BH 2002.1.36 Külföldi állampolgár által termőföld tulajdonjoga megszerzésének tilalma betéti társaság megszűnése esetén [1987. évi I. tv. 38. §, 171/1991. (XII. 27.) Korm. r. 1. §].

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a külföldi állampolgár felperes tagja volt az R. Kereskedelmi Bt.-nek. A Bt. taggyűlése az 1994. május 27-én hozott határozatával elhatározta a Bt. végelszámolással történő, jogutód nélküli megszüntetését. A felperes megállapodott a társaság másik tagjával, hogy a Bt. kizárólagos tulajdonát képező X. számú tulajdoni lapon az 1471. hrsz., az Y. számú tulajdoni lapon az 1470. hrsz. és a Z. számú tulajdoni lapon az 1344 hrsz. ingatlanok tulajdonjogát a felperes szerzi meg. A Bt.-t a cégbíróság 1994. augusztus 3-i hatállyal jogutód nélkül törölte a cégjegyzékből.

Az elsőfokú közigazgatási szerv a felperes tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmét azzal utasította el, hogy a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. tvr. (a továbbiakban: Dtvr.) 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a Pénzintézeti Központ engedélyét felhívás ellenére nem csatolta. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes ismét felhívta a felperest a Pénzintézeti Központ hozzájáruló nyilatkozatának csatolására, majd ennek nem teljesítése után az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Időközben a felperes által előterjesztett felperesi kérelmet a Pénzügyminisztérium elutasította, ezt a határozatot a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével hatályon kívül helyezte, és a minisztériumot új eljárásra kötelezte. Álláspontja szerint a felperes a földhivatalhoz a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 1994. július 27-i hatálybalépését követően terjesztette elő kérelmét, ezért az eljárásra annak 7. § (2) bekezdése az irányadó. E szerint pedig külföldi magánszemély és jogi személy a termőföld és természetvédelmi terület tulajdonjogát nem szerezheti meg, következésképpen a Pénzügyminisztériumnak nincs hatásköre, hogy a felperes kérelmét engedélyezze, vagy ne engedélyezze. A jogerős ítélet alapján a Pénzügyminisztérium határozatával hatáskörének hiányát megállapítva a felperes kérelmét a Megyei Közigazgatási Hivatalhoz tette át, amely határozatával ugyancsak hatáskörének hiányát állapította meg.

A felperes keresete a közigazgatási határozat felülvizsgálatára és a tulajdonjoga bejegyzésének elrendelésére irányult. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a Ttv. 79. §-a alapján a már folyamatban lévő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni, ezért jelen perre nem a Ttv. rendelkezései az irányadóak. A Dtvr. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint devizahatósági engedéllyel szabad belföldön lévő vagyoni érték tekintetében belföldinek és külföldinek egymással, valamint belföldieknek külföldi érdekében adásvételi, ajándékozási és egyéb szerződést kötni. A korábbi Földtörvény - az 1987. évi I. törvény - végrehajtására kiadott 171/1991. (XII. 27.) Korm. r. (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-ának (5) bekezdése tiltotta a termőföld tulajdonjogának külföldi által történő megszerzését. Ezen két okból sem szerezhette meg a felperes a perbeli ingatlanok tulajdonjogát a bt. megszűnésével.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú földhivatalt új eljárásra kötelezte. Álláspontja szerint is a felperes 1994. július 26-án előterjesztett kérelmére a földről szóló 1997. évi I. törvény (Ftv.) és a Vhr. rendelkezései alkalmazandók. A külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatban az Ftv. 38. §-ának (1) bekezdése, a 70. § (4) bekezdése és a Vhr. 1. §-ának (1) és (5) bekezdés egybevetése alapján azt állapította meg, hogy a termőföld és védett természeti terület tulajdonjogának külföldi által történő megszerzésének tilalma csak a Vhr. 1. §-ának (1) bekezdése és az Ftv. 38. §-ában említett három szerzési jogcím (adásvétel, csere vagy ajándékozás) esetén áll fenn. Tehát az Vhr. 1. §-ának (5) bekezdésében foglalt tilalom a gazdasági társaság végelszámolása során történő tulajdonszerzésre nem terjed ki.

A közigazgatási határozatok a Dtvr. 6. §-a (1) bekezdésének közelebbi alpontját nem jelölték meg, de sem a b), sem a c) pont alkalmazása a perben nem kerülhet szóba. A külföldiek magyarországi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés miatt sem alkalmazható a Dtvr. rendelkezése. E szerint a külföldi részvétellel működő társaság alapításához, társaságba való részvételhez devizahatósági engedély nem szükséges, következésképpen a megszűntetéshez és az annak során kötött megállapodáshoz sem volt szükség devizahatósági engedélyre.