BH 2011.3.71 A polgári eljárásban a gazdasági társaság meghatalmazottjaként szereplő ügyvéd képviseleti jogosultsága nem szűnik meg a társaság szervezeti képviselőjének személyében utóbb bekövetkezett változás miatt. A képviselet ellátására való jogosultság mindaddig megilleti, ameddig a cégjegyzékbe bejegyzett új szervezeti képviselő a meghatalmazást, illetve annak alapjául szolgáló megbízási szerződést fel nem mondja és a meghatalmazás megszűnését a bíróságnak be nem jelenti [Pp. 71. §, 1997. évi CXLV. tv. 3. § (3) bek., 1998. évi XI. tv. 24. § (2) bek.].

A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes mint bérbeadó és az alperes mint bérlő 2002. január 1-jén bérleti szerződést kötöttek, amely szerint a felperes bérleti díj ellenében bérbe adta az ingatlanait az alperesnek azzal, hogy az ingatlanon lévő épületek az alperes tulajdonában állnak. Az alperes a bérleti díj fizetési kötelezettségét 2004-ben elmulasztotta, ezért a felperes a bérleti szerződést 2004. november 23-án felmondta, majd a törvényes zálogjogára hivatkozással 2005. február 23-án a p.-i ingatlanon az ott lévő - jegyzékbe foglalt - ingóságokat lefoglalta és elszállította. Később, 2005. december 9-én birtokvédelmi eljárásban az alperes az ingatlant a felperesnek visszaadta.

2005. február 23-án a felperes a d.-i ingatlanon is lefoglalta az ott talált és jegyzékbe foglalt ingóságokat, amelyeket törvényes zálogjogára hivatkozással tartott magánál. Ugyanez történt a z.-i ingatlan tekintetében is, az ezzel az ingatlannal kapcsolatos követelések azonban a felülvizsgálat tárgyát már nem képezik.

A felperes a hátralékos bérleti díj megfizetése, az ingatlan kiürítése, valamint a zálogtárgyból való kielégítés tűrése iránt keresetet nyújtott be az elsőfokú bíróságnál.

Az alperes 2006. november 8-án viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben a p.-i ingatlanon lefoglalt 37 928 589 Ft, a d.-i ingatlanon lefoglalt 20 390 547 Ft, végül a z.-i ingatlanon lefoglalt 89 244 572 Ft lefoglaláskori értékű ingóság kiadására; amennyiben a kiadás nem lehetséges, úgy kártérítés címén ugyanilyen összeg és kamatai megfizetésére kérte a felperest kötelezni.

Az elsőfokú bíróság részítéletében a felperes kereseti kérelmét elbírálta, az e tárgyban hozott döntését az ítélőtábla részítéletével helybenhagyta.

Az elsőfokú bíróság a pert a továbbiakban az alperes viszontkeresete tárgyában folytatta.

A felperes a viszontkereset tekintetében elsődlegesen a Pp. 157. §-ának b) pontja alapján a per megszüntetését kérte. Előadta, hogy az alperes jogi képviselőjének nem volt érvényes meghatalmazása a viszontkereset előterjesztésére, valamint a per vitelére, és ez a meghatalmazás nem is volt pótolható, mert 2004. december 20-ától kezdődően - amikor megszűnt a korábbi ügyvezetőjének a megbízatása - nem volt szervezeti képviselője, így nem adhatott a jogi képviselő részére 2006-ban meghatalmazást a per vitelére. A jogszerű meghatalmazás nélkül eljáró jogi képviselő perbeli nyilatkozatai nem hatályosak, ezért az eljárás megszüntetésének van helye.

Előadta továbbá, hogy 2006. december 14-én az alperes közgyűlése őt választotta meg az alperes ügyvezetőjéül, a cégjegyzékbe azonban az ügyvezetői tisztsége nem nyert bejegyzést, ezért kérte a per tárgyalásának felfüggesztését a képviseleti joga cégnyilvántartásba történő bejegyzéséig.

Az alperes jogi képviselőjének eljárását azért is kifogásolta, mert az általa kezdeményezett pótmagánvádas eljárásban - nem jogerősen - a jogi képviselő bűnösségét okirat hamisítás vétségében a bíróság megállapította.

Érdemben a viszontkereset elutasítását kérte. Ezzel együtt a p.-i telephelyen lefoglalt és onnan elszállított gumiabroncsok értékét 18 420 550 Ft-ban; a d.-i ingatlanról elszállított gumiabroncsok értékét pedig 11 577 715 Ft-ban elismerte.

Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes viszontkeresetét elutasította. A felperesnek az alperes jogi képviselőjének meghatalmazásával kapcsolatos kifogásait alaptalannak ítélte, az ügy érdemében azonban az volt a jogi álláspontja, hogy az alperes a kiadni kért ingóságok mennyiségét és értékét bizonyítani nem tudta. Ehhez szakértői bizonyításra lett volna szükség, az alperes azonban szakértői bizonyítás elrendelését nem kérte.

Az ítélőtábla a mindkét peres fél fellebbezése folytán 2009. január 29-én meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és kötelezte a felperest az alperes javára 29 998 267 Ft és kamatai, valamint 3 000 000 Ft perköltség megfizetésére, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú eljárásban az alperes a viszontkeresetét kártérítés címén 38 089 008 Ft-ra és kamatai leszállította azzal az indokolással, hogy a z.-i telephelyen birtokba vett ingóságokat időközben visszakapta.

A felperes fellebbezésében egyrészt a perköltség összegét sérelmezte, és azt 4 410 764 Ft-ra kérte felemelni, továbbra is vitatta az alperes törvényes képviselőjének (ügyvezetőjének) és jogi képviselőjének eljárását. Bejelentette, hogy a 2006. december 14-én megtartott taggyűlés őt választotta az alperes ügyvezetőjévé, ezt követően az alperes jogi képviselőjének meghatalmazását visszavonta.

A másodfokú bíróság e körben ítéletében megállapította, hogy az alperes jogi képviselője a meghatalmazását a meghatalmazás időpontjában a cégjegyzékbe bejegyzett törvényes képviselőtől (ügyvezetőtől) kapta, ezért a meghatalmazott mindaddig eljárhat, amíg az alperes cégjegyzékbe bejegyzett törvényes képviselője a meghatalmazást nem vonja vissza. A törvényes képviselő hiánya - amely egyébként a cégnyilvántartás adatai alapján jelenleg is fennáll - a Pp. 111. §-ának (2) bekezdése szerint az eljárás félbeszakadását eredményezhetné, de csak akkor, ha nem lenne az alperesnek meghatalmazottja. Meghatalmazott jogi képviselő mellett viszont az eljárás lefolytatásának nincs akadálya, a tárgyalás felfüggesztésének sem volt helye, így álláspontja szerint jogsértés nélkül hozott az elsőfokú bíróság az ügyben érdemi döntést. Nem tulajdonított jogi jelentőséget ebből a szempontból annak a körülménynek, hogy időközben a felperest az alperes ügyvezetőjévé választották és ezzel kapcsolatban változás bejegyzési eljárás van folyamatban. A cégadatok szerint a felperes a cégnyilvántartásba törvényes képviselőként nem lett bejegyezve, ezért az alperes nevében törvényes képviselőként hatályos jognyilatkozatot nem tehet, következésképpen a jogi képviselő meghatalmazását sem tudta visszavonni.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

A másodfokú bíróság által elkövetett jogszabálysértést a Pp. 49. §-ának (2) bekezdésében, 50. §-ának (1) bekezdésében, 195. §-ának (3) bekezdésében, az 1997. évi CXLIV. törvény (1997. évi Gt.) 30. §-ának (1) bekezdésében, a Pp. 72. §-ában, a 235. §-ának (1) bekezdésében jelölte meg.

Előadta, hogy a Pp. 49. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a fél jogi személy, nevében a törvényes képviselő jár el, ennek hiányában a bíróság a fél részére az ellenfél kérelmére ügygondnokot rendel. A felek perbeli jog és cselekvő képességét, valamint a törvényes képviselőnek ezt a minőségét a bíróságnak az eljárás bármely szakában hivatalból kell vizsgálni. Vizsgálni kellett volna ezért, hogy az alperes korábbi ügyvezetője id. L. I. és az általa meghatalmazott jogi képviselő rendelkezik-e az alperesnél képviseleti joggal. Az eljárt bíróságok azonban e vonatkozásban kizárólag az alperes által bemutatott cégkivonatot vizsgálták, holott bizonyítottan a cégkivonatban írt ügyvezetői megbízatás időközben megszűnt, de a cégkivonatban is feltüntetésre került, hogy a cégügyben el nem bírált módosítás van folyamatban.