BH+ 2013.8.324 Az érintett hozzájárulása nélkül készített hangfelvétel a hatóság (bíróság) előtt bizonyításra felhasználható, ez nem tekinthető visszaélésszerű felhasználásának. Ezt meghaladó felhasználás - illetéktelen 3. személyhez való eljuttatás - a nyilvánossághoz fűződő konkrét közérdek hiányában már jogsértést valósít meg [Ptk. 75. §, 80. § (1), (2) bek., 275. § (3), (4) bek.].

A jogerős részítéletben megállapított tényállás szerint az alperes 1984. december 28-án kelt szerződéssel bérbe vette az önkormányzati tulajdonban álló Z. utca 5. szám alatti, nem lakás céljára szolgáló helyiséget. Az alperes itt saját beruházásában vendéglátó helyiséget alakított ki, amelyet üzemeltet. A bérbeadói jogokat gyakorló IKV Zrt.-vel az alperes a bérleti díj összegében nem tudott megegyezni. A bérbeadó a bérleti szerződést 2006. június 29-én felmondta, majd a Városi Bíróság előtt 4.P.22.364/2007. számon a helyiség kiürítése iránt keresetet terjesztett elő az alperessel szemben. Az adott perben az alperes a felmondás érvénytelenségére hivatkozott. Előadta: a bérlemény jelenbeli állapota az általa végzett jelentős beruházások eredményeként alakult ki, ezt a bérbeadó a bérleti díj megállapítása során figyelmen kívül hagyta, ezért nem jött létre köztük megállapodás. A Városi Bíróság előtt folyó ezen perben az IKV Zrt. jogi képviselőjeként a felperes járt el. A per időtartama alatt az egyik tárgyalást megelőzően, 2007. november 26-án a felperes kezdeményezésére beszélgetésre került sor a felperes és az alperes között a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos jogvita tárgyában. A beszélgetés során elhangzottakról az alperes a felperes tudta és hozzájárulása nélkül hangfelvételt készített. Ezt a hangfelvételt a helyiség kiürítése iránti perben az alperes a per 2008. november 18. tárgyalásán bizonyítékként becsatolta. Ezen a tárgyaláson az IKV Zrt.-t helyettesként dr. V. I. ügyvéd képviselte, aki ellenezte a felvétel meghallgatását, figyelemmel a keletkezés körülményeire, illetve vitatta annak valódiságát. Az alperes a kérdéses felvételt megküldte a Város Önkormányzati, Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottsága tagjainak, a N. lap újságírójának, valamint a Városi Ügyészségnek, ahol feljelentette a felperest. A feljelentés alapján az ügyészség zsarolás büntette miatt nyomozást rendelt el.

A S. internetes újság 2009. december 10. számában írás jelent meg "Kis és nagy halak önkormányzati bérlemények hálójában" címmel. Ez a cikk beszámolt az alperes és az IKV Zrt. közötti bérleti jogvitáról. A cikk leírta, hogy az alperes feljelentése folytán a Városi Ügyészség zsarolás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást a jelen per felperese, mint az IKV Zrt. jogi képviselője ellen. A cikk közölte a felperes nyilatkozatát, amelyben az szerepelt, hogy valótlan adatokat tartalmazó feljelentés nyomán indult nyomozásban a felperes nem szerepelt gyanúsítottként, a nyomozás elrendelésének az az indoka, hogy a feljelentő őt alaptalan vádakkal illette. A cikk rögzítette a felperes azon előadását, hogy az ügyészséghez dokumentumokat csatolt, amelyben taglalja, miként csúsztat és állít folyamatosan valótlanságot az alperes.

A felperes módosított keresetében kérte megállapítani: az alperes azzal, hogy hozzájárulása nélkül hangfelvételt készített és azt felhasználta, megsértette a hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, valamint kérte a hangfelvételt tartalmazó kazetták megsemmisítésére kötelezést. Kérte annak megállapítását, hogy az alperes azzal, hogy az Önkormányzat Városrendezési Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság tagjai részére a hangfelvétel mellett elküldött levelében valótlan tényállításokat tett, megsértette a jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, és ebben a körben is kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől. Ezen kereseti kérelmétől a felperes el kívánt állni, de az eljárás megszüntetéséhez ebben a körben az alperes nem járult hozzá.

Az alperes a kereset teljes elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a felperes hozzájárulása nélkül készült a hangfelvétel, de előadta: ezzel az volt a célja, hogy a polgári perben bizonyítani tudja, hogy az IKV Zrt. a felmondás jogát visszaélésszerűen gyakorolta. Álláspontja szerint ezt a tényt más módon bizonyítani nem tudja, ezért a hangfelvétel készítése nem volt visszaélésszerű.

Az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben annak megállapítását kérte, hogy a felperes megsértette a jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát akkor, amikor felperes kétségbe vonta a Városi Bíróság előtt a hangfelvétel valóságtartalmát, mert ezáltal olyan látszat keletkezett, hogy az alperes hamis hangfelvételt csatolt, valótlan tartalmú bizonyítékot kívánt volna felhasználni. Ugyancsak a jóhírneve megsértését kérte megállapítani abban a körben, hogy az S. internetes portálon a felperes valótlanul állította, hogy a Városi Ügyészséghez benyújtott feljelentésében valótlan tényeket közölt volna, illetve csúsztatásokat tett.

A felperes a viszontkereset elutasítását kérte. Előadta: a Városi Bíróság előtt folyó ügyben az alperes által kifogásolt nyilatkozatot nem ő tette, tartalmát tekintve pedig nem történt más, mint a csatolt bizonyíték bizonyító erejének kétségbe vonása, amelyre a Pp. lehetőséget ad. Nem az alperes személyét érintő személyeskedésről volt szó. Az internetes újságban megjelentekkel kapcsolatban előadta, hogy a viszontkeresetét az alperes ebben körben elkésetten terjesztette elő.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes személyhez fűződő jogát, amikor 2007. november 26-án beszélgetésüket a felperes hozzájárulása nélkül rögzítette, majd azt felhasználta. Eltiltotta az alperest a további jogsértéstől. Elrendelte az alperes birtokában lévő hangfelvétel-másolatok azonnali megsemmisítését. Az alperes viszontkeresetét teljes terjedelmében elutasította, kötelezte az alperest a felperes javára jogi képviseleti költség megfizetésére, valamint a le nem rótt viszontkereseti illeték megfizetésére. Az elsőfokú ítélet az indokolásában kifejtette: a hangfelvételnek az erre jogosult hozzájárulása nélkül történő készítése és felhasználása csak abban az esetben nem tekinthető jogsértőnek, ha a felvételt készítő fél a peres eljárásban a valós tényállást más módon igazolni nem tudja. Az első fokon eljárt bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes a helyiség kiürítése iránti perben az IKV által érvényesített bérleti díj általa állított irrealitását más eszközökkel is bizonyíthatta (ld. szakértő bevonása). Ezen túlmenően egyéb bizonyítási eszközök is az alperes rendelkezésére álltak a perben. Ebből következően a hangfelvétel készítésének és felhasználásának a célja nem lehetett az igazság kiderítése, így a jogsértés megállapítható. Utalt arra is, hogy az alperes a hangfelvételt nemcsak a polgári perben használta fel, hanem harmadik személyek számára is hozzáférhetővé tette, ez pedig önálló jogsértést valósít meg. Az objektív jogkövetkezmények alkalmazása a jogsértés megállapításából következik. A viszontkereset elutasítása körében az elsőfokú ítélet megállapította: a helyiség kiürítési per tárgyalásán a sérelmezett kijelentést tévő jogi képviselő nem saját nevében, hanem az őt megbízó cég képviseletében tette meg a nyilatkozatát, a nyilatkozó személy nem maga a felperes volt, így vele szemben a nyilatkozattal kapcsolatban igény nem érvényesíthető. Az alperes által sérelmezett nyilatkozat a tartalmát tekintve nem más, mint egy jogi képviselő nyilatkozata a beterjesztett bizonyítékkal kapcsolatosan, amelyet a Pp. lehetővé tesz. Az internetes újságban megjelent felperesi nyilatkozat kapcsán az elsőfokú ítélet kifejtette: a felperes nem tett mást, minthogy tagadta a feljelentésben foglalt bűncselekmények elkövetését és előadást tett arról, hogy az ezzel kapcsolatos védekezését okiratokkal támasztotta alá. Mindezzel az alperes személyére nézve jogsértő állítást nem fogalmazott meg. A felperesnek az önkormányzati bizottsághoz küldött levele miatt előterjesztett kereseti kérelme kapcsán az elsőfokú ítélet kifejtette: ettől a kereseti kérelmétől a felperes elállt, de valójában eredeti kereseti kérelmétől részben sem állt el, keresete mindvégig a jogsértés megállapítására, az alperesnek a további jogsértéstől való eltiltására, illetve a jogsértés tárgyának megsemmisítésére irányult. Azok a tényelőadásai, amelyek kapcsán az elállást tartalmazó nyilatkozatot tették, valójában a kereseti kérelem részét képező tényállás tekintetében tett módosító nyilatkozatként értékelendők, amelyekkel kapcsolatban később már nem kívánt igényt érvényesíteni.