14/1994. (IX. 8.) IM rendelet

a bírósági végrehajtói díjszabásról

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 307. §-ának h) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. § (1)[1] Az önálló bírósági végrehajtót (a továbbiakban: végrehajtó) a hatáskörébe tartozó végrehajtás foganatosításáért munkadíj és költségtérítés, az adós teljesítése esetén ezenfelül behajtási jutalék illeti meg.

(2)[2] A munkadíjat és a költségtérítést a végrehajtást kérő előlegezi; ezeket az összegeket és a behajtási jutalékot az adós viseli. A végrehajtói kézbesítésért (Vht. 31/D. §; a továbbiakban: kézbesítés) járó díjat a végrehajtást kérő (kérelmező) előlegezi és viseli.

(3)[3] A végrehajtót megillető munkadíj, egyéb díj, költségtérítés és behajtási jutalék e rendeletben meghatározott összege után általános forgalmi adót nem kell felszámítani.

(4)[4] Az adós a Vht. 4. §-a alapján folyamatban lévő bírósági végrehajtási eljárás során adótartozását az adóhatóság részére akként teljesítheti, hogy az adókövetelés összegét az adóhatóságnak, a végrehajtót e rendelet alapján megillető díjat és költséget pedig közvetlenül a végrehajtónak fizeti meg.

(5)[5] Ha az adóhatóság az adókövetelés behajtása iránt folyamatban lévő végrehajtási eljárást (Vht. 4. §) a saját érdekkörében felmerült ok miatt kéri megszüntetni, a végrehajtót az adóhatóságtól kizárólag a felmerült és igazolt költségei (munkadíj és készkiadás) illetik meg.

2. §[6] Ha a végrehajtási eljárást ugyanazon végrehajtható okirat alapján több végrehajtást kérő javára kell lefolytatni, a munkadíjat és a költségtérítést a végrehajtást kérők az érdekeltségük arányában - ha ez nem állapítható meg, egyetemlegesen - kötelesek az eljárás kezdetén a 17. § szerint megfizetni.

3. §[7] A munkadíjat, a költségtérítést és a behajtási jutalékot e rendeletben foglalt bírósági végrehajtói díjszabás (a továbbiakban: díjszabás) alapján kell megállapítani és várható összegéről a végrehajtást kérőt és az adóst (a továbbiakban együtt: feleket) tájékoztatni kell. A kézbesítés várható díjáról külön értesítést nem kell küldeni a kérelmezőnek; a díj összegét a kézbesítés iránti kérelem előterjesztésére szolgáló nyomtatványon kell feltüntetni.

4. §[8] A végrehajtó az e rendelet alapján általa készpénzben felvett összegről az azt befizetőnek végrehajtási bevételi bizonylat egy példányát adja át.

4/A. §[9] Ha ugyanabban a végrehajtási ügyben több végrehajtó jár el, a az eljárás kezdetén megfizetett költség, munkadíj, a 16. § szerint felszámított költségátalány és a behajtási jutalék összegét megegyezésük szerint osztják meg. Megegyezésük hiányában a végrehajtókat egyenlő arányban illetik meg az ezen a címen befolyt pénzösszegek.

II. FEJEZET

MUNKADÍJ

Közös szabályok

5. § (1)[10] A munkadíjat minden végrehajtási ügyben külön kell megállapítani, ez irányadó az egyetemlegesen felelős adósok ellen vezetett végrehajtási eljárásokra is.

(2) Ha az ügyviteli szabályok szerint több végrehajtási ügyet egyesítettek, ezek az egyesítés után a díjszabás alkalmazása szempontjából egy ügynek tekintendők.

6. §[11] A végrehajtót a munkadíj e rendelet szerint illeti meg.

Munkadíj az ügyérték alapján

7. §[12] (1)[13] Ha a végrehajtás pénzfizetésre irányul, a munkadíj a végrehajtható okiratban feltüntetett főkövetelést, járulékot és költséget magában foglaló együttes összeghez (a továbbiakban: végrehajtási ügyértékhez) igazodik. Végrehajtási ügyértékként a végrehajtható okirat végrehajtóhoz történő érkezésének napján fennálló forintban meghatározott összeget kell figyelembe venni, a főköveteléshez társuló járulékok időközbeni változásától függetlenül. Amennyiben a végrehajtható okirat a tartozás összegét más pénznemben (devizában) határozza meg, azt a Magyar Nemzeti Bank aznapi deviza középárfolyamának alapul vételével kell forintra átszámítani.

