32011R0574[1]

A Bizottság 574/2011/EU rendelete ( 2011. június 16. ) a 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a nitrit, a melamin és az Ambrosia spp. maximális szintjének, valamint bizonyos kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok átvitelének tekintetében történő módosításáról, továbbá az irányelv I. és II. mellékletének egységes szerkezetbe foglalásáról

A BIZOTTSÁG 574/2011/EU RENDELETE

(2011. június 16.)

a 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a nitrit, a melamin és az Ambrosia spp. maximális szintjének, valamint bizonyos kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok átvitelének tekintetében történő módosításáról, továbbá az irányelv I. és II. mellékletének egységes szerkezetbe foglalásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló, 2002. május 7-i 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésére, valamint 8. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére,

mivel:

(1) A 2002/32/EK irányelv értelmében tilos azon takarmányozásra szánt termékek felhasználása, amelyek az említett irányelv I. mellékletében meghatározott maximális szinteket meghaladó mértékben nemkívánatos anyagokat tartalmaznak. Bizonyos nemkívánatos anyagok esetében az említett irányelv II. mellékletében megállapított határértékek túllépése esetén a tagállamoknak vizsgálatokat kell folytatniuk e nemkívánatos anyagok forrásainak azonosítására.

(2) A nitrit tekintetében megállapítást nyert, hogy a cukorrépából és cukornádból előállított, valamint a keményítőgyártásból származó termékek és melléktermékek nitrittartalma bizonyos körülmények között meghaladja a 2002/32/EK irányelv I. melléklete által a közelmúltban meghatározott maximális szinteket. Emellett úgy tűnik, hogy a nitrit takarmányban való előfordulásának megállapítására alkalmazott analitikai módszer a cukorrépából és cukornádból előállított, valamint a keményítőgyártásból származó termékek és melléktermékek esetében nem minden esetben szolgál megbízható analitikai eredményekkel. Tekintve, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2009. március 25-i véleményében (2) arra a következtetésre jutott, hogy az állati termékekben előforduló nitrit semmilyen formában nem veszélyezteti az emberi egészséget, az érintett termékeket ideiglenesen - amíg folyik az említett termékek nitrittartalmának és a megfelelő analitikai módszereknek a vizsgálata - mentesíteni kell a takarmány-alapanyagok maximális nitrittartalmát szabályozó küszöbérték hatálya alól.

(3) A melamin tekintetében az EFSA 2010. március 18-án szakvéleményt fogadott el a melamin élelmiszerekben és takarmányokban való előfordulásáról (3). Az EFSA kutatásai azt mutatják, hogy a melaminnal való érintkezés következtében a húgyutakban kristályok képződhetnek. Ezek a kristályok proximális tubulus károsodást okozhatnak; keletkezésüket állatoknál és gyermekeknél figyelték meg takarmányok és anyatej-helyettesítő tápszerek melaminnal való szennyezettsége esetén, amely bizonyos esetekben halálos kimenetelű volt. A Codex Alimentarius Bizottság meghatározta a takarmányokban és élelmiszerekben előforduló melamin maximális szintjét (4). Mivel ezek a maximális szintek összhangban állnak az EFSA szakvéleményének következtetéseivel, az emberi és állati egészség védelme érdekében e szinteket indokolt felvenni a 2002/32/EK irányelv I. mellékletébe. Bizonyos takarmányadalékokat indokolt mentesíteni e maximális szintek hatálya alól, mivel ezek - a megszokott termelési eljárások következtében - óhatatlanul a maximális szintet meghaladó mennyiségű melamint tartalmaznak.

(4) Az Ambrosia spp. tekintetében az EFSA 2010. június 4-i véleményében (5) azt a következtetést vonta le, hogy a madáreledelnek jelentős szerepe lehet az Ambrosia spp. terjesztésében, különösen a korábban nem fertőzött területeken, mivel gyakran nagy mennyiségben tartalmazza az Ambrosia spp. feldolgozatlan magvait. Ezért az Ambrosia spp. feldolgozatlan magvait tartalmazó madáreledel felhasználásának megakadályozása vélhetően mérsékelni fogja az Ambrosia spp. további terjedését az Unión belül. Allergén hatású pollenje miatt az Ambrosia spp. közegészségügyi problémát jelent. A növény pollenjének belélegzése - többek között - rhinoconjunctivitist (szénanáthát) és asztmát okozhat. Egyes bizonyítékok szerint az Ambrosia spp. pollenje állatokra is allergén hatással van. Ezért indokolt korlátozni az Ambrosia spp. magvainak őröletlen gabonát és magvakat tartalmazó takarmány-alapanyagokban és összetett takarmányokban való előfordulását, valamint - helyes mezőgazdasági gyakorlatok és tisztítási eljárások révén - az Ambrosia spp. magvai őröletlen gabonában és magban való előfordulásának az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintre csökkenteni.

(5) A kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok tekintetében az anyagok egyik gyártási tételből a másikba való átjutására akkor kerülhet sor, ha az ilyen anyagokat engedélyezett takarmányadalékként használják fel. Ha az említett anyagok technikailag elkerülhetetlen maradványai bekerülnek a nem céltakarmányba, azaz abba a takarmányba, amellyel kapcsolatban a kokcidiosztatikumok vagy hisztomonosztatikumok használata nem engedélyezett, az anyagok átjutásának következtében a soron következőként gyártott takarmány szennyeződhet; ezt elkerülhetetlen átvitelnek vagy keresztszennyeződésnek nevezzük. Tekintettel a helyes gyártási gyakorlatok alkalmazására, a kokcidiosztatikumoknak és hisztomonosztatikumoknak a nem céltakarmányba történő elkerülhetetlen átvitelére vonatkozó maximális szinteket az "ésszerűen elérhető legalacsonyabb szint" elve alapján kell meghatározni. Annak érdekében, hogy a takarmánygyártó az elkerülhetetlen átvitellel kapcsolatban intézkedéseket tudjon tenni, a kevésbé érzékeny nem célállatfajoknak szánt takarmány tekintetében átviteli arányként a legnagyobb megengedett mennyiség mintegy 3 %-át kell elfogadhatónak tekinteni, míg az érzékeny nem célállatfajoknak szánt takarmány, valamint a vágást megelőző időszakban adott táp tekintetében a legnagyobb megengedett mennyiség mintegy 1 %-át kell elfogadhatónak tekinteni. A célfajoknak szánt egyéb, kokcidiosztatikumokat és hisztomonosztatikumokat nem tartalmazó takarmányt érintő keresztszennyeződések tekintetében, valamint a "folyamatosan élelmiszert termelő állatoknak", mint például a tejelő teheneknek vagy a tojótyúkoknak szánt nem céltakarmány tekintetében, amelyek esetében bizonyított a takarmányból az állati eredetű élelmiszerekbe történő átvitel, szintén az 1 %-os átviteli arányt kell elfogadhatónak tekinteni. Abban az esetben, ha a takarmány-alapanyagokat közvetlenül az állatoknak adják, vagy ha kiegészítő takarmányokat használnak, az állatok kokcidiosztatikum- vagy hisztomonosztatikum-szinteknek való kitettsége nem lehet akkora, hogy meghaladja ezeknek az anyagoknak a kizárólag teljes értékű takarmányt tartalmazó napi adagra érvényes maximális szintjét.

(6) A narazin, nikarbazin és lazalocid-nátrium kokcidiosztatikum tekintetében a 2002/32/EK irányelv I. mellékletét módosítani kell, tekintettel arra, hogy az ezen anyagokra vonatkozó engedélyek nemrégiben módosultak; a nem céltakarmányokban elkerülhetetlen átvitel következtében jelen lévő kokcidiosztatikumoknak vagy hisztomonosztatikumoknak az élelmiszerekben megengedhető legnagyobb szintjeinek meghatározásáról szóló, 2009. február 10-i 124/2009/EK bizottsági rendeletet (6) ennek megfelelően módosítani kell.

