62020CJ0716[1]

A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2022. szeptember 8. RTL Television GmbH kontra Grupo Pestana S.G.P.S., S.A. és SALVOR - Sociedade de Investimento Hoteleiro, S.A. A Supremo Tribunal de Justiça (Portugália) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - Szerzői jog és szomszédos jogok - Műholdas műsorsugárzás és vezetékes továbbközvetítés - 93/83/EGK irányelv - Az 1. cikk (3) bekezdése - A »vezetékes továbbközvetítés« fogalma - A továbbközvetítést végző, kábelszervezetnek nem minősülő szolgáltató - Műhold útján sugárzott, nyilvánosság általi vételre szánt televíziós vagy rádiós műsorok szállodaüzemeltető által, parabolaantennán, vezetéken, valamint televízió- vagy rádiókészülékeken keresztül végzett, egyidejű, változatlan és teljes terjedelmű közvetítése - Hiány. C-716/20. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)

2022. szeptember 8.(*)

"Előzetes döntéshozatal - Szerzői jog és szomszédos jogok - Műholdas műsorsugárzás és vezetékes továbbközvetítés - 93/83/EGK irányelv - Az 1. cikk (3) bekezdése - A »vezetékes továbbközvetítés« fogalma - A továbbközvetítést végző, kábelszervezetnek nem minősülő szolgáltató - Műhold útján sugárzott, nyilvánosság általi vételre szánt televíziós vagy rádiós műsorok szállodaüzemeltető által, parabolaantennán, vezetéken, valamint televízió- vagy rádiókészülékeken keresztül végzett, egyidejű, változatlan és teljes terjedelmű közvetítése - Hiány"

A C-716/20. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Supremo Tribunal de Justiça (legfelsőbb bíróság, Portugália) a Bírósághoz 2020. december 31-én érkezett, 2020. november 10-i határozatával terjesztett elő

az RTL Television GmbH

és

a Grupo Pestana S. G. P. S. SA,

a SALVOR - Sociedade de Investimento Hoteleiro, SA

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),

tagjai: E. Regan tanácselnök, I. Jarukaitis, M. Ilešič (előadó), D. Gratsias és Csehi Z. bírák,

főtanácsnok: G. Pitruzzella,

hivatalvezető: M. Ferreira főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2021. december 1-jei tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- az RTL Television GmbH képviseletében J. P. de Oliveira Vaz Miranda de Sousa advogado,

- a Grupo Pestana S. G. P. S. SA és a SALVOR - Sociedade de Investimento Hoteleiro SA képviseletében H. Trocado advogado,

- az Európai Bizottság képviseletében É. Gippini Fournier, B. Rechena és J. Samnadda, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2022. március 10-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról szóló, 1993. szeptember 27-i 93/83/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 248., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 134. o.) 1. cikke (3) bekezdésének értelmezésére vonatkoznak.

2 Ezt a kérelmet az RTL Television GmbH (a továbbiakban: RTL) és a Grupo Pestana, S. G. P. S. SA (a továbbiakban: Grupo Pestana) valamint a SALVOR - Sociedade de Investimento Hoteleiro SA (a továbbiakban: Salvor) között, az utóbbiak által üzemeltetett szobákban az RTL csatorna műsorainak az RTL előzetes engedélye nélkül történő hozzáférhetővé tétele tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

Jogi háttér

A nemzetközi jog

A TRIPS-megállapodás

3 A szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló, 1994. április 15-én Marrakechben aláírt megállapodást (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás), amely a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) létrehozásáról szóló egyezmény 1C. mellékletét képezi, a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986-1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozattal (HL 1994. L 336., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 80. o.) hagyták jóvá.

4 A TRIPS-megállapodásnak "A Berni Konvencióval való kapcsolat" című 9. cikke az (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

"A Tagok betartják a Berni Konvenció [az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Uniós Egyezmény (Párizsban, az 1971. évi július hó 24. napján felülvizsgált szöveg) 1979. szeptember 28-án felülvizsgált változata (a továbbiakban: Berni Uniós Egyezmény)] 1-21. cikkeiben, valamint a Függelékében foglaltakat. [...]"

5 E megállapodás "Előadóművészek, hangfelvételgyártók és műsorszóró szervezetek védelme" című 14. cikkének (3) bekezdése a következőket írja elő:

"A műsorszóró szervezeteket megilleti az a jog, hogy megtiltsák a hozzájárulásuk nélküli következő cselekményeket: a sugárzott műsor rögzítését, a rögzítések sokszorosítását és továbbsugárzását, valamint a televízió műsoraik közönséghez közvetítését. Ahol a Tagok ilyen jogokat nem adnak a műsorszóró szervezeteknek, megadják a lehetőséget a műsorok tartalmára vonatkozóan fennálló szerzői jogok tulajdonosainak arra, hogy összhangban a Berni Konvenció előírásaival, megakadályozzák a fenti cselekményeket."

A Berni Uniós Egyezmény

6 A Berni Uniós Egyezmény 11. bis cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Az irodalmi és művészeti művek szerzőinek kizárólagos joga, hogy engedélyt adjanak:

[...]

2. sugárzott mű mindenfajta, akár vezeték útján történő, akár vezeték nélküli nyilvános átvitelére, ha ezt az átvitelt az eredetihez képest más szervezet végzi;

[...]"

A Római Egyezmény

7 Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961. október 26-án, Rómában létrejött nemzetközi egyezmény (kihirdette: az 1998. évi XLIV. tv.) (a továbbiakban: Római Egyezmény) 3. cikkének g) pontja értelmében ezen egyezmény alkalmazásában "továbbsugárzás" alatt "valamely műsorsugárzó szervezet sugárzásának más műsorsugárzó szervezet által történő egyidejű sugárzását" kell érteni.

8 Ezen egyezménynek "A műsorsugárzó szervezetek minimális védelme" című 13. cikkének szövege a következő:

"A műsorsugárzó szervezetek joga, hogy engedélyezzék vagy megtiltsák

a) sugárzott műsoraik továbbsugárzását;

b) sugárzott műsoraik rögzítését;

c)

i. a sugárzott műsoraikról engedélyük nélkül készített rögzítések többszörözését,

ii. a sugárzott műsoraikról a 15. Cikk rendelkezéseivel összhangban eszközölt rögzítéseknek az e rendelkezésekben említettektől eltérő célokra történő többszörözését;

d) televíziós sugárzott műsoraiknak a nyilvánossághoz való közvetítését, ha az olyan helyen történik, amely a nyilvánosság számára belépődíj megfizetése ellenében áll nyitva; e jog gyakorlása feltételeinek meghatározása annak a Szerződő Államnak a nemzeti jogalkotására tartozik, amelyben a védelmét igénylik."

Az uniós jog

A 93/83 irányelv

9 A 93/83 irányelv (8)-(10), (27) és (28) preambulumbekezdése a következőképpen szól:

(8) mivel [...] a műsorok Közösségen belüli szabad áramlásának előfeltételét képező jogbiztonság hiányzik ott, ahol a műsorokat határokon átívelve vezetékes hálózatokba juttatják és azokban továbbítják;

(9) mivel az engedélyezés útján történő szerződéses jogszerzés fejlődése már most is jelentős mértékben hozzájárul a kívánt európai audiovizuális térség kialakulásához; mivel a szerződéses megállapodások fennmaradását biztosítani kell és zavartalan alkalmazásukat, a lehetőségekhez képest, a gyakorlatban is elő kell segíteni;

(10) mivel jelenleg különösen a kábelszervezetek nem lehetnek biztosak abban, hogy ténylegesen megszerezték-e a műsorokkal kapcsolatos valamennyi jogot, amelyek egy ilyen szerződéses megállapodás tárgyait képezik;

[...]

(27) mivel a más tagállamokból származó műsorok vezetékes továbbközvetítése olyan cselekmény, amely a szerzői jog és adott esetben a szomszédos jogok hatálya alá tartozik; mivel ezért a kábelszervezetnek minden jogosulttól engedélyt kell kérnie a továbbközvetített műsor minden részéhez; mivel ezen irányelv értelmében az engedélyeket szerződés útján kell megadni, feltéve, hogy a fennálló törvényi engedélyek nem vezettek be átmeneti kivételt;

(28) mivel annak érdekében, hogy a szerződéses rendelkezések zökkenőmentes végrehajtása ne kerüljön veszélybe olyan külső személyek beavatkozásával, akiknek egyes műsorrészeken jogaik állnak fenn, az engedélyezési jog kötelező közös jogkezelés útján történő gyakorlását kell bevezetni, a vezetékes továbbközvetítés sajátosságai által megkívánt mértékben; mivel maga az engedélyezési jog fennmarad és csak ennek a jognak a gyakorlása kerül oly mértékben szabályozásra, hogy a vezetékes továbbközvetítés engedélyezési jogát a továbbiakban is át lehessen engedni; mivel ezen irányelv nem érinti a személyhez fűződő jogok gyakorlását".

10 Ezen irányelv "Fogalommeghatározások" címet viselő 1. cikkének (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Ezen irányelv alkalmazásában »vezetékes továbbközvetítés« a másik tagállamból származó, a nyilvánosság általi vételre szánt televíziós vagy rádiós műsor vezetékes vagy vezeték nélküli - ideértve a műholdas közvetítést is - eredeti közvetítésének egyidejű, változatlan és teljes terjedelmű, kábeles vagy mikrohullámos rendszeren keresztüli, nyilvánosság általi vételre szánt továbbközvetítése."

11 Ezen irányelvnek a "Sugárzási jog" című 2. cikke értelmében:

"A tagállamok kizárólagos jogot biztosítanak a szerző számára szerzői jogi védelemben részesülő műveinek műholdas nyilvánossághoz közvetítése engedélyezésére [...]"

12 Ugyanezen irányelvnek "A vezetékes továbbközvetítés joga" című 8. cikke az (1) bekezdésében a következőket írja elő:

"A tagállamok biztosítják, hogy a más tagállamokból származó műsorok területükön történő vezetékes továbbközvetítése esetén az irányadó szerzői és szomszédos jogokat tiszteletben tartják, és hogy az ilyen továbbközvetítés a szerzői és szomszédos jogi jogosultak, valamint a kábelszervezetek közötti egyéni vagy kollektív szerződés alapján valósul meg."

13 A 93/83 irányelvnek "A vezetékes továbbközvetítés jogának gyakorlása" című 9. cikke a következőképpen szól:

"(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szerzői vagy szomszédos jogi jogosultak azon joga, hogy egy kábelszervezetnek a vezetékes továbbközvetítésre engedélyt adjanak vagy azt megtagadják, csak jogkezelő szervezet útján gyakorolható.

(2) Ha a jogosult jogainak érvényesítését nem ruházta át jogkezelő szervezetre, az azonos fajtájú jogok érvényesítését végző szervezetet kell a jogainak érvényesítésére megbízottnak tekinteni. Ha több jogkezelő szervezet foglalkozik ilyen jogok érvényesítésével, a jogosult szabadon választhat, hogy közülük melyiket kell a jogainak érvényesítésére megbízottnak tekinteni. Az e bekezdésben említett jogosult ugyanazokkal a jogokkal, valamint kötelezettségekkel rendelkezik a kábelszervezet és a jogainak érvényesítésére megbízottnak tekintendő jogkezelő szervezet között megkötött szerződésből eredően, mint azok a jogosultak, akik a jogkezelő szervezetet megbízták; e jogosult jogait az érintett tagállam által meghatározandó - legfeljebb három évig terjedő - időtartamon belül érvényesítheti, amelyet a művét vagy egyéb védelem alatt álló teljesítményét tartalmazó továbbközvetítéstől kell számítani.

(3) Bármely tagállam rendelkezhet úgy, hogy ha egy jogosult engedélyezi művének vagy egyéb védelem alatt álló teljesítményének első továbbközvetítését területén belül, akkor úgy kell tekinteni, hogy beleegyezett vezetékes továbbközvetítési jogainak egyéni joggyakorlás helyett ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelő gyakorlásába."

14 Ezen irányelvnek "A vezetékes továbbközvetítés jogának műsorsugárzó szervezet általi gyakorlása" című 10. cikke a következőket írja elő:

"A tagállamok biztosítják, hogy a 9. cikk nem alkalmazandó a műsorsugárzó szervezet által saját műsora tekintetében gyakorolt jogokra, tekintet nélkül arra, hogy az érintett jogok a sajátjai, vagy ezeket más szerzői és/vagy szomszédos jogi jogosultak ruházták rá át."

A 2001/29/EK irányelv

15 Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.; helyesbítések: HL 2014. L 10., 32. o., HL 2008. L 314., 16. o.) (23) preambulumbekezdése értelmében:

"Ennek az irányelvnek harmonizálnia kell a szerzők nyilvánossághoz közvetítéshez való jogát. Ezt a jogot olyan tágan kell értelmezni, hogy lefedjen minden olyan nyilvánossághoz közvetítést, amikor a nyilvánosság nincs jelen a közvetítés kiindulópontjául szolgáló helyszínen. Ez a jog magában kell, hogy foglalja a művek bármilyen vezetékes vagy vezeték nélküli közvetítését, illetve továbbközvetítését, ideértve a sugárzást is. E jog más cselekményekre nem vonatkozik."

16 Ezen irányelv "Hatály" című 1. cikkének (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

"Ez az irányelv [...] nem érinti és semmilyen módon nem befolyásolja

[...]

c) a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői és szomszédos jogokkal [...] kapcsolatos hatályos közösségi rendelkezéseket."

17 Az említett irányelvnek "A többszörözési jog" című 2. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

"A tagállamok biztosítják a közvetett vagy közvetlen, ideiglenes vagy tartós, bármely eszközzel vagy formában, egészben vagy részben történő többszörözés engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos jogát:

[...]

e) a műsorsugárzó [helyesen: műsorsugárzó szervezetek] számára műsoraik rögzítése tekintetében függetlenül attól, hogy a műsor közvetítése vezeték útján vagy vezeték nélkül történik, ideértve a kábelen keresztül vagy műhold útján történő közvetítést is."

18 Ezen irányelvnek "A művek nyilvánossághoz közvetítésének, valamint a védelem alatt álló egyéb teljesítmények nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételének joga" című 3. cikke értelmében:

"(1) A tagállamok a szerzők számára kizárólagos jogot biztosítanak műveik vezetékes vagy vezeték nélküli nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.

(2) A tagállamok biztosítják a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos jogát akár vezetékes akár vezeték nélküli, illetve oly módon történő hozzáférhetővé tétel esetében is, amikor a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg:

[...]

d) a műsorsugárzó [helyesen: műsorsugárzó szervezetek] számára műsoraik rögzítése tekintetében függetlenül attól, hogy a műsor közvetítése vezeték útján vagy vezeték nélkül történik, ideértve a kábelen keresztül vagy műhold útján történő közvetítést is.

[...]"

A 2006/115/EK irányelv

19 A bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról [helyesen: a szellemi tulajdon területén a bérleti jogról, a haszonkölcsönzési jogról és a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról] szóló, 2006. december 12-i 2006/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 376., 28. o.) (16) preambulumbekezdése értelmében:

"A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani, hogy a szomszédos jogok jogosultjainak az ezen irányelvben előírtnál szélesebb körű védelmet nyújtsanak a műsorsugárzás és a nyilvánossághoz közvetítés tekintetében."

20 Ezen irányelvnek "A rögzítés joga" című 7. cikkének (2) és (3) bekezdése a következőket írja elő:

"(2) A tagállamok biztosítják a műsorsugárzó szervezetek számára a kizárólagos jogot sugárzott műsoraik rögzítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, függetlenül attól, hogy a közvetítés vezeték útján vagy vezeték nélkül történik, ideértve a kábelen keresztül vagy műhold útján történő közvetítést is.

(3) A kábeles műsorszolgáltató szervezeteket nem illeti meg a (2) bekezdésben biztosított jog, amennyiben kábel útján kizárólag továbbközvetítik a műsorsugárzó szervezetek sugárzott műsorait."

21 Az említett irányelv "A nyilvánossághoz történő közvetítés és sugárzás" című 8. cikkének (3) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

"A tagállamok a műsorsugárzó szervezetek számára kizárólagos jogot biztosítanak sugárzott műsoraik vezeték nélküli sugárzásának, illetve nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, amennyiben e közvetítés olyan helyiségben történik, amely belépti díj ellenében hozzáférhető a nyilvánosság számára."

22 Ugyanezen irányelvnek "A terjesztés joga" című 9. cikke az (1) bekezdésében a következőket mondja ki:

"A tagállamok biztosítják a kizárólagos jogot arra, hogy [...] a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék [...]:

[...]

d) a műsorsugárzó szervezeteknek műsoraik rögzítése tekintetében, a 7. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően."

23 A 2006/115 irányelv "Kapcsolat a szerzői jog és a szomszédos jogok között" című 12. cikke a következőképpen rendelkezik:

"A szomszédos jogok ebben az irányelvben foglalt védelme nem érinti és nem korlátozza a szerzői jogok védelmét."

A portugál jog

24 A Código do Direito de Autor e dos Direitos Conexos (a szerzői és szomszédos jogokról szóló portugál törvénykönyv, a továbbiakban: CDADC) 176. cikkének (9) és (10) bekezdése a következőket írja elő

"(9) Műsorsugárzó szervezetnek kell tekinteni minden olyan szervezetet, amely hang- és vizuális műsorsugárzást végez, műsorsugárzás alatt pedig az akár vezetéken, akár vezeték nélküli eszközökkel, különösen rádióhullámon, optikai szálon, kábelen vagy műholdon keresztül történő, a nyilvánosság általi vételre szánt hang- és képsugárzást, vagy ezek megjelenítését kell érteni.

(10) Továbbközvetítés alatt valamely műsorsugárzó szervezet műsorának egy másik műsorsugárzó szervezet által történő egyidejű közvetítését kell érteni."

25 A CDADC "A műsorsugárzó szervezetek jogai" című 187. cikkének (1) bekezdése a következőket mondja ki:

"A műsorsugárzó szervezetek joga, hogy engedélyezzék vagy megtiltsák

a) műsoraik rádióhullámok útján történő továbbközvetítését;

[...]

e) műsoraik nyilvánossághoz közvetítését, ha a közvetítésre nyilvános helyen és belépti díj ellenében kerül sor."

26 Az 1997. november 27-i 333/97. sz. törvényerejű rendelet (1997. november 27-i Diário da República, I-A. sorozat, 275. sz.) 3. cikkének szövege a következő:

"E rendelet alkalmazásában:

[...]

c) »vezetékes továbbközvetítés«: a nyilvánosság számára vételre szánt televíziós vagy rádióműsorok eredeti közvetítésének a nyilvánossághoz történő, egyidejű és teljes terjedelmű, vezetékes közvetítése."

27 A 333/97 törvényerejű rendelet "Kiterjesztés a szomszédos jogok jogosultjaira" című 8. cikke a következőket írja elő:

"A [CDADC] 178., 184. és 187. cikkének, valamint e törvényerejű rendelet 6. és 7. cikkének rendelkezéseit alkalmazni kell az előadóművészekre, a hang- és videofelvételek előállítóira és a műsorsugárzó szervezetekre az előadásaik, hang- és videofelvételeik és műsoraik műholdas nyilvánossághoz közvetítését, valamint vezetékes továbbközvetítését illetően."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

28 A németországi székhelyű RTL a "Mediengruppe RTL Deutschland" kereskedelmi néven ismert televíziós tartalomszolgáltató cégkonglomerátumhoz tartozik. Az RTL az egyik legismertebb és legnézettebb német nyelvű televíziós csatorna az Európai Unióban, igen széles, számos különböző műfajra kiterjedő műsorkínálattal (filmek, sorozatok, előadások, dokumentumfilmek, sportesemények, magazin- és hírműsorok).

29 Technikailag ez a csatorna Németországban, Ausztriában és Svájcban minden létező televíziós vételi lehetőségen keresztül fogható, így tehát műhold útján, kábelen keresztül, IP-vel, OTT/internet útján, valamint földfelszíni televíziós hálózaton keresztül is. Továbbá ingyenes, mivel a magánlakásokban történő vételéért nem kell díjat felszámítani, és a vételi lehetőségek többségében a jelet nem kell kódolni. Valamennyi reklámfinanszírozási forrás ebből a három országból származik.

30 A műholdas jel (ASTRA 19, 2° keleti hosszúság) miatt ez a csatorna technikailag számos más európai országban, köztük Portugáliában is fogható parabolaantennával.

31 A jel vételére és felhasználására vonatkozóan az RTL már több felhasználási szerződést kötött egyrészt kábeltelevíziós szolgáltatókkal, másrészt az Unióban, különösen Portugáliában található szállodákkal.

32 A portugáliai székhelyű Grupo Pestana más vállalkozások részesedéseinek kezelését végző társaság. Többségi részesedéssel rendelkezik olyan társaságokban, amelyek maguk is szállodákat tulajdonolnak vagy üzemeltetnek.

33 A Grupo Pestana legalább 98,98%-os közvetlen részesedéssel rendelkezik a Salvor tőkéjében, amelynek tevékenységi körébe szállodaipari tevékenység és fejlesztés tartozik, szállodaépítés, illetve szállodaépítési finanszírozás, valamint közvetlenül vagy közvetve szállodák és hasonló létesítmények üzemeltetése révén.

34 2012. augusztus 7-i levelében a Mediengruppe RTL Deutschland nemzetközi közvetítési, valamint szerzői és szomszédos jogi osztályának igazgatója felszólította a Grupo Pestanát, hogy fizessen díjat amiatt, hogy a csoport több csatornáját, köztük az RTL csatornát a Grupo Pestana tulajdonában álló társaságok által üzemeltetett szállodai szobákban a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tették.

35 2012. november 12-én a Grupo Pestana válaszolt erre a levélre, és többek között azt állította, hogy a portugál jog értelmében a szállodáknak önmagában a televíziós jel vétele esetén nem kell szerzői és egyéb jogdíjat fizetniük.

36 Az RTL úgy vélte, hogy jogosult engedélyezni vagy megtagadni az RTL csatorna műsorainak vételét és hozzáférhetővé tételét, és keresetet nyújtott be a Salvor és a Grupo Pestana ellen a Tribunal de Propriedade Intelectual (szellemi tulajdoni ügyekben eljáró bíróság, Portugália) előtt, amelyben többek között annak megállapítását kérte, hogy a csatorna műsorainak hozzáférhetővé tételéhez az ő előzetes engedélye szükséges.

37 Az RTL csatorna műsorainak továbbközvetítéséért és/vagy nyilvánossághoz közvetítéséért kártérítésként egyrészt azt kérte, hogy a Salvort és a Grupo Pestanát kötelezzék egyetemlegesen szobánként havi 0,20 euró és annak törvényes kamatai megfizetésére arra az időszakra, amely alatt a Salvor az említett csatornát szállodai szobáiban hozzáférhetővé tette, másrészt a Grupo Pestanát kötelezzék hasonló kártérítés fizetésére arra az időszakra, amely alatt a tulajdonában lévő más társaságok által üzemeltetett szállodák a csatornát a szállodai szobákban elérhetővé tették vagy teszik.

38 Végül az RTL kérte, hogy a Grupo Pestanát mint anyavállalatot kötelezzék arra, hogy tegye meg a csoporton belül a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a tulajdonában lévő társaságok az RTL előzetes engedélye nélkül ne tegyék hozzáférhetővé az RTL csatornát az általuk üzemeltetett szállodákban.

39 A Tribunal de Propriedade Intelectual (szellemi tulajdoni ügyekben eljáró bíróság, Portugália) megállapította, hogy az RTL csatorna műsorainak a szóban forgó szállodai szobákban történő vétele és hozzáférhetővé tétele a CDADC 187. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében vett nyilvánossághoz közvetítésnek minősül, annak ellenére is, hogy a csatorna nézéséért nem kell külön ellenértéket, például belépti díjat fizetni. Az említett bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy az említett csatorna közvetítése nem tekinthető "műsorok továbbközvetítésének", mivel sem az alapeljárás alperesei, sem a keresetben megnevezett szállodák nem minősülnek műsorsugárzó szervezetnek. Következésképpen elutasította az RTL követeléseit, különösen a kártérítési, illetve a jogalap nélküli gazdagodásra alapított követeléseket.

40 Az alapeljárás felperese fellebbezést nyújtott be ezen ítélettel szemben a Tribunal da Relação de Lisboa (lisszaboni fellebbviteli bíróság, Portugália) előtt, amely helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A fellebbviteli bíróság lényegében úgy ítélte meg, hogy az RTL csatorna műsorainak az alapeljárás alperesei által üzemeltetett szállodai szobákban elhelyezett televíziókészülékekre, koaxiális kábelen keresztül történő közvetítése a CDADC 176. cikkének (10) bekezdésében foglalt meghatározásra tekintettel nem minősül műsorok továbbközvetítésének.

41 Az alapeljárás felperese ekkor a kérdést előterjesztő bírósághoz, a Supremo Tribunal de Justiça (legfelsőbb bíróság, Portugália) előtt kivételes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelynek e bíróság helyt adott.

42 E bíróság szerint a felülvizsgálati kérelem keretében eldöntendő alapvető kérdés az, hogy az RTL csatorna műsorainak az érintett szállodai szobákban koaxiális kábelen keresztül történő közvetítése e műsorok továbbközvetítésének minősül-e, amely a CDADC 187. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a műsorsugárzó szervezet, jelen esetben az RTL engedélyéhez kötött.

43 Egyrészt mindkét alsóbb fokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a CDADC 176. cikkének (9) és (10) bekezdése, valamint a Római Egyezmény 3. cikkének g) pontja értelmében nem került sor továbbközvetítésre, mivel az alperesek nem minősülnek műsorsugárzó szervezetnek.

44 Másrészt az RTL azt hozta fel kifogásként, hogy a műsorsugárzó szervezeteket a műsoraik továbbközvetítésének engedélyezésére és megtiltására vonatkozóan megillető - a CDADC 187. cikke (1) bekezdésének a 333/97. sz. törvényerejű rendelet 3. és 8. cikkével együttesen értelmezett a) pontjában biztosított - jog a műsorsugárzó szervezet műsorának egy másik műsorsugárzó szervezet által, vezeték nélkül történő egyidejű sugárzásán kívül magában foglalja a nyilvánosság általi vételre szánt televízió- vagy rádióműsorok elsődleges közvetítésének egyidejű és teljes egészében vezetéken történő nyilvánossághoz továbbközvetítését is, függetlenül attól, hogy a nyilvánossághoz továbbközvetítést végző személy műsorsugárzó szervezet-e.

45 E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy összeegyeztethető-e a 93/83 irányelvvel a CDADC és a 333/97. sz. törvényerejű rendelet alkalmazandó szabályaira vonatkozóan a két alsóbb fokú bíróság által adott értelmezés, és különösen hogy a CDADC 187. cikke (1) bekezdése a) pontjának szövege ellenére a műsorsugárzó szervezetek számára biztosított jogok listáját - többek között a 333/97. sz. törvényerejű rendeletben, valamint annak forrásában, vagyis a 93/83 irányelvben foglalt rendelkezésekre tekintettel - kiterjesztettnek kell-e tekinteni.

46 E körülmények között a Supremo Tribunal de Justiça (legfelsőbb bíróság, Portugália) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Úgy kell-e értelmezni [a 93/83] irányelv 1. cikkének (3) bekezdése szerinti »vezetékes továbbközvetítés« fogalmát, hogy az a valamely műsorsugárzó szervezet műsorának egy másik műsorsugárzó szervezet által történő egyidejű közvetítésén kívül magában foglalja a nyilvánosság általi vételre szánt televízió vagy rádióműsorok elsődleges közvetítésének egyidejű és teljes egészében vezetéken történő nyilvánossághoz továbbközvetítését is (függetlenül attól, hogy a nyilvánossághoz továbbközvetítést végző személy műsorsugárzó szervezet-e)?

2) Valamely televíziós csatorna műhold útján sugárzott műsorainak a szállodai szobákban elhelyezett különböző televíziókészülékeken, koaxiális kábelen keresztül történő egyidejű közvetítése e műsorok olyan továbbközvetítésének minősül-e, amely [a 93/83] irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott fogalom hatálya alá tartozik?"

Az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitása iránti kérelemről

47 A főtanácsnok indítványának ismertetését követően a RTL a Bíróság Hivatalához 2022. június 7-én benyújtott beadványával kérte, hogy a Bíróság az eljárási szabályzatának 83. cikke alapján rendelje el az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását.

48 Kérelmének alátámasztására lényegében azzal érvelt, hogy a főtanácsnok indítványa az alapeljárás ténybeli, technológiai és jogi hátterének több szempontból is hiányos vizsgálatán alapul.

49 Emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 252. cikk második bekezdése értelmében a főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, nyilvános tárgyaláson indokolással ellátott indítványt terjesszen elő azokban az ügyekben, amelyek esetében az Európai Unió Bíróságának alapokmánya szerint a főtanácsnok részvételére van szükség. A Bíróságot nem köti sem ezen indítvány, sem pedig a főtanácsnok ezen indítvány alapjául szolgáló indokolása (2022. május 12-i Schneider Electric és társai ítélet, C-556/20, EU:C:2022:378, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

50 Eljárási szabályzatának 83. cikke alapján a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor elrendelheti az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását, különösen, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei nincsenek kellően feltárva, vagy ha a fél e szakasz befejezését követően a Bíróság határozatára nézve döntő jelentőségű új tényt hoz fel, illetve ha az ügyet olyan érv alapján kellene eldönteni, amelyet a felek, illetve az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23. cikke szerinti érdekeltek nem vitattak meg.

51 Ezzel szemben az Európai Unió Bíróságának alapokmánya és eljárási szabályzata nem teszi lehetővé, hogy a felek a főtanácsnoki indítványra válaszként észrevételeket tegyenek (2020. április 2-i Stim és SAMI ítélet, C-753/18, EU:C:2020:268, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2020. szeptember 3-i Supreme Site Services és társai ítélet, C-186/19, EU:C:2020:638, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

52 A jelen ügyben az RTL által előterjesztett, a szóbeli szakasz újbóli megnyitása iránti kérelem arra irányul, hogy lehetővé tegye számára a főtanácsnok által az indítványában tett megállapítások megválaszolását.

53 A Bíróság ezzel kapcsolatban a főtanácsnok meghallgatását követően úgy ítéli meg, hogy minden szükséges adat a rendelkezésére áll az előterjesztő bíróság által feltett kérdések megválaszolásához, és a jelen ügy eldöntéséhez szükséges valamennyi érvet megvitatták a felek mind az írásbeli szakaszban, mind pedig a Bíróság előtti szóbeli szakaszban.

54 Következésképpen nincs helye annak, hogy a Bíróság elrendelje az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

55 A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő jogvita eldöntéséhez érdemi választ adjon. Ennek érdekében adott esetben a Bíróságnak át kell fogalmaznia a feltett kérdéseket (2022. április 26-i Landespolizeidirektion Steiermark [A belső határellenőrzés maximális időtartama] ítélet, C-368/20 és C-369/20, EU:C:2022:298, 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A Bíróság ezenkívül figyelembe vehet olyan uniós jogi szabályokat, amelyekre a nemzeti bíróság kérdésében nem hivatkozott (2022. február 24-i Glavna direktsia "Pozharna bezopasnost i zashtita naselenieto" ítélet, C-262/20, EU:C:2022:117, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

56 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban foglaltak szerint a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy a tagállamok az uniós jog értelmében - a "vezetékes továbbközvetítés" fogalmának a 93/83 irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében szereplő meghatározására tekintettel - kötelesek-e a műsorsugárzó szervezetek számára kizárólagos jogot elismerni a műsoraik továbbközvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, amennyiben ezt a továbbközvetítést műsorsugárzó szervezetnek nem minősülő szervezet vezetéken keresztül végzi. Az előterjesztő bíróság ugyanis úgy véli, hogy az erre a kérdésre adandó igenlő válasz esetén úgy kell értelmeznie a nemzeti jogot, hogy az biztosítsa a fenti jog tényleges gyakorlását.

57 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az uniós jog értelmében a tagállamok kötelesek nemzeti jogukban rendelkezni számos olyan szomszédos jogról, amelyeket az RTL-hez hasonló műsorsugárzó szervezetek gyakorolhatnak.

58 Az uniós jog jelenlegi állása szerint, valamint az Uniónak a szellemi tulajdonra vonatkozó hatályos nemzetközi jogból, különösen a Római Egyezmény 13. cikkéből és a TRIPS-megállapodás 14. cikkének (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeivel összhangban ilyen jognak minősülnek különösen:

- a műsorsugárzó szervezetek rögzített műsorai többszörözése engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos joga, függetlenül attól, hogy a műsor közvetítése vezeték útján vagy vezeték nélkül történik, ideértve a kábelen keresztül történő közvetítést is, amely jogot a 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontja biztosítja;

- a műsorsugárzó szervezetek rögzített műsorai nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos joga, függetlenül attól, hogy a műsor közvetítése vezeték útján vagy vezeték nélkül történik, ideértve a kábelen keresztül történő közvetítést is, az oly módon történő hozzáférhetővé tétel esetén is, amikor a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, amely jogot a 2001/29 irányelv 2. cikkének d) pontja biztosítja;

- a műsorsugárzó szervezetek műsorai rögzítése engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos joga, függetlenül attól, hogy a közvetítés vezeték útján vagy vezeték nélkül történik, ideértve a kábelen keresztül vagy műhold útján történő közvetítést is, amely jogot a 2006/115 irányelv 7. cikkének (2) bekezdése biztosítja;

- a műsorsugárzó szervezetek számára a 2006/115 irányelv 8. cikkének (3) bekezdése biztosított kizárólagos jog sugárzott műsoraik vezeték nélküli sugárzásának, illetve nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, amennyiben e közvetítés olyan helyiségben történik, amely belépti díj ellenében hozzáférhető a nyilvánosság számára, valamint

- a műsorsugárzó szervezetek műsorai rögzítése tekintetében a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel kizárólagos joga a 2006/115 irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, amely jogot a 2006/115 irányelv 9. cikke (1) bekezdésének d) pontja biztosítja.

59 Noha a jelen ítélet 56. pontjában említett ténybeli körülmények nyilvánvalóan nem felelnek meg e rendelkezések alkalmazási feltételeinek, továbbra is fennáll az a kérdés, hogy az ebben a pontban ismertetetthez hasonló kizárólagos jog adott esetben következhet-e a 93/83 irányelv 8. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 1. cikke (3) bekezdésének értelmezéséből.

60 E körülmények között meg kell állapítani, hogy az előterjesztő bíróság együttesen vizsgálandó kérdései lényegében arra irányulnak, hogy a 93/83 irányelv 8. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 1. cikkének (3) bekezdését egyrészt úgy kell-e értelmezni, hogy az arra kötelezi a tagállamokat, hogy a műsorsugárzó szervezetek számára kizárólagos jogot írjanak elő az e rendelkezés értelmében vett vezetékes továbbközvetítés engedélyezésére, illetve megtiltására, másrészt pedig hogy ilyen továbbközvetítésnek minősül a műhold útján sugárzott, nyilvánosság általi vételre szánt televíziós vagy rádiós műsor egyidejű, változatlan és teljes terjedelmű közvetítése abban az esetben, ha ezt a közvetítést egy szállodához hasonló létesítmény végzi.

61 A 93/83 irányelv 1. cikkének (3) bekezdése értelmében a "vezetékes továbbközvetítés" fogalma a másik tagállamból származó, a nyilvánosság általi vételre szánt televíziós vagy rádiós műsor vezetékes vagy vezeték nélküli - ideértve a műholdas közvetítést is - eredeti közvetítésének egyidejű, változatlan és teljes terjedelmű, kábeles vagy mikrohullámos rendszeren keresztüli, nyilvánosság általi vételre szánt továbbközvetítését jelenti.

62 Így tehát a későbbi idejű, megváltoztatott vagy nem teljes terjedelmű továbbközvetítések, valamint az ugyanabban a tagállamban, tehát az eredeti adás szerinti tagállamban történő továbbközvetítések nem tartoznak e fogalom alá (lásd ebben az értelemben: 2017. március 1-jei ITV Broadcasting és társai ítélet, C-275/15, EU:C:2017:144, 21. pont).

63 Ami közelebbről a "továbbközvetítés" fogalmát illeti, ugyanezen rendelkezésből az következik, hogy az csak a vezetéken vagy mikrohullámos rendszeren keresztül történő továbbközvetítésre vonatkozik, ez utóbbi pedig - a 93/83 irányelv alapjául szolgáló, a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról szóló, 1991. szeptember 11-i bizottsági irányelvjavaslat (COM(1991) 276 végleges) indokolása második részének 11. pontjában foglaltak szerint - egyes tagállamokban felváltotta a gazdaságilag nem életképes vezetékes továbbközvetítést. Az eredeti közvetítés egyébként vezetéken vagy vezeték nélkül is elvégezhető, többek között műholdon keresztül.

64 Ezenkívül, amint azt a kérdést előterjesztő bíróság jogosan hangsúlyozta, az e rendelkezés értelmében vett "vezetékes továbbközvetítés" nem jelenti azt, hogy a továbbközvetítést végző műsorsugárzó szervezet lenne.

65 Nemzetközi jogi szempontból "műsorsugárzó szervezeti" minőség szükséges ahhoz, hogy a Római Egyezmény 3. cikkének g) pontja értelmében vett "továbbsugárzásról" legyen szó, mivel ez utóbbi fogalom lényegében a 2006/115 irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében említett "vezeték nélküli sugárzás" fogalmának feleltethető meg.

66 Mindazonáltal meg kell állapítani, hogy ezen egyezmény 3. cikkének g) pontja és 13. cikkének a) pontja nem releváns a "vezetékes továbbközvetítés" fogalmának értelmezése szempontjából, mivel az említett egyezmény a TRIPS-megállapodáshoz hasonlóan kizárólag a rádióhullámok útján történő hagyományos műsorsugárzásra vonatkozik (lásd ebben az értelemben: 2014. szeptember 4-i Bizottság kontra Tanács ítélet, C-114/12, EU:C:2014:2151, 3. és 91. pont).

67 Igaz, hogy elfogadásának időpontjában a 93/83 irányelv lényegében a Berni Egyezmény 11. bis cikke (1) bekezdésének 2. pontjában szereplő "az eredetihez képest más szervezet" fogalmának oly módon történő kiterjesztésére vonatkozott, hogy az - jóllehet csak az ezen irányelv hatályán belül - a kábelszervezeteket is magában foglalja.

68 Így a "vezetékes továbbközvetítés" fogalmának a 93/83 irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében szereplő meghatározása kifejezetten ezen irányelv "alkalmazásában" szerepel.

69 Ugyanakkor a 93/83 irányelv 8. cikkéből és (27) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az irányelv nem írja elő a tagállamok számára a vezetékes továbbközvetítés konkrét jogának bevezetését, és nem határozza meg e jog terjedelmét sem. Az irányelv csupán azt rögzíti, hogy a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a más tagállamokból származó műsorok területükön történő vezetékes továbbközvetítése a meglévő szerzői és szomszédos jogok tiszteletben tartása mellett történjen (2000. február 3-i Egeda ítélet, C-293/98, EU:C:2000:66, 24. pont).

70 Ezt az irányelvet ugyanis elsősorban egyrészt a műholdas műsorsugárzás, másrészt pedig a vezetékes továbbközvetítés megkönnyítése céljából fogadták el, 9. cikkében elősegítve azt, hogy a szerzői és szomszédos jogi jogosultak engedélyt adjanak a műsorok jogkezelő szervezetek általi vezetékes továbbközvetítésére, azzal, hogy az említett irányelv 10. cikkének megfelelően a 9. cikk nem alkalmazandó a műsorsugárzó szervezet által saját műsorai tekintetében gyakorolt jogokra.

71 Közelebbről a 93/83 irányelv 8. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok biztosítják, hogy a más tagállamokból származó műsorok területükön történő vezetékes továbbközvetítése esetén az irányadó szerzői és szomszédos jogokat tiszteletben tartják, és hogy az ilyen továbbközvetítés a szerzői és szomszédos jogi jogosultak, valamint a kábelszervezetek közötti egyéni vagy kollektív szerződés alapján valósul meg.

72 E tekintetben a 93/83 irányelv (8), (9) és (27) preambulumbekezdésének együttes értelmezéséből az következik, hogy a kábelszervezetnek minden szerzői és szomszédos jogi jogosulttól engedélyt kell kérnie a továbbközvetített műsor minden részéhez, és hogy ezt az engedélyt - a törvényi engedélyekkel bevezetett átmeneti kivételektől eltekintve - szerződés útján kell megadni, amely a leginkább megfelelő eszköz a kívánt európai audiovizuális térségnek a jogbiztonságot garantáló keretek között történő létrehozására.

73 Ebben az összefüggésben a 93/83 irányelv (28) preambulumbekezdése kimondja, hogy az irányelv bizonyos mértékig szabályozza az engedélyezésre vonatkozó kizárólagos jog gyakorlását, mivel maga az engedélyezési jog fennmarad. Így tehát az irányelv 9. cikke előírja, hogy a tagállamok biztosítják, hogy a szerzői vagy szomszédos jogi jogosultak azon joga, hogy egy kábelszervezetnek a vezetékes továbbközvetítésre engedélyt adjanak vagy azt megtagadják, csak jogkezelő szervezet útján gyakorolható. Az említett irányelv 10. cikke szerint azonban a tagállamok biztosítják, hogy a 9. cikk nem alkalmazandó a műsorsugárzó szervezet által saját műsorai tekintetében gyakorolt jogokra, a kábelszervezetnek ezért egyedileg kell tárgyalnia az érintett műsorsugárzó szervezettel az engedély megszerzése érdekében, tekintet nélkül arra, hogy az érintett jogok a sajátjai, vagy ezeket más szerzői vagy szomszédos jogi jogosultak ruházták rá át.

74 Bár a 93/83 irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében előírt szerződéseket - az irányelv 9. és 10. cikkében előírt módon - a kábelszervezetekkel kötik meg, mindezekből az következik, hogy az irányelv 8. cikkének (1) bekezdése nem érinti a szerzői vagy szomszédos jogoknak más uniós jogi eszközök, például a 2001/29 irányelv és a 2006/115 irányelv, valamint a nemzeti jogok alapján megállapított pontos hatályát.

75 Amint ugyanis a 2006/115 irányelv (16) preambulumbekezdéséből kitűnik, a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az ezen irányelv 8. cikkének (3) bekezdése szerint előírtnál szélesebb körű védelmet nyújtsanak a műsorsugárzó szervezetek sugárzott műsorainak sugárzása és a nyilvánossághoz közvetítése tekintetében. Ez a lehetőség azt is magában foglalja, hogy a tagállamok a műsorsugárzó szervezetek számára kizárólagos jogot biztosíthatnak arra, hogy engedélyezzék vagy megtiltsák az említett 8. cikk (3) bekezdésében foglaltaktól eltérő feltételek mellett sugárzott műsoraik nyilvánossághoz közvetítését, beleértve, hogy - ahogyan ezt a 2006/115 irányelv 12. cikke előírja - ez a jog egyáltalán nem érinti a szerzői jogok védelmét (lásd ebben az értelemben: 2015. március 26-i C More Entertainment ítélet, C-279/13, EU:C:2015:199, 35. pont).

76 Márpedig még abban az esetben is, ha a nemzeti jog kizárólagos jogot biztosít a műsorsugárzó szervezetek számára a vezetékes közvetítés engedélyezésére, illetve megtiltására, a 93/83 irányelv csak a vezetékes továbbközvetítési jognak a szerzői és szomszédos jogok jogosultjai, illetve a "kábelszervezetek" közötti viszonyban történő gyakorlását szabályozza.

77 Ezenkívül a 93/83 irányelv kidolgozásával kapcsolatos körülményekre tekintettel meg kell állapítani, hogy az ott szereplő "kábelszervezet" fogalom - amint arra a főtanácsnok indítványának 73. pontjában rámutatott - a hagyományos kábelhálózatok üzemeltetőit jelöli.

78 Az az értelmezés ugyanis, amely szerint a "kábelszervezet" 93/83 irányelv 8. cikkének (1) bekezdése értelmében vett fogalmába minden olyan személy beletartozik, aki az ezen irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében leírt műszaki jellemzőknek megfelelő vezetékes továbbközvetítést végez, még akkor is, ha szakmai tevékenysége nem hagyományos televíziós kábelhálózat üzemeltetéséből áll, valójában a 2006/115 irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében előírt szomszédos jog kiterjesztését eredményezné, és ezt a jogot a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében a szerzők javára előírt, nyilvánossághoz közvetítéshez való kizárólagos joggal tenné egyenlővé.

79 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 2006/115 irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint a műsorsugárzó szervezetek műsorainak nyilvánossághoz közvetítése engedélyezésére, illetve megtiltására vonatkozó kizárólagos jog harmadik személyekkel szemben csak akkor érvényesíthető, ha a közvetítés olyan helyiségben történik, amely belépti díj ellenében hozzáférhető a nyilvánosság számára. A Bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a belépti díj fizetésére vonatkozó feltétel nem teljesül, ha a nyilvánossághoz közvetítés olyan kiegészítő szolgáltatásnak minősül, amely megkülönböztetés nélkül benne foglaltatik egy más jellegű főszolgáltatás - például szállodai elhelyezés - árában (lásd ebben az értelemben: 2017. február 16-i Verwertungsgesellschaft Rundfunk ítélet, C-641/15, EU:C:2017:131, 23-26. pont).

80 Márpedig - ahogyan ez a jelen ítélet 74. pontjában is szerepel - a 93/83 irányelv 8. cikkének (1) bekezdése nem érinti a szerzői vagy szomszédos jogoknak az uniós és a tagállami jogban megállapított hatályát.

81 Végül az az értelmezés, amely szerint a "vezetékes továbbközvetítés" 93/83 irányelv 1. cikkének (3) bekezdése értelmében vett fogalma csak a szerzői és szomszédos jogok jogosultjai és a hagyományos értelemben vett "kábelszervezetek" közötti kapcsolatokra alkalmazandó, a 93/83 irányelv által elérni kívánt célokkal is összhangban áll.

82 Amint az a jelen ítélet 70-73. pontjában szereplő elemzésből is kitűnik, nem vitatott, hogy az irányelvet elsősorban abból a célból fogadták el, hogy a vezetékes továbbközvetítést megkönnyítsék, többek között az engedélyek kiadásának előmozdításával.

83 Ezt a megállapítást a 93/83 irányelv (8) és (10) preambulumbekezdése is megerősíti, amelyek szerint egyrészt az irányelv elfogadásának időpontjában a jogbiztonság - amely a műsorok Unión belüli szabad áramlásának előfeltétele - hiányzott, amikor a több országba továbbközvetített műsorokat kábelhálózatokba bevezették és sugározták, másrészt pedig a kábelszervezetek nem lehettek biztosak abban, hogy a szerződéses megállapodások tárgyát képező műsorokhoz kapcsolódó valamennyi jogot ténylegesen megszerezték.

84 Következésképpen meg kell állapítani, hogy a szállodához hasonló létesítmények nem tartoznak a 93/83 irányelv értelmében vett "kábelszervezet" fogalma alá.

85 A fenti megfontolások összességére tekintettel az átfogalmazott kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 93/83 irányelv 8. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 1. cikkének (3) bekezdését a következőképpen kell értelmezni:

- az nem ír elő a műsorsugárzó szervezetek számára kizárólagos jogot az e rendelkezés értelmében vett vezetékes továbbközvetítés engedélyezésére, illetve megtiltására, és

- nem minősül ilyen vezetékes továbbközvetítésnek a műhold útján sugárzott, nyilvánosság általi vételre szánt televíziós vagy rádiós műsor egyidejű, változatlan és teljes terjedelmű közvetítése abban az esetben, ha ezt a közvetítést nem az irányelv értelmében vett kábelszervezet, hanem például egy szálloda végzi.

A költségekről

86 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

A műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról szóló, 1993. szeptember 27-i 93/83/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 1. cikkének (3) bekezdését

a következőképpen kell értelmezni:

- az nem ír elő a műsorsugárzó szervezetek számára kizárólagos jogot az e rendelkezés értelmében vett vezetékes továbbközvetítés engedélyezésére, illetve megtiltására, és

- nem minősül ilyen vezetékes továbbközvetítésnek a műhold útján sugárzott, nyilvánosság általi vételre szánt televíziós vagy rádiós műsor egyidejű, változatlan és teljes terjedelmű közvetítése abban az esetben, ha ezt a közvetítést nem az irányelv értelmében vett kábelszervezet, hanem például egy szálloda végzi.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: portugál.