ÍH 2010.16 KONZORCIUM A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSBAN - KONZORCIUM A JOGORVOSLATI ELJÁRÁSBAN - A KONZORCIUM ÜGYFÉLKÉPESSÉGE - HIVATALBÓL FOLYTATHATÓ JOGORVOSLATI ELJÁRÁS

A közbeszerzési eljárásban részt vevő konzorcium jogorvoslati kérelem előterjesztésére nem jogosult [2003. évi CXXIX. tv. (Kbt.) 317. § (1) bek., 322. §, 323. § (1) bek., 334. § (2) bek.].

A nem jogosulttól származó jogorvoslati kérelemre indult eljárást a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága hivatalból nem folytathatja [2003. évi CXXIX. tv. 334. § (2) bek.].

A D. Kft. és a H. Kft. konzorciális megállapodást kötöttek a felperes által 2008. július 18-án közzétett "útburkolat felújítás I., útburkolat felújítás II." tárgyú, gyorsított meghívásos kiírás szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel érdekében. A megállapodásban rögzített "DV Konzorcium", nevétől eltérően, DH Konzorcium név alatt (a továbbiakban: Konzorcium) részvételi jelentkezést nyújtott be mindkét tárgyban, jelentkezésének borítóján, és a felolvasólapon ajánlattevőként, illetőleg részvételre jelentkezőként a Konzorcium került megjelölésre. A felperes a részvételi szakaszt lezáró döntésében a Konzorcium részvételi jelentkezését mindkét tárgyban érvénytelenné nyilvánította, amely döntések ellen a Konzorcium jogorvoslati kérelemmel élt. Az alperes a jogorvoslati eljárását mindkét tárgyú közbeszerzési eljárással kapcsolatban megindította, majd - miután a Konzorcium a jogorvoslati kérelmeit visszavonta - végzéseivel tájékoztatta a feleket arról, hogy a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 334. § (2) bekezdése alapján, mindkét jogorvoslati eljárást folytatja. A hivatalbóli jogorvoslati eljárás eredményeként hozta meg marasztaló határozatait. A Kbt. 317. § (1); 323. § (1) bekezdéseinek, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (1) bekezdésének alapján elfogadta a Konzorcium ügyfélképességét azzal, hogy jogképesség iránti követelményt a hivatkozott jogszabályok nem támasztanak.

A felperes mindkét alperesi határozat felülvizsgálata iránt terjesztett elő keresetet, elsődlegesen a határozatok hatályon kívül helyezését, másodlagosan megváltoztatását kérte. Egyebek mellett azzal érvelt, hogy a Konzorcium nem volt jogosult a jogorvoslati kérelem benyújtására, mert nem jogi, és nem természetes személy, nem jogi személyiségű gazdasági társaság, avagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Nem jogképes szervezet, nem jogalany, létrejötte egy megállapodás eredménye, amelynek következtében nem lehet közvetlen és jogos érdeksérelme, ügyfélképessége. A Kbt. 334. § (1) és (2) bekezdésinek összevetése alapján azzal is érvelt, hogy az alperes jogsértően járt el azért is, mert a kérelem visszavonása után hivatalból folytatta a jogorvoslati eljárást, holott erre csak akkor lett volna lehetősége, ha kérelmen túli jogsértésről szerez tudomást, vagy kérelmen túli jogsértés valószínűsíthető.

Az elsőfokú bíróság a felperes kereseteit elutasította, az alperes határozatát mind anyagi jogi, mind eljárásjogi szempontból törvényesnek és megalapozottnak találta. A Kbt. 4. § 31) pontja, a 323. § (1) bekezdése, a Ket. 15. § (1) bekezdése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Konzorcium ügyfél és perképességgel rendelkező szervezet, ezért az általa benyújtott jogorvoslati kérelmet érdemben kellett az alperesnek vizsgálnia.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes és a felperesi beavatkozó terjesztettek elő fellebbezést. Az ítélet megváltoztatását, a kereseti kérelemnek megfelelő döntés meghozatalát kérték. Azzal érveltek, hogy a Konzorcium nem jogképes, nem rendelkezik jogalanyisággal, nem lehet sem ügyfél, perképessége sincs, bár ez utóbbi hiánya nem volt vita tárgya. A Konzorcium a szerződéssel nem válik a Ket. és Kbt. szerinti jogalanyi kör alanyává. A Konzorcium közös részvételre jelentkezők megállapodása, a közös részvételre jelentkező egyike, másika, vagy mindegyike indíthatott volna jogorvoslati eljárást, de Konzorciumként benyújtott kérelem alapján az alperes nem folytathatott volna le jogorvoslati eljárást.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság megalapozott és jogszerű ítéletének helybenhagyását, és a fellebbezők perköltség megfizetésére kötelezését kérte. Jogi álláspontja a határozattal egyezően továbbra is az volt, hogy a részvételi jelentkezést benyújtó Konzorciumot a Kbt. 323. § (1) bekezdése alapján megillette a jogorvoslathoz való jog; jogos érdeksérelme keletkezett; ügyfélnek minősült. Nem volt jogosult ezért az alperes a Kbt. 325. § (3) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelmeket, mint arra nem jogosulttól származót elutasítani, és ez okból az eljárását megszüntetni. Kifejtette, hogy a Konzorciumnak, mint polgári jogi társaságnak, fennáll a jogképessége, és ezen túlmenően rámutatott arra is, hogy mind az uniós, mind a hazai gazdasági életben, különösen a közbeszerzések területén elfogadott gyakorlat az, hogy konzorciumok nyújtanak be jelentkezést.

A fellebbezések alaposak.

A másodfokú bíróság a tényállást kiegészíti azzal, hogy a Legfőbb Ügyészség az alperesi határozatok ellen óvást jelentett be, amelyeket az alperes elutasított.

A jogorvoslati eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatának terjedelmét a Kbt. 334. §-a határozza meg. Az (1) bekezdés szerint az alperes, amennyiben eljárása során a kérelem illetőleg a kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljár hivatalból. E rendelkezés alapján tehát az alperes mind a kérelemben/kezdeményezésben állított jogsértéseket, mind pedig az ezen túl észlelt jogsértéseket megvizsgálja. A (2) bekezdés a kérelem visszavonása esetén az eljárás folytatására jogosítja fel az alperest akkor, ha a rendelkezésre álló adatok alapján jogsértés valószínűsíthető. Ez utóbbi előírásból megállapíthatóan nincs jelentősége annak, hogy a kérelem visszavonásakor az alperes csak az abban, vagy azon túli jogsértésekre is folytatott le eljárást, kizárólag annak van jogi relevanciája, hogy a jogorvoslati eljárás joghatályosan megindult-e, vagy sem, mert ez teremti meg az alperes számára az eljárás folytatására a lehetőséget. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen következtetett arra, hogy a jogorvoslati kérelem visszavonása nem akadálya az eljárás folytatásának abban az esetben sem, ha az alperes csak a kérelem alapján folytat le vizsgálatot és a Kbt. 334. § (1) bekezdésének alkalmazására nem került sor. Ennyiben a felperesi érvelés nem volt alapos.

A továbbiakban a másodfokú bíróság azt vizsgálta, lehet-e a konzorciumnak olyan önálló jogi státusza, amely a Konzorciumot a jogorvoslati kérelem benyújtására feljogosíthatta, volt-e joghatályosan előterjesztett jogorvoslati kérelem, melynek következtében helye lehetett - a kérelmek visszavonása ellenére - az alperes hivatalbóli jogorvoslati eljárásának.