(7) A 2002/32/EK irányelv I. és II. melléklete számos alkalommal és lényegesen módosult. A mellékleteket ezért indokolt egységes szerkezetbe foglalni. Az említett mellékletek egyértelműsége és közérthetősége érdekében célszerű átszerkeszteni őket, és egységesíteni a terminológiát. Tekintettel arra, hogy a mellékletekben foglalt rendelkezések teljes egészükben és közvetlenül alkalmazandók, ezeket a mellékleteket rendelettel kell létrehozni.

(8) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2002/32/EK irányelv I. és II. melléklete helyébe az ezen rendelet mellékletében foglalt szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2011. július 1-jétől alkalmazandó.

Az Ambrosia spp. tekintetében hozott rendelkezések 2012. január 1-jétől alkalmazandók.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. június 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 140., 2002.5.30., 10. o.

(2) EFSA Panel on Contaminants in the Food Chain (az élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagok tudományos testülete, EFSA): Scientific Opinion on Nitrite as undesirable substances in animal feed (A nitrit mint takarmányokban előforduló nemkívánatos anyag - szakvélemény), The EFSA Journal (2009) 1017, 1-47. o. Elérhető a következő internetcímen: http://www.efsa.europa.eu/en/scdocs/doc/1017.pdf

(3) EFSA Panel on Contaminants in the Food Chain (EFSA - az élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagok tudományos testülete, CONTAM) és EFSA Panel on Food Contact Materials, Enzymes, Flavourings and Processing Aids (EFSA - az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal, enzimekkel, aromaanyagokkal és technológiai segédanyagokkal foglakozó testület, CEF): Scientific Opinion on Melamine in Food and Feed (A melamin élelmiszerekben és takarmányokban való előfordulása - szakvélemény). EFSA Journal 2010; 8(4):1573. [145 oldal]. doi:10.2903/j.efsa.2010.1573. Elérhető a következő internetcímen: http://www.efsa.europa.eu/en/scdocs/doc/1573.pdf

(4) A közös FAO/WHO élelmiszerszabvány-program 33. üléséről készített jelentés, Codex Alimentarius bizottság, Genf, Svájc, 2010. július 5-9. (ALINORM 10/33/REP).

(5) EFSA Panel on Contaminants in the Food Chain (EFSA - az élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagok tudományos testülete, CONTAM), EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies (EFSA - diétás termékekkel, táplálkozással és allergiákkal foglalkozó tudományos testület, NDA) és EFSA Panel on Plant Health (EFSA - növény-egészségügyi tudományos testület, PLH): Scientific Opinion on the effect on public or animal health or on the environment on the presence of seeds of Ambrosia spp. in animal feed (Az Ambrosia spp. takarmányban előforduló magvainak köz- vagy állat-egészségügyi, illetve környezeti hatásai - szakvélemény). EFSA Journal 2010; 8(6):1566 [37 oldal]. doi:10.2903/j.efsa.2010.1566. Elérhető a következő internetcímen: http://www.efsa.europa.eu/en/scdocs/doc/1566.pdf

(6) HL L 140., 2009.2.11., 7. o.

MELLÉKLET

A 2002/32/EK irányelv I. és II. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

I. MELLÉKLET

A NEMKÍVÁNATOS ANYAGOK MAXIMÁLIS SZINTJE A 3. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINT

I. SZAKASZ: SZERVETLEN SZENNYEZŐANYAGOK ÉS NITROGÉNVEGYÜLETEK

II. SZAKASZ: MIKOTOXINOK

III. SZAKASZ: INHERENS NÖVÉNYI TOXINOK

IV. SZAKASZ: SZERVES KLÓRVEGYÜLETEK (A DIOXINOK ÉS A PCB-K KIVÉTELÉVEL)

V. SZAKASZ: DIOXINOK ÉS PCB-k

VI. SZAKASZ: KÁROS BOTANIKAI SZENNYEZŐDÉSEK

VII. SZAKASZ: A NEM CÉLTAKARMÁNYOKBAN ELKERÜLHETETLEN ÁTVITEL KÖVETKEZTÉBEN ELŐFORDULÓ ENGEDÉLYEZETT TAKARMÁNYADALÉKOK

II. MELLÉKLET

CSELEKVÉSI KÜSZÖBÉRTÉKEK, AMELYEK ELÉRÉSE ESETÉN A 4. CIKK (2) BEKEZDÉSE ÉRTELMÉBEN VIZSGÁLATOT KELL INDÍTANI

SZAKASZ: DIOXINOK ÉS PCB-K

(1) A maximális szintek az összes arzéntartalomra utalnak.

(2) Az illetékes hatóságok kérésére a felelős gazdasági szereplőnek elemzést kell végeznie annak bizonyítására, hogy a szervetlenarzén-tartalom 2 ppm-nél alacsonyabb. A Hizikia fusiforme alga esetében ez a vizsgálat különösen fontos.

(3) Szálastakarmánynak tekintendők az olyan takarmányozásra szánt termékek, mint a széna, a szilázs, a friss fű stb.

(4) A maximális szintek a teljes higanytartalomra utalnak.

(5) A maximális szintek nátrium-nitritben vannak kifejezve.

(6) Az előkeverékek tekintetében meghatározott felső határértékek nem a különböző állatfajok ólom- és kadmiumérzékenységét, hanem a legmagasabb ólom- és kadmiumtartalmú adalékanyagokat veszik figyelembe. A takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 268., 2003.10.18., 29. o.) 16. cikkének rendelkezései szerint az emberi és állati egészség védelme érdekében az előkeverék gyártójának a felelőssége biztosítani, hogy az előkeverékekre meghatározott maximális szintek betartásán túl az előkeverék használati utasítása is összhangban legyen a kiegészítő és a teljes értékű takarmányok esetében meghatározott maximális szintekkel.

(7) A maximális szintek a fluor egy adott analitikai meghatározására vonatkoznak, amely során a kivonás 1 N sósavval 20 percen át történik szobahőmérsékleten. Bizonyíthatóan egyező extrakciós hatékonysággal rendelkező, egyenértékű extrakciós eljárások alkalmazhatók.

(8) A foszfor %-os aránya 12 % nedvességtartalmú takarmányra vonatkozik.

(9) A maximális szint kizárólag a melaminra vonatkozik. A későbbiekben vizsgálják meg, hogy a maximális szint kiterjedjen-e a szerkezetileg rokon cianursav, ammelin és ammelid vegyületekre.

(10) A maximális szintek allil-izotiocianátban vannak kifejezve.

(11) Önmagában vagy kombinálva, dieldrinben kifejezve.

(12) Az aldrin és a dieldrin maximális szintje, önmagában vagy kombinálva, dieldrinben kifejezve.

(13) Számozás a Parlar-rendszer szerint, akár CHB-, akár "Parlar"-előtaggal:

CHB 26: 2-endo,3-exo,5-endo,6-exo,8,8,10,10-oktaklórbornán,

CHB 50: 2-endo,3-exo,5-endo,6-exo,8,8,9,10,10-nonaklórbornán,

CHB 62: 2,2,5,5,8,9,9,10,10-nonaklórbornán

(14) Koncentrációs felső határértékek; a koncentrációs felső határérték kiszámításakor azt kell feltételezni, hogy a különböző rokon vegyületek meghatározási határérték alá eső összes értéke egyenlő a meghatározási határértékkel.

(15) A dioxinok különálló maximális szintjei (PCDD/F) átmenetileg továbbra is hatályban maradnak. Ebben az átmeneti időszakban az 1. pontban említett, állati takarmányozás céljára szánt termékeknek meg kell felelniük mind a dioxinokra vonatkozó maximális szinteknek, mind a dioxinok és dioxinszerű PCB-k összegére vonatkozó maximális szinteknek.

