ÍH 2016.21 KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNYBE ÜTKÖZÉSRE HIVATKOZÁS - ELÁLLÁS (FELMONDÁS) JOGÁNAK KORLÁTOZÁSA TARTÓS JOGVISZONYT LÉTREHOZÓ, VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSNÉL

I. Nem hivatkozhat peres eljárásban a szerződő fél arra, hogy a másik féllel kötött szerződése a közbeszerzési törvény rendelkezéseibe ütközik, ha a jogsértés tényét a Közbeszerzési Döntőbizottság nem állapította meg.

II. Ha a felek a tartós jogviszonyt létrehozó, vállalkozási típusú szerződésüket (kórházi étkeztetés) határozott időre kötik meg, a szerződéstől való elállás (felmondás) jogát korlátozzák, ezért e szerződés csak az abban meghatározott okból és módon szüntethető meg a határozott idő lejárta előtt. [1959. évi IV. törvény 234. §]

Pertörténet:

Pécsi Törvényszék G.20215/2014/22., Pécsi Ítélőtábla Gf.40032/2015/4. (*ÍH 2016.21*), Kúria Pfv.20628/2016/6. (BH 2016.12.338), Kúria Pfv.20628/2016/7. (BH 2016.12.337), 3235/2017. (X. 3.) AB végzés

***********

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes jogelődje a 2012. június 25-ei rendkívüli felmondással jogellenesen mondta fel a 2010. április 29-én megkötött, és 2010. október 1-jén módosított üzemeltetési szerződést. Az alperes semmisségi kifogását - amelyben arra hivatkozott, hogy a szerződés jóerkölcsbe ütköző, illetve a közbeszerzési eljárás mellőzésével jött létre - alaptalannak találta abból az okból, hogy bár a szerződés megkötésekor hatályos 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 306/A. § (2) bekezdés a) pontja ugyan valóban kimondja, hogy semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték ki, de e semmisségi kifogás csak akkor érvényesíthető a Kbt. 318. § (1) bekezdése alapján, ha jogsértés tényét Közbeszerzési Döntőbizottsági határozat vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság által indított perben a bíróság megállapítja, a perbeli esetben azonban ilyen határozat nem volt, és a szerződés nem ütközik a jóerkölcsbe sem abból az okból, hogy azt az önkormányzati választások előtti napon kötötték. A felmondás jogszerűsége körében az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az alperesi jogelőd a felmondását a szerződés 8/D. pont II./a) pontjára alapította, ehhez azonban szükség lett volna a szerződésszerű teljesítésre felhívó két írásbeli felszólításra, a felperes azonban csak egy felszólítást küldött, a 2012. május 15-én kelt irat nem tekinthető felszólításnak.

A közbenső ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérte a közbenső ítélet megváltoztatását, és a kereset elutasítását. Fenntartotta a semmisségi kifogásait, és változatlanul arra hivatkozott, hogy a felperes sem vitatta azt, hogy szükség lett volna közbeszerzési eljárásra. Álláspontja szerint az 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 234. § (1) bekezdése szerint a szerződés érvénytelenségére határidő nélkül bárki hivatkozhat, illetve a semmisség megállapításához nincs külön eljárásra szükség. A Kbt. 340/A. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság speciális jogosultsággal, illetve kötelezettséggel rendelkezik, ami a keresetindítási jogra vonatkozik, ez azonban nincs kihatással harmadik személyekre, a feleknek azt a jogát, hogy semmisségre hivatkozzanak, ezt nem korlátozza, így a bíróságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság miként járt el, mit tett vagy nem tett, hanem az alperesi semmisségi hivatkozást kell elbírálnia érdemben. A jóerkölcsbe ütközés miatti semmisség kérdésében arra utalt, hogy bár semmiféle összefüggés az önkormányzati választások és a szerződéskötés között nem volt, az elsőfokú bíróság mégis a kettőt összefüggésbe hozta, különösebb indokolás nélkül. Álláspontja szerint azt kellett volna értékelni az elsőfokú bíróságnak, hogy a szerződést 10 évre kötötték meg, egy nappal a választások előtt, ráadásul tartalmilag olyan új megállapodást kötöttek, amely közbeszerzési eljárás lefolytatását igényelte volna. A felmondás jogszerűsége körében hivatkozott arra, hogy legalább három ízben írásos felszólítást küldött a felperesnek, a felhívás ellenére a felperes a szerződésben vállalt kötelezettségeit hibásan teljesítette, így az alperesi felmondás jogszerű volt. Másodlagosan hivatkozott arra is, hogy felperes hibás teljesítése miatt az elállás joga is megillette a Ptk. 395. § (4) bekezdésére alapján.

A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének helybenhagyását kérte.

A fellebbezés alaptalan.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elsőfokú eljárásban csatolt iratok alapján az alábbiakkal egészíti ki: