10/2006. (II. 28.) AB határozat

a 37/2005. (X. 20.) OVB határozat ellen benyújtott kifogás tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya, és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta az alábbi

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 37/2005. (X. 20.) számú határozatát megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 37/2005. (X. 20.) számú határozatával megtagadta az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának a hitelesítését.

Az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya az alábbi kérdést tartalmazza:

"Kívánja-e Ön, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre a magyar mezőgazdasági termékek értékesíthetőségének ügyét és a megalkotandó új törvényben oly módon szabályozza a magyar mezőgazdasági termékek értékesítését, mely szerint a Magyar Köztársaság területén működő, élelmiszer-kereskedelmi tevékenységet - vagy azt is -folytató kereskedelmi egységekben az értékesítésre kínált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek legalább a fele a Magyar Köztársaság területén termelt vagy előállított termék legyen?"

A határozat indokolása megállapította, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, ezért az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. A döntés az Alkotmány 2/A. § (1) bekezdésén, az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 28. cikkén, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-án és 18. §-ának a) pontján, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 117. §-ának (1) bekezdésén és 131. §-án alapul.

2. Az OVB határozata a Magyar Közlöny 2005. évi 142. számában, 2005. október 27-i dátummal jelent meg. A határozat ellen a törvényes határidőn belül az indítványozó kifogást nyújtott be, amelyben kérte a határozat megváltoztatását és az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését.

Az indítványozó az OVB határozatát megalapozatlannak és törvénysértőnek tartja. Álláspontja szerint az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés nem jelenti az áruk szabad áramlásának korlátozását. A kérdés csak "egy olyan belső rendelkezés"-re vonatkozik, "mely a Magyar Köztársaság területén működő üzletek működése során határozza meg az üzletek árukészletében tartandó áruk fajtáját és mennyiségét."

Az Alkotmánybíróság a kifogást a Ve. 130. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően soron kívül bírálta el.

II.

Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatalánál a következő jogszabályokat vette alapul:

1. Az Alkotmány rendelkezései:

"2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is."

"28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet."

"28/D. § Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni."

2. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvény II. mellékletében a Szerződésnek közzétett szövege az egységes szerkezetbe foglalt, jelenleg hatályos megfogalmazásban a következőket tartalmazza:

"28. cikk. A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés."

"30. cikk. A 28. és a 29. cikk rendelkezései nem zárják ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei."

3. Az Nsztv. rendelkezései:

"2. § Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz."

"18. § Az Országos Választási Bizottság akkor tagadja meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha

a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe,

b) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek,

c) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek."

4. A Ve. szabályai:

"130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet - az Alkotmánybírósághoz címezve - az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.

(...)

(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja."

"131. § Az országos népi kezdeményezés során a 117-121. § és a 130. § (1) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

III.

A kifogás megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. §-ának h) pontja szerint az Alkotmánybíróság olyan ügyekben is eljár, amelyeket törvény hatáskörébe utal. Így az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik a Ve. 130. §-a szerint az OVB határozatával szemben benyújtott kifogás elbírálása. A Ve.-ben meghatározott kifogás jogorvoslatnak minősül, és az Alkotmánybíróság ezekben az ügyekben ennek megfelelően jár el. Az állandó gyakorlat szerint azonban az Alkotmánybíróságjogállásával és rendeltetésével összhangban látja el a feladatát azokban az ügyekben is, amelyekben hatáskörét nem közvetlenül az Abtv., hanem más törvény határozza meg [1220/H/1992. AB határozat, ABH 1992, 630, 631.; 25/1999. (VII. 19.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].

2. Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben - az eljárás jogorvoslati természetének megfelelően - azt vizsgálta, hogy az OVB az Nsztv. 18. §-ának a) pontja alapján köteles volt-e az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadására. A kérdés elbírálásánál az Alkotmánybíróság az Alkotmány 28/B. §-ának (1) bekezdését és 28/D. §-át vette alapul.

Az Alkotmány 28/B. §-ának (1) bekezdése szerint népi kezdeményezés tárgya olyan kérdés lehet, amely az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének b) pontja és 25. §-ának (2) bekezdése alapján a törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg. Az Országgyűlés törvényalkotási joga teljes, minden kérdésre kiterjed. Az Országgyűlés jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy milyen kérdésekben határoz meg törvényi szinten szabályokat [53/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 414, 417.].

Az Alkotmány 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint az Alkotmányból eredő egyes hatásköröket - az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; a hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.

Az Alkotmány az országos népszavazást és az országos népi kezdeményezést eltérően szabályozza. Ilyen eltérés - egyebek mellett - az, hogy a 28/C. § (5) bekezdése az országos népszavazás lehetséges tárgyát korlátozza, ezzel szemben az országos népi kezdeményezés tárgyára nincs korlátozó szabály (ha a tárgy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés) . További különbség az, hogy a 28/C. § (3) bekezdése szerint az eredményes ügydöntő országos népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. Ezzel szemben az országos népi kezdeményezés eredményessége nem jelent az Országgyűlés számára jogalkotási kötelezettséget. Az Alkotmány 28/D. §-ának második és harmadik mondata alapján az Országgyűlés csak arra köteles, hogy a népi kezdeményezésben megfogalmazott - hatáskörébe tartozó - kérdést napirendjére tűzze és megtárgyalja. Az Alkotmány 2/A. §-ának (1) bekezdése nem zárja ki valamely kérdésnek a napirendre tűzését és megvitatását abban az esetben sem, ha az adott kérdésben jogszabály megalkotása - az Európai Unióban tagállamként való részvételből származóan, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése körében - a többi tagállammal közösen vagy az Európai Unió intézményei útján történhet. Az Országgyűlés vitájának eredményére, a döntés tartalmára vonatkozóan a népi kezdeményezés - az Alkotmány 28/D. §-a értelmében - nem von maga után semmilyen kötelezettséget. "A népi kezdeményezésnek - ellentétben a népszavazással - az Alkotmányban megfogalmazott tárgyköri korlátja nincs, és a kérdésnek nem kell konkrét jogalkotási kötelezettséget megfogalmaznia" [42/2002. (X. 11.) AB határozat, ABH 2002, 316, 319.]. A törvényalkotás kérdéséről való döntés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, és az Alkotmánybíróság - erre vonatkozó hatáskör hiányában - nem vizsgálhatja a népi kezdeményezésre szánt kérdés célszerűségét.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság a Ve. 130. §-ának (3) bekezdése szerint az OVB határozatát megsemmisítette, és az OVB-t új eljárásra utasította.

Az OVB határozata a Magyar Közlönyben megjelent. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság elrendelte az OVB határozata ellen benyújtott kifogás tárgyában hozott határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 1001/H/2005.