BH 2009.11.321 I. Nemzetközi szerződés rendelkezésének megsértése miatt indult felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság a nemzetközi emberi jogi szerv döntésének alapulvételével a jogerős határozatban megállapított tényállás alapján önállóan vizsgálja, hogy a terhelt bűnösségének megállapítása tekintetében lehetséges-e a nemzetközi szerződésnek megfelelő határozat hozatala, vagy ahhoz az eljárás megismétlése szükséges [Be. 416. § (1) bek. g) pont, (3) bek., 417. § (2) bek., 418. § (3) bek., 423. § (1) bek. és (3) bek., 427. § (3) bek., 428. § (4) bek.].

II. Több emberen elkövetet emberölés bűntettének kísérletével megvalósított emberiség elleni bűncselekmény tekintetében törvényes a terhelt bűnösségének a megállapítása, ha a bíróság jogerős határozata a nemzetközi szerződést csak a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállásban szereplő egyik részcselekmény megítélése tekintetében sértette meg, míg a tényállás többi részét illetően a büntetőjogi felelősség megállapítása a nemzetközi szerződésnek megfelelően történt [BHÖ I. 352. pont, Btá. 17. §, Negyedik Genfi Egyezmény 3. cikk 1/a pont].

A F.-i Bíróság Katonai Tanácsa a megismételt eljárásban hozott és 2001. január 18. napján kihirdetett ítéletével K. J. nyá. alezredes terheltet bűnösnek mondta ki több emberen - részben felbujtóként - elkövetett emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűncselekmény elkövetésében. Ezért őt 3 évi börtönbüntetésre és egyes jogoktól 5 évi eltiltásra ítélte.

Egyben megállapította, hogy a terhelt a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1990. évi XXXIX. törvény 1. § (2) bekezdésének e) pontja alapján mentesül a kiszabott szabadságvesztés végrehajtása alól.

Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Legfelsőbb Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2001. november 8. napján meghozott ítéletével az elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy a terhelt cselekményét több emberen elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntettnek minősítette; és a főbüntetést 5 évi börtönbüntetésre súlyosította. Megállapította, hogy az 1990. évi XXXIX. törvény 8. § (3) bekezdése alapján a terhelt szabadságvesztésének tartama 1/8-ával csökken. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az elsőfokú ítélettel megállapított tényállás lényege a következő.

K. J. terhelt 1950. szeptember 24-e óta hivatásos tiszt, rendfokozata 1956. március 7-étől 1964-ig százados, nyugállományba vonulásakor alezredes volt. 1956 októberében a T.-n állomásozó Páncélos és Lövésztiszti Iskola gépkocsizó szakán szolgált tanfolyam parancsnok beosztásban; feladata hivatásos tisztek átképezése volt.

1956. október 23-án délután Budapesten, a fennálló rendszerrel szemben tüntetés kezdődött, ami estére tömegmegmozdulássá vált. Ennek felszámolására a tiszti iskola parancsnokát és állományának jelentős részét Budapestre vezényelték. 1956. október 24. napjától a parancsnoki teendőket megbízottként L. J. őrnagy látta el.

Az 1956. október 23-án történteket az akkori politikai és katonai vezetés ellenforradalmi tevékenységnek minősítette. A rádióban 1956. október 24. napján ? 8 óra 45 perckor beolvasták a rögtönítélő bíráskodás bevezetéséről szóló rendeletet, mely szerint a "népköztársaság megdöntésére irányuló cselekmények - lázadás, lázadásra való felbujtás, felhívás és szövetkezés, gyilkosság, emberölés, gyújtogatás, robbanószerek tartása, vagy ezek felhasználásával elkövetett bűncselekmény, a közveszélyi bűncselekmények, a hatóság elleni erőszak …, s az engedély nélkül fegyvertartás … bűncselekményeket halállal kell büntetni …"; majd - alig 4 óra múlva elhangzott Nagy Imre szózata, mely szerint mentesülnek a statáriális eljárás alól, akik 14 óráig beszüntetik és leteszik fegyverüket; - 14 óra 8 perckor pedig elhangzott, hogy a határidőt 18 órára módosították.

1956. október 26. napján hajnalban B. I. honvédelmi miniszter táviratban parancsot küldött a csapatokhoz, mely szerint "Akadályozzanak meg minden rendbontást a helyőrségekben, védjék meg a fontosabb objektumokat a garázdálkodástól. Tartóztassanak fel minden Budapestre és Budapestről közlekedő gépkocsit, amennyiben fegyvert, lőszert … szállít vegyék birtokukba, a gépkocsi utasait vegyék őrizetbe!". 1956. október 27-én először B. I., majd a helyébe lépő J. K. honvédelmi miniszter parancsában már arra adott utasítást a csapatoknak, hogy "a fegyveres ellenállókat meg kell semmisíteni".

A terhelt tudott a statárium bevezetéséről, és arról is, hogy halállal büntetendő a jogellenes fegyvertartás. 1956. október 24-én az iskolán tiszti gyűlés volt, ahol elrendelték a tisztek benntartózkodását és megszervezték az iskola védelmét. 1956. október 25-én 19 óra körül visszaérkezett a tiszti iskolára az egyik elvezényelt főhadnagy, magával hozta a harcokban elesett tiszttársa holttestét. A T.-n maradt állomány ekkor értesült a Budapesten történtekről.

1956. október 25-én 20 óra körül az iskola lőterét, október 26-án hajnalban pedig az iskolát támadás érte, ennek során fegyveres összetűzések voltak. A támadásokat visszaverték; a védők közül egy fő meghalt, egy pedig megsebesült.

1956. október 26-án elfoglalták a T.-i Járási Börtön és Ügyészség épületét, a fogvatartottakat szabadon engedték. A terhelt parancsnoksága alatt 20-25 tiszt kiment a Börtönhöz. A terhelt az ott talált néhány fegyvertelen civilt rávett az épület elhagyására, majd társaival visszatért az iskolára.

Időközben többen ledöntötték a t.-i szovjet katonai emlékművet és az iskola egyik közbelépő századosát megtámadták, leütötték, fegyverét elvették.

Ezt követően délután többen - köztük K. T. sértett - a t.-i rendőrkapitánysághoz mentek, azért hogy azt elfoglalják és fegyvert szereznek. A kapitányság épülete előtt lövöldözés történt; teherautóval betörték a bejárati kaput, felszólították a - már ellenállást nem tanúsító - rendőröket és katonákat fegyvereik átadására; akik ennek önként eleget tettek. K. T. és egy társa a kapitányság vezetőjét ki akarta végezni; társaiknak azonban sikerült erről őket lebeszélni.

A tiszti iskola megbízott parancsnoka - értesülve a szovjet emlékműnél és a kapitányságnál történtekről - parancsot adott a terheltnek arra, hogy néhány tiszttel vonuljon a rendőrség épületéhez, és ott a helyzetnek megfelelő, fegyverhasználat lehetőségére is figyelemmel, belátása szerint cselekedjék, szüntesse meg a rendbontást, állítsa helyre a rendet.

Ezt követően a terhelt a tanfolyamának hallgatóiból - akik mindegyikének szakmai elöljárója volt - kb. 15 főből álló tiszti csoportot szervezett; részükre eligazítást tartott, mely szerint feladata a rendőrségnél a rend helyreállítása; majd teherautón a helyszínre indultak.

A csoport tagjai géppisztollyal, pisztollyal és a hozzávaló lőszerekkel voltak felszerelve. Ezenkívül a csoport magával vitt 2 db golyószórót lőszerrel, valamint kb. 25 db kézigránátot égőgyújtóval.

A terhelt parancsára a kapitányságtól távolabb leszálltak a teherautóról, két rajra oszlottak, és gyalog haladtak tovább. Az egyik raj parancsnoka a terhelt, a másik raj parancsnoka a terhelt helyettese, egy százados volt. Útközben megállítottak két - ellenállást nem tanúsító - fiatalt, az egyikőjüknél lévő dobtáras géppisztolyt elvették, majd elengedték őket.