ÁME-ben nem szereplő műszaki szabályok alkalmazása válik szükségessé;

d) a meglévő rendszerek meghatározására alkalmazott nemzeti szabályok, amelyeknek kizárólag az a céljuk, hogy értékeljék a járműnek a hálózattal való műszaki összeegyeztethetőségét;

e) az ÁME-k hatályán kívül eső hálózatok és járművek;

f) sürgős ideiglenes megelőző intézkedésként, különösen balesetet követően.

14. cikk

Értesítés a nemzeti szabályokról

A tagállamok a következő esetekben megküldik a Bizottság és az Ügynökség részére a 13. cikk (2) bekezdésében említett meglévő nemzeti szabályokat:

a) ha a tagállam 2016. június 15-ig nem küldött értesítést a nemzeti szabály(ok)ról. Ebben az esetben az értesítést 2016. december 16-ig meg kell küldeni;

b) minden egyes alkalommal, amikor a szabályok megváltoznak;

c) ha a 7. cikknek megfelelően új kérelmet nyújtottak be az ÁME alkalmazása alóli mentesülés iránt;

d) ha az érintett ÁME közzététele vagy felülvizsgálata nyomán a nemzeti szabályok szükségtelenné válnak.

A tagállamok kizárólag a következő esetekben állapíthatnak meg új nemzeti szabályokat:

a) ha egy ÁME nem felel meg maradéktalanul az alapvető követelményeknek;

b) sürgős megelőző intézkedésként, különösen balesetet követően.

Az Ügynökség az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusoknak megfelelően kategorizálja az e cikknek megfelelően bejelentett nemzeti szabályokat.

15. cikk

Az EK-hitelesítési nyilatkozat kiállítására vonatkozó eljárás

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az alábbiakat:

a) az alrendszerek EK-hitelesítésére szolgáló részletes eljárások, ezen belül a nemzeti szabályozás szerinti hitelesítési eljárás, valamint a kérelmező által az eljárás céljából benyújtandó dokumentumok;

b) sablon az EK-hitelesítési nyilatkozathoz, az alrendszer módosítása vagy további hitelesítések esetében is, továbbá a közbenső hitelesítési nyilatkozathoz, az e nyilatkozatokkal együtt benyújtandó műszaki dokumentációhoz, valamint a hitelesítési tanúsítványhoz.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 51. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

16. cikk

Az alrendszerek meg nem felelése az alapvető követelményeknek

A kérelmező tagállam meghatározza, hogy ezen irányelv maradéktalan betartása hiányának oka:

a) az ÁME-nek vagy az alapvető követelményeknek való meg nem felelés vagy az ÁME helytelen alkalmazása; ezekben az esetekben a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja azon személy lakóhely szerinti tagállamát, aki az EK-hitelesítési nyilatkozatot nem megfelelően készítette el, és felkéri a tagállamot, hogy hozza meg a megfelelő intézkedéseket;

b) az ÁME hiányossága; ebben az esetben a 6. cikkben említett, az ÁME módosítására vonatkozó eljárást kell alkalmazni.

17. cikk

A megfelelőség vélelme

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő azon rendszerelemekről és alrendszerekről, amelyek megfelelnek az olyan harmonizált szabványoknak, illetve azok egyes részeinek, amelyek hivatkozásai közzétételre kerültek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az említett szabványokra vagy azok részeire vonatkozó alapvető követelményeknek.

V. FEJEZET

FORGALOMBA HOZATAL ÉS ÜZEMBE HELYEZÉS

18. cikk

A helyhez kötött berendezések üzembe helyezésének engedélyezése

A kérelmezőnek a helyhez kötött berendezések üzembe helyezésének engedélyezésére vonatkozó kérelmet kell benyújtania a nemzeti biztonsági hatósághoz. A kérelemhez olyan dokumentációt kell csatolni, amely tartalmazza az alábbiakat igazoló dokumentumokat:

a) a 15. cikkben említett hitelesítési nyilatkozatok;

b) az alrendszereknek azzal a rendszerrel való műszaki összeegyeztethetősége, amelybe azokat integrálják, a vonatkozó ÁME-k, nemzeti szabályok és nyilvántartások alapján;

c) az alrendszerek biztonságos integrációja, a vonatkozó ÁME-k, nemzeti szabályok és az (EU) 2016/798 irányelv 6. cikkében meghatározott közös biztonsági módszerek (a továbbiakban: KBM-ek) alapján;

d) olyan pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer esetében, amely az egységes európai vonatbefolyásoló rendszer (a továbbiakban: ETCS) és/vagy a páneurópai vasúti digitális nyalábolt rendszer (a továbbiakban: GSM-R) berendezéseit is magában foglalja, az Ügynökségnek az ezen irányelv 19. cikkével összhangban kiállított kedvező határozata, továbbá amennyiben a kedvező határozat kiadása után változna az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tervezete vagy a tervezett műszaki megoldás leírása, az (EU) 2016/796 rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás eredményének való megfelelés.

A nemzeti biztonsági hatóság ellenőrzi a dokumentáció hiánytalanságát, megfelelőségét és következetességét, az ERTMS-hez kapcsolódó pálya menti berendezések esetében pedig az Ügynökségnek az ezen irányelv 19. cikkével összhangban kiállított kedvező határozatának való megfelelést, valamint adott esetben az (EU) 2016/796 rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás eredményének való megfelelést. Az ellenőrzést követően a nemzeti biztonsági hatóság köteles egy előre meghatározott, ésszerű határidőn - de legkésőbb a valamennyi szükséges információ beérkezésétől számított négy hónapon - belül kiállítani a helyhez kötött berendezések üzembe helyezésére vonatkozó engedélyt vagy értesíteni a kérelmezőt az elutasító határozatáról.

Meglévő alrendszerek felújítása vagy korszerűsítése esetén a kérelmezőnek be kell nyújtania a nemzeti biztonsági hatóság számára a projekt leírását tartalmazó dokumentációt. A kérelmező kérelmének beérkezésétől számított egy hónapon belül a nemzeti biztonsági hatóság tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a dokumentáció hiánytalan, vagy a kérelmezőt felkéri a megfelelő kiegészítő információk benyújtására, és erre ésszerű határidőt határoz meg. A nemzeti biztonsági hatóság megvizsgálja a dokumentációt, és - az ERTMS projektekhez kapcsolódó pálya menti berendezések esetében az Ügynökséggel szorosan együttműködve - eldönti, hogy az alábbi kritériumok alapján szükség van-e új üzembe helyezési engedélyre:

a) a tervezett munkálatok negatív hatással lehetnek az érintett alrendszer általános biztonsági szintjére;

b) a vonatkozó ÁME-k megkövetelik azt;

c) a tagállamok által meghatározott nemzeti végrehajtási tervek megkövetelik azt; vagy

d) változás következik be azon paraméterek értékeiben, amelyek alapján korábban az engedélyt kiállították.

A nemzeti biztonsági hatóság a határozatát előre meghatározott, ésszerű határidőn belül, de legkésőbb a valamennyi lényeges információ beérkezésétől számított négy hónapon belül meghozza.

19. cikk

Az ERTMS harmonizált végrehajtása az Unióban

A kérelmezőnek kérelmeznie kell az Ügynökség jóváhagyását. Az egyedi ERTMS-projektekre vagy több összefüggő projektre, vasútvonalra, vasútvonalcsoportra vagy egy hálózatra vonatkozó kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:

a) az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tervezete vagy a tervezett műszaki megoldások leírása;

b) az alrendszer és az adott hálózaton működtetendő járművek műszaki és működési kompatibilitásához szükséges feltételeket igazoló dokumentumok;

c) dokumentumok, melyek igazolják, hogy a tervezett műszaki megoldások megfelelnek az ÁME-knek;

d) bármely egyéb dokumentum, például a nemzeti biztonsági hatóság véleményei, hitelesítési nyilatkozatok vagy megfelelőségi tanúsítványok;

A kérelmet, valamint az összes kérelemre, a vonatkozó eljárások állására és kimenetelére, valamint adott esetben a fellebbezési tanács kéréseire és határozataira vonatkozó információt az (EU) 2016/796 rendelet 12. cikkében említett egyablakos információs és kommunikációs rendszeren keresztül kell benyújtani.

A nemzeti biztonsági hatóság véleményt adhat ki a jóváhagyás iránti kérelemről, mégpedig vagy a kérelmezőnek a kérelem benyújtása előtt vagy az Ügynökségnek a benyújtás után.

Az Ügynökség egy előre meghatározott, ésszerű határidőn - de legkésőbb a valamennyi szükséges információ beérkezésétől számított két hónapon - belül vagy kedvező határozatot hoz, vagy értesíti a kérelmezőt az esetleges hiányosságokról. Az Ügynökség a kérelmező által benyújtott dokumentációra és a nemzeti biztonsági hatóságok esetleges véleményeire alapozza a véleményét.

Ha a kérelmező elismeri az Ügynökség által feltárt hiányosságokat, akkor kijavítja a projekt tervezetét és új jóváhagyás iránti kérelmet nyújt be az Ügynökséghez.

Ha a kérelmező nem ismeri el az Ügynökség által feltárt hiányosságokat, akkor az (5) bekezdésben említett eljárást kell alkalmazni.

A 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett esetben a kérelmező nem kérhet új értékelést.

20. cikk

A mobil alrendszerek forgalomba hozatala

21. cikk

Forgalombahozatali járműengedély

A forgalombahozatali járműengedély iránti kérelemhez csatolni kell a járműre vagy a jármű típusára vonatkozó dokumentációt, amely tartalmazza az alábbiakat igazoló dokumentumokat:

a) a járművet alkotó mobil alrendszerek forgalomba hozatala a 20. cikkel összhangban, az EK-hitelesítési nyilatkozat alapján;

b) a jármű a) pontban említett alrendszereinek műszaki összeegyeztethetősége, a vonatkozó ÁME-k és adott esetben a nemzeti szabályok alapján;

c) a jármű a) pontban említett alrendszereinek biztonságos integrációja, a vonatkozó ÁME-k, és adott esetben a nemzeti szabályok és az (EU) 2016/798 irányelv 6. cikkében meghatározott KBM-ek alapján;

d) a jármű műszaki összeegyeztethetősége a (2) bekezdésben említett alkalmazási terület hálózatával, a vonatkozó ÁME-k, és adott esetben a nemzeti szabályok, továbbá az infrastruktúra-nyilvántartások és az (EU) 2016/798 irányelv 6. cikkében említett, a kockázatértékelésre vonatkozó KBM-ek alapján.

A kérelmet, valamint az összes kérelemre, a vonatkozó eljárások állására és kimenetelére, valamint adott esetben a fellebbezési tanács kéréseire és határozataira vonatkozó információt az (EU) 2016/796 rendelet 12. cikkében említett egyablakos információs és kommunikációs rendszeren keresztül kell benyújtani.

Amennyiben az első albekezdés b) és d) pontjában említett műszaki összeegyeztethetőséget igazoló dokumentumok megszerzéséhez próbaüzemre van szükség, az érintett nemzeti biztonsági hatóságok ideiglenes engedélyt állíthatnak ki a kérelmező részére a járműnek a hálózaton gyakorlati ellenőrzés céljából való használata tekintetében. A pályahálózat-működtető a kérelmezővel konzultálva minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy ezekre a próbaüzemekre a kérelmező kérelmének beérkezését követő három hónapon belül sor kerülhessen. Adott esetben a nemzeti biztonsági hatóság intézkedéseket hoz a próbaüzemek végrehajtásának biztosítására.

Az Ügynökség forgalombahozatali járműengedélyt állít ki az olyan járművek tekintetében, amelynek az alkalmazási területe az egyik vagy több tagállamban van. Ezen engedélyek kiállítása érdekében az Ügynökség:

a) megvizsgálja a (3) bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontjában említett dokumentáció egyes elemeit annak céljából, hogy ellenőrizze annak hiánytalanságát, megfelelőségét és következetességét a vonatkozó ÁME-k tekintetében; és

b) továbbítja a kérelmező dokumentációját a tervezett alkalmazási terület által érintett nemzeti biztonsági hatóságok részére, hogy azok megvizsgálják a dokumentációt annak céljából, hogy ellenőrizzék annak hiánytalanságát, megfelelőségét és következetességét a (3) bekezdés első albekezdésének d) pontja, a (3) bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontjában foglalt elemek és a vonatkozó nemzeti szabályok tekintetében.

Az a) és b) pont szerinti vizsgálatok részeként és indokolt kétségek esetén az Ügynökség vagy a nemzeti biztonsági hatóságok kérhetik, hogy kerüljön sor próbaüzemre a hálózaton. E próbaüzemek végrehajtásának elősegítésére az érintett nemzeti biztonsági hatóságok ideiglenes engedélyt állíthatnak ki a kérelmező részére a járműnek a hálózaton próbaüzem céljából való használata tekintetében. A pályahálózat-működtető minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az ilyen próbaüzemekre az Ügynökség vagy a nemzeti biztonsági hatóság kérését követő három hónapon belül sor kerülhessen.

Az Ügynökség a forgalombahozatali járműengedély kiállítására vonatkozó határozat meghozatala tekintetében teljes mértékben figyelembe veszi az (5) bekezdésben említett vizsgálatokat. Az Ügynökség egy előre meghatározott, ésszerű határidőn - de legkésőbb a valamennyi lényeges információ beérkezésétől számított négy hónapon - belül kiállítja a forgalombahozatali engedélyt, vagy értesíti a kérelmezőt az elutasító határozatáról.

Egy vagy több ÁME valamely része vagy egésze tekintetében az alkalmazás alóli - 7. cikkben említett - mentesülés esetén az Ügynökség a járműengedélyt csak az említett cikkben meghatározott eljárás alkalmazását követően állíthatja ki.

Az Ügynökség teljes mértékben felelős az általa kiállított engedélyekért.

Amennyiben a fellebbezési tanács egyetért az Ügynökséggel, az Ügynökség haladéktalanul meghozhatja a határozatát.

Amennyiben a fellebbezési tanács a nemzeti biztonsági hatóság vizsgálatának kedvezőtlen eredményével ért egyet, az Ügynökség olyan engedélyt állít ki, amely az alkalmazási területből kizárja a hálózat azon részeit, amelyek esetében a vizsgálat kedvezőtlen eredménnyel zárult.

Amennyiben az Ügynökség nem ért egyet az egy vagy több nemzeti biztonsági hatóság által az (5) bekezdés b) pontja értelmében elvégzett vizsgálat kedvező eredményével, erről értesíti az említett hatóságot vagy hatóságokat, és egyet nem értését megindokolja. Az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóság vagy hatóságok együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálat eredménye kölcsönösen elfogadható legyen. Ha az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóság vagy hatóságok szükségesnek tartják, az eljárásba a kérelmezőt is be kell vonni. Amennyiben az attól számított egy hónapon belül, hogy az Ügynökség értesítette a nemzeti biztonsági hatóságot vagy hatóságokat arról, hogy nem ért egyet a vizsgálat eredményével, nem sikerül kölcsönösen elfogadható eredményre jutni, az Ügynökség meghozza a végleges határozatát.

Ha az alkalmazási terület egy tagállam területére korlátozódik, és egy vagy több ÁME valamely része vagy egésze tekintetében az alkalmazás alóli - 7. cikkben említett - mentesülés esetén a nemzeti biztonsági hatóság a járműengedélyt csak az említett cikkben meghatározott eljárás alkalmazását követően állíthatja ki.

Az Ügynökség teljes mértékben felelős az általa kiállított engedélyekért.

A Bizottság 2018. június 16-ig végrehajtási jogi aktusok útján gyakorlati rendelkezéseket fogad el, amelyek meghatározzák a következőket:

a) milyen módon kell teljesítenie a kérelmezőnek a forgalombahozatali járműengedélyre és a járműtípus-engedélyre vonatkozó, e cikkben megállapított követelményeket, és felsorolja a szükséges dokumentumokat;

b) az engedélyezési folyamat részletes szabályai, például az eljárás szakaszai és az egyes szakaszokra vonatkozó határidők;

c) milyen módon teljesíti az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóság az e cikkben megállapított követelményeket a kérelem és az engedélyezési eljárás egyes szakaszaiban, ideértve a kérelmező által benyújtott dokumentáció vizsgálatát is.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 51. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A végrehajtási jogi aktusoknak figyelembe kell venniük az e cikk (14) bekezdésében említett együttműködési megállapodások előkészítése során szerzett tapasztalatokat.

A forgalombahozatali járműengedélyeknek tartalmazniuk kell a következőket:

a) alkalmazási terület(ek);

b) az ÁME-kben és adott esetben a nemzeti szabályokban a jármű és az alkalmazási terület közötti műszaki összeegyeztethetőség ellenőrzésére meghatározott paraméterek értékei;

c) a járműnek a vonatkozó ÁME-knek és nemzeti szabályoknak való megfelelősége, a b) pontban említett paraméterek tekintetében;

d) a jármű alkalmazására vonatkozó feltételek és egyéb korlátozások.

Amennyiben az Ügynökség megerősíti az elutasító határozatát, a kérelmező fellebbezést nyújthat be az (EU) 2016/796 rendelet 55. cikke alapján kijelölt fellebbezési tanácshoz.

Amennyiben a nemzeti biztonsági hatóság megerősíti az elutasító határozatát, a kérelmező a nemzeti joggal összhangban fellebbezést nyújthat be valamely fellebbviteli szervhez. A tagállamok e fellebbezési eljárás céljára kijelölhetik a 2012/34/EU irányelv 55. cikkében említett igazgatási szervezetet. Ebben az esetben az (EU) 2016/798 irányelv 18. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó.

Azon meglévő járművek felújítása vagy korszerűsítése esetén, amelyek már rendelkeznek forgalombahozatali járműengedéllyel, új forgalombahozatali járműengedélyre van szükség, ha:

a) olyan mértékű változás következik be a (10) bekezdés b) pontjában említett paraméterek értékeiben, hogy kívül esnek az ÁME-kben meghatározott elfogadható tartományon;

b) a tervezett munkálatok negatív hatással lehetnek az érintett jármű általános biztonsági szintjére; vagy

c) a vonatkozó ÁME-k megkövetelik azt.

