BH+ 2014.11.480 A magánindítvány formához nem kötött nyilatkozat, joghatályos tehát akkor is, ha nem tartalmazza kifejezetten azt a kitételt, hogy a sértett az elkövető "megbüntetését kéri" [1978. évi IV. tv. 180. §, Be. 373. § (1) bek.].

Pertörténet:

Budakörnyéki Járásbíróság B.286/2011/45., Budapest Környéki Törvényszék Bf.837/2012/7., Kúria Bfv.1510/2013/6. (*BH+ 2014.11.480*, BH+ 2015.2.58)

***********

A bíróság a 2012. október 29. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki becsületsértés vétségében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 180. § (1) bekezdés a) pont], amiért őt 150 óra fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munkára ítélte, és rendelkezett az eljárás során felmerült bűnügyi költségről.

A terhelt és védője fellebbezése alapján másodfokon eljáró B. törvényszék mint másodfokú bíróság a 2013. április 11. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott végzésével az ítéletet helybenhagyta.

A terhelt ellen a B. Rendőrkapitányságon 2010. évben zaklatás vétsége miatt büntetőeljárás volt folyamatban. Ennek során 2010. szeptember 13. napján 10.00 óra körüli időben gyanúsítottként hallgatta ki őt a nyomozó hatóság a rendőrkapitányság hivatali helyiségében.

A kihallgatást a nyomozó hatóság részéről T. I. M. r. ftőrm. foganatosította.

Kihallgatása során a terhelt sérelmezte a meggyanúsításának a tényét és annak indokolatlanságát, valamint a kihallgatását foganatosító T. I. M. r. ftőrm. eljárását, tekintettel arra, hogy nevezett - a terhelt álláspontja szerint - erősködött és erőszakoskodott vele, hogy vallomást kell tennie. Azt közölte vele, hogy rabosításon kell majd megjelennie, aminek a jelentését ő félreértette. Korábban már több alkalommal is megidézte, azonban a kihallgatását folyamatosan elhalasztotta. Ezek alapján a terhelt úgy érezte, hogy a sértett - a saját szavaival - bohócot akar csinálni belőle. Ebbéli felháborodásában a terhelt a kihallgatásáról annak a befejezése előtt el kívánt távozni, majd amikor T. I. M. sértett őt helyben maradásra és a kihallgatás folytatására szólította fel, az időközben a helységbe belépett B. Z. r. ftőrm. jelenlétében azt mondta a sértettnek, hogy "mit képzelsz magadról, te dagadt, büdös kurva", majd pedig onnan engedély nélkül eltávozott. Később azonban a terhelt a nyomozó hatóság épületébe visszajött, ahol is sor került az eltávozása miatt félbehagyott vallomása felvételének befejezésére.

A terhelt bűncselekmény megállapításának alapjául szolgáló fenti kijelentése alkalmas volt a sértett becsületének csorbítására, tekintettel arra, hogy az a vele szemben jogszerűen eljáró rendőr sértettre nézve - annak a rendőri minőségében foganatosított, ám a terhelt által kritizált eljárása miatt, tehát a sértettnek a rendőrségen belül ellátott munkaköre kapcsán, feladata ellátásával összefüggésben - lealacsonyító, becsmérlő és az emberi méltóságot durván sértő kifejezést tartalmazott.

A Budapest Környéki Törvényszék másodfokú határozatában e tényállást mindenben megalapozottnak tekintve felülbírálatát az abban írtakra alapította.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen - külön beadványokban - a terhelt és védője is felülvizsgálati indítványt nyújtott be. A terhelt indítványában kétségbe vonta, hogy az ügyben a sértett joghatályos magánindítványát a törvényes határidőn belül terjesztette elő.

A terhelt védője felülvizsgálati indítványában a sértett magánindítványát ugyancsak elkésettnek jelölte meg.

A Legfőbb Ügyészség a terhelt és védője felülvizsgálati indítványát alaptalannak jelölte meg, és a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat hatályában fenntartására tett indítványt.

A terhelt és védője felülvizsgálati indítványa alaptalan.

A Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt Be. 373. § (1) bekezdés I/b) pontja értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány hiányában hozott ítéletet. A terhelt és védője e felülvizsgálati okra hivatkozott, amikor azt állította, hogy a magánindítvány elkésett.

A terhelt és védője a bűncselekmény elkövetésének napján írt rendőri jelentésben foglaltakat joghatályos magánindítványnak nem tekintette, a sértett későbbi nyilatkozatát pedig elkésettnek jelölte meg.

A Kúria terhelt és védő érvelésével nem értett egyet. A cselekmény elkövetésének napján írt rendőri jelentésben foglaltak a joghatályos magánindítvány kritériumainak mindenben megfelelnek. Kizárólag a terhelt értelmezte akként, hogy a "magánindítványom megteszem" kitétel a jövőre vonatkozó szándéknyilatkozat, ezért a magánindítvány megtételéről nem beszélhetünk. A Kúria ezen okfejtést elvetette, mert a rendőri jelentés egyértelműen rögzíti a magánindítvány megtételét.

A terhelt és védője is vitatta a magánindítvány joghatályos voltát arra figyelemmel, hogy nem tartalmazta külön azt a kitételt, mely szerint a sértett a terhelt megbüntetését kéri. A Kúria álláspontja szerint azonban erre nincs is szükség. A magánindítvány természetét tekintve meghatározott jogosultak által tehető feljelentés, és a magánindítványra üldözendő cselekmények esetében a büntetőeljárás feltétele. A magánindítvány formához nem kötött. A jogosult minden olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségét kívánja, magánindítványnak kell tekinteni. A Legfőbb Ügyészség helytállóan utalt átiratában arra, hogy a büntetőjoggal foglalkozásánál fogva foglalkozó sértett a szakszerű jogi terminológia használatával kifejezésre juttatta a sértett megbüntetésére irányuló szándékát, ekként magánindítványa a rendőri jelentésben határidőben és joghatályosan előterjesztett.

A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a terhelt érdekében előterjesztett felülvizsgálati indítványoknak nem adott helyt, és a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot - a Be. 426. §-a alapján - hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. II. 1510/2013.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria Budapesten, a 2014. június 18. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t :