2/2013. (V. 9.) Polgári jogegységi határozat

a végrehajtás során befolyó összegből való kielégítés sorrendjéről

A Kúria Polgári Kollégiumának Jogegységi Tanácsa a Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese által a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 34. § (1) bekezdése és 32. § (1) bekezdésének a) pontja alapján előterjesztett jogegységi indítványa folytán indult jogegységi eljárásban meghozta a következő

jogegységi határozatot:

Amennyiben a végrehajtás során befolyó összeg még a Vht. 164. § (1) bekezdésében meghatározott végrehajtási költségek teljes összegét sem fedezi, abból elsőként a le nem rótt végrehajtási illetéket és az állam által kifizetett végrehajtási költséget kell kiegyenlíteni.

A fennmaradó összeget - további privilegizált költség hiányában - a végrehajtási eljárás kezdeményezésével,elrendelésével és foganatosításával kapcsolatban felmerült további költségekre arányosan kell elszámolni.

Indokolás

I. A Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese a kialakult eltérő joggyakorlat miatt jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta abban a kérdésben, hogy - tekintettel a költségmentesség bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 15/E. § (8) bekezdésére valamint a bírósági végrehajtási eljárásban felszámítandó általános költségátalány megfizetésének szabályairól szóló 8/2001. (IV. 27.) IM rendelet (Kár.) 6. §-ára is - milyen sorrendben illetve milyen arányban kell kielégíteni a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 164. § (1) bekezdésében meghatározott végrehajtási költségeket, ha a végrehajtás során befolyt összeg még azok együttes összegét sem fedezi.

Az e tárgyban eddig meghozott jogerős bírósági határozatokban kifejtett egyik álláspont szerint abból kiindulva,hogy a Vht. 164. § (1) bekezdése alkalmazási körében nem csupán a végrehajtó költségei, hanem a végrehajtást kérő által előlegezett költségek is végrehajtási költségnek minősülnek, azonban az említett rendelkezés nem tartalmaz a végrehajtási költségek rendezésének sorrendjére vonatkozó előírást, az következik, hogy nem lehet kielégítési sorrendet felállítani a végrehajtást kérő és a végrehajtó részére járó költségek között (Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 0103-6.Vh.5392/2009/17. számú határozata). Mivel a Kár. 6.§-a sem tekinthető a költségek kielégítési sorrendjét meghatározó rendelkezésnek, abban az esetben, ha "a többi követeléssel szemben elsőbbséget élvező végrehajtási költségek csak részben térülnek meg, úgy az egymással azonos sorrendben lévő végrehajtói és végrehajtást kérői végrehajtási költségeket arányosan kell kielégíteni", tekintettel a Vht.168. §-ában foglaltrendelkezésre (Pest Megyei Bíróság 3.Pkf.24.943/2011/2. és a Fővárosi Bíróság 43.Pkfv.635.191/2011/1. számú jogerős határozatai).

A másik álláspont szerint bár a Vht. 164. § (1) bekezdése nem állít fel sorrendiséget a végrehajtási költségek körében,"speciális rendelkezések" - így különösen a Kmr. 15/E. §-ának (8) bekezdése, valamint a Kár. 6. §-a - rendelkeznek a sorrendiségről. Így a végrehajtási költségek nem arányosíthatók: "a költségek egyes elemei között érvényesül egyfajta elszámolási sorrend" (Budapest Környéki Törvényszék 2.Pkf.21.503/2012/3. és a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 1.Pkf.50.433/2011/2. számú határozatai).

II. A Legfőbb Ügyész írásban kifejtett és szóban is fenntartott álláspontja szerint a Vht. 9. §-ának utaló rendelkezése folytán alkalmazásra kerül a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.), amelynek a 88. §-ába foglalt felhatalmazás alapján megalkotott Kmr. irányadó a végrehajtási eljárásban is, a Kmr. 15/E. § (8) bekezdésének megfelelően pedig a végrehajtás során befolyt összeget elsősorban a le nem rótt végrehajtási illetékre és az állam által kifizetett végrehajtási költségre kell elszámolni. Ugyanakkor nem eredményez a végrehajtást kérőköltségeit megelőző elsőbbséget a Vht. 307. §-ának k) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott Kár.,tekintve, hogy az az általános költségátalány elszámolásáról és kielégítéséről rendelkezik, így a Kár. 6. §-ában meghatározott kielégítési sorrend a végrehajtót megillető költségen "belül" érvényesülő részletszabályt tartalmaz. Figyelemmel arra is, hogy a Vht. nem tartalmaz előírást a végrehajtási költségek kielégítésének sorrendjére,nincsen alapja a végrehajtást kérőt és a végrehajtót megillető végrehajtási költségek kielégítési sorrend szerinti megkülönböztetésének sem: a le nem rótt illeték és az állam által kifizetett végrehajtási költség elszámolását követően fennmaradó végrehajtási költségeket - a Vht. 168. §-ának analóg alkalmazásával - arányosan kell kielégíteni.