Ha a kérelmező részére a (8) bekezdésnek megfelelően már kiállítottak járműengedélyt, és az adott tagállamon belül ki kívánja terjeszteni az alkalmazási területet, a további alkalmazási területtel kapcsolatban ki kell egészítenie a dokumentációt a (3) bekezdésben említett vonatkozó dokumentumokkal. A kérelmezőnek a dokumentációt be kell nyújtania a nemzeti biztonsági hatóságnak, amely a (8) bekezdésben foglalt eljárásokat követve kiállítja az aktualizált engedélyt, amely már a kiterjesztett alkalmazási területre vonatkozik.

22. cikk

A forgalomba helyezés céljából engedélyezett járművek nyilvántartása

23. cikk

Az engedélyezett járművek használatát megelőző ellenőrzések

Mielőtt egy vasúti társaság egy járművet a forgalombahozatali engedélyben meghatározott alkalmazási területen használni kezd, ellenőriznie kell a következőket:

a) a jármű forgalomba hozatalát a 21. cikknek megfelelően engedélyezték-e, és a jármű megfelelően nyilvántartásba lett-e véve;

b) a jármű összeegyeztethető-e az útvonallal az infrastruktúra-nyilvántartás, vagy - amennyiben az említett nyilvántartás nem létezik vagy nem teljes - a vonatkozó ÁME vagy a pályahálózat-működtető által díjmentesen és ésszerű határidőn belül rendelkezésre bocsátott bármely releváns információ alapján; valamint

c) a jármű megfelelően beépül-e annak a vonatnak az összetételébe, amelynek részeként azt üzemeltetni kívánják, figyelembe véve az (EU) 2016/798 irányelv 9. cikkében meghatározott biztonságirányítási rendszert és a forgalomirányítási és forgalmi szolgálati ÁME-t.

A pályahálózat-működtető a kérelmezővel konzultálva minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy ezekre a próbaüzemekre a kérelmező kérelmének beérkezését követő három hónapon belül sor kerülhessen.

24. cikk

A járművek típusengedélye

A típusmegfelelőségi nyilatkozatot a következőknek megfelelően kell elkészíteni:

a) a vonatkozó ÁME-kben meghatározott ellenőrzési eljárások;

b) amennyiben az ÁME-k nem alkalmazandók, a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat ( 5 ) B+D., B+F. és H1. moduljában meghatározott megfelelőségértékelési eljárások.

25. cikk

A járművek egy engedélyezett járműtípusnak való megfelelősége

26. cikk

A járművek, illetve járműtípusok meg nem felelése az alapvető követelményeknek

Adott esetben, amennyiben az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóság nem ért egyet az engedély korlátozásának vagy visszavonásának szükségességével, a választott bírósági eljárásra vonatkozóan a 21. cikk (7) bekezdésében megállapított eljárást kell követni. Amennyiben ezen eljárás eredményeként a járműengedélyt nem kell visszavonni vagy korlátozni, az e cikk (3) bekezdésében említett átmeneti biztonsági intézkedéseket fel kell függeszteni.

Amennyiben valamely nemzeti biztonsági hatóság az általa kiállított forgalombahozatali engedély visszavonásáról határoz, határozatának megindokolása mellett erről tájékoztatatnia kell az Ügynökséget. Az Ügynökségnek ezt követően tájékoztatnia kell a többi nemzeti biztonsági hatóságot.

VI. FEJEZET

MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELŐ SZERVEZETEK

27. cikk

Bejelentő hatóságok

28. cikk

A bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények

A bejelentő hatóság:

a) létrehozása során nem alakulhat ki összeférhetetlenség a megfelelőségértékelő szervezetekkel;

b) megszervezése és működtetése során biztosítani kell, tevékenységeinek objektivitását és pártatlanságát;

c) megszervezése során a megfelelőségértékelő szervezet bejelentésével kapcsolatban minden egyes döntést más illetékes személynek kell meghoznia, mint aki az értékelést végezte;

d) nem kínálhat vagy végezhet olyan tevékenységet, amelyet a megfelelőségértékelő szervezetek végeznek, illetve nem nyújthat szaktanácsadási szolgáltatást kereskedelmi vagy piaci alapon;

e) biztosítja a hozzá beérkező információk bizalmas jellegét;

f) kellő létszámú hozzáértő személyzettel rendelkezik ahhoz, hogy megfelelően ellássa feladatait.

29. cikk

A bejelentő hatóságok tájékoztatási kötelezettségei

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a megfelelőségértékelő szervezetek értékelésére, bejelentésére és felügyeletére vonatkozó eljárásaikról, és az azokban bekövetkezett bármilyen változásról.

A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.

30. cikk

Megfelelőségértékelő szervezetek

A megfelelőségértékelő szervezetnek mindig és minden egyes megfelelőségértékelési eljárás, valamint a termékek minden olyan fajtája vagy kategóriája tekintetében, amelyre bejelentették, rendelkeznie kell a következőkkel:

a) a szükséges személyzet, amely műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséhez;

b) azon vonatkozó eljárások leírása, amelyek szerint a megfelelőségértékelés zajlik, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és alkalmazhatóságát. Rendelkeznie kell megfelelő stratégiákkal és eljárásokkal, amelyek segítségével a bejelentett megfelelőségellenőrző szervezetként végzett feladatok és az egyéb tevékenységek elkülönülnek egymástól;

c) olyan eljárások, amelyek segítségével tevékenysége végzése során megfelelően figyelembe tudja venni egy vállalkozás méretét, azon ágazatot, amelyben az tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gyártástechnológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét.

A megfelelőségértékelő szervezetnek rendelkeznie kell a megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, továbbá hozzáféréssel kell rendelkeznie valamennyi szükséges berendezéshez, illetve létesítményhez.

31. cikk

A megfelelőségértékelő szervezetek pártatlansága

Ilyen szervezetnek tekinthető az a szervezet is, amely az általa értékelt termék tervezésében, gyártásában, rendelkezésre bocsátásában, összeszerelésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő gazdasági szerveződéshez vagy vállalkozásokat képviselő szakmai szövetséghez tartozik, feltéve, hogy bizonyítottan független és összeférhetetlensége nem áll fenn.

32. cikk

A megfelelőségértékelő szervezetek személyzete

A megfelelőségértékelési tevékenységek elvégzéséért felelős személyzetnek a következő készségekkel kell rendelkeznie:

a) alapos műszaki és szakmai képzettség, amely kiterjed az összes olyan megfelelőségértékelési tevékenységre, amelynek végrehajtására a megfelelőségértékelési szervezetet bejelentették;

b) megfelelő ismeretek az általuk végzett értékelések követelményeiről, és megfelelő hatáskör az ilyen értékelések elvégzésére;

c) az alapvető követelmények, az alkalmazandó harmonizált szabványok, valamint az uniós jog alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelő ismerete és megértése;

d) az értékelés elvégzését igazoló tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítésének képessége.

33. cikk

A megfelelőség vélelme a megfelelőségértékelő szervezet esetében

Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy megfelel az Európai Unió Hivatalos Lapjában hivatkozással közzétett vonatkozó harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumoknak, akkor vélelmezni kell, hogy az megfelel a 30-32. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.

34. cikk

A bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozásai

35. cikk

Akkreditált belső szervezetek

Az akkreditált belső szervezetnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a) a 765/2008/EK rendeletnek megfelelően akkreditálták;

b) a szervezetnek és a szervezet munkatársainak szervezetileg azonosíthatóknak kell lenniük, és olyan jelentéstételi módszerekkel kell rendelkezniük azon vállalaton belül, amelynek részét képezik, amelyek biztosítják pártatlanságukat, és ezt bizonyítaniuk kell az illetékes nemzeti akkreditáló testület felé;

c) sem a szervezet, sem a szervezet dolgozói nem felelnek az általuk értékelt termékek tervezéséért, gyártásáért, szállításáért, üzembe helyezéséért, üzemeltetéséért vagy karbantartásáért, és nem vehetnek részt semmilyen olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné az értékelési tevékenységeikkel kapcsolatos döntéshozói függetlenségüket és feddhetetlenségüket;

d) a szervezet kizárólag annak a vállalatnak nyújthatja szolgáltatásait, amelynek részét képezi.

36. cikk

Bejelentés iránti kérelem

37. cikk

Bejelentési eljárás

38. cikk

Azonosító számok és a bejelentett szervezetek jegyzéke

A Bizottság egy bejelentett szervezet részére egyetlen azonosító számot ad ki, még akkor is, ha a szervezetet több uniós jogi aktus szerint is bejelentik.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a jegyzék mindenkor naprakész legyen.

39. cikk

A bejelentés változásai

40. cikk

A bejelentett szervezetek szakmai alkalmasságának vitatása

41. cikk

A bejelentett szervezetek működési kötelezettségei

Mindemellett azonban azzal a céllal kell működniük, hogy értékeljék a termék ezen irányelvnek való megfelelését.

42. cikk

A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettsége

A bejelentett szervezetek tájékoztatják a bejelentő hatóságot a következőkről:

a) a tanúsítványok elutasítása, korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása;

b) a bejelentés hatályát és feltételeit érintő körülmények;

c) a piacfelügyeleti hatóságoktól kapott, a megfelelőségértékelési tevékenységekre vonatkozó tájékoztatási felkérések;

d) kérésre a bejelentésük hatálya alá tartozó megfelelőségértékelési tevékenységek, valamint minden más elvégzett tevékenység, a határokon átnyúló tevékenységeket és az alvállalkozásba adást is beleértve.

A tanúsítványok a) pont szerinti elutasításáról, korlátozásáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról az illetékes nemzeti biztonsági hatóságokat is tájékoztatni kell.

43. cikk

Tapasztalatcsere

A Bizottság gondoskodik a tagállamok bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcsere megszervezéséről.

44. cikk

A bejelentett szervezetek koordinálása

A Bizottság a bejelentett szervezetek ágazati csoportjának létrehozása útján gondoskodik az ezen irányelv szerint bejelentett szervezetek közötti megfelelő koordinációról és együttműködésről. Az Ügynökség az (EU) 2016/796 rendelet 24. cikkével összhangban támogatja a bejelentett szervezetek tevékenységeit.

A tagállamok biztosítják, hogy az általuk bejelentett szervezetek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül részt vegyenek e csoport munkájában.

45. cikk

Kijelölt szervezetek

A megfelelőségértékelő szervezetekre vonatkozó, a 30-34. cikkben foglalt követelményeket a 15. cikk (8) bekezdése alapján kijelölt szervezetekre is alkalmazni kell, a következők kivételével:

a) a személyzettől a 32. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében megkövetelt készség, amennyiben a kijelölt szervezetnek a nemzeti jogot kell megfelelően ismernie és megértenie;

b) a 34. cikk (4) bekezdése alapján a bejelentő hatóság számára elérhetővé teendő dokumentumok, amennyiben a kijelölt szervezet dokumentumainak magukban kell foglalniuk a leányvállalat vagy az alvállalkozó által a vonatkozó nemzeti szabályok értelmében elvégzett munkával kapcsolatos dokumentumokat is.

VII. FEJEZET

NYILVÁNTARTÁSOK

46. cikk

Járműszámozási rendszer

47. cikk

Járműnyilvántartások

Az (5) bekezdésben említett európai járműnyilvántartás működésének kezdetéig minden tagállam nemzeti járműnyilvántartást vezet. Ez a nyilvántartás:

a) megfelel a (2) bekezdésben említett közös előírásoknak;

b) naprakész, amelyről egy, a vasúti társaságoktól független szervezet gondoskodik;

c) hozzáférhető legyen az (EU) 2016/798 irányelv 16. és 22. cikkében kijelölt nemzeti biztonsági hatóságok és vizsgáló szervezetek számára; ugyancsak hozzáférhetővé kell tenni - arra vonatkozó jogos kérelem esetén - a 2012/34/EU irányelv 55. cikkében említett szabályozó testületek, az Ügynökség, a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők, valamint a járműveket nyilvántartásba vevő vagy a nyilvántartásban meghatározott személyek vagy szervezetek részére.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 51. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A nemzeti járműnyilvántartásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) az EJSZ;

b) hivatkozások az EK-hitelesítési nyilatkozatra és a kibocsátó szervezetre;

c) hivatkozások az engedélyezett járműtípusoknak a 48. cikkben említett európai nyilvántartására;

d) a jármű tulajdonosának és üzemben tartójának megnevezése;

e) a jármű használatára vonatkozó korlátozások;

f) hivatkozások a karbantartással megbízott szervezetre.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 51. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében és az Ügynökség ajánlása alapján kell elfogadni.

Az európai járműnyilvántartást az Ügynökség és a tagállamok által korábban kifejlesztett informatikai alkalmazások és nyilvántartások - például a nemzeti járműnyilvántartásokkal összekapcsolt európai központosított virtuális járműnyilvántartás - figyelembevételével kell kidolgozni. Az európai járműnyilvántartás 2021. június 16-ig kezdi meg működését.

48. cikk

Engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartása

Az Ügynökség a járműtípusoknak a 24. cikk szerint kiállított forgalombahozatali engedélyeiről nyilvántartást hoz létre és tart fenn. Ez a nyilvántartás:

a) nyilvános és elektronikusan hozzáférhető;

b) megfelel a (2) bekezdésben említett közös előírásoknak;

c) össze legyen kapcsolva a releváns járműnyilvántartásokkal.

A nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza minden egyes járműtípus tekintetében:

a) a járműtípus műszaki jellemzői, ezen belül a fogyatékossággal élő, illetve a mozgáskorlátozott személyek számára biztosított akadálymentességre vonatkozó jellemzők, az adott ÁME-ben meghatározottak szerint;

b) a gyártó neve;

c) az engedélyeknek a járműtípus alkalmazási területére vonatkozó adatai, beleértve a korlátozásokat és a visszavonásokat is.

49. cikk

Infrastruktúra-nyilvántartás

VIII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

51. cikk

Bizottsági eljárás

52. cikk

Indokolás

Az ezen irányelv alapján a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségi vagy használatra való alkalmassági értékelésére, illetve az uniós vasúti rendszert alkotó alrendszerek ellenőrzésére vonatkozó, vagy a 7., 12. és 17. cikk értelmében hozott valamennyi határozatnak tartalmaznia kell az alapjául szolgáló részletes indokokat. A határozatról az érintett felet a lehető leghamarabb értesíteni kell, egyben tájékoztatni kell az érintett tagállam hatályos jogszabályai szerinti jogorvoslati lehetőségekről és a jogorvoslat gyakorlására rendelkezésre álló határidőről.

53. cikk

Jelentés és tájékoztatás

54. cikk

Átmeneti rendszer a járművek használatára

55. cikk

Egyéb átmeneti rendelkezések

56. cikk

Az Ügynökség ajánlásai és véleményei

Az Ügynökség ezen irányelv alkalmazása céljából az (EU) 2016/796 rendelet 19. cikkével összhangban ajánlásokat ad és véleményeket fogalmaz meg. Ezen ajánlásokat és véleményeket megfelelően figyelembe kell venni az ezen irányelv szerinti végrehajtási jogi aktusok kidolgozása során.

57. cikk

Átültetés

Amikor azonban egy közjogi vagy magánjogi jogalany vasútvonal építésére irányuló hivatalos kérelmet nyújt be a vasútvonal egy vagy több vasúti társaság általi üzemeltetésére való tekintettel, az érintett tagállamok a kérelem kézhezvételétől számított két éven belül intézkedéseket léptetnek hatályba az első albekezdésben említett cikkek végrehajtására.

58. cikk

Hatályon kívül helyezés

A V. melléklet A. részében felsorolt irányelvekkel módosított 2008/57/EK irányelv 2020. október 31-én hatályát veszti, az V. melléklet B. részében felsorolt irányelvek nemzeti jogba való átültetésének határidejére vonatkozó tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az ezen irányelvre történő hivatkozásoknak kell tekinteni, és a VI. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

59. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

60. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

Az uniós vasúti rendszer elemei

1. Hálózat

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában az uniós hálózat a következő elemeket foglalja magában:

a) a különleges építésű nagysebességű vonalak, amelyek általában 250 km/h vagy azt meghaladó sebességre vannak kialakítva,

b) a speciálisan nagysebességű forgalom céljára korszerűsített vonalak, amelyek 200 km/h körüli sebességre vannak kialakítva,

c) a speciálisan nagysebességű forgalom céljára korszerűsített vonalak, amelyek a domborzati viszonyok, tehermentesítési, illetve városrendezési korlátok miatt sajátos jellemzőkkel bírnak, és a sebességet mindenhol a helyi viszonyokhoz kell igazítani. E kategória magában foglalja azon nagysebességű és hagyományos hálózatok közötti összekapcsoló vonalakat, az állomásokat keresztező vonalakat, a terminálokhoz, raktárokhoz való hozzáférést biztosító vonalakat stb. is, amelyeken hagyományos sebességgel "nagysebességű" gördülőállományok közlekednek,

d) személyszállítási célú hagyományos vonalak,

e) vegyes szállításra szánt hagyományos vonalak (személyszállítás és árufuvarozás),

f) árufuvarozás céljára szolgáló, hagyományos vonalak,

g) személyszállítási csomópontok,

h) árufuvarozási csomópontok, beleértve a kombinált fuvarozási terminálokat,

i) a fent említett elemeket összekötő vonalak.

Ez a hálózat magában foglalja a forgalomirányítási, helymegállapítási és navigációs rendszereket, a hálózaton történő távolsági személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatásokat támogató adatfeldolgozási és távközlési műszaki létesítményeket, amelyek feladata biztosítani a hálózat biztonságos és összehangolt üzemeltetését, valamint a hatékony forgalomirányítást.

2. Járművek

Ezen irányelv alkalmazásában az uniós járművek fogalma az Unió vasúthálózatának egészén vagy egy részén valószínűsíthetően közlekedő összes járművet magában foglalja; ide tartoznak:

- a mozdonyok és személyszállító járművek, köztük a dízel vagy villamos vontatójárművek, önjáró dízel vagy villamos személyvonatok és személyszállító kocsik;

- teherkocsik, ideértve a teljes vasúti hálózatra tervezett süllyesztett rakfelületű járműveket és a tehergépkocsik szállítására tervezett járműveket;

- speciális járművek, köztük vasúti munkagépek.

E járművek felsorolásába tartoznak azok a járművek is, amelyeket kifejezetten az 1. pontban leírt nagysebességű vonalak különböző típusain való működésre terveztek.

II. MELLÉKLET

ALRENDSZEREK

1. Az alrendszerek felsorolása

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában az uniós vasúti rendszert alkotó rendszert a következő alrendszerekre lehet bontani:

a) strukturális területek: - infrastruktúra, - energia, - pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer, - fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer, - gördülőállomány; vagy

b) funkcionális területek: - forgalomüzemeltetés és -irányítás, - karbantartás, - telematikai alkalmazások személyszállítási és áruszállítási szolgáltatásokhoz.

2. Az alrendszerek leírása

A vonatkozó ÁME tervezetének kidolgozása során az Ügynökség javaslatot tesz a kölcsönös átjárhatósággal kapcsolatos rendszerelemek és szempontok listájára minden egyes alrendszer vagy alrendszerrész tekintetében. A kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szempontok és rendszerelemek kiválasztásának, illetve az ÁME-k alá történő besorolásuk sorrendje megválasztásának érintése nélkül az alrendszerek a következőket foglalják magukban:

2.1. Infrastruktúra

Pálya, váltók, vasúti átjárók, felépítmények (hidak, alagutak stb.), vasúti közlekedéssel összefüggő állomásrészek (köztük a bejáratok, peronok, megközelítési zónák, kiszolgálóhelyiségek, mosdók és a tájékoztató rendszerek, valamint a fogyatékossággal élő illetve a mozgáskorlátozott személyek számára készült akadálymentesítő elemek), biztonsági és védelmi berendezések.

2.2. Energia

A villamosítási rendszer, a felsővezetékeket és a villamosenergia-fogyasztást mérő és a villamosenergia-fogyasztás ellenértékét megállapító rendszer pálya menti elemeit is beleértve.

2.3. Pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer

A biztonság garantálásához és a hálózaton közlekedésre jogosult szerelvények mozgásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges valamennyi pálya menti berendezés.

2.4. Fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer

A biztonság garantálásához és a hálózaton közlekedésre jogosult szerelvények mozgásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges valamennyi fedélzeti berendezés.

2.5. Forgalomüzemeltetés és -irányítás

A különböző strukturális alrendszerek összehangolt üzemeltetését biztosító eljárások és a kapcsolódó berendezések, a rendes és a korlátozott üzemmód esetére egyaránt, különösen a vonatösszeállítás, valamint a vonatvezetés, a forgalomtervezés és a forgalomirányítás terén.

A vasúti szolgáltatások bármely típusának végzéséhez szükséges szakképesítések.

2.6. Telematikai alkalmazások

Az I. melléklettel összhangban ez az alrendszer két elemből áll:

a) személyszállítási alkalmazások, egyebek mellett az utasok utazás előtti és utazás alatti tájékoztatására szolgáló rendszerek, jegyfoglalási és fizetési rendszerek, poggyászkezelés és a vonatok vagy más utazási formák közötti csatlakozások kezelése;

b) árufuvarozási alkalmazások, egyebek mellett információs rendszerek (fuvarok és szerelvények valós idejű ellenőrzése), kocsirendezési és elosztási rendszerek, foglalási, fizetési és számlázási rendszerek, más közlekedési formákkal való csatlakozások kezelése és elektronikus kísérőokmányok készítése.

2.7. Gördülőállomány

Felépítményi szerkezetek, irányítási és vezérlési rendszer az összes vonatberendezéshez, áramszedők, vontató és energiaátalakító egységek, fedélzeti villamosenergiafogyasztást mérő és a villamosenergia-fogyasztás ellenértékét megállapító berendezés, fékmű, kapcsolókészülék és futómű (forgóváz, tengely stb.) és felfüggesztés, ajtók, ember/gép kapcsolódási pontok (vasúti járművezető, utazószemélyzet és utasok, köztük a fogyatékossággal élő illetve a mozgáskorlátozott személyek akadálymentesítő elemei), passzív vagy aktív biztonsági eszközök, az utasok és az utazószemélyzet egészségét biztosító eszközök.

2.8. Karbantartás

Az uniós vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát biztosító és a szükséges teljesítményt garantáló kötelező javításokat és megelőző karbantartásokat biztosító eljárások, a kapcsolódó berendezések, karbantartási logisztikai központok és tartalékok.

III. MELLÉKLET

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

1. Általános követelmények

1.1. Biztonság

1.1.1.

A biztonság szempontjából kritikus összetevők és különösen a szerelvények mozgásában részt vevő összetevők tervezésének, kivitelezésének vagy összeszerelésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének olyannak kell lennie, hogy a hálózatra vonatkozóan előírt céloknak megfelelően - beleértve egyes, korlátozott üzemmód által meghatározott helyzeteket is - garantálja a biztonságot.

1.1.2.

A kerék/sín érintkezésre vonatkozó paramétereknek meg kell felelniük a szükséges futóstabilitási követelményeknek, amelyek biztosítják a legnagyobb engedélyezett sebesség melletti biztonságos közlekedést. A fékberendezésre vonatkozó paramétereknek garantálniuk kell, hogy egy megadott féktávolságon belül lehetséges legyen a legnagyobb engedélyezett sebességgel történő megállás.

1.1.3.

A felhasznált összetevőknek használati időtartamuk alatt bírniuk kell a számukra meghatározott rendes vagy kivételes terheléseket. Az esetleges véletlen meghibásodások biztonsági utóhatásait a megfelelő eszközökkel a legkisebbre kell csökkenteni.

1.1.4.

A helyhez kötött berendezések és a gördülőállomány tervezésekor és az igénybe vett anyagok kiválasztásakor arra kell törekedni, hogy tűz esetén a tűz és füst keletkezése, terjedése és hatása a lehető legnagyobb mértékig korlátozható legyen.

1.1.5.

A felhasználók általi kezelésre szánt eszközöket úgy kell megtervezni, hogy azok abban az esetben se veszélyeztessék az eszköz biztonságos működését vagy a felhasználók egészségét és biztonságát, ha előre látható módon, ám a kiadott használati utasításnak nem megfelelően használják őket.

1.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A szerelvény mozgásában részt vevő helyhez kötött és mobil összetevők felügyeletét és karbantartását úgy kell megszervezni, elvégezni és mennyiségileg meghatározni, hogy üzemeltetésük a rendeltetés szerinti feltételek mellett folytatódhasson.

1.3. Egészség

1.3.1.

Nem használhatók fel a vonatokon és a vasúti infrastruktúrában olyan anyagok, amelyek használati módjuknál fogva valószínűsíthetően veszélyeztethetik a hozzáférők egészségét.

1.3.2.

Ezeket az anyagokat olyan módon kell kiválasztani, felhasználni és alkalmazni, amely korlátozza a káros és veszélyes gőzök és gázok kibocsátását, különösen tűz esetén.

1.4. Környezetvédelem

1.4.1.

A vasúti rendszer létrehozásának és üzemeltetésének környezeti hatásait a rendszer tervezési szakaszában az uniós joggal összhangban kell felmérni és figyelembe venni.

1.4.2.

A vonatokban és az infrastruktúra létesítményeiben használt anyagoknak meg kell akadályozniuk a környezetre káros és veszélyes gőzök és gázok kibocsátását, különösen tűz esetén.

1.4.3.

A gördülőállományt és az energiaellátási rendszereket úgy kell tervezni és gyártani, hogy elektromágnesesség szempontjából összeegyeztethetők legyenek azokkal a létesítményekkel, berendezésekkel és köz-, illetve magánhálózatokkal, amelyekkel esetlegesen interferálnának.

1.4.4.

A vasúti rendszer konstrukciója és működése nem okozhatja az általa keltett zaj meg nem engedett értékű kibocsátását: - a 2012/34/EU irányelv 3. cikkének 3. pontjában meghatározott vasúti infrastruktúrákhoz közeli területeken, és - a vezetőfülkében.

1.4.5.

A vasúti rendszer üzemeltetése átlagos karbantartási állapot esetén nem okozhat megengedhetetlen mértékű talajrezgést a pálya közelében elhelyezkedő területeken.

1.5. Műszaki összeegyeztethetőség

Az infrastruktúra és a helyhez kötött berendezések műszaki jellemzőinek összhangban kell lenniük egymással és a vasúti rendszerben alkalmazott vonatok jellemzőivel. Ez a követelmény magában foglalja a jármű alrendszerének biztonságos integrálását az infrastruktúrába.

Amennyiben a hálózat bizonyos szakaszain nehezen valósítható meg a megfelelőség biztosítása, úgy lehetőség van átmeneti, a jövőbeli megfelelőséget garantáló megoldások bevezetésére.

1.6. Akadálymentesítés

1.6.1.

