135/B/1999. AB határozat

Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 38/1998. (VII. 16.) Főv. Kgy. számú rendelete alkotmányellenességének

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 38/1998. (VII. 16.) Főv. Kgy. számú rendelete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó a fővárosi közgyűlésnek a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 38/1998. (VII. 16.) Főv. Kgy. rendeletét (a továbbiakban: Kgy. r.) sérelmezi. Kifogásolja, hogy a Kgy. r. arra kötelezi az önkormányzati intézményeket - közöttük az iskolákat is -, hogy csak a Kgy. r.-ben meghatározott vállalkozókkal köthetik meg a közszolgáltatási szerződést, ha ingatlanukon települési folyékony hulladék keletkezik és gyűlik össze. Kifogásolja az indítványozó azt is, hogy az intézményvezető ellen szabálysértési eljárás indítható, ha nem köt szerződést a pályázat alapján jogot szerzett szolgáltatóval a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás teljesítésére. A Kgy. r. - véli az indítványozó - sérti a vállalkozás alkotmányos jogát, valamint a gazdálkodó szerveknek az önálló gazdálkodáshoz való jogát is. Az indítványozó szerint a Kgy. r. az Alkotmány 8. § (2) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, továbbá a 11. §-ába ütközik. Az indítványozó kérte a támadott Kgy. r. egészének a megsemmisítését.

II.

Az Alkotmánybíróság az indítvánnyal összefüggésben az alábbi jogszabályokat vizsgálta:

1. Az Alkotmány vizsgált rendelkezései:

"8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja."

"9. § (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát."

"11. § Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak."

"44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) érintett rendelkezései:

"8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: (...), a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; (...)"

"16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot."

"63/A. § A fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen:

e) gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; biztosítja a településtisztaságot, gondoskodik a települési kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről, elhelyezéséről, ártalmatlanításáról és hasznosításáról, kijelöli az elhelyezéshez szükséges lerakóhely területét."

3. Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvénynek (a továbbiakban: Kötv.) az indítványhoz kapcsolható rendelkezései:

"1. § (1) A helyi önkormányzat által szervezett, a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését biztosító helyi közszolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az ingatlanon keletkező szilárd és folyékony hulladék elhelyezéséről - a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon - a helyi közszolgáltatás igénybevétele útján köteles gondoskodni, ha jogszabály vagy hatósági határozat eltérően nem rendelkezik."

"1. § (3) A helyi önkormányzat a kötelező közszolgáltatás elvégzésére nyilvános pályázatot hirdet meg. A települési szilárd vagy folyékony hulladék elhelyezése esetén a pályázati kiírásnak kell tartalmaznia a hulladékártalmatlanító hely(ek) megjelölését."

"2. § A helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg:

a) a helyi közszolgáltatás megnevezését, a közszolgáltatással ellátott terület határait;

b) a nyilvánosan meghirdetett pályázatot elnyerő, a közszolgáltatást végző intézmény vagy szakvállalkozás (a továbbiakban együtt: szolgáltató) megnevezését, illetőleg annak a működési területnek a határait, amelyen belül a szolgáltató a közszolgáltatás teljes körét valamennyi tulajdonos tekintetében rendszeresen köteles ellátni;

c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a szolgáltató és a tulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit [Ptk. 226. § (1) bek.];

d) közüzemi szolgáltatás (Ptk. 388. §) esetén a közüzemi szerződés létrejöttének módját, valamint a szolgáltatás igénybevételének, korlátozásának, megtagadásának - jogszabályban nem rendezett - módját és feltételeit;

e) az érintett közfeladattal összefüggő -jogszabályban nem rendezett - helyi önkormányzati hatósági feladatot, hatáskört és szabálysértést;

f) az elvégzendő szolgáltatás alapján a tulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, a díj mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit, vagy a szolgáltatás ingyenességét."

4. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) érintett rendelkezése:

"1. § (1) Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget."

5. A Kgy. r. egészén belül az indítványban hangsúlyozottan támadott rendelkezések:

"2. § Budapest főváros területén a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás teljesítésére a jelen rendelet szabályai szerint lefolytatott pályázat alapján jogot szerzett szolgáltató - a több pályázó együttes pályázata esetén a pályázatukban pályázatnyertességük esetére megjelölt szolgáltató - a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. (a továbbiakban: Szolgáltató)."

"3. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, használója, a tulajdonosok, illetve használók közössége (a továbbiakban: tulajdonos) az 1. § (1) bekezdésben foglalt helyi közszolgáltatást köteles igénybe venni, ha ingatlanán települési folyékony hulladék keletkezik és gyűlik össze. A tulajdonos köteles a települési folyékony hulladék gyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére irányuló igényét bejelenteni a jelen rendeletben kijelölt Szolgáltatónak.

(2) Az ingatlan tulajdonosa a jelen rendeletben kijelölt Szolgáltató települési folyékony hulladék gyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére irányuló közszolgáltatási tevékenységét veheti igénybe."

"11. § (1) A külön jogszabályban meghatározott köztisztasági szabálysértésen túl szabálysértést követ el és 30 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki

a) a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy nem a Szolgáltató által nyújtott szolgáltatást veszi igénybe [3. § (1)-(2) bek.]".

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörét egyrészt az Alkotmány, másrészt az Ötv. szabályozza. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot rendeletet.

Az Ötv. 8. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében - többek között - a köztisztaság és településtisztaság biztosítása. Budapesten a fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátásáról való gondoskodás a város egész területére kiterjedően, továbbá a településtisztaság biztosítása, a települési kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtésének, elhelyezésének, ártalmatlanításának és hasznosításának megszervezése, az elhelyezésre szükséges lerakóhely területének kijelölése [Ötv. 63/A. § e)].

Az Alkotmánybíróság már több határozatában kifejtette, hogy a Kötv. 1. § (1) bekezdése a települési szilárd és folyékony hulladék elszállítását közüzemi szerződés keretében megvalósuló közszolgáltatássá minősíti, és a szolgáltatás igénybevételét az ellátott területen az önkormányzati rendeletben meghatározott módon az ingatlan tulajdonosa, használója részére kötelezővé teszi. [52/1998. (XI. 27.) AB határozat, ABH 1998, 483-484.; 54/1998. (XI. 27.) AB határozat, ABH 1998, 492., 493.]

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlése a Kgy. r. elfogadásával az Ötv.-ben és a Kötv.-ben megállapított törvényi felhatalmazás szerint járt el akkor, amikor e törvények végrehajtására rendeletet alkotott. A Kgy. r. a Kötv. előírásait figyelembe véve szabályozta a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás teljesítésének megszervezését. A törvény előírásainak megfelelően kötelezte a közgyűlés a főváros területén az ingatlan tulajdonosát, használóját (azok közösségét) a helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételére, ha ingatlanukon települési folyékony hulladék keletkezik és gyűlik össze. A Kgy. r. - a Kötv.-vel összhangban - írta elő a kötelezetteknek, hogy a települési folyékony hulladék gyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére irányuló igényüket a pályázatnyertes szolgáltatónak kell bejelenteniük.

A Kgy. r.-nek az az előírása, amely szerint a tulajdonosok a települési folyékony hulladék gyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére csak a kijelölt szolgáltató közszolgáltatási tevékenységét vehetik igénybe, szintén a Kötv. rendelkezésein alapul. A fővárosi közgyűlés - a Kötv.-ben előírt szabályok szerint - a kötelező közszolgáltatás elvégzésére nyilvános pályázatot hirdetett meg, majd pedig - szintén a Kötv.-ben szabályozottak szerint - a Kgy. r.-ben megnevezte a pályázatot elnyerő, közszolgáltatást végző szolgáltatót.

2. Az Alkotmánybíróság vizsgálta az indítványozónak az Alkotmány 9. § (2) bekezdésére utaló azon állítását, amely szerint a Kgy. r. sérti a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát, melyek következményeként az önkormányzati intézmény emelt árat köteles fizetni a közszolgáltatásért.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló önkormányzati rendeleti szabályozás nem eredményezi sem a települési hulladék gyűjtésével, szállításával, kezelésével foglalkozó jogalanyok vállalkozáshoz való alkotmányos jogainak sérelmét, sem pedig az elvégzett közszolgáltatás díjának gazdasági indok nélküli, ellenőrizhetetlen szolgáltatói megemelését. Az Alkotmánybíróság ismételten utal egy korábbi határozatában kifejtettekre: "A vállalkozás joga tehát nem abszolutizálható, és nem korlátozhatat-lan: senkinek sincs alanyi joga meghatározott foglalkozással kapcsolatos vállalkozás, sem pedig ennek adott vállalkozási-jogi formában való gyakorlásához. A vállalkozás joga annyit jelent - de annyit alkotmányos követelményként feltétlenül -, hogy az állam ne akadályozza meg, ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást." [54/1993. (X. 13.) AB határozat, ABH 1993, 340., 341-342.].

A vállalkozási jog az adott helyzetben is gyakorolható. A törvény éppen a minőségi közszolgáltatásra törekvő vállalkozásokat ösztönözve a gazdasági versenyszabadság jegyében írja elő, hogy a települési szilárd és folyékony hulladék elhelyezésére irányuló közszolgáltatás elvégzésére nyilvános pályázatot kell meghirdetni, amelyen minden - a pályázati feltételeknek megfelelő - pályázó részt vehet.

Abból a törvényi szabályból pedig, amely szerint: a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg az elvégzendő szolgáltatás alapján a tulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, a díj mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét, egyértelműen következik, hogy az önkormányzat állapítja meg a közszolgáltatás díját, nem pedig a szolgáltatók.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmány 9. § (2) bekezdésében a vállalkozás jogára és a gazdasági verseny szabadságára vonatkozó alkotmányos szabályokat a Kgy. r. kifogásolt rendelkezései nem sértették meg.

3. Az Alkotmánybíróság vizsgálta az indítványozónak azt a kifogását is, mely szerint a költségvetési szerv is köteles ok- és jogszerűen gazdálkodni, s e folyamatba az önkormányzat nem avatkozhat be.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint e körben az indítványozónak az Alkotmány 11. §-ára utalással történő érvelése sem megalapozott. Az Alkotmány hivatkozott szabálya szerint az állam tulajdonában lévő vállalatok és gazdálkodó szervezetek a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak. Az Alkotmány e §-a is hangsúlyozza azonban, hogy a gazdálkodó szervezetek önálló felelőssége és önálló gazdálkodása a törvényben meghatározott módon történhet.

Az indítványozó által vitatott közszolgáltatási feladatot és igénybevételének kötelezettségét törvény felhatalmazása alapján szervezte meg a fővárosban a közgyűlés. A közszolgáltatás igénybevétele - az önkormányzati rendeletben megnevezett szolgáltatótól - szintén törvényre visszavezethető kötelezettsége a tulajdonosoknak.

Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a gazdálkodó szervezet (így az iskola, mint költségvetési szerv) önkormányzati rendeleti kötelezése a települési folyékony hulladék elszállításának kötelező igénybevételére nincs összefüggésben az Alkotmány 11. §-ában foglaltakkal, a Kgy. r. kifogásolt szabálya tehát a gazdálkodó szervezetek önálló gazdálkodási felelősségét nem érinti.

4. A helyi életviszonyok szabályozására a helyi önkormányzatoknak szabálysértési tényállás megállapítására is kiterjedő jogkörük van [Sztv. 1. § (1) bekezdés.]. A Kötv. 2. § e) pontja szerint a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg az érintett közfeladattal összefüggő - jogszabállyal nem rendezett - helyi önkormányzati feladatot, hatáskört és szabálysértést. A helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételére vonatkozó előírások megsértésére sem törvény, sem kormányrendelet nem állapított meg szabálysértési tényállást, szankciót. Ezért a Kgy. r. jogszerűen állapított meg előírásainak megsértőivel szemben (így: aki a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy nem a szolgáltató által nyújtott szolgáltatást veszi igénybe) szabálysértési tényállást és ahhoz kapcsolódóan szankciót. A Kgy. r. szabálysértésre vonatkozó szabályai a Kötv. előírásain alapulnak, nem állnak ellentétben törvénnyel, kormányrendelettel. A kifogásolt szabálysértési tényállás a Kgy. r. tárgya szerinti közszolgáltatás megvalósítását segíti elő.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványnak az Alkotmány 8. § (2) bekezdésére alapított kifogása is megalapozatlan.

A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság a Kgy. r. alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

Budapest, 2000. november 22.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró