3266/2024. (VII. 12.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.I.39.132/2024/7. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó Nagytarcsai Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: indítványozó) jogi képviselője útján (dr. Ujvári László ügyvéd) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában a Kúria Kvk.I.39.132/2024/7. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

[2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege szerint 2024. június 9-én Nagytarcsa 004. számú szavazókörében megtartott polgármester-választáson egy választópolgár észlelte, hogy az egyik szavazóurna sérült, a lezárására szolgáló fül letörött, ezáltal a szavazóurna fedele felnyithatóvá vált. A szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) a rendkívüli eseményről jegyzőkönyvet vett fel. A zárófedél címkével történő leragasztását követően az urnát ismételten szabályszerű felhasználásra alkalmassá nyilvánították. A sérült urnában lévő szavazólapokat a számláláskor összeöntötték, és összekeverték a többi szavazóurna tartalmával, és a szavazatokat így számolták össze.

[3] A szavazást követően állampolgári érdeklődésre a Helyi Választási Iroda vezetője azt a tájékoztatást adta, hogy az SZSZB saját hatáskörében intézkedett a probléma elhárításáról, amelyről felvett jegyzőkönyv megismerésére a lehetősége biztosított. A jelenlévő SZSZB jegyzőkönyvvezető kérdésre nem tudta megmondani, hogy a problémát mikor fedezték fel, azonban előadta, hogy 19 óráig a fül biztosan a helyén volt, mivel körbe volt fűzve nemzeti színű szalaggal és az SZSZB tagjai által aláírt és lepecsételt etikettcímke is biztosította annak helyén maradását. Arról is beszámolt, hogy az esemény észlelésekor az urnát azonnal félrehúzta, az a szavazás végéig a felügyelete alatt állt és új urna került beállításra. A Nagytarcsai Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) 52/2024. (06.10.) számú határozatával megállapította a polgármester-választás eredményét.

[4] 1.2. A bírósági eljárást kezdeményező kérelmező polgármesterjelölt (a továbbiakban: kérelmező) a HVB határozat ellen fellebbezést nyújtott be. A Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 221/2024. (06.13.) határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[5] 1.3. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria Kvk.I.39.132/2024/7. számú végzésével a TVB határozatát megváltoztatta, a 2024. évi polgármester-választás eredményének megállapítását a HVB határozatára is kiterjedően megsemmisítette. Végzésével a Kúria elrendelte a Nagytarcsa 004. számú szavazókörében a 2024. évi polgármester-választásra vonatkozó szavazás megismétlését, mely ismételt szavazást 2024. július 7. napjára tűzte ki. Döntésében a Kúria megállapította, hogy a tényállás számos ellentmondást tartalmaz: a közreműködő személyek eltérő nyilatkozata, az SZSZB tagjai és a jegyzőkönyvvezető különböző, egymással nem koherens tartalmú nyilatkozata. Ezek alapján a Kúria szerint nem kellően tisztázottak a szavazóurnát lezáró fül sérülésének, az urna szavazásból való kivonásának, illetve a sérült szavazóurnába történő szavazólap elhelyezésének körülményei. A TVB határozata az ellentmondásokat nem tárta fel. A Kúria álláspontja szerint az ügyben észlelt ellentmondások fennállta mellett nem lehet megállapítani a Ve. 174. § (1), (2), (3) és (5) bekezdésében foglalt követelmények megvalósulását.

[6] A Kúria megállapította a TVB és a HVB határozata jogsértő voltát a 004. szavazóköri eredmények megállapítása esetén. A határozatok megsértették a Ve. több rendelkezését, és a Ve. hatálya alá tartozó valamennyi választási típusra és a választási folyamat egészére - így a választás tisztasága szempontjából egyébként kiemelt jelentőséggel bíró szavazás és szavazatszámlálás mozzanataira - kiterjedő választások tisztasága törvényi alapelvét (Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja). Sérült ugyanis a Kúria szerint a választások tisztaságára vonatkozó alapelv azzal, hogy a nem lezárt szavazóurnában gyűjtött szavazólapokat az SZSZB nem nyilvánította érvénytelennek, hanem az érvényes szavazatok közé keverve számolta össze a szavazatokat, és így állapította meg a végeredményt.

[7] 2. Az indítványozó a Kúria végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszában azt állította, hogy a Kúria döntése sérti Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdését, valamint a 35. cikk (1) bekezdését. Álláspontja szerint a választási bizottságok első- és másodfokon is megalapozott döntést hoztak. A Ve. nem rendelkezik arról, hogy érvényteleníteni kellene az egyébként érvényes szavazólapokat, ha az azt tartalmazó szavazóköri urnát a szavazatszámláló bizottság sérültnek találja. A szabályozási rendszerben joghézag van, mely jelen konkrét ügyben alaptörvény-ellenesség beállásához vezetett. A választáshoz kapcsolódó alapjog a Kúria döntése nyomán sérül, ugyanis a kitűzött megismételt szavazáson közel sem olyan feltételek mellett biztosított a választójog a nagytarcsai 004. szavazókörben, mint az eredetileg megtartott szavazáson, így a választás eredménye is torzulhat. A Kúria döntésével lényegében érvényes és törvényes szavazatokat érvénytelenít, mellyel meglehetősen nagy jogbizonytalanságot és jogsérelmet okoz.

[8] Ha valóban jogsértés történt volna, akkor nemcsak a polgármester-választás, hanem az EP választás, az egyéni listára leadott szavazás és a nemzetiségi szavazás is érvénytelenné válik ebben a szavazókörben, az urnába ugyanis nemcsak a leadott polgármesteri szavazatok kerültek, hanem a többi választási szavazat is.

[9] A Kúria végzése olyan helyzetet teremt, amelyben az egyébként megválasztott képviselő-testület legitimitása is megkérdőjelezhetővé válik, a választás eredménye támadható lesz, jogbizonytalanságot okozva így Nagytarcsán.

[10] 3. Az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerint alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

[11] Az Alkotmánybíróság a 3221/2024. (VI. 25.) AB végzésben rámutatott az alábbiakra:

[12] Az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvény 13. §-a 2023. június 1-jei hatállyal módosította az Abtv. 27. §-át, amelynek következtében a közhatalmi jogkörben eljáró indítványozók indítványozói jogosultsága az Abtv. 27. §-át illetően megszűnt. Az Abtv. jelenleg hatályos 27. § (2) bekezdése alapján a 27. § (1) bekezdésében foglaltak (tehát az alkotmányjogi panasz benyújtására jogosultság) "nem illetik meg a közhatalmat gyakorló indítványozót". A módosító törvény jogalkotói indokolása szerint a módosítás "kivezeti a jogrendszerből azt a lehetőséget, hogy a közhatalmat gyakorló szervek (hatóságok) alkotmányjogi panasszal fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz." (3221/2024. (VI. 25.) AB végzés, Indokolás [34]-[36]). Ezen döntésében az Alkotmánybíróság azt is hangsúlyozta, "hogy a közhatalmi szerv mint jogállás, illetve a közhatalom gyakorlásának kérdését körültekintően, esetről esetre [...] kell vizsgálni." (3221/2024. (VI. 25.) AB végzés, Indokolás [41]).

[13] 3.1. Jelen esetben az alkotmányjogi panaszt a HVB nyújtotta be, ezért az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítványozó közhatalmat gyakorló szerv-e, azaz fennáll-e az indítványozói jogosultsága.

[14] Az Alkotmánybíróság ehhez áttekintette a választási bizottságok jogállására vonatkozó - még az Alkotmány és a korábbi választási eljárási törvény hatálya alatt kialakított - gyakorlatát.

[15] A 258/E/1998. AB határozat kiemelte, hogy "[a] választási bizottságok a választások társadalmi kontrollját megvalósító, független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervek", másrészt "a választásokkal kapcsolatos kérdések tekintetében döntéshozó szervek". (ABH 2000, 741, 744.)

[16] Az Alkotmánybíróság a 917/B/1998. AB határozatában a választási bizottságok jogállása vonatkozásában arra is rámutatott, hogy a választási bizottságok "[e]gyrészt a választópolgárok független, kizárólag a törvényeknek alárendelt szervei (társadalmi típusú szervek), másrészt hatóságok, amelyek mindenkire nézve jogot és kötelezettséget állapítanak meg tevékenységi körükben. Vegyes jellegű jogállását tekintve a választási bizottság leginkább közjogi feladatot ellátó társadalmi típusú szervezetnek tekinthető, amely megvalósítja a választások legitimációs funkcióját, törvényesnek vagy törvénytelennek nyilvánítja a választások eredményét. Az országgyűlési és önkormányzati képviselők a megbízatásukat közvetlenül a választópolgároktól kapják a választás eredményének alapján, azonban a választási bizottság deklaratív aktusa nélkül képviselői megbízatás nem keletkezik". (ABH 2001, 1028, 1030.) A választási bizottságok feladatait az Alkotmánybíróság ezen határozatában pedig akként összegezte, hogy "[m]inden választási bizottság feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása." (ABH 2001, 1028, 1030.) Az Alkotmánybíróság ezen döntésében azt is hangsúlyozta, hogy "[e] feladatok ellátásához megfelelő hatáskörök kapcsolódnak, annak megfelelően, hogy az adott választási bizottság - a választási rendszer logikai folyamatában megfogalmazott szerepe szerint - konkrétan milyen jogosultságokkal rendelkezik." (ABH 2001, 1028, 1030.)

[17] Az Alkotmánybíróság mindezeket a jelen ügyben is irányadónak tekinti. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a választási bizottságokra mint választási szervekre vonatkozó szabályokat alapvetően a Ve. tartalmazza, sem a korábbi Alkotmány, sem az Alaptörvény szövege nem tartalmaz kifejezett rendelkezést a tevékenységüket illetően és a kormányzati, közigazgatási szervek jogállásáról, szervezetéről rendelkező törvények sem szabályozzák működésüket. A helyi választási bizottságokra vonatkozó szabályokat a jogalkotó tehát törvényi szinten [a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (korábbi Ve.) illetve a hatályos Ve.] alkotta meg. A választási bizottságok jogállása, a választási rendszerben elfoglalt helyük mind az Alaptörvény hatályba lépése előtt, mind a hatályba lépése után azonos, így az Alkotmánybíróság vonatkozó, korábbi gyakorlatában tett megállapításai a Ve. szabályainak hasonlósága okán felhasználhatóak az Alaptörvény hatálya alatt is (lásd 13/2013. (VI. 17.) AB határozat, Indokolás [32]).[1]

[18] A Ve. 14. § (2) bekezdése értelmében a helyi választási bizottság is választási bizottságnak minősül. A Ve 3. § 15. pontja szerint a választási bizottság választási szervnek minősül. A Ve. szabályozási logikájában az indítványozó a helyi választás legfőbb döntéshozó szerve, feladata többek között a szavazatszámláló bizottság döntése, tevékenysége ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása, valamint a választás települési eredményének megállapítása.

[19] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy tárgya a vizsgált esetben választási ügyben hozott, a választás eredményét megállapító határozat bírósági felülvizsgálata. Az indítványozó ebben az ügyben fordult az Alkotmánybírósághoz és kívánt alapjogi jogvédelmi igénnyel fellépni.

[20] Az Alkotmánybíróság a vizsgálat eredményeként jelen ügyben megállapította, hogy az indítványozó a választással kapcsolatos döntéshozó szervként, a választási eredmény megállapítását célzó jogorvoslati eljárásban meghozott olyan kúrai döntést támad, amely döntés az indítványozó által a polgármester-választás eredményének megállapítása tárgyában első fokon meghozott határozatot megsemmisítette és elrendelte a polgármester-választásra vonatkozó szavazás megismétlését.

[21] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a közhatalmi tevékenységéhez (polgármester-választás eredményének megállapítása) kapcsolódó, a választással kapcsolatos döntéshozó szervként meghozott döntését jogorvoslati eljárásban felülvizsgáló kúriai döntést támadott.

[22] Az indítványozó - a fentiek szerint - az Abtv. 27. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panasz benyújtására jogosultsággal nem rendelkezik.

[23] 3.2. Ekként az alkotmányjogi panasz nem tett eleget a befogadhatóság Abtv. 27. § (2) bekezdésében, valamint az 56. § (2) bekezdésében foglaltaknak, ezért az Alkotmánybíróság azt az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdése alapján eljárva az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2024. június 27.

Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Lomnici Zoltán s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Patyi András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Salamon László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó Marcel s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2566/2024.