ÍH 2012.2 HIVATALI VESZTEGETÉS

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Törvényszék B.217/2010/21., Debreceni Ítélőtábla Bf.617/2011/10. (*ÍH 2012.2*), Kúria Bfv.224/2012/15. (BH 2013.2.35)

***********

Nem minősül vezető beosztású hivatalos személynek a körzeti megbízott csoportvezető [Btk. 250. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés 1. tétel III. fordulat].

A megyei bíróság az I. r. vádlottat vesztegetés bűntettének kísérlete [Btk. 250. § (1) bekezdés, (3) bekezdés 1. tétel I. fordulat] miatt 2 év 2 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra, a II. r. vádlottat vesztegetés bűntettének kísérlete [Btk. 250. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés 2. tétel I. fordulat] miatt 4 év 2 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, a III. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett vesztegetés bűntettének kísérlete [Btk. 250. § (1) bekezdés, (3) bekezdés 1. tétel I. fordulat] miatt 2 év 2 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ítéleti tényállás lényege a következő:

2009. augusztus-szeptember elején, közelebbről meg nem határozható időpontban R. I. I. r. vádlott járőrként teljesítve szolgálatot az illetékességi területén prostitúciós tevékenységet folytató O. K.-val megállapodott abban, hogy heti 40 ezer forint készpénz ellenében más személyek jogellenes cselekményével szemben védelemben részesíti. Vele szemben az általa elkövetendő szabálysértések miatt szabálysértési eljárást nem kezdeményez az első összeg átvételét követően.

A vádlott felmérte, hogy a bűncselekményt egyedül elkövetni, megvalósítani, megszervezni, lebonyolítani nem tudja. Ezért abba beavatta B. R. Gy. II. r. vádlottat, a járőrtársát, a KMB Csoport vezetőjét, aki a felvetéssel egyetértett. Azt is megbeszélték, hogy a heti 40 ezer forint készpénz átvételét nem nekik célszerű végrehajtani, hanem azt egy civil személyre kell bízni.

A II. r. vádlott ötletére az I. r. vádlott I. D. III. r. vádlottat vonta be az elkövetésbe, vele megbeszélte, hogy a feladatát képezi hetente a 40 ezer forint átvétele. Megegyeztek abban is, hogy a pénzt úgy osztják el, hogy az I. és a II. r. vádlottak 15 000 - 15 000 Ft-ot kapnak, a III. r. vádlott pedig a pénzátvételekért alkalmanként 10 000 Ft-ot.

Az első pénzátvételre 2009. szeptember 25. napján került volna sor, ekkor az I. r. vádlott mobiltelefonon felhívta O. K.-t, tájékoztatta, hogy a délutáni órákban egy ismerőse veszi át a pénzt. A pénz átadása nem történt meg, mert O. K. elment ugyan a megbeszélt helyre, találkozott is a III. r. vádlottal, de azt közölte vele, hogy nincs 40 ezer forintja.

Másnap, 2009. szeptember 26. napján O. K. felkereste a Rendőrkapitányság Közbiztonsági Osztályának vezetőjét, akinek elmondta, hogy a Rendőrkapitányság állományába tartozó rendőrök heti 40 ezer forintot kértek tőle, hogy a szokott helyén zavartalanul prostitúciós tevékenységet folytathasson. Ezen túl a rendőrök abban is segítséget ígértek, hogy állandó védelemben részesítik ezért a pénzért. Az osztály vezetője megbeszélte O. K.-val, hogy a kért összeget adja át a közvetítő személynek.

Ezt követően az I. r. vádlott felhívta O. K.-t, közölte, hogy az ismerőse a pénzt átveszi, beszélje meg az ismerősével a pénz átadásának részleteit.

A megbeszélt időpontban, 16 óra 20 perckor a megbeszélt helyen megjelent a III. r. vádlott egy ismerősével, aki nem tudott arról, hogy milyen bűncselekményt készül elkövetni a III. r. vádlott. O. K. 2 db 20 ezer forintos bankjegyet adott át a III. r. vádlottnak, melyet a rendőrség osztályvezetője biztosított.

A III. r. vádlott a 40 ezer forint átvételekor megkérdezte O. K.-tól, hogy "ez az ami, és annyi amennyi?". Ezt követően a III. r. vádlott megadta a mobiltelefonszámát, hogy a jövőben tudják tartani a kapcsolatot. A Rendőrkapitányság dolgozói a közelben várakoztak, szemlélték a pénzátadást, majd annak megtörténte után a III. r. vádlottat 16 óra 25 perckor elfogták.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész az I. r. és II. r. vádlottak terhére fellebbezést jelentett be a bűncselekmény befejezett alakzatának kötelességszegéssel történő elkövetésének megállapítása és a büntetések súlyosítása érdekében.

Az I. r. vádlott és a védője enyhítésért, a II. és III. r. vádlottak és a védőik felmentésért fellebbeztek.

A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést módosítással tartotta fenn. Azt fejtette ki, hogy az érintett vádlottak, ha kifejezetten nem is szegték meg a kötelességüket, azonban a tevékenységüket társadalmi rendeltetésével, közhatalmi funkciójával össze nem egyeztethető módon gyakorolták. Mindhárom vádlott cselekvősége hivatalos személy által, hivatali helyzetével visszaélve elkövetett (befejezett) vesztegetés bűntette, amely a II. r. vádlott esetében vezető beosztású hivatalos személyként, a III. r. vádlott által bűnsegédként megvalósított.

Az ítélőtábla a másodfokú felülbírálat során az ügy érdemére kihatással nem bíró eljárási szabálysértést észlelt, melynek következtében a bizonyítékok közül a B. T. szakértői meghallgatására utalást mellőzi, hiszen B. T. az eljárás nyomozati szakában szaktanácsadóként működött közre. A bírósági eljárás tárgyalási szakaszában tanúként történő kihallgatásának nem lett volna eljárásjogi akadálya, azonban szakértőkénti meghallgatása kizárt volt. A Be. 103. §-a (1) bekezdésének g) pontja azt a kizárási okot fogalmazza meg, mely szerint szakértőként nem járhat el, akit az ügyben szaktanácsadóként vettek igénybe.