III. Az indítványban feltett kérdés megválaszolásakor a jogegységi tanács elsőként azt vizsgálta, hogy maga a Vht., vagy a végrehajtási eljárás során alkalmazásra kerülő további jogszabály - akár a költség jellegére, akár a végrehajtási eljárás azon résztvevőjére tekintettel, akinél a költség felmerült - a végrehajtási költségek körén belül meghatározza-e az egyes költségek kielégítésének sorrendjét, biztosít-e elsőbbséget bármely végrehajtási költségkiegyenlítésére.

A Vht. 164. § (1) bekezdésének megfelelően a végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget - az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget - kell kielégíteni.(E főszabály alól a Vht. 164. § (2) bekezdése a 4/2009/EK Tanácsi Rendelet szerinti tartási igények vonatkozásában,a Tanácsi Rendelet 43. cikkében előírtaknak megfelelő kivételt fogalmaz meg, amelynek taglalása nem a jelenjogegységi határozat tárgya.) A Vht. 164. § (1) bekezdése körülhatárolja a végrehajtási költség fogalomkörét,rendelkezik a végrehajtási költség kielégítésének elsőbbségéről, azonban nem tartalmaz a végrehajtási költséget alkotó egyes költségek kifizetésének sorrendjére vonatkozó előírást.

A költségmentesség bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (a már említett Kmr.) 15/E. §-a a "költségek kifizetésének a bírósági végrehajtásban irányadó szabályai" fejezetcímet viseli, a Kmr.15/E. § (8) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a bírósági végrehajtás során befolyt összeget elsősorban a lenem rótt végrehajtási illetékre és az állam által kifizetett végrehajtási költségre kell elszámolni. Ennek megfelelően a Kmr. 15/E. § (8) bekezdése a bírósági végrehajtásra irányadó rendelkezés, amelynek eleget téve a bírósági végrehajtónak a bírósági végrehajtás során befolyt összegből legelsőként a le nem rótt végrehajtási illetéket ésaz állam által kifizetett végrehajtási költséget kell kiegyenlítenie.

A már említett Kár. a "bírósági végrehajtási eljárásban felszámítandó általános költségátalány megfizetésének szabályairól" rendelkezik, amely általános költségátalány - a Kár. 1. §-ának valamint a Vht. 34/A. §-ának megfelelően- a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát megillető, a Kamara szervezetrendszerének fenntartását és működését biztosító költség. A Kár. 6. §-a szerint az általános költségátalány összegének elszámolására és kielégítésére a Vht.164. §-a megfelelően irányadó azzal, hogy a végrehajtás során befolyt összegből előbb a rendőri közreműködéssel felmerült költséget, majd a végrehajtónak járó készkiadást, költségátalányt, munkadíjat, ezeket követően az általános költségátalány összegét kell elszámolni, míg a behajtási jutalék kiegyenlítésére az ezen összegek megfizetése után fennmaradó összeg használható fel. Tekintettel arra, hogy a Kár. 6. §-a visszautal a Vht. 164. §-ára(amely az előzőekben kifejtettek szerint nem ad a végrehajtási költségek "belső" sorrendjére vonatkozó előírást),nem tesz említést a végrehajtást kérőt megillető végrehajtási költségről, a Vht. 307. § k) pontja pedig kifejezetten"az általános költségátalány megfizetéséről szóló" szabályok megalkotására hatalmazta fel a jogalkotót - a Kár. 6. §-a nem olyan rendelkezés, amely a végrehajtó és a végrehajtást kérő viszonylatában kihatna a végrehajtási költségek kielégítésének sorrendjére. A Kár. 6. §-a a végrehajtó által felszámítható költségek körén belül érvényesül és kerül alkalmazásra: az egyes végrehajtói költségek kiegyenlítésének sorrendjére irányadó rendelkezés. A továbbiakban a jogegységi tanácsnak abban a kérdésében kellett állást foglalnia, hogy a Kmr. 15/E. §-a (8) bekezdésében privilegizált illeték és költség kiegyenlítését követően fennmaradó, és még a végrehajtási költséget sem fedező összeg hogyan oszlik meg a végrehajtást kérő és a végrehajtó között. Ennek során abból indult ki, hogy a végrehajtási költséget alkotó egyes költségek kielégítésének sorrendjére vonatkozóan nincsen olyan kifejezett rendelkezés, amely a végrehajtást kérőnek vagy a végrehajtónak adna elsőbbséget, illetve a sorrendfelállításakor az adott költség keletkezésének időpontját venné irányadónak. Ebből következően a Kmr. 15/E. § (8) bekezdésén kívül eső további költségek a kielégítési sorrendben azonos kategóriába, mégpedig a Vht. 164. §(1) bekezdése szerint az első helyen kielégítésre kerülő végrehajtási költség körébe tartoznak. Az azonos sorrendbetartozó végrehajtási költségeket pedig - a Vht. 168. § analógia útján történő alkalmazásával - arányosan kell kielégíteni.

Kihangsúlyozza a jogegységi tanács, hogy az arányosság nem jelent feltétlenül egyenlő arányt: abból kiindulva,hogy az elszámolás időpontjában az egyes költségtérítésre jogosultak milyen összegű végrehajtási költségmegtérítésére tarthatnak igényt, meg kell határozni a jogos költségkövetelések egymáshoz viszonyított arányát, és a végrehajtási költségeket az ilyen módon meghatározott arányban kell kiegyenlíteni.

Mindezeknek megfelelően: a végrehajtónak a befolyt összegből a Kmr. 15/E. § (8) bekezdésében előírtak betartásával elsőként a le nem rótt végrehajtási illetéket és az állam által kifizetett végrehajtási költséget kell kiegyenlítenie. A fennmaradó összeg felosztásához a végrehajtónak számba kell vennie az egyes költség követeléseket és meg kell határoznia azok pontos összegét. A költségek összegének meghatározásakor a végrehajtást kérő végrehajtási költségeként kell figyelembe vennie - továbbiak mellett - a végrehajtást kérőnek a végrehajtás kezdeményezésével és elrendelésével kapcsolatban felmerült költséget (például a lerótt vagy befizetett végrehajtási illetéket, a végrehajtható okirat kiállításával kapcsolatos ügyvédi költséget stb.), valamint az eljárás kezdetén a végrehajtónak a végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendeletnek (DSz.) megfelelően megfizetett költséget (előleget). A végrehajtó költségként számolhatja el - többek között - a DSz. alapján a behajtásra tekintettel általa felszámítható további végrehajtói költséget.

A végrehajtás során befolyt (és a le nem rótt végrehajtási illeték, valamint az állam által kifizetett végrehajtási költség kiegyenlítését követően fennmaradt) összeget a jogszerűen felszámítható és pontosan meghatározott összegű végrehajtási költségek arányában kell felosztani a költségtérítésre jogosultak között. A rendőri közreműködés költségét a költségek arányosítása során végrehajtói költségként kell figyelembe venni, azaz a végrehajtó költségeihez kell hozzászámítani; a végrehajtási költségek kiegyenlítése során pedig a Kár. 6. §-ának megfelelően a végrehajtónak járó költségösszegből első helyen (a végrehajtónak járó készkiadás,költségátalány, munkadíj, illetve az általános költségátalány, végül pedig a jutalék kiegyenlítését megelőzően)a rendőri közreműködés költségét kell megtéríteni.

IV. A kifejtett indokok alapján a jogegységi tanács a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében (Bszi. 25. §) a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és határozatát a Bszi. 42. § (1) bekezdésének megfelelően a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Budapest, 2013. március 25.

Dr. Wellmann György s. k.,

a jogegységi tanács elnöke

Dr. Harter Mária s. k.,

előadó bíró

Dr. Mocsár Attila Zsolt s. k.,

bíró

Dr. Puskás Péter s. k.,

bíró

Dr. Kiss Gábor s. k.,

bíró