1309/B/1993. AB határozat

a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról rendelkező 1962. évi IV. törvény és a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény módosításáról alkotott 1993. évi LXXXII. törvény 4. § (3) bekezdés alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányosságának utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról rendelkező 1962. évi IV. törvény és a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény módosításáról alkotott 1993. évi LXXXII. törvény 4. § (3) bekezdés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére beadott indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

A villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról rendelkező 1962. évi IV. törvény és a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény módosításáról alkotott 1993. évi LXXXII. törvény 4. § (3) bekezdése a következő:

"Az 1980. december 31-ig üzembe helyezett elosztó vezetékekhez és létesítményeihez az igazolt hozzájárulás 30%, az 1981. január 1. és az e törvény hatálybalépése között teljesített hozzájárulás évente 2%-kal növekvő mértékben, azaz az 1992-ben teljesített hozzájárulás esetén 54% erejéig részvénytulajdonban részesül az érintett önkormányzat, mely részvénytulajdon vagy annak hozama az önkormányzati képviselő-testület döntése szerint felosztható az érintett ingatlantulajdonosok között is."

Az indítványozó álláspontja szerint ez a rendelkezés ellentétes az Alkotmány 12. § (2) bekezdésével, amely szerint az önkormányzati tulajdon alapjog, és sérti az Alkotmány 44/C. §-át is, amely szerint az önkormányzatok alapjogait a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával lehet korlátozni. Ezt az álláspontját az indítványozó a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 107. § (1) bekezdés c) pontjának és a részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetekről szóló 126/1992. (VIII. 28.) Korm. rendelet összevetése alapján a következőképpen indokolta. Az 1990. évi LXV. tv. 107. § (1) bekezdés c) pontja szerint az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerülő vagyontárgyak köre "a lakossági szükségleteket kielégítő közművek építményei, rendes létesítményei, berendezései a település belterületi határán belül, az állam kizárólagos tulajdonába tartozó létesítmények kivételével".

A részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezeteket a 126/1992. (VIII. 28.) Korm. rendelet melléklete sorolja fel, és ebben a felsorolásban a Középdunántúli Gázszolgáltató Vállalat kezelésében (tulajdonában) levő lakossági szükségleteket kielégítő, település belterületi határán belüli közművek nem szerepelnek. Ebből következik - az indítványozó álláspontja szerint - hogy az egyszerű többséggel hozott 1993. évi LXXXII. törvény 4. § (3) bekezdése az önkormányzati tulajdonjogot, mint alapjogot alkotmányellenesen korlátozza.

Az ipari és kereskedelmi miniszternek, valamint a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának észrevételei szerint a közművagyon szóban forgó tárgyai mind a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.), mind az egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény hatálybalépésének időpontjában az állam kizárólagos tulajdonát alkották, azoknak a helyi önkormányzatok tulajdonába adását, tehát maga az Ötv. 107. § (1) bekezdés c) pontja zárta ki. Az 1993. évi LXXXII. tv. 4. § (3) bekezdés tehát nem korlátozta az önkormányzatok alapjogát, ezért nem alkotmányellenes.

II.

Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta alaposnak.

Az indítványozó önkormányzat arra alapította az alkotmányellenesség megállapítására irányuló kérelmét, hogy az 1993. évi LXXXII. törvény hatálybalépésekor tulajdonos volt, tehát alapjogát az Alkotmány 44/C. §-át figyelembe véve csak a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával meghozott törvénynyel lehetett volna korlátozni.

Ez a kiinduló álláspont tévesnek bizonyult. Az Ötv. 107. § (1) bek. c) pontja csak azokat a település belterületi határán belüli lakossági szükségleteket kielégítő közmű építményeket, vonalas létesítményeket és berendezéseket adta önkormányzati tulajdonba, amelyek nem tartoztak az állam kizárólagos tulajdonába. Ez a törvény 1990. szeptember 30-án lépett hatályba. Hatálybalépésekor a Középdunántúli Gázszolgáltató Vállalat vagyona kizárólagos állami tulajdonban volt, és azon nem változtatott az 1991. szeptember 1-jén hatályba lépett átadási törvény sem. Ez az állapot a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény 1992. augusztus 28-i hatálybalépéséig változatlan volt. E törvény felhatalmazásán alapul a 126/1992. (VIII. 28.) Korm. rendelet, amely azokat a gazdálkodó szervezeteket sorolja fel, amelyek az 1992. évi LIII. törvény hatálya alá tartoznak. E rendelet 1. számú melléklete nem a tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetek vagyontárgyait, hanem az Állami Vagyonkezelő Rt. tartós tulajdonába kerülő üzletrészeknek a gazdálkodó szervezet jegyzett tőkéjéhez viszonyított arányát, kisebbségi tartós állami tulajdon esetében az állami tulajdon legalacsonyabb mértékét tartalmazza. Ez a vagyon 1992. augusztus 28-tól vált értékesíthetővé.

A fentiek szerint a közmű az 1993. évi LXXXII. törvény hatálybalépésekor nem volt önkormányzati tulajdon, így az indítvánnyal támadott rendelkezés nem korlátozhatta az önkormányzat tulajdonjogát, hanem ennek alapján keletkezett önkormányzati tulajdoni jogosultság.

Alkotmányellenes alapjogi korlátozás tehát nem történt, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Budapest, 1994. szeptember 4.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

előadó alkotmánybíró