Az "infrastruktúra" és a "gördülőállomány" alrendszereknek hozzáférhetőnek kell lenniük a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára, így biztosítva részükre a másokéval egyenlő mértékű hozzáférést előzetes vagy utólagos akadálymentesítéssel és egyéb megfelelő intézkedésekkel. Ezt a szempontot az alrendszerek mindenki számára hozzáférhető, releváns részeinek tervezésénél, kivitelezésénél, felújításánál, korszerűsítésénél, valamint karbantartásánál és üzemeltetésénél egyaránt érvényesíteni kell.

1.6.2.

A "forgalomüzemeltetés" és a "telematikai alkalmazások személyszállítási szolgáltatásokhoz" alrendszereknek rendelkezniük kell azon szükséges funkciókkal, amelyek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára előzetes vagy utólagos akadálymentesítéssel és egyéb megfelelő intézkedésekkel megkönnyítik a másokéval egyenlő mértékű hozzáférést.

2. Az egyes alrendszerekre vonatkozó követelmények

2.1. Infrastruktúra

2.1.1. Biztonság

Megfelelő lépéseket kell tenni a létesítményekhez való hozzáférés vagy a jogosulatlan behatolás megakadályozása érdekében.

Intézkedéseket kell tenni a személyi sérülés kockázatával járó veszélyek korlátozására, különösen a vonatok állomásokon való áthaladásánál.

A mindenki számára hozzáférhető infrastruktúrát a személyi biztonságot veszélyeztető tényezők korlátozása mellett kell megtervezni és létrehozni (stabilitás, tűzvédelem, átjárás, evakuálás, peronok stb.).

Megfelelő rendelkezéseket kell hozni a nagyon hosszú alagutak és völgyhidak sajátos biztonsági feltételeinek figyelembevétele érdekében.

2.1.2. Akadálymentesítés

Az infrastruktúra-alrendszer mindenki számára hozzáférhető részeinek az 1.6. ponttal összhangban hozzáférhetőknek kell lenniük a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára.

2.2. Energia

2.2.1. Biztonság

Az energiaellátási rendszer működtetése nem veszélyeztetheti a szerelvények vagy személyek (felhasználók, üzemeltető személyzet, a pálya mellett lakók és harmadik felek) biztonságát.

2.2.2. Környezetvédelem

A villamos- vagy a hőenergia-ellátási rendszerek működése a meghatározott értéken túl nem terhelheti a környezetet.

2.2.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A villamos- és hőenergia-ellátási rendszereknek:

- biztosítaniuk kell, hogy a vonatok elérjék a meghatározott teljesítményszinteket,

- a villamosenergia-ellátási rendszereknek összeegyeztethetőnek kell lenniük a vonatokra szerelt áramszedőkkel.

2.3. Ellenőrzés-irányítás és jelzés

2.3.1. Biztonság

Az ellenőrző-irányító és jelzőrendszereknek és eljárásoknak lehetővé kell tenniük, hogy a vonatok olyan biztonsági szinten közlekedjenek, amely megfelel a hálózatra vonatkozóan kitűzött céloknak. Az ellenőrző-irányító és jelzőrendszereknek korlátozott üzemmód esetében is biztosítaniuk kell a közlekedni engedélyezett vonatok biztonságos áthaladását.

2.3.2. Műszaki összeegyeztethetőség

Az összeegyeztethető ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek elfogadása után gyártott vagy kifejlesztett minden új infrastrukturális elemet és gördülőállományt ezekhez a rendszerekhez kell igazítani.

A vonatok vezetőállásában üzembe helyezett ellenőrző-irányító és jelzőberendezéseknek a vasúti rendszer teljes hálózatán lehetővé kell tenniük a meghatározott feltételek melletti folyamatos működést.

2.4. Gördülőállomány

2.4.1. Biztonság

A járművek, illetve a köztük levő kapcsolóelemek szerkezetét úgy kell megtervezni, hogy ütközés vagy kisiklás esetén védjék az utasokat és a vezetőfülkét.

Az elektromos berendezések nem veszélyeztethetik az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek biztonságát és működését.

A fékezési technikáknak és a kifejtett nyomásnak összeegyeztethetőnek kell lenniük a pálya, az építmények és a jelzőrendszerek konstrukciójával.

Megfelelő intézkedéseket kell hozni a feszültség alatt levő rendszerelemekhez való hozzáférés megakadályozására, a személyi biztonság védelme érdekében.

Rendelkezésre kell állniuk olyan eszközöknek, amelyek veszély esetén lehetővé teszik az utasok számára, hogy értesítsék a vasúti járművezetőt és a kísérőszemélyzetet.

Biztosítani kell a vonatra fel- és leszálló utasok biztonságát. A peronajtókat az utazók biztonságát garantáló záró- és nyitórendszerrel kell ellátni.

Gondoskodni kell vészkijáratokról és azok jelzéséről.

Megfelelő rendelkezéseket kell hozni a nagyon hosszú alagutak sajátos biztonsági feltételeinek figyelembevétele érdekében.

A vonatok fedélzetén kötelező a megfelelő fényerejű és működési idejű vészvilágítási rendszer.

A vonatokat fel kell szerelni kihangosító rendszerrel, amely lehetővé teszi, hogy az utazószemélyzet tájékoztathassa az utasokat.

Az utasok részére mind az állomásokon, mind pedig a vonatokon könnyen érthető és teljes körű tájékoztatást kell nyújtani a rájuk vonatkozó szabályokról.

2.4.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A létfontosságú berendezések: a futó-, vontató-, fékberendezések és az ellenőrző-irányító rendszer tervezésének lehetővé kell tennie, hogy a vonat különleges korlátozó feltételek esetén is folytathassa útját, a működőképes berendezések károsítása nélkül.

2.4.3. Műszaki összeegyeztethetőség

Az elektromos berendezéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek működésével.

Elektromos vontatás esetén az áramszedők tulajdonságainak olyanoknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék a vasúti rendszer energiaellátási rendszerét használó közlekedést.

A gördülőállomány jellemzőinek olyanoknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék az azokon a vonalakon történő közlekedést, amelyeken tervezik az üzemeltetésüket, az éghajlati viszonyok figyelembevételével.

2.4.4. Ellenőrzések

A szerelvényeket regisztráló készülékkel kell felszerelni. A készülék által gyűjtött adatokat és az információ feldolgozását harmonizálni kell.

2.4.5. Akadálymentesítés

A gördülőállomány-alrendszer mindenki számára hozzáférhető részeinek az 1.6. ponttal összhangban hozzáférhetőknek kell lenniük a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára.

2.5. Karbantartás

2.5.1. Egészség és biztonság

A központokban alkalmazott műszaki berendezéseknek és eljárásoknak garantálniuk kell az alrendszer biztonságos működtetését, és nem jelenthetnek veszélyt egészségügyi és biztonsági szempontból.

2.5.2. Környezetvédelem

A karbantartási központokban alkalmazott műszaki berendezések és eljárások nem léphetik túl a környezet szempontjából engedélyezett szennyezési szintet.

2.5.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A gördülőállomány karbantartási berendezéseinek lehetővé kell tenniük biztonsági és egészségvédelmi, valamint kényelemre irányuló műveletek elvégzését mindazon állományon, amelyhez tervezték őket.

2.6. Forgalomüzemeltetés és -irányítás

2.6.1. Biztonság

A hálózatüzemeltetési szabályokat, valamint a vasúti járművezetők és az utazószemélyzet képesítését, illetve az irányító központok személyzetének képesítését oly módon kell összehangolni, hogy biztosítható legyen a biztonságos üzemeltetés, tekintetbe véve a határátlépéssel járó és a belföldi szolgáltatások követelményeinek eltéréseit.

A magas biztonsági szintet a rendszeres karbantartási tevékenységek, a karbantartási és irányítási központok személyzetének képzése és képesítése, valamint az érintett üzemeltetők által az irányítási és karbantartási központokban bevezetett minőségbiztosítási rendszer útján kell elérni.

2.6.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A magas megbízhatósági és rendelkezésre állási szintet a rendszeres karbantartási tevékenységek, a karbantartási és irányítási központok személyzetének képzése és képesítése, valamint az érintett üzemeltetők által az irányítási és karbantartási központokban bevezetett minőségbiztosítási rendszer útján kell elérni.

2.6.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A hálózatüzemeltetési szabályokat, valamint a vasúti járművezetők és az utazószemélyzet, illetve a forgalomirányítók képesítését oly módon kell összehangolni, hogy biztosítható legyen a vasúti rendszer hatékony üzemeltetése, tekintetbe véve a határátlépéssel járó és a belföldi szolgáltatások követelményeinek eltéréseit.

2.6.4. Akadálymentesítés

Megfelelő intézkedésekkel gondoskodni kell arról, hogy az üzemeltetési szabályok előírják azokat a szükséges funkciókat, amelyekkel a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek részére biztosítható a hozzáférés.

2.7. Telematikai alkalmazások személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatásokhoz

2.7.1. Műszaki összeegyeztethetőség

A telematikai alkalmazásokra vonatkozó alapvető követelmények garantálják a szolgáltatások minőségének egy minimális szintjét az utasok és árufuvarozók részére, különösen a műszaki összeegyeztethetőség tekintetében.

Lépéseket kell tenni a következők biztosítása érdekében:

- az adatbázisok, szoftverek és adatátviteli jegyzőkönyvek fejlesztését úgy kell megoldani, hogy az lehetővé tegye a maximális adatcserét a különböző alkalmazások és üzemeltetők között, kivéve a bizalmas kereskedelmi adatok kezelését,

- az információk könnyen hozzáférhetőek legyenek a felhasználók számára.

2.7.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

Az adatbázisok, szoftverek és adatátviteli jegyzőkönyvek használati, kezelési, aktualizálási és karbantartási módjának biztosítania kell a rendszerek hatékonyságát és a szolgáltatás minőségét.

2.7.3. Egészség

Az adott rendszerek és felhasználók közötti kapcsolódási pontoknak meg kell felelniük a minimális ergonómiai és egészségvédelmi előírásoknak.

2.7.4. Biztonság

Garantálni kell az adatok megfelelő integritását és megbízhatóságát a biztonsággal kapcsolatos információk tárolása és továbbítása során.

2.7.5. Akadálymentesítés

Megfelelő intézkedésekkel gondoskodni kell arról, hogy a "telematikai alkalmazások személyszállítási szolgáltatásokhoz" alrendszer részei rendelkezzenek azokkal a funkciókkal, amelyekkel a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára biztosítható a hozzáférés.

IV. MELLÉKLET

ALRENDSZEREK EK-HITELESÍTÉSI ELJÁRÁSA

1. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

Az EK-hitelesítés egy, a 15. cikk értelmében vett, a kérelmező által végrehajtott eljárás, amely célja annak bizonyítása, hogy az adott alrendszer megfelel az uniós jog vonatkozó rendelkezéseiben és a vonatkozó nemzeti szabályokban foglalt követelményeknek, és az alrendszer üzembe helyezése engedélyezhető.

2. BEJELENTETT SZERVEZETEK ÁLTAL KIÁLLÍTOTT HITELESÍTÉSI TANÚSÍTVÁNY

2.1. Bevezetés

Ezen irányelv alkalmazásában az ÁME-kre való hivatkozás alapján történő hitelesítés az az eljárás, melynek során egy bejelentett szervezet ellenőrzi és tanúsítja, hogy az alrendszer megfelel a vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásoknak (ÁME).

Ez nem érinti az ajánlatkérő vagy a kérelmező azon kötelezettségét, hogy megfeleljen a vonatkozó uniós jogi aktusoknak és az értékelő szervezetek által más szabályok értelmében elvégzendő ellenőrzéseknek.

2.2. Közbenső hitelesítési nyilatkozat (ISV)

2.2.1. Alapelvek

A kérelmező kérésére a hitelesítés elvégezhető csupán egy alrendszer részeire, vagy korlátozható a hitelesítési eljárás bizonyos szakaszaira. Ebben az esetben a hitelesítés eredményeit egy, a kérelmező által kiválasztott bejelentett szervezet által kiállított közbenső hitelesítési nyilatkozatban (a továbbiakban: ISV) lehet rögzíteni.

A közbenső hitelesítési nyilatkozatban hivatkozni kell azokra az ÁME-kre, amelyek alapján a megfelelőséget értékelték.

2.2.2. Az alrendszer részei

A kérelmező az alrendszer bármely, általa meghatározott különálló részére kérhet ISV-t. Minden részt ellenőrizni kell minden szakaszban, a 2.2.3. pontban leírtak szerint.

2.2.3. A hitelesítési eljárás szakaszai

Az alrendszeren vagy az alrendszer bizonyos részein a következő szakaszok mindegyikében ellenőrzést kell végrehajtani:

a) általános tervezés,

b) előállítás: kiépítés, ezen belül különösen az építőmérnöki tevékenységek, a gyártás, a rendszerelemek összeszerelése és az általános beállítások,

c) végső tesztelés.

A kérelmező a tervezési szakaszban (a típusvizsgálatokat is ideértve) és az előállítási szakaszban kérhet ISV-t az egész alrendszerre, vagy bármely, általa meghatározott különálló részre (lásd a 2.2.2. pontot).

2.3. Hitelesítési tanúsítvány

2.3.1.

A hitelesítésért felelős bejelentett szervezeteknek értékelniük kell az alrendszer tervezését, előállítását és végső tesztelését, valamint ki kell állítaniuk a kérelmező számára a hitelesítési tanúsítványt, aki kiállítja az EK-hitelesítési nyilatkozatot. A hitelesítési tanúsítványban hivatkozásnak kell szerepelnie azokra az ÁME-kre, amelyek alapján a megfelelőséget értékelték.

Amennyiben nem vizsgálták egy alrendszer minden vonatkozó ÁME-nek való megfelelését (pl. eltérés, ÁME-k korszerűsítés vagy felújítás céljából történő részleges alkalmazása, ÁME-ben meghatározott átmeneti időszak vagy különleges eset esetén), a hitelesítési tanúsítványnak pontos hivatkozást kell tartalmaznia azon ÁME-kre vagy részeikre, amelyek tekintetében a bejelentett szervezet a hitelesítési eljárás során nem vizsgálta a megfelelést.

2.3.2.

Amennyiben ISV-t állítottak ki, az alrendszer hitelesítéséért felelős bejelentett szervezetnek figyelembe kell vennie ezeket az ISV-ket, és a hitelesítési tanúsítványának kiállítása előtt: a)

ellenőriznie kell, hogy az ISV-k pontosan kiterjednek-e a vonatkozó ÁME-követelményekre, b)

ellenőriznie kell az ISV-k által nem lefedett területeket, valamint c)

ellenőriznie kell a teljes alrendszer végső tesztelését.

2.3.3.

Egy hitelesítési tanúsítvánnyal már rendelkező alrendszer módosítása esetén a bejelentett szervezet csak a releváns és szükséges vizsgálatokat és teszteket végezheti el - vagyis az értékelés csak az alrendszer módosított részeire, illetve azoknak az alrendszer nem módosított részeihez való interfészeire terjedhet ki.

2.3.4

Minden, egy alrendszer hitelesítésében részt vevő bejelentett szervezetnek a 15. cikk (4) bekezdése szerint dokumentációt kell készítenie a tevékenységi köréről.

2.4. Az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció

Az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációt a kérelmezőnek kell összeállítania, és annak tartalmaznia kell a következőket:

a) a tervezéshez kapcsolódó műszaki jellemzők, ezen belül az érintett alrendszerre vonatkozó általános és részletes kivitelezési tervrajzok, elektromos kapcsolási rajzok és a hidraulikus rendszer rajzai, vezérlőáramköri ábrák, az adatkezelő és automatikus rendszerek leírása olyan részletességgel, ami elegendő a végrehajtott megfelelőség-ellenőrzés dokumentálására, üzemeltetési és karbantartási dokumentáció stb.;

b) a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő, az alrendszerbe beépített rendszerelemek listája, a 4. cikk (3) bekezdésének d) pontja szerint;

c) az alrendszer hitelesítésében részt vevő egyes bejelentett szervezetek által összeállított, a 15. cikk (4) bekezdésében említett dokumentációk, amelyeknek a következőket kell tartalmazniuk: - az EK-hitelesítési nyilatkozatok, valamint adott esetben a 4. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekhez kiállított EK-alkalmazhatósági nyilatkozatok másolatai, csatolva hozzájuk adott esetben a vonatkozó számítási feljegyzéseket és a közös műszaki előírások alapján a bejelentett szervezetek által elvégzett próbákról és vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek másolatát, - ha rendelkezésre áll, a hitelesítési tanúsítványt kísérő ISV, ideértve az ISV érvényességét illetően a bejelentett szervezet által végzett ellenőrzés eredményét is, - a hitelesítésért felelős bejelentett szervezet által ellenjegyzett, a megfelelő számítási feljegyzésekkel kísért hitelesítési tanúsítvány, amely igazolja, hogy az alrendszer megfelel a vonatkozó ÁME-k előírásainak, és tartalmazza az esetleges, a tevékenységek végrehajtása során észrevételezett és vissza nem vont fenntartásokat; a hitelesítési tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanezen szervezet által a 2.5.2. és 2.5.3. pontokban meghatározottak szerinti feladatainak ellátása során készített ellenőrzési, illetve vizsgálati jelentéseket is,

d) egyéb uniós jogi aktusokkal összhangban kiállított hitelesítési tanúsítványok,

e) amennyiben a 18. cikk (4) bekezdésének c) pontja és a 21. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint ellenőrizni kell a biztonságos integrációt, a vonatkozó műszaki dokumentációhoz csatolni kell a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) 6. cikkének (3) bekezdésében említett, a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerekről (KBM-ekről) szóló vizsgálati jelentés(eke)t.

2.5. Bejelentett szervezetek általi felügyelet

2.5.1.

A gyártás ellenőrzéséért felelős bejelentett szervezetnek állandó hozzáférést kell biztosítani minden építési területhez, gyártóüzemhez, raktárterülethez, az esetleges előgyártási műhelyekhez vagy kísérleti berendezésekhez, illetve általánosságban minden olyan helyiséghez, amely esetében a feladatának végrehajtásához ezt szükségesnek ítéli. A kérelmező köteles benyújtani a bejelentett szervezetnek az összes ehhez szükséges dokumentumot, és elsősorban az alrendszerre vonatkozó kivitelezési terveket és műszaki dokumentációt.

2.5.2.

A vonatkozó ÁME-knek való megfelelés megerősítése érdekében a megvalósítás ellenőrzéséért felelős bejelentett szervezet köteles rendszeresen vizsgálatot végezni. Erről vizsgálati jelentést kell benyújtania a kivitelezésért felelős személyek részére. A szervezetnek az építési műveletek bizonyos szakaszainál jelen kell lennie.

2.5.3.

Ezenkívül a bejelentett szervezet előzetes bejelentés nélkül is felkeresheti a munkaterületet vagy a gyártóüzemeket. Az ilyen látogatások idején a bejelentett szervezet teljes vagy részleges vizsgálatot végezhet. A kivitelezés felelősei felé ellenőrzési, illetve az esettől függően vizsgálati jelentést kell benyújtania.

2.5.4.

A bejelentett szervezetnek nyomon kell tudnia követni azokat az alrendszereket, amelyekre kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet szereltek fel, annak vizsgálata céljából - amennyiben a vonatkozó ÁME így rendelkezik -, hogy az alrendszer alkalmas-e a tervezett vasúti környezetben történő használatra.

2.6. Dokumentáció benyújtása

Az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció egy példányát a kérelmező az alrendszer teljes élettartama alatt köteles megőrizni. A dokumentációt kérésre bármely tagállam vagy az Ügynökség részére el kell juttatni.

Az üzembehelyezési engedély iránti kérelemhez benyújtott dokumentációt azon hatósághoz kell benyújtani, amelynél az engedélyezést kérik. A nemzeti biztonsági hatóság vagy az Ügynökség kérheti, hogy az engedéllyel együtt benyújtott dokumentumok egyes részeit lefordítsák a saját nyelvére.

2.7. Közzététel

Minden bejelentett szervezet köteles rendszeresen közzétenni a következőkre vonatkozó releváns információkat:

a) a hitelesítés és ISV iránti beérkezett kérelmek,

b) a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó megfelelőségi vagy alkalmazhatósági értékelés iránti kérelmek,

c) a kiállított vagy elutasított ISV,

d) a kiállított vagy elutasított hitelesítési tanúsítványok és EK-alkalmazhatósági tanúsítványok,

e) a kiállított vagy elutasított hitelesítési tanúsítványok.

2.8. Nyelv

Az EK-hitelesítési eljárással kapcsolatos dokumentációkat és levelezést annak a tagállamnak valamely hivatalos, az Unió hivatalos nyelvei között szereplő nyelvén kell elkészíteni, illetve folytatni, ahol a kérelmező letelepedett, vagy pedig az Uniónak a kérelmező által elfogadott valamelyik hivatalos nyelvén.

3. KIJELÖLT SZERVEZET ÁLTAL KIÁLLÍTOTT HITELESÍTÉSI TANÚSÍTVÁNY

3.1. Bevezetés

Abban az esetben, ha nemzeti szabályok alkalmazandók, a hitelesítésnek magában kell foglalnia egy olyan eljárást, melynek során a 15. cikk (8) bekezdése szerint kijelölt szervezet (a továbbiakban: a kijelölt szervezet) ellenőrzi és tanúsítja, hogy az alrendszer minden olyan tagállamra vonatkozóan, ahol az alrendszer üzembe helyezését engedélyezni szándékoznak, megfelel a 14. cikkel összhangban bejelentett nemzeti szabályoknak.

3.2. Hitelesítési tanúsítvány

A kijelölt szervezetnek el kell készítenie a kérelmezőnek szánt hitelesítési tanúsítványt.

A tanúsítványnak pontos hivatkozást kell tartalmaznia azon nemzeti szabályokra, amelyek megfelelését a kijelölt szervezet a hitelesítési eljárás során megvizsgálta.

Amennyiben a nemzeti szabályok egy járművet alkotó alrendszerekre vonatkoznak, a kijelölt szervezetnek két részre kell osztania a tanúsítványt: az egyik rész a jármű és a vonatkozó hálózat közötti műszaki kompatibilitáshoz szigorúan kapcsolódó nemzeti szabályokra való hivatkozásokat tartalmazza, a másik pedig az összes többi nemzeti szabályt.

3.3. Dokumentáció

A nemzeti szabályok esetén követendő hitelesítési eljárás tanúsítványát kísérő, a kijelölt szervezet által elkészített dokumentációnak a 2.4. pontban említett, az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció részét kell képeznie, és tartalmaznia kell az alrendszer ezen nemzeti szabályoknak való megfelelésének értékelésére vonatkozó műszaki adatokat.

3.4. Nyelv

Az EK-hitelesítési eljárással kapcsolatos dokumentációkat és levelezést annak a tagállamnak valamely hivatalos, az Unió hivatalos nyelvei között szereplő nyelvén kell elkészíteni, illetve folytatni, ahol a kérelmező letelepedett, vagy pedig az Uniónak a kérelmező által elfogadott valamelyik hivatalos nyelvén.

4. ALRENDSZEREK RÉSZEINEK HITELESÍTÉSE A 15. CIKK (7) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN

Ha egy alrendszer bizonyos részeire vonatkozóan hitelesítési tanúsítvány kerül kiállításra, e melléklet rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók ezekre a részekre.

V. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelvek és egymást követő módosításaik jegyzéke

(az 58. cikkben említettek szerint)

2008/57/EK irányelv(HL L 191., 2008.7.18., 1. o.)
2009/131/EK irányelv(HL L 273., 2009.10.17., 12. o.)
2011/18/EU irányelv(HL L 57., 2011.3.2., 21. o.)

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó határidők

(az 57. cikkben említettek szerint)

IrányelvAz átültetés határideje
2008/57/EK irányelv2010. július 19.
2009/131/EK irányelv2010. július 19.
2011/18/EU irányelv2011. december 31.

VI. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

2008/57/EK irányelvEzen irányelv
1. cikk1. cikk
2. cikk, a)–z) pont2. cikk, (1)–(5), (7)–(17) és (19)–(28) bekezdés
2. cikk, (6), (18) és (29)–(45) bekezdés
3. cikk
4. cikk3. cikk
5. cikk, (1)–(3) bekezdés, g) pont4. cikk, (1)–(3) bekezdés, g) pont
4. cikk, (3) bekezdés, h) és i) pont
5. cikk, (4)–(8) bekezdés4. cikk, (4)–(8) bekezdés
6. cikk5. cikk
7. cikk6. cikk
8. cikk
9. cikk7. cikk
10. cikk8. cikk
11. cikk9. cikk
12. cikk
13. cikk10. cikk
14. cikk11. cikk
15. cikk, (1) bekezdés18. cikk, (2) bekezdés
15. cikk, (2) és (3) bekezdés
16. cikk12. cikk
17. cikk13. és 14. cikk
18. cikk15. cikk
19. cikk16. cikk
17. cikk
18. cikk (kivéve annak (3) bekezdését)
19.,20., 21., 22. és 23. cikk
20. cikk
21. cikk
22–25. cikk
26. cikk24. cikk
27. cikk14. cikk, (10) bekezdés
26. cikk
28. cikk és VIII. melléklet27–44. cikk
45. cikk
29. cikk51. cikk
30. és 31. cikk
32. cikk46. cikk
33. cikk47. cikk, (3), (4), (6) és (7) bekezdés
47. cikk, (1), (2) és (5) bekezdés
34. cikk48. cikk
35. cikk49. cikk
36. cikk
50. cikk
37. cikk52. cikk
38. cikk57. cikk
39. cikk53. cikk
54. és 55. cikk
56. cikk
40. cikk58. cikk
41. cikk59. cikk
42. cikk60. cikk
I–III. mellékletI–III. melléklet
IV. melléklet9. cikk, (2) bekezdés
V. melléklet15. cikk, (9) bekezdés
VI. mellékletIV. melléklet
VII. melléklet14. cikk, (10) bekezdés
VIII. melléklet30., 31. és 32. cikk
IX. melléklet7. cikk, (5) bekezdés
X. mellékletV. melléklet
XI. mellékletVI. melléklet

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/34/EU irányelve (2012. november 21.) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról (HL L 343., 2012.12.14., 32. o.).

( 2 ) A Bizottság 2010/713/EU határozata (2010. november 9.) az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve alapján elfogadott, az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelőségértékelési, alkalmazhatósági és EK-hitelesítési eljárások moduljairól (HL L 319., 2010.12.4., 1. o.).

( 3 ) A Bizottság 98/500/EK határozata (1998. május 20.) a szociális partnerek közötti európai szintű párbeszéd előmozdítására irányuló ágazati párbeszédbizottságok létrehozásáról (HL L 225., 1998.8.12., 27. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).

( 6 ) A Tanács 96/48/EK irányelve (1996. július 23.) a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 235., 1996.9.17., 6. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/49/EK irányelve a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (vasútbiztonsági irányelv) (HL L 164., 2004.4.30., 44. o.).

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32016L0797 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32016L0797&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02016L0797-20200528 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02016L0797-20200528&locale=hu

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére