AVI 2014.11.105 Az Art. nem tartalmaz előírást arra nézve, hogy mely esetekben kötelező helyszíni vizsgálatot tartani [2003. évi XCII. tv. 86. § (2) bek.]

Az adóhatóság a felperesnél 2005. és 2006. évekre valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedő bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett.

A revízió megállapításait a 2009. február 5. napján kelt 2865177927 számú jegyzőkönyvbe foglalta, amelyre felperes nem tett érdemi észrevételt. Az ellenőrzés eredményeként 2009. április 20. napján hozott határozatával az elsőfokú adóhatóság a felperest személyi jövedelemadó adónemben 15 691 000 Ft, egészségbiztosítási járulék adónemben 346 000 Ft, nyugdíjbiztosítási járulék adónemben 566 000 Ft, munkaadói járulék adónemben 66 000 Ft, egészségügyi hozzájárulás adónemben 3 683 000 Ft terhére megállapított adóhiánynak minősülő adókülönbözet, 10 175 000 Ft adóbírság és 8 231 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2899777074 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A 2899777074 számú határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő, amelyet az ügyben eljárt megyei bíróság a 2010. április 29. napján hozott 17. számú ítéletével elutasított. E jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amely alapján a Legfelsőbb Bíróság előtt Kfv.I.35.263/2010. számon felülvizsgálati eljárás van folyamatban.

A revízió az ellenőrzés akadályoztatása miatt első alkalommal azért javasolta felperes terhére mulasztási bírság kiszabását, mert nem tett eleget együttműködési kötelezettségének és ez jelentős késedelmet okozott. Az erről szóló jegyzőkönyvet az elsőfokú hatóság 2008. november 12. napján vette fel. Ezt követően az elsőfokú adóhatóság a 2008. november 27. napján kelt, és a felperes jogi képviselője által december 9-én átvett levelében - a törvényes következményekre való tájékoztatás mellett - felszólította a felperest, hogy a mellékelten megküldött iratjegyzékben megjelölt, és korábban szóban többször is kért dokumentumokat bocsássa rendelkezésre. A felperes a felszólításnak nem tett eleget, a jegyzőkönyvre észrevételt nem nyújtott be.

Az elsőfokú adóhatóság a 2008. december 17. napján kelt 2865176315 számú határozatával - az együttműködési kötelezettség elmulasztása miatt - 250 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte a felperest. A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2009. március 16-án kelt 2899427845 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A 2899427845 számú határozat ellen a felperes keresetet terjesztett elő, amelyet az ügyben eljárt megyei bíróság a 2009. szeptember 23. napján hozott 10. számú ítéletével elutasított. A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Legfelsőbb Bíróság a 2010. szeptember 2. napján hozott Kfv.V.35.058/2010/6. számú ítéletében a 10. számú ítéletet hatályában fenntartotta.

Az elsőfokú adóhatóság a 2009. január 28-án felvett jegyzőkönyvének megállapítása szerint a felperes az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 99. § (1) bekezdésében rögzített együttműködési kötelezettségét nem teljesítette, mert azt követően, hogy felperes 2008. november 10-én a korábban rendelkezésre bocsátott helyiség elzárásával egyidejű irat elzárása miatt szükségessé vált kapcsolódó vizsgálatot a revízió elvégezte, az ellenőrzést 2009. január 20-tól ismételten a felperes székhelyén kívánta folytatni, ennek feltételeit azonban a felperes nem biztosította, mert ismételten az ügyfelek számára nyitva álló üzleti helyiségből nyíló, csak függönnyel elválasztott helyiséget bocsátotta rendelkezésre. B. Ágnes, a felperes ügyvezetője 2008. november 12-én kelt idézésre nem jelent meg, a 2008. november 24-én faxon küldött, majd 2008. november 26-án kelt, postai úton benyújtott beadványában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésére hivatkozással a szóbeli nyilatkozattételt megtagadta, de az írásbeli nyilatkozattételtől nem zárkózott el, ennek ellenére nem válaszolt az adóhatóság 2009. január 27. napján kelt okiratában feltett kérdésekre, és csak a 2009. január 28-án kelt beadványában jelentette be, hogy a nyilatkozattételt elutasítja, amely magatartásával az ellenőrzést akadályozta.

N. Judit, a felperes ügyvezetője 2008. december 5-én kelt idézésre nem jelent meg, a 2009. január 5-én kelt beadványában a Ket. 51. § (1) bekezdésére hivatkozással a szóbeli nyilatkozattételt megtagadta, de az írásbeli nyilatkozattételtől nem zárkózott el, az adóhatóság 2009. január 27. napján kelt okiratában feltett kérdésekre azonban nem válaszolt, a 2009. január 28-án kelt beadványában pedig azt közölte, hogy a nyilatkozatételt elutasítja, amely a magatartásával az ellenőrzést akadályozta, a felperes a kért iratanyagot többszöri felszólítás ellenére nem bocsátotta teljes körűen rendelkezésre, ezért az emiatt szükségessé vált kapcsolódó vizsgálat jelentősen meghosszabbította az ellenőrzés időtartamát. (B. Ágnes ügyvezető 2008. november 12-én kelt idézése, a 2008. no­vember 27-én kelt levelek, a 2008. december 5-én kelt idézés; N. Judit ügyvezető a 2008. december 5-én kelt idézése; a felperes felé kibocsátott 2009. január 7-én kelt végzés, 2009. január 22-én kelt levél.)

A revízió második alkalommal is az ellenőrzés akadályoztatása miatt - az előzőekben ismertetettekre figyelemmel - javasolta a felperes terhére mulasztási bírság kiszabását. A felperes e jegyzőkönyvre észrevételt nem nyújtott be.

Az elsőfokú adóhatóság a 2009. február 26. napján kelt 2865179118 számú határozatával - az együttműködési kötelezettség elmulasztása miatt - 500 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte a felperest.

A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2009. május 11-én kelt 2899432601 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését az Art. 1. § (6) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 99. § (1) bekezdésében, 172. § (1) bekezdés l) pontjában és (21) bekezdésében és a Ket. 51. § (1) bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy felperes az iratbemutatási kötelezettségét többszöri szóbeli és írásbeli felhívás ellenére sem teljesítette, nem bocsátotta rendelkezésre a kért dokumentumokat. A határozat értékelte továbbá a felperes ellenőrzés alatt tanúsított magatartását. E körben kiemelte, hogy képviselői nem tettek szóbeli nyilatkozatot, és az általuk hangsúlyozott együttműködési kötelezettség továbbá a kért és biztosított írásbeli nyilatkozattételi lehetőség ellenére is csak később jelentették be, hogy egyáltalán nem kívánnak nyilatkozatot tenni, és a helyszíni vizsgálat lefolytatására is alkalmatlan helyiséget ajánlottak fel.

A felperes keresetében az alperes 28998432601 számú elsőfokú határozatra is kiterjedő határozatának hatályon kívül helyezését kérte, vitatta a mulasztási bírság jogalapját és összegszerűségét. Azzal érvelt, hogy a határozatok meghozatalára a revizor elleni panaszbeadványa miatt került sor. Kifejtette, hogy eleget tett együttműködési kötelezettségének, és ezért továbbá az iratpótlási felhívások hiányosságai és jogsértő volta miatt az ellenőrzés befejezése után vele szemben mulasztási bírságot már nem lehetett kiszabni. Hivatkozott arra is, hogy az egynapos iratpótlási határidő az Art. 1. § (6) bekezdése szerinti méltányos eljárás, 2. § (1) bekezdésének megfelelő rendeltetésszerű joggyakorlás és a Ket. 4. § (1) bekezdésében előírt tisztességes eljárás követelményébe ütközik. Előadása szerint biztosította a helyszíni ellenőrzés feltételeit, és az Art. 99. § (1) bekezdésén alapuló együttműködési kötelezettséget az Art. 97. § (2) bekezdésére figyelemmel kell értelmezni, ezért az adóhatóságnak az ellenőrzést a gazdasági tevékenységét lehető legkisebb mértékben korlátozó módon kellett volna elvégeznie.