(2)[14] Közös tulajdonban lévő vagyontárgy árverés útján történő megszüntetése esetén a végrehajtási ügyérték számítása szempontjából a főkövetelés a végrehajtható okiratban megállapított vételár összege.

8. §[15] (1) A végrehajtási ügyértékhez igazodó munkadíj összege

100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 4000 Ft

100 000 Ft feletti, de 1 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 4000 Ft és a 100 000 Ft feletti rész 3%-a

1 000 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 31 000 Ft és az 1000 000 Ft feletti rész 2%-a

5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 111 000 Ft és az 5 000 000 Ft feletti rész 1%-a

10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 161 000 Ft és a 10 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a.

(2) Ha az ügyben több végrehajtó jár el, az (1) bekezdésben foglalt munkadíjon felül mindegyik további végrehajtó eljárásáért 2000 Ft munkadíj jár.

(3)[16] Ha a végrehajtási kérelem kizárólag az adós pénzforgalmi számláján lévő összeg végrehajtás alá vonására irányul, a munkadíj összege a végrehajtási ügyérték 0,5%-a, de legalább 4000 Ft.

(4) A végrehajtási kérelem elkészítéséért és a bírósághoz való továbbításáért (Vht. 12/A. §) járó munkadíj összege a végrehajtandó követelés járulékok nélkül számított összegének 1%-a, de legalább 2000 Ft.

(5)[17] Ha a végrehajtási kérelem kizárólag az adós végrehajtható okiratban megjelölt fizetési számláján lévő összeg behajtására vagy az adós végrehajtható okiratban megjelölt munkabérének letiltására irányul, a munkadíj összege a végrehajtási ügyérték 0,5%-a, de legalább 4000 Ft; ezt az összeget a végrehajtást kérő kérelme alapján egyéb vagyontárgyakra tovább folytatott eljárásért az általános szabályok szerint járó munkadíj összegébe be kell számítani.

(6)[18] Munkadíjként az (1) bekezdésben foglalt összeg 50%-a illeti meg a végrehajtót

a) a kizárólag zálogjog érvényesítésére irányuló végrehajtási ügyben - kivéve a 20/B. §-ban foglalt ügyeket -,

b) az egyetemlegesen kötelezett adósok ellen egyidejűleg kért, ugyanazon végrehajtó által foganatosított végrehajtási ügyekben, valamint az egyetemlegesen felelős adóstárs elleni, a Vht. 32. § (3) bekezdése alapján foganatosított végrehajtási ügyben.

Munkadíj az eljárásra fordított idő alapján

9. § (1)[19] Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) vagy zárlat foganatosítására irányul, a végrehajtót megillető munkadíjat az eljárásra fordított idő alapján kell megállapítani.

(2) Ha a meghatározott cselekménnyel összefüggésben vagy a meghatározott cselekmény helyett pénzösszeget kell behajtani, a pénzösszeg behajtásáért a végrehajtási ügyértékhez igazodó munkadíjat kell megállapítani.

10. §[20] Az eljárásra fordított időhöz igazodó munkadíj összege minden megkezdett óráért 4000 Ft.

Egyéb munkadíj[21]

11. § A végrehajtási ügyértékhez, illetőleg az eljárásra fordított időhöz igazodó munkadíjon felül a végrehajtót

a) a székhelyén kívül teljesített végrehajtás foganatosítása esetén minden megkezdett óra után a 10. § szerint megállapítható munkadíj,

b) a személyes kézbesítésért [Vht. 37. § (2) bek.] kézbesítésenként 1000 Ft kézbesítési munkadíj is megilleti.

11/A. §[22] A kézbesítés munkadíja 6000 Ft.

11/B. §[23] A végrehajtási ügyértékhez igazodó munkadíjon felül a végrehajtót a hivatali helyiségén kívüli, de a székhelyén tartott helyszíni eljárási cselekmény lefolytatása esetén - kivéve a 20/B. §-ban foglalt ügyeket - ügyenként 6000 Ft összegű munkadíj illeti meg.

III. FEJEZET

KÖLTSÉGTÉRÍTÉS

Készkiadás

12. §[24] (1) A végrehajtó a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban készkiadásként számíthatja fel a következő költségeket:

a) ellátási költségként: a köztisztviselőt megillető napidíjat, ha a székhelyétől 6 óránál hosszabb ideig volt távol,

b) szállásköltségként: számla alapján a ténylegesen felmerült költséget.

(2)[25] A végrehajtó utazási költségként a székhelyén teljesített végrehajtás foganatosítása esetén 1500 Ft, a székhelyén kívül foganatosított eljárási cselekmény végzése esetén 2000 Ft utazási költségátalányt számíthat fel.

13. § A végrehajtó készkiadásként számíthatja fel

a) a lefoglalt ingóság átszállítása esetén a szállítási (fuvarozási) költséget,

b) a lezárt helyiség felnyitásának és újbóli lezárásának költségét,

c)[26] a végrehajtási eljárásnál jelen levő tanú költségtérítését,

d)[27] - ha a végrehajtási ügy iratainak másolatát a végrehajtási üggyel összefüggő intézkedés megtétele vagy döntés meghozatala érdekében a bíróságnak vagy bírósági végrehajtónak meg kell küldeni -, a fénymásolat készítésének költségét, mely oldalanként 30 Ft,

e)[28] a végrehajtás foganatosításával felmerült más költséget (tolmácsdíj, postai költség stb.).

14. § (1)[29] A végrehajtó saját javára nem számíthatja fel az utazási költségátalányt és a szállítási költséget, ha az utazás, illetőleg a szállítás bármelyik fél járművén vagy költségén történt. A végrehajtó csak egyszer számíthatja fel az utazási költségátalányt, ha azonos helyszínen (lakásban, ingatlanon) egyidejűleg foganatosít több ügyben eljárási cselekményt.

(2) A végrehajtást kérőnek az (1) bekezdésben említett esetben felmerült költségét - mint végrehajtási költséget - az adós viseli.

15. §[30] (1) Ha a végrehajtó a helyszíni eljárás alkalmával saját személygépjárművén szállít lefoglalt ingóságot, csak utazási költségátalányt számíthat fel, szállítási költséget nem. Ha tehergépjárművén szállít lefoglalt ingóságot, választhat, hogy utazási költségátalányt vagy szállítási költséget számít fel.

(2) Ha a végrehajtó az (1) bekezdésben említett esetben a tehergépjárművén történő szállítás költségének elszámolását választotta, az eljárási cselekményről készített jegyzőkönyvben köteles feltüntetni

a) az indulás és az érkezés pontos helyét,

b) a köztük levő távolságot,

c) az indulás és az érkezés időpontját,

d) a felszámított költséget.

15/A. §[31] Az egyetemlegesen felelős adósok ellen vezetett végrehajtási eljárások során a készkiadásokat akkor lehet külön felszámítani, ha azok különböző eljárási cselekmények során külön-külön merültek fel.

Költségátalány

16. §[32] (1)[33] A 12. és 13. § szerinti költségeken felül a végrehajtót - a (2)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a munkadíj 50%-a költségátalányként illeti meg.

(2)[34] Ha a végrehajtási ügyben több végrehajtó jár el, az (1) bekezdésben foglalt költségátalányon felül a költségátalány összegének 50%-a mindegyik további végrehajtó tevékenységéért felszámítható.

(3)[35] Ha a végrehajtási eljárás szünetelését követően az eljárást folytatni kell, a végrehajtót az (1) bekezdés szerinti költségátalány ismételten megilleti. Ha a végrehajtási eljárás szünetelését követően az eljárás a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.) 16. §-a alapján folytatódik, a végrehajtót költségátalány ismételten nem illeti meg.

(4)[36] A kézbesítés foganatosításával kapcsolatban a végrehajtó a készkiadásait nem számolhatja fel, költségátalány pedig csak különleges kézbesítés végrehajtása során illeti meg. A költségátalány kézbesítési kísérletenként

a) 3000 Ft, ha a kézbesítés helye a címzett lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye,

b) 6000 Ft, ha a kézbesítés helye a címzett lakhatására szolgáló egyéb helyszín, vagy olyan helyszín, ahol a címzett csak alkalomszerűen tartózkodik.

(5)[37] A fizetési meghagyás kézbesítése során sem számíthatók fel készkiadások, a kézbesítés foganatosításáért pedig -a kézbesítési kísérletek számától függetlenül - 1500 Ft költségátalány jár. Megkeresés esetén a 8. § (2) bekezdését is alkalmazni kell és a megkeresett végrehajtó eljárásának költségei fejében is meg kell fizetni az 1500 Ft költségátalányt.

(6)[38] A 8. § (3) és (5) bekezdésében foglalt eljárásban a végrehajtót a munkadíjon felül a munkadíj 10%-a illeti meg költségátalányként.

IV. FEJEZET

A VÉGREHAJTÓI DÍJ ELŐLEGEZÉSE[39]

Az eljárás kezdetén megfizetendő költség[40]

17. § (1)[41] A végrehajtót az eljárása kezdetén a munkadíj és a költségátalány részeként ügyenként megilleti[42]

a)[43] pénzkövetelés behajtása esetén - kivéve a b) pontban foglalt eljárásokat - a pénzfizetésre irányuló végrehajtási eljárásban felszámítható munkadíj összege és a költségátalány 50%-ának megfelelő összeg, de összesen legalább 4000 Ft, legfeljebb 75 000 Ft,

b)[44] tartásdíj, munkabér és kártérítési összeg behajtására irányuló eljárásban a pénzfizetésre irányuló végrehajtási eljárásban felszámítható munkadíj összege és a költségátalány 50%-ának megfelelő összeg, de összesen legalább 4000 Ft, legfeljebb 60 000 Ft,

c) biztosítási intézkedés végrehajtása esetén a teljes munkadíj és költségátalány összege,

d) meghatározott cselekmény végrehajtása esetén 4000 Ft, a Vht. 184/A. §-ának (2) bekezdésében foglalt ideiglenes intézkedés esetén az eljárás várható idejének megfelelő munkadíj és költségátalány összege,

e) ha az ügyben több végrehajtó jár el, az a) -d) pont szerinti összeg és eljáró végrehajtónként további 2000 Ft, legfeljebb azonban további 10 000 Ft,

f)[45]

(2)[46] A végrehajtó a Vht. 4. §-a és 225. §-ának (3) bekezdése, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 158. § (3) bekezdése alapján átvett ügyekben az (1) és (5) bekezdés szerinti költség eljárás kezdetén történő megfizetése nélkül jár el.

(3)[47]

(4)[48] A biztosítási intézkedés végrehajtásáért megfizetett munkadíj és költségátalány összegét be kell számítani a kielégítési végrehajtás lefolytatásáért megfizetendő költség összegébe.

(5)[49] A végrehajtó az eljárása kezdetén költség megfizetésére tarthat igényt a várhatóan felmerülő készkiadás összegének erejéig is.

(6)[50] Az eljárás kezdetén megfizetett (1) és (5) bekezdés szerinti költséget a munkadíj, a költségátalány, illetőleg a készkiadás összegébe be kell számítani.

(7)[51] A végrehajtó az ügy iratainak megérkezése után 8 napon belül, soron kívüli ügyben 3 napon belül - kivéve, ha a végrehajtható okiratot a kiállítójának meg kell küldeni - köteles a végrehajtást kérőt az (1) és (5) bekezdés szerinti költség megfizetésére felhívni olyan határidővel, hogy az eljárási cselekményeket előreláthatólag határidőn belül tudja elvégezni; a végrehajtó a felhívástól eltekinthet, ennek tényét és időpontját azonban a végrehajtási ügy irataiban köteles feltüntetni. A felhívás mellőzése esetén a végrehajtó nem állapíthatja meg az eljárásnak a Vht. 52. §-ának e) pontja miatti szünetelését, hanem köteles a végrehajtás foganatosítását az adott ügyben irányadó szabályok szerint megkezdeni és elvégezni; a felhívás mellőzése továbbá nem mentesít a végrehajtási költségek megfizetésének kötelezettsége alól.

(8)[52] Az eljárás kezdetén megfizetett (1) és (5) bekezdés szerinti költséget a végrehajtó által kiállított, költségfelhívásra szolgáló jegyzőkönyv alapján kell megfizetni, amely a jegyzőkönyv általános tartalmi kellékein túl (Vht. 35. §) tartalmazza:[53]

a) a végrehajtó adószámát,

b)[54] a végrehajtást kérő értesítését arról, hogy a végrehajtó az ügyet a bíróságtól, közjegyzőtől a végrehajtás foganatosítására átvette,

c) a végrehajtási ügyértéket és a végrehajtónak járó díj várható összegét (az utóbbit a munkadíj, jutalék, általános költségátalány, költségátalány, készkiadás szerinti részletezésben),

d)[55] tájékoztatást arról, hogy az eljárás kezdetén megfizetett (1) és (5) bekezdés szerinti költséget a végrehajtást kérőnek vagy költségmentesség esetén a bírósági gazdasági hivatalnak e rendelet rendelkezései szerint, a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított, az abban megállapított határidőben kell megfizetni a végrehajtó részére,

e)[56] a költség összegét a munkadíj, a költségátalány és a várható készkiadás szerinti bontásban,

f)[57] a költség megfizetésének módját (átutalás esetén az arra szolgáló számla számát és a számlavezető hitelintézet nevét, továbbá az átutalási megbízáson feltüntetendő közlemény tartalmi elemeit),

g) tájékoztatást arról, hogy

ga) a végrehajtó intézkedése ellen a Vht. 217. §-a szerinti végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni,

gb)[58] a végrehajtás foganatosítása a költség befizetését követően veszi kezdetét (kivéve a gyermektartás behajtása iránti ügyeket),

gc) ha a befizetés a jegyzőkönyvben megjelölt határidőben nem történik meg, ettől az időponttól a végrehajtás szünetel, illetve megkezdődik az a határidő, amelynek elteltével a végrehajtás megszűnik [Vht. 52. § e) pont, 54. § (2) bek.].

(9)[59] A kézbesítés munkadíját és költségátalányát (legalább 2 kézbesítési kísérlet költségátalányát) a kérelmezőnek külön költségfelhívás nélkül, a kézbesítés iránti kérelem előterjesztésével együtt kell megfizetnie. Ha kevesebb helyszíni eljárásra került sor, mint amelynek költségátalányát az eljárás kezdetén költségként megfizették, a fel nem használt összeget a végrehajtó a kérelmezőnek visszafizeti.

(10)[60] Ha a kézbesítendő fizetési meghagyást a végrehajtó a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által működtetett, a kézbesítendő okiratok végrehajtók részére történő megküldésére szolgáló informatikai alkalmazása útján kézhez vette, a kézbesítés foganatosításának megkezdése szempontjából úgy kell tekintenie, hogy a kézbesítés díja megfizetésre került. A kézbesítések díját a Magyar Országos Közjegyzői Kamara - havonta egy alkalommal, összesítetten - átutalja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara részére, amely gondoskodik az eljáró végrehajtó elszámolási számlájára való átutalásáról.

Költségelőlegezés az eljárás folyamán és az eljárás befejezésekor[61]

17/A. §[62] (1) A várható készkiadások 17. § szerinti megfizetését követően további készkiadás előlegezésére az eljárás folyamán - annak felmerülésekor - akkor kerülhet sor, ha azt a Vht. kifejezetten előírja vagy a nem előlegezett költségek összege az 5000 Ft-ot meghaladja.

(2) A költségfelhívásra szolgáló jegyzőkönyv elkészítésére és kiadására megfelelően alkalmazni kell a 17. § (7) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

17/B. §[63] Ha

a) a végrehajtás érdemi befejezéséig vagy a meghatározott cselekmény foganatosítását követően a végrehajtót megillető díjak, vagy

b) lefoglalható vagyontárgy hiányában, illetve értékesítésének sikertelensége miatt szünetelő eljárás során az 1. § (2) bekezdés szerint a végrehajtást kérő által előlegezendő költségtérítés és munkadíj összege

nem térült meg, az előlegezendő költségnek a 17. § és a 17/A. § szerint korábban már megfizetett összegeket követően fennmaradt részét az előlegezésre köteles végrehajtást kérőnek az eljárás befejezésekor készített díjjegyzék alapján kell megfizetnie a végrehajtó részére.

V. FEJEZET

BEHAJTÁSI JUTALÉK

18. § Ha a végrehajtási eljárás teljesen vagy részben eredményes, a végrehajtót behajtási jutalék illeti meg.

19. § (1)[64] Pénzkövetelés esetén a behajtási jutalék összege a végrehajtható okiratban feltüntetett teljes összegből (7. §) behajtott összeg alapulvételével a következő:

5 000 000 Ft-ot meg nem haladó összeg esetén 10%

5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó összeg esetén 500 000 Ft és az 5 000 000 Ft feletti részn 8%-a

10 000 000 Ft feletti összeg esetén 900 000 Ft és a 10 000 000 Ft feletti rész 5%-a.

(1a)[65] Az államháztartás alrendszereibe tartozó adós ügyében a behajtási jutalék a behajtott összeg 1%-a.

(2)[66] A végrehajtó az egyetemlegesen felelős adósok ellen vezetett végrehajtási eljárásokban az egyes adósok ügyében csak azon összeg alapulvételével számított behajtási jutalékot számíthat fel, amelyet az adós teljesített, vagy ami tőle behajtásra került.

(3)[67] Az Art. 36/A. §-ának, 43. §-a (4) és (5) bekezdésének, 150/A. §-ának, valamint 151. §-ának alkalmazásából eredő követeléscsökkenés e rendelet alkalmazása szempontjából nem minősül behajtásnak, ha a követelés csökkenéséről az adóhatóság tájékoztatja a végrehajtót.

(4)[68] A lefoglalt és a NET tv. alapján a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt ingatlan vételárának a jelzálogjogosult végrehajtást kérő részére történő kifizetéséből és a pénzügyi intézmény erre tekintettel történő tartozás elengedéséből eredő követelés csökkenés, valamint a fennmaradó vételár hányad NET tv. 21. § (1) bekezdése szerint a végrehajtó részére történő kifizetése e § alkalmazása szempontjából nem minősül behajtásnak, ezen összeg tekintetében behajtási jutalék nem számítható fel.

(5)[69] Ha a behajtott összeg a NET tv. 1. § b) pontja szerint hiteladósnak vagy 1. § k) pontja szerint zálogkötelezettnek minősülő adós azon, beköltözhető állapotban értékesített és önkéntesen a vevő birtokába bocsátott ingatlanának árverési, árverésen kívüli eladási vagy átvételi árából származik, amely a Vht. 147. § (3) bekezdése szerinti lakóingatlannak minősül és kikiáltási ára - árverésen kívüli eladása esetén a vételára - budapesti és megyei jogú városban fekvő ingatlan esetében a 20 millió Ft-ot, egyéb településen fekvő ingatlan esetében pedig a 15 millió Ft-ot nem haladta meg, az arra az (1) és (2) bekezdés szerint felszámítható jutalék a behajtott összeg 3%-a.

20. §[70] (1) Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény teljesítésére irányul, teljesítés esetén a behajtási jutalék összege 25 000 Ft.

(2)[71] A kézbesítés foganatosításáért jutalék nem számolható fel.

V/A. FEJEZET[72]

EGYÉB VÉGREHAJTÓI DÍJAK, KÖLTSÉGEK

20/A. §[73] Közös tulajdonban lévő ingatlan végrehajtási értékesítése esetén a nem adós tulajdonostárs részére járó vételárból a nem adós tulajdonostárs tulajdoni hányadának értékesítéséért járó költségként a vételár-rész 2%-ának megfelelő összeg vonható le.

20/B. §[74] (1) A zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítéséért az ügyérték alapján járó munkadíj és költségátalány 50%-a számítható fel; végrehajtási ügyértékként a zálogtárgy kikiáltási ára veendő alapul, a jutalék alapja pedig a zálogtárgy vételárának vagy a kötelezett teljesítésének értéke.

(2) Ha az ingóságok tételes felsorolását tartalmazó jegyzőkönyv elkészítésére irányuló helyszíni eljárás (ingóságok leltározása) két óránál többet vesz igénybe, vagy ingatlan esetében az árverést követő kilakoltatásra kerül sor, a végrehajtó az eljárásra fordított idő alapján számít fel ezért munkadíjat.

(3) Ha az eljárás kezdetén a zálogtárgy kikiáltási ára még nem állapítható meg, az eljárás kezdetén a munkadíj fejében megfizetendő költségrész 25 000 Ft.

20/C. §[75] A végrehajtó részére megfizetendő másolati költségtérítés összege oldalanként 100 Ft, az adatok törlésével készült másolat esetében oldalanként 400 Ft.

20/D. §[76] Az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés díja 6000 Ft, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításának díja 3000 Ft, a nyilvántartásból történő törlés és a nyilvántartásba tévesen bejegyzett adatok módosítása pedig díjmentes.

20/E. §[77] A központi hatóságnak a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére irányuló megkeresése alapján indult végrehajtás foganatosításáért az eljárásra fordított időhöz igazodó munkadíj két órányi közreműködésért járó összege számítható fel munkadíjként, továbbá e rendelet szerint költségátalány illeti meg a végrehajtót; az eljárás kezdetén fizetendő költségrész összege megegyezik a díjazás összegével.

VI. FEJEZET

DÍJJEGYZÉK

21. § (1)[78] A végrehajtó a végrehajtási ügy érdemi vagy ügyviteli befejezésekor, meghatározott cselekmény végrehajtása esetén a cselekmény elvégzését vagy elvégeztetését követően az általa felszámított munkadíjról, költségtérítésről, behajtási jutalékról és az őt esetleg megillető egyéb összegről díjjegyzéket állít ki, amelyet a feleknek, végrehajtási kérelem elkészítése esetén a kérelmezőnek kézbesít. A díjjegyzéknek tartalmaznia kell azt a tájékoztatást, hogy a díjfelszámítás ellen végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni.

(2)[79] Ha a díjfelszámítás helyességét az adós vagy a végrehajtást kérő, illetőleg a végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő vagy más érdekelt vitatja, végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtó székhelye szerint illetékes járásbírósághoz.

(3)[80] Ha a meghatározott cselekmény foganatosítását követően a végrehajtási költséget az adós a végrehajtónak nem fizette meg, a végrehajtási eljárás ezt követően a díjjegyzékben foglalt költségre, mint pénzkövetelésre folytatódik.

(4)[81] Ha a végrehajtás során befolyt összegből a végrehajtó az eljárás befejezését megelőzően számol el végrehajtási költséget, köteles erről részdíjjegyzéket készíteni a díjjegyzék készítésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával. Ha a befolyt összeg letiltásból származik, részdíjjegyzéket legfeljebb az összesen 10 000 Ft-ot elérő végrehajtási költségről kell készíteni.

(5)[82] A díjjegyzékben (részdíjjegyzékben) fel kell tüntetni a következő adatokat:

a) a végrehajtási ügynek a végrehajtói jegyzőkönyvben, illetve a végrehajtó írásbeli intézkedésében feltüntetendő általános adatait,

b) a végrehajtó adószámát,

c) a végrehajtási ügyértéket (főkövetelés és járulékai szerinti bontásban),

d) a végrehajtás során befolyt, a behajtási jutalék számításának alapját képező összeget,

e) az eljárás kezdetén és folyamán előlegezett végrehajtói díjat (munkadíj, költségátalány és készkiadás szerinti részletezésben),

f) a felszámított végrehajtói díj összegét [a (4) bekezdés szerinti költségek szerinti, a készkiadásokat pedig a különböző jogcímen felmerült készkiadások szerinti részletezésben],

g) a végrehajtás során befolyt összeggel nem fedezett, a 17/B. § szerint megfizetendő végrehajtói díj összegét (munkadíj, költségátalány és készkiadás szerinti részletezésben),

h) tájékoztatást arról, hogy a g) pont szerinti költséget a végrehajtást kérőnek - költségmentesség, költségfeljegyzési jog esetén a bírósági gazdasági hivatalnak - a díjjegyzék kézhezvételétől számított, az abban megállapított határidőben kell megfizetni a végrehajtó részére, valamint tájékoztatást a megfizetés módjáról (átutalás esetén az arra szolgáló fizetési számla száma, számlavezető pénzforgalmi szolgáltató neve, az átutalási megbízáson feltüntetendő közlemény tartalmi elemei),

i) tájékoztatást a díjjegyzékben foglalt díjfelszámítással szembeni végrehajtási kifogás előterjesztésének lehetőségéről és módjáról.

22. § (1)[83] Ha a díjjegyzékben foglalt díjfelszámítás ellen végrehajtási kifogást terjesztettek elő, a végrehajtó a díjjegyzéket a végrehajtási ügy irataival együtt bemutatja a székhelye szerint illetékes járásbíróságnak. A bíróság a kifogást elbírálva a díjjegyzéket végzéssel módosítja, ha a költségfelszámításban számítási hiba, elírás található, vagy azt a díjszabás rendelkezéseitől eltérően készítették.

(2) A bíróság a végzést a feleknek, a végrehajtónak és a végrehajtási kifogást előterjesztőnek kézbesíti, egyúttal felhívja a végrehajtót a szükséges intézkedés megtételére.

(3) A felek és a végrehajtó az (1) bekezdésben említett végzés ellen korlátozás nélkül fellebbezhetnek. A végrehajtási kifogást előterjesztő jogi képviselő és más érdekelt a végzésnek az őt érintő része ellen fellebbezhet.

22/A. §[84] (1)[85] Egyszerű kézbesítés esetén az ügy befejezésekor külön díjjegyzéket nem kell készíteni; azt a költség megfizetésének a kézbesítés iránti kérelem előterjesztésére szolgáló nyomtatványon történő feltüntetése pótolja.

(2) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni a különleges kézbesítés során is, ha a befizetett költségátalány összege nem jár vissza a kérelmezőnek; ilyen esetben a kézbesítés eredményéről történő tájékoztatásba kell belefoglalni a díjjal történő elszámolást. Egyéb esetekben a díjjegyzéket a kézbesítés eredményéről történő tájékoztatással egyidejűleg kell megküldeni a kérelmezőnek. A további eljárásra a 21. és 22. §-ok rendelkezései megfelelően irányadóak azzal, hogy a díjjegyzékben, vagy a kézbesítés eredményéről szóló tájékoztatásba foglalt díjfelszámítás ellen a kérelmező terjeszthet elő végrehajtási kifogást.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Utaló szabály

23. § A végrehajtó ügyviteléről és pénzkezeléséről szóló rendelkezések a díjszabás alkalmazása során megfelelően irányadók.

Hatálybalépés

24. § (1) Ez a rendelet 1995. január 1-jén lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Ilyenkor a végrehajtót a díjszabás szerinti munkadíjnak és költségátalánynak az 50%-a, valamint a behajtási jutaléknak a teljes összege illeti meg.

24/A. §[86] (1) E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 6/2013. (V. 30.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a Módr. hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő eljárásokban a Módr. hatálybalépését követően tett, díjfizetési felhívásra, díjjegyzék elkészítésére irányuló végrehajtói intézkedés során kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Módr.-rel megállapított 8. § (6) bekezdését a Módr. hatálybalépését követően a végrehajtóhoz érkezett ügyekben kell alkalmazni.

(3) A Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a Módr. hatálybalépését megelőző legutolsó részdíjjegyzékben vagy díjjegyzékben, míg a Módr. hatálybalépése után újrainduló ügyekben a Módr. hatálybalépése előtt készített legutolsó díjjegyzékben szereplő ügyértéket kell alapul venni e rendelet 7. § (1) bekezdésének a Módr.-rel megállapított rendelkezése szempontjából.

Dr. Vastagh Pál s. k.,

igazságügy-miniszter