32002R0270[1]

A Bizottság 270/2002/EK rendelete (2002. február 14.) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a meghatározott veszélyes anyagok tekintetében és a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak járványügyi megfigyelése tekintetében történő módosításáról, valamint az 1326/2001/EK rendeletnek az állatok takarmányozása, továbbá a juhok, kecskék és termékeik forgalomba hozatala tekintetében történő módosításáról

A Bizottság 270/2002/EK rendelete

(2002. február 14.)

a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a meghatározott veszélyes anyagok tekintetében és a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak járványügyi megfigyelése tekintetében történő módosításáról, valamint az 1326/2001/EK rendeletnek az állatok takarmányozása, továbbá a juhok, kecskék és termékeik forgalomba hozatala tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb az 1326/2001/EK bizottsági rendelettel [1] módosított, az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ezek elleni védekezésre és az ezektől való mentesítésre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre [2] és különösen annak 23. cikkére,

mivel:

(1) A 999/2001/EK rendelet III. melléklete részletes szabályokat állapít meg a juh- és kecskefélék esetében tapasztalt fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE-k) monitoring típusú ellenőrzésére vonatkozóan.

(2) Ezeket a szabályokat újra felül kell vizsgálni a Tudományos Operatív Bizottság 2001. október 18-19-i véleményének figyelembevételével, amely javasolta a TSE-k előfordulási gyakoriságára vonatkozó, a rendelkezésre álló gyorstesztek, valamint statisztikailag megbízható mintavételi terv és mintaméret alkalmazásával történő sürgős felmérés elvégzését.

(3) A Tudományos Operatív Bizottság 2001. november 29-30-i, a statisztikailag hiteles BSE/TSE felmérésekre vonatkozó követelményekről szóló véleményében jelezte, hogy felnőtt juhokban a TSE előfordulási gyakorisága tagállamtól függően 1 millió juhra vetítve 20 és 500 TSE-pozitív állat között változhat. A nagy juhállománnyal rendelkező tagállamokban a jelenleg reálisan elérhető legnagyobb mintaméret az, amely 20000 egészséges vágóállat közül egy pozitív esetnek megfelelő előfordulási gyakoriságot mutat ki 95 %-os biztonsággal. A kis juhállománnyal rendelkező országok esetében a mintaméretet a vizsgálat céljára ténylegesen rendelkezésre álló alkalmas állatok számához kell igazítani.

(4) A mintavétel körébe bevonandó populációk meghatározására szolgáló korkövetelményt gyakorlati okok miatt a fogazatra történő utalással kell kiegészíteni. Azon tagállamok számára, amelyek az állat korának meghatározására szolgáló más rendszerekkel rendelkeznek, lehetővé kell tenni, hogy továbbra is a 18 hónapos korkövetelményt alkalmazzák.

(5) A Tudományos Operatív Bizottság a 2001. november 29-30-i véleményében a prion-protein genotípusnak a monitoring rendszerben ellenőrzött juhok véletlenszerűen kiválasztott almintája esetében történő meghatározását is ajánlja. A kis juhállománnyal rendelkező országok esetében a mintaméretet a vizsgálat céljára ténylegesen rendelkezésre álló alkalmas állatok számához kell igazítani.

(6) Finnország és Ausztria 2001. december 7-én, illetőleg 13-án megerősítette a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmának első előfordulását. Ezért ezentúl már nem helyénvaló, hogy ezeknek a tagállamoknak eltéréseket engedélyezzenek az egészséges vágómarhák monitoring típusú ellenőrzése, a gerincoszlop eltávolítása és a bizonyító erejű statisztikai felmérés lefolytatása tekintetében.

(7) Az átmeneti időszakra vonatkozóan a 999/2001/EK rendelet XI. mellékletének A. része állapít meg részletes szabályokat a meghatározott veszélyes anyagok eltávolítására és megsemmisítésére.

(8) A belső piac működésének mindennemű szükségtelen megzavarását elkerülendő, és figyelembe véve a Tudományos Operatív Bizottságnak a 2001/233/EK bizottsági rendeletben [3] említett véleményeit, a szarvasmarhák vágott testét vagy annak azon részeit, amelyek még tartalmazzák a gerincoszlopot, kereskedelmi forgalmazásra elfogadhatónak kell minősíteni a tagállamok közötti kereskedelemben és a harmadik országokból történő behozatal esetén. A gerincoszlop eltávolításának a tagállamok általi ellenőrzésére egyedi ellenőrző intézkedéseket kell megállapítani.

(9) A tagállamok számára azt is lehetővé kell tenni, hogy a gerincoszlopnak az erre a célra külön engedélyezett, ellenőrzött és bejegyzett hentesüzletekben történő eltávolítását engedélyezzék.

(10) A szarvasmarhák, juhok és kecskék emésztőszerveihez tartozó zsírszövetről szóló, 2001. június 29-i véleményében a Tudományos Operatív Bizottság rámutatott arra, hogy a fertőzés esetleg jelen lehet a szarvasmarhák bélfodri artériájához közel elhelyezkedő bélfodri idegekben és bélfodri nyirokcsomókban. Mivel külön e terület eltávolításának az ellenőrzése nem tűnik megvalósíthatónak, a szarvasmarhák teljes bélfodrát SRM-ként (meghatározott veszélyes anyagként) kell kezelni.

(11) Világossá kell tenni a meghatározott veszélyes anyag eltávolítását követően alkalmazandó és különösen az ilyen anyag színezésére vonatkozó szabályokat.

(12) A meghatározott veszélyes anyagok emberi fogyasztásra és állatok takarmányozására szánt termékekből való eltávolítása az egyedüli legfontosabb közegészségügyi védelmi intézkedés. Amíg a harmadik országokra vonatkozó besorolási döntéseket meghozzák, elővigyázatossági intézkedésként helyénvaló a 999/2001/EK rendeletben előírt minimális védelmi intézkedéseket továbbra is alkalmazni minden olyan harmadik országból történő importra, amely nem tekinthető BSE-fertőzéstől mentesnek. Néhány olyan harmadik országra, amely esetében a Tudományos Operatív Bizottság kockázatfelmérése azt mutatta ki, hogy a hazai szarvasmarhákban nagyon valószínűtlen a BSE jelenléte, az átmeneti intézkedésektől való eltérés vonatkozik. Tisztázni kell azokat a feltételeket, amelyek mellett az ilyen, eltérés által érintett országokból történő behozatal engedélyezett, és különösen azokat, amelyek az importálandó termékek eredetének meghatározására vonatkoznak.

(13) Az egyes harmadik országokban tapasztalt földrajzi BSE-veszélyről szóló, 2001. június 29-i véleményében a Tudományos Operatív Bizottság megállapította, hogy a BSE előfordulásának valószínűsége a korábban már felmért országok mellett Panamában és El Salvadorban is igen csekély. Ezért Panamát és El Salvadort fel kell venni azon harmadik országok listájára, amelyekre minden állati eredetű termék, élő szarvasmarha, embrió és petesejt importja tekintetében eltérés vonatkozik.

(14) A 999/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(15) A tapasztalat azt mutatta, hogy világossá kell tenni az állatok takarmányozására vonatkozó, az 1326/2001/EK rendeletben megállapított intézkedéseket, miközben az átmeneti időszakban fenn kell tartani a 2000/766/EK tanácsi határozatban [4] megállapított tilalmat. Világossá kell tenni továbbá azt is, hogy az említett rendeletben az élő juh és kecske, valamint azok spermája, embriói és petesejtjei forgalomba hozatalára vonatkozóan meghatározott szabályokat az átmeneti időszakban is alkalmazni kell.

(16) Az 1326/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(17) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Állatorvosi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A III. melléklet helyébe az e rendelet I. mellékletében szereplő szöveg lép.

2. A XI. melléklet a következőképpen módosul:

a) Az A. rész helyébe az e rendelet II. mellékletében szereplő szöveg lép;

b) A B. részben, a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"2. Svédország határozhat úgy, hogy a távoli, kis állatsűrűséggel rendelkező területek tekintetében eltér az 1. pont második francia bekezdésében szereplő rendelkezésektől.";

c) A D. részben a 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

"4. A 2. és a 3. pont nem alkalmazható a következő országokban született és folyamatosan ott nevelt szarvasmarhák importjára, valamint az ilyen állatokból származó embriók és petesejtek importjára:

Argentína

Ausztrália

Botswana

Brazília

Chile

Costa Rica

El Salvador

Namíbia

Új-Zéland

Nicaragua

Panama

Paraguay

Uruguay

Szingapúr

Szváziföld."

2. cikk

Az 1326/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"2. A 7. cikk mindaddig nem alkalmazható valamely tagállamra, amíg az adott tagállam BSE-státuszát meghatározó határozat hatályba nem lép, és amíg az adott tagállamban a takarmányozással kapcsolatos, a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak szempontjából lényeges közösségi rendelkezéseket hatékonyan nem érvényesítik. Az ilyen tagállamra a 7. cikk alkalmazhatóvá válásáig a XI. melléklet C. részét kell alkalmazni.";

2. Az I. mellékletben a második francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"- 15. cikk (1) bekezdése az élő szarvasmarháknak, azok spermájának, embrióinak és petesejtjeinek a forgalomba hozataláról."

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2002. április 1-jétől kell alkalmazni.

Azonban az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontjában és a 999/2001/EK rendeletnek az e rendelet II. mellékletével módosított XI. melléklete A. 10. pontjában említett rendelkezéseket 2002. március 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2002. február 14-én.

a Bizottság részéről

David Byrne

a Bizottság tagja

[1] HL L 177., 2001.6.30., 60. o.

[2] HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

[3] HL L 84., 2001.3.23., 59. o.

[4] HL L 306., 2000.12.7., 32. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

III. MELLÉKLET

MONITORING TÍPUSÚ ELLENŐRZŐ RENDSZER

A. FEJEZET

I. A szarvasmarhák monitoring típusú ellenőrzése

1. Általános rendelkezések

A szarvasmarhák monitoring típusú ellenőrzését a X. melléklet C. fejezete 3.1. pontjának b) alpontjában megállapított laboratóriumi módszerekkel összhangban kell végezni.

2. Az emberi fogyasztásra levágott állatok monitoring típusú ellenőrzése

2.1. Minden olyan 24 hónapnál idősebb szarvasmarha esetében, amelyet:

- a 64/433/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének n) pontjában [1] meghatározott "különleges kényszervágással" vágtak le, vagy

- a 64/433/EGK irányelv I. melléklete VI. fejezetének 28. pontja c) alpontjával összhangban vágtak le,

el kell végezni a BSE-tesztet.

2.2. Minden 30 hónapnál idősebb, emberi fogyasztás céljára normál vágással levágott szarvasmarha esetében el kell végezni a BSE-tesztet.

2.3. A 2.2. ponttól eltérve Svédország a területén született, nevelt és levágott szarvasmarhák tekintetében határozhat úgy, hogy csak egy véletlenszerűen kiválasztott mintát vizsgál meg. A mintának évente legalább 10000 állatot kell tartalmaznia.

3. A nem emberi fogyasztásra levágott állatok monitoring típusú ellenőrzése

Azoknak a 24 hónapnál idősebb szarvasmarháknak az esetében, amelyek elpusztultak, vagy leölték őket, de amelyeket nem:

- a 716/96/EK bizottsági rendelet [2] szerinti megsemmisítés céljából öltek le,

- járvány, mint pl. száj- és körömfájás-járvány keretében öltek le,

- emberi fogyasztás céljából vágtak le,

véletlenszerűen kell elvégezni a BSE-tesztet. A minták száma nem lehet kevesebb, mint a táblázatban feltüntetett mintaméret. A mintáknak minden régiót reprezentálniuk kell, és folyamatosnak kell lenniük.

A 24 hónapnál idősebb szarvasmarhák teljes állománya | A minták minimális éves száma |

100000 | 950 |

200000 | 1550 |

300000 | 1890 |

400000 | 2110 |

500000 | 2250 |

600000 | 2360 |

700000 | 2440 |

800000 | 2500 |

900000 | 2550 |

1000000 | 2590 |

1500000 | 3000 |

2000000 | 3500 |

2500000 | 4000 |

3000000 | 4500 |

3500000 | 5000 |

4000000 | 5500 |

4500000 | 6000 |

5000000 | 6500 |

5500000 | 7000 |

6000000 | 7500 |

6500000 | 8000 |

7000000 | 8500 |

7500000 | 9000 |

8000000 | 9500 |

8500000 | 10000 |

9000000 | 10500 |

9500000 | 11000 |

10000000 | 11500 |

10500000 | 12000 |

11000000 | 12500 |

11500000 | 13000 |

12000000 | 13500 |

4. A 716/96/EGK rendelet alapján megsemmisítésre felvásárolt állatok monitoring típusú ellenőrzése

4.1. Minden olyan állat esetében, amelyet sérülés miatt vágtak le, vagy amelyet a levágás előtti egészségügyi vizsgálat során betegnek találtak, el kell végezni a BSE-tesztet.

4.2. Minden 1996. augusztus 1-je és 1997. augusztus 1-je között született állat esetében el kell végezni a BSE-tesztet.

4.3. A 4.1. és a 4.2. pont alá nem tartozó állatok esetében évente legalább egy 50000 állatból álló, véletlenszerűen kiválasztott mintán el kell végezni a BSE-tesztet.

5. Egyéb állatok monitoring típusú ellenőrzése

A 2-4. pontokban említett teszt mellett a tagállamok önkéntes alapon határozhatnak úgy, hogy területükön egyéb szarvasmarhákat is alávetnek a tesztnek, különösen akkor, ha az adott állatok BSE-fertőzött országból származnak, potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztottak, vagy BSE-fertőzött anyaállattól születtek vagy származnak.

6. A tesztelést követő intézkedések

6.1. Az emberi fogyasztásra levágott állat BSE-tesztje során a 64/433/EGK irányelv I. mellékletének XI. fejezetében előírt egészségügyi jelet mindaddig nem lehet a levágott állati testen feltüntetni, amíg a gyorsteszt negatív eredménye rendelkezésre nem áll.

6.2. A tagállamok eltérhetnek a 6.1. pontban szereplő rendelkezéstől akkor, ha a vágóhídon olyan hivatalos rendszer üzemel, amely biztosítja, hogy a megvizsgált állatnak semmilyen, az egészségügyi jellel ellátott része nem hagyhatja el a vágóhidat a gyorsteszt negatív eredményének megszületéséig.

6.3. A BSE-tesztnek alávetett állat testének minden darabját - a bőrt is beleértve - hatósági ellenőrzés mellett vissza kell tartani a gyorsteszt negatív eredményének megszületéséig, kivéve ha azt az V. melléklet 3. vagy 4. pontjának megfelelően megsemmisítik.

6.4. A gyorsteszttel pozitívnak talált állat testének minden részét - a bőrt is beleértve - az V. melléklet 3. vagy 4. pontjának megfelelően meg kell semmisíteni, kivéve azt az anyagot, amelyet a B. fejezet III. szakaszában előírt nyilvántartásokhoz vissza kell tartani.

6.5. Abban az esetben, ha egy emberi fogyasztásra levágott állatot a gyorsteszttel pozitívnak találnak, a pozitív állati testen kívül az ugyanazon a vágóvonalon a teszttel pozitív állati testet közvetlenül megelőző testet és a pozitív állati testet közvetlenül követő két testet is a 6.4. pontnak megfelelően meg kell semmisíteni.

6.6. A tagállamok eltérhetnek a 6.5. pont rendelkezéseitől, amennyiben olyan rendszer működik a vágóhídon, amely megakadályozza, hogy az állati testek megfertőzzék egymást.

II. Juh- és kecskefélék monitoring típusú ellenőrzése

1. Általános rendelkezések

A juh- és kecskefélék monitoring típusú ellenőrzését a X. melléklet C. fejezete 3.2. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszerekkel összhangban kell elvégezni.

2. Az emberi fogyasztásra levágott állatok monitoring típusú ellenőrzése

A táblázatban feltüntetett mintaméretnek megfelelően tesztelni kell a 18 hónapnál idősebb állatokat, illetve azokat, amelyeknek több mint két állandó metszőfoguk kinőtt az ínyből, és amelyeket emberi fogyasztásra vágnak le. A mintavételnek minden régiót és idényt reprezentálnia kell. A minták kiválasztásánál el kell kerülni minden, származás, faj, kor, fajta, hasznosítási típus vagy bármilyen egyéb tulajdonság szerinti csoport túlzott reprezentálását. Az állatok korát a fogazat, az érettség nyilvánvaló jelei vagy egyéb megbízható információ alapján kell meghatározni. Ugyanazon nyájból több minta vételét lehetőség szerint el kell kerülni.

Tagállam | A minták minimális éves száma Levágott állatok |

Belgium | 3750 |

Dánia | 3000 |

Németország | 60000 |

Görögország | 60000 |

Spanyolország | 60000 |

Franciaország | 60000 |

Írország | 60000 |

Olaszország | 60000 |

Luxemburg | 250 |

Hollandia | 39000 |

Ausztria | 8200 |

Portugália | 22500 |

Finnország | 1900 |

Svédország | 5250 |

Egyesült Királyság | 60000 |

3. A nem emberi fogyasztásra levágott állatok monitoring típusú ellenőrzése

A táblázatban feltüntetett mintaméretnek megfelelően tesztelni kell azokat a 18 hónapnál idősebb állatokat, illetve az ínyből kinőtt több mint két állandó metszőfoggal rendelkező olyan állatokat, amelyek elpusztultak vagy leölték őket, de amelyeket nem:

- járvány, mint pl. száj- és körömfájás keretében öltek le,

- emberi fogyasztásra vágtak le.

A mintavételnek minden régiót és idényt reprezentálnia kell. A minták kiválasztásánál el kell kerülni minden, származás, faj, kor, fajta, hasznosítási típus vagy bármilyen egyéb tulajdonság szerinti csoport túlzott reprezentálását. Az állatok korát a fogazat, az érettség nyilvánvaló jelei vagy egyéb megbízható információ alapján kell meghatározni. Ugyanazon nyájból több minta vételét lehetőség szerint el kell kerülni.

Tagállam | A minták minimális éves száma Elpusztult állatok |

Belgium | 450 |

Dánia | 400 |

Németország | 6000 |

Görögország | 6000 |

Spanyolország | 6000 |

Franciaország | 6000 |

Írország | 6000 |

Olaszország | 6000 |

Luxemburg | 30 |

Hollandia | 5000 |

Ausztria | 1100 |

Portugália | 6000 |

Finnország | 250 |

Svédország | 800 |

Egyesült Királyság | 6000 |

4. Egyéb állatok monitoring típusú ellenőrzése

A 2. és a 3. pontban meghatározott monitoring típusú ellenőrzési programok mellett a tagállamok önkéntes alapon monitoring típusú ellenőrzéseket végezhetnek egyéb állatokon is, különösen a következőkön:

- tejtermelésre használt állatok,

- TSE-fertőzött országokból származó állatok,

- olyan állatok, amelyek potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztottak,

- TSE-fertőzött anyaállattól született vagy származó állatok,

- TSE-fertőzött nyájból származó állatok.

5. A juh- és kecskefélék tesztelését követő intézkedések

A tesztelt állat testének minden részét - a bőrt is beleértve - hatósági ellenőrzés mellett vissza kell tartani a gyorsteszt negatív eredményének megszületéséig, kivéve ha azt az V. melléklet 3. vagy 4. pontjának megfelelően megsemmisítik.

A gyorsteszten pozitívnak talált állat testének minden részét - a bőrt is beleértve - az V. melléklet 3. vagy 4. pontjának megfelelően meg kell semmisíteni, kivéve azt az anyagot, amelyet a B. fejezet III. szakaszában előírt nyilvántartásokhoz vissza kell tartani.

6. A genotípus meghatározása

6.1. A prion-protein genotípust juhok esetében minden TSE-pozitív esetben meg kell határozni. Az ellenálló genotípusokban (olyan genotípusú juhok, amelyek alanint kódolnak mindkét allélben 136-os kodonon, arginint kódolnak mindkét allélben 154-es kodonon és arginint kódolnak mindkét allélben 171-es kodonon) talált TSE-esetekről haladéktalanul be kell számolni a Bizottságnak. Ha lehetséges, ezeket az eseteket be kell nyújtani törzstipizálásra. Ha az ilyen esetekben nem lehetséges a törzstipizálás, a származási állományt és minden egyéb olyan nyájat, ahol az állat megfordult, fokozott monitoring típusú ellenőrzésnek kell alávetni annak érdekében, hogy más TSE-eseteket találjanak törzstipizálásra.

6.2. A 6.1. pont rendelkezései szerint meghatározott genotípusú állatok mellett meg kell határozni az A. fejezet II. szakasza 2. pontjának rendelkezései szerint tesztelt juhfélék véletlenszerűen kiválasztott almintájának prion-protein genotípusát is. Ennek az almintának az egyes tagállamok összes mintája legalább 1 %-át kell kitennie, és nem lehet kevesebb, mint tagállamonként 100 állat. A fentiektől eltérve a tagállamok választhatják azonos számú, hasonló korú élő állat genotípusának meghatározását.

B. FEJEZET

I. A tagállamok által a beszámolóban feltüntetendő információ

1. A gyanús esetek száma a 12. cikk (1) bekezdésének megfelelően forgalmi korlátozás alá helyezett állatfajonként.

2. A gyanús esetek száma a 12. cikk (2) bekezdésének megfelelően laboratóriumi vizsgálatnak alávetendő állatfajonként, valamint a vizsgálat eredménye.

3. Azon állományok száma, amelyek esetében juh- és kecskefélék gyanús eseteit jelentették és vizsgálták ki a 12. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően.

4. Az A. fejezet I. szakaszának 3. és 4. pontjában említett egyes alpopulációk becsült mérete.

5. Az A. fejezet I. szakaszának 2-5. pontjában említett egyes alpopulációkon belül tesztelt szarvasmarhák száma, a minták kiválasztásának módszere és a tesztek eredménye.

6. Az A. fejezet II. szakaszának 2. és 3. pontjában említett, mintaként kiválasztott alpopulációk becsült mérete.

7. Az A. fejezet II. szakaszának 2-4. pontjában említett egyes alpopulációkon belül tesztelt juhok, kecskék és állományok, a mintaválasztás módszere és a tesztek eredménye.

8. A BSE és a súrlókór pozitív eseteinek száma, kor szerinti és földrajzi megoszlása. A BSE és a súrlókór pozitív eseteinek származási országa, amennyiben nem egyezik meg a bejelentő országgal. A súrlókór-pozitív nyájak száma és földrajzi megoszlása. Minden egyes BSE-esetre meg kell adni a születési évet és - ha lehetséges - hónapot is.

9. A szarvasmarhaféléken, valamint juh- és kecskeféléken kívüli egyéb állatokban megállapított pozitív TSE-esetek.

10. Az A. fejezet II. szakaszának 6.1. és 6.2. pontjában említett egyes alpopulációkon belül tesztelt egyes állatok genotípusa és - ha lehetséges - fajtája.

II. A Bizottság által az összefoglalójában feltüntetendő információ

Az összefoglalót táblázat formájában kell benyújtani, amelynek minden tagállamra vonatkozóan tartalmaznia kell legalább az I. részben említett információt.

III. Nyilvántartások

1. Az illetékes hatóság hét évig megőrzi a következő adatokat tartalmazó nyilvántartásokat:

- a 12. cikk (1) bekezdésében említett forgalmi korlátozás alá helyezett állatok száma és fajtái,

- a 12. cikk (1) bekezdésében említett klinikai és járványügyi vizsgálatok száma és eredményei,

- a 12. cikk (2) bekezdésében említett laboratóriumi vizsgálatok száma és eredményei,

- az A. fejezetben említett monitoring típusú ellenőrző programok keretében mintának kiválasztott állatok száma, azonosítása és származása, továbbá - ha lehetséges - kora, fajtája és a kórelőzményéről szóló információ,

- a juhoknál előforduló TSE-pozitív esetek prion-protein genotípusa.

2. A vizsgálatot végző laboratórium hét évig megőriz a vizsgálatokról készült minden nyilvántartást, különösen a laboratóriumi munkanaplókat, továbbá szükség szerint a parafintömböket és a Western-blot eljárás fotóit.

[1] HL 121., 1964.7.29., 2012/64. o.

[2] HL L 99., 1996.4.20., 14. o.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

XI. MELLÉKLET

A 22. ÉS A 23. CIKKBEN EMLÍTETT ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK

A. A meghatározott veszélyes anyagra, a gépi úton kinyert húsra és a vágási technikákra vonatkozó átmeneti intézkedések

1. Az alább megnevezett meghatározott veszélyes anyagokat az 5. és a 8., továbbá szükség szerint a 11. pontnak megfelelően kell eltávolítani és megsemmisíteni.

a) A következő szövetek minősülnek meghatározott veszélyes anyagnak:

i. a 12 hónapnál idősebb szarvasmarhák koponyája, beleértve az agyat és a szemeket, mandulái, gerincoszlopa, kivéve a farok csigolyáit és az ágyékcsigolyák harántnyúlványait, de beleértve a dorsalis gyökér idegdúcokat (spinalis ganglionokat) és a gerincvelőt, valamint bármely korú szarvasmarha esetében a belek az epésbéltől a végbélig, valamint a bélfodor;

ii. a 12 hónapnál idősebb vagy már egy állandó metszőfoggal rendelkező juh- és kecskefélék koponyája, beleértve az agyat és a szemeket, mandulái, gerincvelője, valamint bármely korú juh- és kecskefélék lépe.

A szarvasmarhák gerincoszlopának eltávolítására megállapított fenti korhatárt a Közösség szarvasmarha-állományának releváns korcsoportjaiban való BSE-előfordulás statisztikai valószínűségének tükrében, a III. melléklet A. fejezete I. részében és e melléklet B. fejezetének 1. pontjában előírt BSE-ellenőrzés eredményei alapján, e rendelet módosításával ki lehet igazítani.

b) Az a) pontban felsorolt meghatározott veszélyes anyagok mellett Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában, valamint Portugáliában (az Azori-szigetek Autonóm Régióját kivéve) még a következő szövetek minősülnek meghatározott veszélyes anyagnak:

a 6 hónapnál idősebb szarvasmarhák egész feje, kivéve a nyelvet, beleértve az agyat, a szemeket, a trigeminalis (háromosztatú) idegdúcot és a mandulákat; továbbá csecsemőmirigye (thymus), lépe és gerincvelője.

2. Az 1. bekezdés a) pontjának i. alpontjától eltérve a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban döntés hozható az olyan szarvasmarhák gerincoszlopának és dorsalis gyökér idegdúcainak felhasználásáról,

a) amelyek olyan tagállamban születtek, kerültek folyamatos felnevelésre és levágásra, amelyre vonatkozóan tudományos felmérés kimutatta, hogy hazai szarvasmarháiban a BSE előfordulási valószínűsége igen csekély, vagy csekély, de nem kizárt; illetve

b) amelyek a kérődző állatok emlősökből származó fehérjével való etetésére vonatkozó tilalom tényleges végrehajtásának időpontja után születtek olyan tagállamban, ahol a hazai állatokban előfordult BSE, vagy amely tagállamra vonatkozóan tudományos felmérés kimutatta, hogy hazai szarvasmarháiban a BSE előfordulása valószínű.

Az Egyesült Királyságra, Portugáliára és Svédországra a korábban benyújtott és kiértékelt bizonyítékok alapján vonatkozhat ez az eltérés. Más tagállamok az a), illetőleg a b) pontra vonatkozó meggyőző bizonyítékoknak a Bizottsághoz történő benyújtása útján kérelmezhetik ezen eltérés alkalmazását.

Az ezen eltérés által érintett tagállamok a III. melléklet A. fejezetének I. szakaszában megállapított követelmények mellett biztosítják azt is, hogy minden olyan 30 hónapnál idősebb szarvasmarhára alkalmazzák a X. melléklet C. fejezetének 4. pontjában felsorolt jóváhagyott gyorstesztek valamelyikét, amely:

a) a mezőgazdasági üzemben vagy szállítás közben pusztult el, de amelyet nem emberi fogyasztásra vágtak le, kivéve az olyan tagállamok alacsony állatsűrűségű távoli térségében elpusztult állatokat, amelyekben a BSE előfordulási valószínűsége csekély;

b) emberi fogyasztás céljára végzett normál vágással került levágásra.

Ez az eltérés nem engedélyezi az Egyesült Királyságból és Portugáliából (az Azori-szigetek Autonóm Régióját kivéve) származó, 30 hónapnál idősebb szarvasmarhák gerincoszlopának és dorsalis gyökér idegdúcainak felhasználását.

A Bizottság szakértői a 21. cikknek megfelelően helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek a benyújtott bizonyíték további ellenőrzése céljából.

3. A szarvasmarha-, juh- és kecskefélék csontjai nem használhatók fel gépi úton kinyert hús előállítására.

4. Az emberi vagy állati fogyasztásra szánt szarvasmarha-, juh- és kecskefélék esetében nem alkalmazható a központi idegrendszer szöveteinek az állat kábítása után a koponyaüregbe bevezetett rúd alakú szerszám segítségével történő roncsolása.

5. A meghatározott veszélyes anyagokat a következő helyeken lehet eltávolítani:

a) vágóhidakon;

b) darabolóüzemekben, a szarvasmarhák gerincoszlopának esetében;

c) a 90/667/EGK irányelv 3. és 7. cikkében említett nagy kockázatú feldolgozóüzemekben vagy telepeken, az illetékes hatóság által kijelölt megbízott felügyelete mellett. A létesítménynek az illetékes hatóság által e célra kiadott jóváhagyással kell rendelkeznie.

Amennyiben az elpusztult állatokból nem távolítják el a meghatározott veszélyes anyagot, a testnek a meghatározott veszélyes anyagot tartalmazó részeit, illetve az egész testet meghatározott veszélyes anyagként kell kezelni. Az elpusztult állatok teljes teteme azonban mentesülhet a 7. pontban megállapított festési követelmény alól.

6. Az 5. ponttól eltérve a tagállamok határozhatnak úgy, hogy engedélyezik:

a) a szarvasmarhák, juhok és kecskék fejéből a pofahús és a nyelv kivételét a speciálisan erre a feladatra feljogosított darabolóüzemekben;

b) a juhok és kecskék gerincvelőjének eltávolítását a speciálisan erre a feladatra feljogosított darabolóüzemekben;

c) a vágott állati testekből vagy azok részeiből a gerincoszlop eltávolítását a speciálisan erre a feladatra feljogosított, ellenőrzött és bejegyzett hentesüzletekben.

7. Minden meghatározott veszélyes anyagot festékkel meg kell festeni, vagy szükség szerint közvetlenül az eltávolítás után meg kell jelölni, és maradéktalanul meg kell semmisíteni a következő módon:

a) előzetes feldolgozás nélküli elhamvasztással; vagy

b) előzetes feldolgozást követően:

i. a 92/562/EGK határozat mellékletének I-IV., VI. és VII. fejezetében leírt rendszereknek megfelelően:

- elhamvasztással,

- együttes elhamvasztással;

ii. legalább az 1999/534/EGK határozat I. mellékletében meghatározott szabványoknak megfelelően egy engedélyezett lerakóhelyen való elföldeléssel.

Az előzetesen feldolgozott anyagot újra meg kell festeni, vagy szükség szerint újra meg kell jelölni, ha a festék már nem látható, vagy a jelzés már nem észrevehető.

8. A tagállamok az 5. és a 7. pont rendelkezéseitől eltérve engedélyezhetik a meghatározott veszélyes anyag, vagy teljes tetemek előzetes megfestése, vagy szükség szerint a meghatározott veszélyes anyag eltávolítása nélküli elhamvasztását, illetve elföldelését a 90/667/EGK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott körülmények között, és olyan módszerrel, amely:

- kizárja a TSE átterjedésének minden kockázatát, és

- az illetékes hatóság által jóváhagyott és ellenőrzött.

9. A tagállamok a 97/735/EK határozat 4. cikkének (2) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelően, illetve szükség szerint a 11. b) pontnak megfelelően kizárólag későbbi elhamvasztás céljából szállíthatják a meghatározott veszélyes anyagot, vagy az abból előállított anyagot más tagállamba.

A meghatározott veszélyes anyag, vagy az abból előállított anyag harmadik országba elhamvasztás céljából történő szállításának engedélyezése céljából valamely tagállam kérésére az ilyen jellegű exportot szabályozó feltételek elfogadását követően ez a pont módosítható.

10. a) a) A Közösségbe történő behozatalnak a b) pontban megállapított feltételeit alkalmazni kell az alább felsorolt állati eredetű termékekre:

- az 1. a) pontban említett meghatározott veszélyes anyag,

- friss hús: a 64/433/EGK irányelvben meghatározott hús,

- aprított hús és előkészített hús: a 94/65/EK irányelvben [1] meghatározott aprított hús és előkészített húsok,

- húskészítmény: a 77/99/EGK irányelvben [2] meghatározott húskészítmények,

- egyéb állati eredetű termék: a 77/99/EGK irányelvben meghatározott egyéb állati eredetű termékek,

- a 92/118/EGK irányelvben említett kiolvasztott zsírok,

- a 92/118/EGK irányelvben említett zselatin,

- a 92/118/EGK irányelvben említett kisállat-eledel,

- a 92/118/EGK irányelvben említett feldolgozott állati fehérje,

- a 92/118/EGK irányelvben említett csontok és csontból készült termékek,

- a 92/118/EGK irányelvben említett, állati takarmányok gyártásához felhasznált nyersanyag.

Minden, »állati eredetű termékre« történő hivatkozás az e pontban felsorolt állati eredetű termékeket jelöl, és nem vonatkozik az említett állati eredetű termékekből származó vagy azokat tartalmazó egyéb állati eredetű termékekre.

b) A fent említett, szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélékből származó anyagokat tartalmazó állati eredetű termékek harmadik országokból vagy azok régióiból a Közösségbe történő behozatalakor az egészségügyi bizonyítvány mellé az előállító ország illetékes hatósága nevében aláírt nyilatkozatot is csatolni kell, amelynek szövege a következő:

"Ez a termék nem tartalmazza az alább felsoroltakat, és nem az alább felsoroltakból származik:

vagy [3]

2001. március 31-e után előállított, a 999/2001/EK rendelet XI. mellékletének A. szakaszában meghatározott veszélyes anyag, vagy 2001. március 31-e után készült, szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélék csontjairól gépi úton leválasztott hús. 2001. március 31-e után azokat a szarvasmarha-, juh- vagy kecskeféléket, amelyekből ez a termék származik, nem a koponyaüregbe fecskendezett gázzal történő kábítás után vágták le, vagy nem ezzel a módszerrel ölték le, illetve nem úgy vágták le, hogy a kábítás után a koponyaüregbe bevezetett hosszú rúd alakú szerszám segítségével roncsolták a központi idegrendszer szöveteit.

A levágott állatok importált egész teste, félteste, illetve negyedelt teste tartalmazhatja a gerincoszlopot;

vagy [4]

nem az alábbi országokban született, folyamatosan ott nevelt és levágott szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó anyagok:

Argentína

Ausztrália

Botswana

Brazília

Chile

Costa Rica

El Salvador

Namíbia

Új-Zéland

Nicaragua

Panama

Paraguay

Uruguay

Szingapúr

Szváziföld"

11. A tagállamok gyakran végeznek hatósági vizsgálatot e rész helyes alkalmazásának ellenőrzésére, és biztosítják, hogy megtörténjenek azok az intézkedések, amelyekkel elkerülhető a fertőződés, különösen a vágóhidakon, darabolóüzemekben, állatihulladék-feldolgozókban, nagy kockázatú feldolgozókban, a tagállamok által a 90/667/EGK irányelv 7. cikke alapján engedélyezett üzemekben, a 6. cikknek megfelelően bejegyzett hentesüzletekben, lerakóhelyeken és egyéb, tárolásra vagy elhamvasztásra szolgáló létesítményekben.

A tagállamok különösen annak biztosítására és ellenőrzésére hoznak létre rendszert, hogy:

a) az 1. cikk (2) bekezdésében említett termékek előállítása során felhasznált meghatározott veszélyes anyagokat kizárólag engedélyezett célokra használják;

b) a meghatározott veszélyes anyagot - különösen akkor, ha az eltávolítás nem vágóhídon, hanem egyéb létesítményben vagy telepen történik - elkülönítsék a nem elhamvasztásra szánt egyéb hulladéktól, elkülönítve gyűjtsék, továbbá az 1. és az 5-9. pontnak megfelelően ártalmatlanítsák. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy engedélyezik a meghatározott veszélyes anyagot tartalmazó tetemek fejének egy másik tagállamba történő szállítását, miután az érintett másik tagállam vállalta az anyag átvételét, és jóváhagyta az ilyen szállításra vonatkozó egyedi feltételeket.

A gerincoszlopon (beleértve a dorsalis gyökér idegdúcokat) kívül más meghatározott veszélyes anyagot nem tartalmazó egész-, fél-, illetve negyedelt testek azonban importálhatók valamely tagállamba, illetve egy másik tagállamba szállíthatók az adott tagállam előzetes engedélye nélkül is.

12. Az 1. bekezdés a) pontja i. alpontjának megfelelően be kell vezetni a gerincoszlop eltávolítására vonatkozó ellenőrző rendszert. A rendszernek legalább a következő intézkedéseket kell magában foglalnia:

a) a szarvasmarhák 64/433/EGK irányelvben meghatározott levágott testét vagy annak részeit az 1760/2000/EK rendeletben említett címkén egy kék csíkkal kell azonosítani abban az esetben, ha a gerincoszlop eltávolítása nem kötelező;

b) a 64/433/EGK irányelv 3. cikke (1) bekezdése A. része f) pontjának ii. alpontjában említett kereskedelmi dokumentumot, illetőleg adott esetben a 93/13/EGK bizottsági határozat 1. cikkének (2) bekezdésében [5] említett dokumentumot ki kell egészíteni azon levágott szarvasmarha-testek, illetve részeik számára vonatkozó konkrét adattal, amelyekből a gerincoszlop eltávolítása kötelező, illetőleg nem kötelező.

c) a hentesüzletek a b) pontban említett kereskedelmi dokumentumokat legalább egy évig megőrzik.

[1] A Tanács 1994. december 14-i 94/65/EK irányelve az aprított hús és az előkészített húsok előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó követelmények megállapításáról (HL L 368., 1994.12.31., 10. o.).

[2] A Tanács 1976. december 21-i 77/99/EGK irányelve a húskészítmények Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról (HL L 26., 1977.1.31., 85. o.). A legutóbb a 97/76/EK tanácsi irányelvvel (HL L 10., 1998.1.16., 25. o.) módosított irányelv.

[3] Ezek egyikét értelemszerüen el kell hagyni.

[4] Ezek egyikét értelemszerüen el kell hagyni.

[5] HL L 9., 1993.1.15., 33. o.

--------------------------------------------------