BH 1999.9.419 A lakosság széles körét érinto szolgáltatás (pl. távhoszolgáltatás) közérdeket képvisel, ezért az erre vonatkozó (pl. üzemeltetési) szerzodés semmisségének megállapítása érdekében az ügyészségnek van keresetindítási lehetosége [Ptk. 200. § (2) bek., 227. § (2) bek., 237. § (2) bek., 95. § (1) bek., Ptké. 36/A. §, 1990. évi LXV. tv. 79. § b) pont, 1991. évi XVI. tv. 1. § (1) bek. c) és d) pont, 6. §, 129/1991. (X. 15.) Korm. r. 10. § 1. és 5. pont].

A 3-263 kataszteri számú CAMPING-I. jelu hévízkút az I. r. alperes tulajdonát képezi. A kút az sz.-i 5330/4. hrsz. alatt felvett 3843 m2 földterületen helyezkedik el, mely ingatlan tulajdonjogát az I. r. alperes az 1993. augusztus 4-én kelt csereszerzodéssel szerezte meg.

Az I. r. alperes és a II. r. alperes 1993. május 24-én egy futésirendszer-létesítési szerzodést kötöttek, amelyben a II. r. alperes saját finanszírozással és saját kivitelezéssel vállalta, hogy geotermikus futési rendszert épít ki a városban a szerzodésben írt fogyasztók hoközpontjáig bezárólag. Az I. r. alperes ezzel szemben 10 évi idotartamra átengedte a 3-263 kataszteri számú hévízkút használatát. E szerzodés alapján a II. r. alperes a vízjogi engedélyt beszerezte és a futési rendszer elso ütemét elkészítette. A beruházáshoz a II. r. alperesnek a IV. r. alperes jogelodje, az A. Rt. az 1994. április 20-án kelt kölcsönszerzodéssel 31.200.000,- Ft összegu világbanki hitelt nyújtott. A kölcsönszerzodés biztosítására többek között az sz.-i 5330/4. hrsz. alatt felvett futomure 31.200.000,- Ft erejéig alapított keretbiztosítéki jelzálogjog szolgált.

Az I. r. és a II. r. alperes elobb 1993. május 24-én, majd 1994. április 20-án geotermikus energiaszolgáltatási szerzodést kötöttek, amelyben a II. r. alperes az önkormányzat irodaházának és sportcsarnokának, majd a városi rendelointézetnek a termálvízfutéshez szükséges berendezéseinek saját finanszírozásában történo elkészítését vállalta, valamint azok folyamatos üzemeltetésével a futéshez szükséges geotermikus energia biztosítását. A felek mindkét szerzodés 3.3 pontjában a szolgáltatott energia díját - a futoolaj mindenkori árának alapulvételével - egy képlettel határozták meg. A geotermikus futési rendszer II. ütemének elkészítésével az I. r. alperes - az általa 1991-ben egyszemélyes kft.-ként alapított M. Thermál Kft. - III. r. alperest bízta meg. A futési rendszer második ütemezéséhez már magánfogyasztók is kapcsolódtak.

A II. r. és a III. r. alperes között 1994. május 20-án szerzodés jött létre a CAMPING-I. jelu termálkút üzemeltetésére. Ebben a II. r. alperes vállalta, hogy önköltségi áron évi 70 000 m3 termálvizet bocsát a III. r. alperes rendelkezésére, amely vízmennyiséggel az átvevo szabadon rendelkezik. E szerzodés alapján a III. r. alperes további fogyasztókkal kötött geotermikus energiaszolgáltatási szerzodéseket.

Az Sz.-i Városi Ügyészség felperes a módosított keresetében az I-II. r. alperesek között 1993. május 24-én, valamint 1994. április 20-án kötött szerzodések; a II. r. és a III. r. alperesek között 1994. május 20-án kötött szerzodés, valamint a II. r. és a IV. r. alperesek között kötött zálogszerzodés semmisségének, továbbá a II. r. és IV. r. alperesek között 1994. április 20-án kötött kölcsönszerzodés részleges érvénytelenségének a megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását kérte. Az I. r. és II. r. alperesek között létrejött szerzodésekkel kapcsolatban eloadta, hogy a perbeli hévízkút és a futési rendszer az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint az I. r. alperes korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozik. Nem önkormányzati szervek által történo muködtetésük kizárólag a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény keretei között történhet. Az 1993. május 24-én kötött létesítési szerzodést megelozoen koncessziós pályázat kiírására nem került sor, illetoleg a szerzodés tartalmának meghatározása a koncessziós szerzodésre vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyásával történt [az 1991. évi XVI. törvény 4. §-ának (1) bekezdése, valamint 11-19. §-ai.] A geotermikus energia szolgáltatására vonatkozó, 1993. május 24-én és 1994. április 20-án kötött szerzodésekben az energiaszolgáltatás díjának meghatározásával megsértették az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezéseket. A 129/1991. (X. 15.) Korm. rendelet 10. §-ának 1. pontja szerint a perbeli futorendszer és tevékenység távhoszolgáltatásnak minosül. A lakossági távfutés és melegvíz-szolgáltatás az ártörvény hivatkozott rendelkezése és melléklete szerint hatósági áras tevékenység, azt a helyi önkormányzat képviselo-testülete állapítja meg. Ezzel szemben a fenti két szerzodés hivatkozott pontjában a szolgáltatás árát - jogszabályba ütközo módon - egy képlettel határozták meg. A felsorolt szerzodések ezért a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése értelmében semmisek.

A II. r. és a III. r. alperesek között 1994. május 20-án kötött üzemeltetési szerzodés semmisségét arra hivatkozással kérte megállapítani, hogy annak alapját semmis szerzodés képezte. A II. r. és a IV. r. alperesek között 1994. április 20-án kötött kölcsönszerzodés részleges és a zálogszerzodés semmisségének megállapítását azért kérte, mert a kölcsönszerzodés 35. pontja szerint a szerzodés biztosítására - jogellenesen - az I. r. alperes által az önkormányzati vagyonra alapított jelzálogjog szolgált.

Az alperesek valamennyien a kereset elutasítását kérték.

Az I. r., a II. r. és a III. r. alperesek azzal védekeztek, hogy a perbeli termálkút nem tartozott az önkormányzati törzsvagyonba, ezért a muködtetése nem koncesszióköteles tevékenység. Az önkormányzat képviselo-testülete a 21/1992. (IX. 7.) számú rendeletének 1. és 2. számú melléklete tartalmazta az önkormányzati törzsvagyon felsorolását, ezekben a perbeli termálkutak nem szerepelnek. A képviselo-testület rendelete olyan helyi jogszabály, amelynek felülvizsgálatára csak az Alkotmánybíróságnak van hatásköre. Állították továbbá, hogy az általuk végzett szolgáltatás nem esik hatósági díjszabás alá. Eloadták, hogy az önkormányzat képviselo-testülete nem is alkotott jogszabályt a díjról, ami az adott esetben mulasztásos törvénysértés lehet, ennek megállapítása azonban ugyancsak az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.

A II. r. alperes a fentieken túl vitatta az ügyészség perbeli legitimációját. Vitatta továbbá, hogy lakossági távho- és melegvíz-szolgáltatást végezne, végezetül hivatkozott arra, hogy a szerzodéseknek a kereset alapossága esetében is csak a részleges érvénytelensége lenne megállapítható.

A IV. r. alperes a vele szemben támasztott kereset elutasítását kérte.

Az elso fokon eljárt Sz.-i Városi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a perbeli termálkút nem tekintheto az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó vagyontárgynak, azt az I. r. alperes képviselo-testülete 21/1992. számú önkormányzati rendeletének melléklete sem ilyenként határozza meg. Az üzemeltetésére vonatkozó szerzodések ezért nem koncessziókötelesek, így a koncessziós pályázat kiírásának elmaradása miatt érvénytelennek nem tekinthetok. A szolgáltatás díjával kapcsolatban rámutatott, hogy annak elbírálása nem tartozik a hatáskörébe, ezért e kérdésben a döntést mellozte.