(16) A maximális szintek nem vonatkoznak a prémes állatoknak szánt takarmány előállítása céljából közvetlenül szállított és közbenső feldolgozás nélkül felhasznált friss halra és más vízi állatokra, azonban a kedvtelésből tartott állatok, illetve az állatkerti és cirkuszi állatok közvetlen etetésére vagy a kedvtelésből tartott állatoknak szánt takarmányok alapanyagaként felhasznált friss halra a 4,0 ng WHO-PCDD/F-TEQ/kg termék és 8,0 ng WHO-PCDD/F-PCB-TEQ/kg termék, az ugyanilyen célra felhasznált halmájra pedig a 25,0 ng WHO-PCDD/F-PCB-TEQ/kg termék maximális szint vonatkozik. Az ezekből az állatokból (prémes állatok, kedvtelésből tartott állatok, állatkerti és cirkuszi állatok) előállított termékek vagy feldolgozott állati fehérjék nem kerülhetnek be az élelmiszerláncba, és nem használhatók élelmiszertermelés céljára tartott, hizlalt vagy tenyésztett haszonállatok takarmányozására.

(17) Az Egészségügyi Világszervezet 1997. június 15-18-án Svédországban, Stockholmban tartott ülésén hozott következtetései alapján az emberre jelentett kockázatok értékelésénél használt WHO TEF-ek (Van den Berg et al., (1998) Toxic Equivalency Factors (TEFs) for PCBs, PCDDs, PCDFs for Humans and for Wildlife. Environmental Health Perspectives, 106(12), 775).

(18) Amennyire mikroszkópos vizsgálattal megállapítható.

(19) A maghéjdarabokra is vonatkozik.

(20) Az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 268., 2003.10.18., 29. o.) keretében meghatározott engedélyezett szintek sérelme nélkül.

(21) Az előkeverékben előforduló anyag maximális szintje az a koncentráció, amely az előkeverékre vonatkozó használati utasítás betartása mellett nem haladhatja meg a takarmány tekintetében megállapított maximális szintek 50 %-át.

(22) Az Egészségügyi Világszervezet 1997. június 15-18-án Svédországban, Stockholmban tartott ülésén hozott következtetései alapján az emberre jelentett kockázatok értékelésénél használt WHO TEF-ek (Van den Berg et al., (1998) Toxic Equivalency Factors (TEFs) for PCBs, PCDDs, PCDFs for Humans and for Wildlife. Environmental Health Perspectives, 106(12), 775).

(23) Koncentrációs felső határértékek; a koncentrációs felső határérték kiszámításakor azt kell feltételezni, hogy a különböző rokon vegyületek meghatározási határérték alá eső összes értéke a meghatározási határértékkel egyenlő.

(24) A Bizottság a dioxinok és a dioxinszerű PCB-k összegére vonatkozó maximális szintek felülvizsgálatával egyidejűleg ezeket a cselekvési szinteket is felülvizsgálja.

(25) Szennyezés forrásának azonosítása. A forrás azonosítását követően - lehetőség szerint - megfelelő intézkedéseket kell tenni a szennyezés forrásának csökkentésére vagy megszüntetésére.

(26) Sok esetben előfordulhat, hogy nincs szükség a szennyezés forrásának vizsgálatára, ugyanis a háttérszint egyes területeken megközelíti vagy meg is haladja a cselekvési küszöbértéket. A cselekvési küszöbérték túllépése esetén azonban minden adatot - mintavételi időszak, földrajzi eredet, halfaj stb. - nyilvántartásba kell venni azon jövőbeli intézkedések tekintetében, amelyeknek célja az ezekben az állati takarmányozásra szánt anyagokban előforduló dioxinok és dioxinszerű vegyületek jelenlétének kezelése.