A Szegedi Törvényszék P.21292/2009/27. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 80. §, 84. §] Bíró: Pap János

CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG

2.P.21.292/2009/27. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Csongrád Megyei Bíróság a Munz és Társai Ügyvédi Iroda (...) által képviselt felperes neve ... szám alatti felperesnek - alperes neve ... szám alatti alperes ellen - személyiségi jog megsértése miatt indult perében - a bíróság meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes személyhez fűződő jogát, amikor 2007. november hónap 26. napján beszélgetésüket a felperes hozzájárulása nélkül rögzítette, majd felhasználta.

A bíróság az alperest a további jogsértéstől e l t i l t j a .

Elrendeli, hogy az alperes a birtokában lévő hangfelvétel-másolatokat azonnal semmisítse meg.

A bíróság az alperes viszontkeresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 42.000,- (Negyvenkettőezer) Ft le nem rótt eljárási illetéket, továbbá a felperesnek 15 napon belül 75.000,- (Hetvenötezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, három példányban a Csongrád Megyei Bíróságnál kell benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címezve.

A bíróság tájékoztatja a felek képviselőit, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

- ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,

- ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I N D O K O L Á S :

A bíróság az alábbi tényállást az alperes személyes előadása, valamint jelen per során keletkezett iratok, továbbá a Bíróság-1 ... számú iratai, valamint a Bíróság-2 ... számú iratai, valamint jelen per során keletkezett egyéb iratok alapján állapította meg.

Az alperes 1984. december hónap 28. napja óta bérli az Zrt-1-től az önkormányzati tulajdonát képező, nem lakás céljára szolgáló helyiséget. Az alperes, illetőleg a bérbeadó Zrt-1. évek óta nem tudott megegyezni a bérleti díj összegében. Az Zrt-1. a bér meg nem fizetése miatt 2006. június hónap 29. napján a bérleti szerződést felmondta, majd pedig a Bíróság-1 előtt helyiség kiürítése iránti pert kezdeményezett az alperessel szemben. Az alperes a Bíróság-1 előtt jelenleg is folyó peres eljárásban hivatkozott egyrészt arra, hogy a felmondás érvénytelen, mivel a felperes a Ptk.4.§-ában foglaltakkal ellentétesen, a jóhiszeműség és a tisztesség követelményével ellentétesen gyakorolta bérbeadói jogosultságát. Utalt arra, hogy az Zrt-1-el hosszú évek óta nem tudnak megállapodni az általa bérelt helyiség bérleti díjában. Utalt arra, hogy a bérleti jogviszony kezdetekor az ingatlan egy szenes pince volt, melyet saját maga, illetőleg családtagjai igen komoly beruházások árán alakítottak át vendéglátó hellyé. Mivel az Zrt-1-el hosszú évek alatt nem tudott megegyezni a reális bérleti díjban, így az Zrt-1. bérbeadói jogosultságával visszaélve felmondta a bérleti szerződést. Az alperes utalt arra, hogy a reális bérleti díjat bármikor hajlandó megfizetni az Zrt-1. részére.

Az alperes által használt bérleménnyel összefüggő peres és peren kívüli eljárásban a felperes, mint az Zrt-1. jogi képviselője járt el. A peres felek között 2007. november hónap 26. napján a felperes irodájában megbeszélésre került sor. A felek között elhangzottakat az alperes a felperes tudta és hozzájárulása nélkül hangfelvételen rögzítette és azt a Bíróság-1-hez, illetőleg a ... .M.J.V. Önkormányzat Városrendezési Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság tagjainak, valamint egy újságíró részére is megküldte. A Bíróság-1 előtt folyó ... számú eljárásban 2008. november hó 18. napján kitűzött tárgyaláson az alperes az említett hangfelvételt becsatolta 42. sorszámú jegyzőkönyv tanúsága szerint. Az ügyben a Zrt-1. megbízásából eljáró, a felperest helyettesítő ... ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy mivel a felperes nem járult hozzá a hangfelvétel elkészítéséhez, így ellenzi a hanganyag meghallgatását és vitatta a hangfelvétel valódiságát. Az alperes a hangfelvételt megküldte a ... Városi Ügyészségnek is, mely zsarolás bűntette miatt nyomozást rendelt el.

A ... című internetes újság 2009. december hónap 10. számában a következő tartalmú cikk jelent meg : "Kis és nagyhalak önkormányzati bérlemények hálójában".

"Egy ...i ügyvéd és egy éttermet üzemeltető vállalkozó perén keresztül került reflektorfénybe az önkormányzati tulajdonú bérlemények körüli piaci játszadozás, amely a legfelsőbb körökig is vezethet. A Napilap-1 2009. őszén írt cikket, miután a vállalkozó felvette tárgyalását az önkormányzati cég jogi képviselőjével, ahol elmondása szerint megzsarolták őt. Az ügyben nyomozás is indult. (...) November 6-án nyomozást rendelt el a ... Városi Ügyészség zsarolás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A feljelentést alperes, a ... Étterem tulajdonosa tette felperes, a Zrt-1 jogi képviselője ellen, mert véleménye szerint az ügyvéd az ún. rendes felmondással akarta rábírni arra, hogy fogadja el a bérleti díjának drasztikus felemelését". Az internetes újság tartalmazza a felperes nyilatkozatát: "Szeretném jelezni, hogy a valótlan adatokat tartalmazó feljelentés nyomán indult nyomozásban nem vagyok gyanúsított, azért rendelte el a nyomozást az ügyészség, mert teljességgel alaptalan vádakkal illetett a feljelentő" - nyilatkozta portálunknak felperes. Hozzátette, hogy egy többoldalas dokumentumot csatolt az ügyészségnek, melyben részletesen taglalja, hogy a jogi folyamatoknak megfelelően járt el és miként csúsztat és állít folyamatosan valótlanságokat alperes".

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes a felperes személyiségi jogát megsértette, tiltsa el őt a további jogsértéstől, illetőleg a hangfelvételt tartalmazó kazettákat semmisítse meg.

A kereset indokolásaként előadta, hogy az alperes a felek között 2007. november hónap 26. napján lezajlott tárgyalás, beszélgetés anyagát a felperes tudta és beleegyezése nélkül rögzítette, azt a bíróság részére, továbbá más személyek részére is hozzáférhetővé tette, így jogellenesen használta fel. Ezzel megsértette a felperesnek a Ptk.80.§ (1) és (2) bekezdésben írt hangfelvétellel kapcsolatos személyiségi jogát. Utalt arra, hogy miután a bíróság ideiglenes intézkedéssel az alperest eltiltotta a további felhasználástól, ennek ellenére az alperes a hangfelvételeket több hatóság, illetőleg magánszemély részére is megküldte. Mindebből következően indokolt az alperesnek az eltiltása további jogsértéstől. A felperesnek különös méltánylást érdemlő magánérdeke fűződik ahhoz, hogy a hangfelvételeket az alperes ne használja fel, illetőleg azokat semmisítse meg, hiszen a felperes, mint az Zrt-1. jogi képviselője tárgyalt az alperessel. Ügyvédként terheli a titoktartási kötelezettség, amelynek nem tud eleget tenni, abban az esetben hogyha a felperes szavait, beszélgetését rögzítik és azt más számára is hozzáférhetővé, nyilvánossá teszik. Az alperes pedig ezen magatartást, tevékenységet kifejtette a jogellenesen készült hangfelvétellel.