1007/G/1997. AB határozat
az 52/1997. (X. 14.) AB határozatban foglalt alkotmányértelmezés kiegészítésére vonatkozó indítvány elutasításáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság a miniszterelnöknek az Alkotmány értelmezésére irányuló indítványa tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az 52/1997. (X. 14.) AB határozatban foglalt alkotmányértelmezés kiegészítésére vonatkozó indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
1. A miniszterelnök a Kormány megbízásából a következő indítványt intézte az Alkotmánybírósághoz.
"Az Alkotmánybíróság az 52/1997. (X. 14.) AB határozatában elvi állásfoglalást fejtett ki a népszavazással összefüggő fontos kérdésekben. Ezek sorában kimondta, hogy a kötelezően elrendelendő népszavazási kezdeményezést előnyben kell részesíteni az Országgyűlés mérlegelési körébe tartozó népszavazási kezdeményezéssel szemben. Ezt az elvet a folyamatban lévő népszavazási ügyekben is kötelezően alkalmazni rendelte.
Az Országgyűlés 86/1997. (X. 8.) OGY határozatával országos népszavazás elrendeléséről döntött a NATO-hoz való csatlakozás kérdéséről, valamint a termőföldtulajdon megszerezhetőségét illető két kérdésről. Ez utóbbi két kérdésre vonatkoznak az Alkotmánybíróság említett határozatában kifejtett alkotmányos kifogások, míg a NATO-hoz való csatlakozása kérdésére - a Kormány értelmezése szerint - ilyen kifogások nem merültek fel és e tárgyban a népszavazás a Köztársasági Elnök által kiírt időpontban megtartható.
Mindezekre figyelemmel a Kormány megbízásából indítványozom, hogy az Alkotmánybíróság az 1989. évi XXXII. tv. 1. §-ának g) pontja alapján, az 52/1997. (X. 14.) AB határozatban foglalt alkotmányértelmezés kiegészítéseként foglaljon állást arról, hogy van-e alkotmányos akadálya a NATO-hoz való csatlakozás kérdésében a népszavazás megtartásának 1997. november 16-án, az érvényben lévő 86/1997. (X. 8.) OGY határozatban és az országos népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló 145/1997. (X. 10.) KE határozatban foglaltaknak megfelelően.
A NATO-hoz való csatlakozás menetrendjére figyelemmel kérem a Tisztelt Alkotmánybíróság sürgős válaszát."
2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § g) pontja értelmében az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése. Az Abtv. 21. § (6) bekezdése alapján az 1. § g) pontja szerinti eljárást a) az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, b) a köztársasági elnök, c) a Kormány vagy annak tagja, d) az Állami Számvevőszék elnöke, e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke, f) a legfőbb ügyész indítványozhatják. Az 1993. évi LIX. törvény 22. §-ának e) pontja az állampolgári jogok országgyűlési biztosát is feljogosította alkotmányértelmezés kezdeményezésére.
Az Alkotmánybíróság már a 31/1990. (XII. 18.) AB határozatában megállapította a kötelező alkotmány értelmezés indítványozásával szembeni követelményeket. Ezek között kinyilvánította: az Abtv. 1. §-ának g) pontja alkalmazásánál is messzemenően figyelembe kell venni az államhatalmi ágak elválasztásának elvét, amely a magyar államszervezet legfontosabb szervezeti és működési alapelve. "Ebből eredően a hivatkozott rendelkezésen alapuló alkotmányértelmezésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha az indítvány nem általánosságban, hanem valamely konkrét alkotmányjogi probléma aspektusából kezdeményezi az Alkotmány ugyancsak konkrétan megjelölt rendelkezésének értelmezését," ... továbbá akkor, ha "az adott alkotmányjogi probléma közvetlenül - más jogszabály közbejötte nélkül - levezethető az Alkotmányból". Azt is megállapította az Alkotmánybíróság, hogy az Alkotmány értelmezésére vonatkozó hatáskörét megszorítóan kell értelmezni. "Ha ugyanis az Alkotmánybíróság az Abtv. 1. §-ának g) pontjában meghatározott jogkörét kiterjesztve értelmezné, ez könnyen olyan helyzetet idézne elő, hogy az illetékes jogalkotó szervek nem csupán törvények, hanem kormányrendeletek, sőt miniszteri rendeletek megalkotása előtt is "alkotmányértelmezést" kérnének az Alkotmánybíróságtól. Ez pedig óhatatlanul oda vezetne, hogy az Alkotmánybíróság magára vállalná a törvényhozó, sőt a végrehajtó hatalom felelősségét is és - az Alkotmányban rögzített államszervezeti elvekkel szöges ellentétben - egyfajta alkotmánybírósági kormányzás alakulna ki." (ABH 1990, 137, 138.)
A fenti követelményeket az indítványra vetítve az Alkotmánybíróság a következőket állapítja meg.
a) Az indítvány az annak előterjesztésére jogosulttól származik. Az Alkotmány 33. § (1) bekezdése szerint ugyanis a Kormány a) miniszterelnökből és b) miniszterekből áll.
b) Az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kellett, hogy a miniszterelnök konkrét alkotmányjogi probléma aspektusából kezdeményezi-e az Alkotmány ugyancsak konkrétan megjelölt rendelkezésének értelmezését.
Az indítványban problémaként az szerepel, hogy - az Alkotmánybíróság 52/1997. (X. 14.) AB határozatát követően - "van-e alkotmányos akadálya ... népszavazás megtartásának" a konkrétan megjelölt országgyűlési és köztársasági elnöki határozatban foglaltak szerint, különös tekintettel az Alkotmánybíróság idézett határozatából fakadó kötelezettségek végrehajtásának módjára.
Az indítvány tehát meghatározott alkotmányjogi kérdést vet fel, amelynek szempontjából kezdeményezi az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezését.
Az indítvány az Alkotmány egyetlen rendelkezését sem jelöli meg tüzetesen, hanem az 52/1997. (X. 14.) AB határozat kiegészítéseként - az ott megvizsgált alkotmányi rendelkezések tekintetében - kér további alkotmányértelmezést a népszavazásra vonatkozó országgyűlési határozat alkotmányossága kérdésében.
c) Az Alkotmány nem rendelkezik a népszavazási kezdeményezések és kérdések országgyűlési határozatba foglalásáról. Nincs rendelkezése arról sem, hogy több tárgyban és több kérdésben kezdeményezett népszavazás egyetlen országgyűlési határozatba foglalható-e, és arra sem, hogy minden kérdésben külön határozatban kell-e dönteni; és így arról sem rendelkezik az Alkotmány, hogy valamely, népszavazás tárgyában hozott országgyűlési határozat hogyan változtatható meg. Ezekre a kérdésekre alkotmányértelmezéssel sem nyerhető válasz.
Ezekre vonatkozóan a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény (Ntv.) és a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat (Házszabály) tartalmaz rendelkezéseket. E jogszabályoknak a konkrét tényállásra vonatkoztatása, ezzel kapcsolatban alkalmazása és értelmezése nem tartozik az Alkotmánybíróság Abtv. 1. § g) pontja szerinti hatáskörébe.
A feltett alkotmányjogi kérdés megoldása tehát az Alkotmány rendelkezéseiből közvetlenül - más jogszabály közbejötte nélkül - nem vezethető le, ezért az indítványban foglalt kérdésre az Alkotmány elvont értelmezése útján nem adható válasz.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 1997. október 16.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Németh János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró