BH 2016.12.337 Közbeszerzési semmisségi okok fennállása esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött polgári jogi szerződés semmisségét - a Kbt. jogorvoslati rendje szerinti eljárásban - szükséges megállapítani. Ha ebben az eljárásban jogsértést állapítottak meg, az ajánlatkérőnek számolnia kell a polgári jogi jogkövetkezményekkel is, ellenkező esetben, illetve a döntőbizottság eljárásának kezdeményezése hiányában később a közbeszerzési semmisségi okokra polgári perben sem kereset, sem viszontkereset, sem pedig kifogás útján nem lehet hivatkozni. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a felek a közbeszerzési érvénytelenségi okokon kívüli, Ptk.-ban meghatározott egyéb érvénytelenségi okok alapján hivatkozzanak a megkötött szerződés érvénytelenségére, ilyenkor azonban a polgári perben csak a közbeszerzés hatálya alá eső szerződés polgári jogi érvénytelenségét lehet vizsgálni [2003. évi CXXIX. tv. 306/A. § (2) bek., 340. § (4) bek.; 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 200. § (1) bek., 234. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes mint üzemeltető és az alperes jogelődje, az Sz.-i Egészségügyi Ellátó és Szolgáltató Kft. mint üzemeltetésbe adó 2010. április 29-én üzemeltetési szerződést kötöttek beteg- és munkahelyi étkeztetés céljából az alperes jogelődje használatában lévő Sz. város, Sz. lakótelep 7. szám alatti étterem és konyha üzemeltetésére. A szerződésben rögzítették, hogy az üzemeltetésbe adó gazdasági krízishelyzete miatt, költségcsökkentő okból került sor az üzemeltetési szerződés megkötésére már arra az időtartamra is, amíg az üzemeltetésre vonatkozóan indítandó közbeszerzési eljárást követően, a győztesként kihirdetésre kerülő cég az üzemeltetést át nem veszi. A szerződést hat hónap határozott időtartamra kötötték.

[2] Az alperes jogelődje a Sz. Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. és a felperes 2010. október 1-jén ismét üzemeltetési szerződést kötöttek a fenti étterem és konyha üzemeltetésére. A szerződés szerint a 2010. április 29-én létrejött üzemeltetési szerződés e szerződés előzményének minősül, és az eredetileg megkötött szerződést 2020. szeptember 30-ig meghosszabbítják. A szerződés 8. pontjában megállapodtak abban, hogy a szerződést 10 év határozott időre kötik, amely alatt rendes felmondással a szerződés nem szüntethető meg. Súlyos kötelezettségszegés esetére a feleket megilleti a rendkívüli felmondás joga, így többek között abban az esetben is, ha az üzemeltető a vállalt kötelezettségeit nem szerződésszerűen teljesíti, második írásbeli felszólítás ellenére sem intézkedik a szerződésszerű állapot helyreállításáról.

[3] Az alperes jogelődje 2012. április 16-án kelt levelében közölte a felperessel az étellel kapcsolatos minőségi kifogásait, kérte azok megszüntetését, egyben kijelentette, amennyiben a fennálló problémák megszüntetése egy hónapon belül nem történik meg, megteszi a szükséges lépéseket. Az alperes jogelődje 2012. május 15-én kelt levelében - arra figyelemmel, hogy a szerződést közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kötötték meg - közölte a felperessel, hogy a szerződéskötéskor hatályos 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 306/A. § (2) bekezdése és az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 200. § (2) bekezdése értelmében a szerződés semmis. Erre figyelemmel tájékoztatta a felperest, hogy a szolgáltatást 2012. május 25-től nem fogja igénybe venni, egyben arról is, hogy a korábbi minőségi kifogásait is fenntartja.

[4] A felperes vitatta az alperesi jogelőd hibás teljesítéssel és szerződés érvénytelenségével kapcsolatos álláspontját.

[5] Az alperes jogelődje 2012. június 25-én kelt levelében változatlanul fenntartotta minőségi kifogásait, valamint a szerződés érvénytelenségére vonatkozó álláspontját egyben a korábbi levelében foglalt nyilatkozatát kérte rendkívüli felmondásnak, másodsorban pedig a Ptk. 395. §-a szerint a megrendelőt megillető elállási nyilatkozatnak tekinteni.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[6] A felperes módosított keresetében 30 500 000 forint kártérítés és 7 177 949 forint számlatartozás megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a szerződés felmondására - mivel az nem felelt meg a rendkívüli felmondás követelményeinek - jogellenesen került sor, míg arra az esetre, ha a szerződés a közbeszerzési eljárás lefolytatásának hiánya miatt semmisnek minősülne, arra hivatkozott, hogy ez az alperes hibájából következett be, továbbá a Kbt. 306/A. § (3) bekezdés b) pontjára figyelemmel nem érvénytelen.

[7] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a szerződés közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt semmis, továbbá a szerződés jóerkölcsbe is ütközik.

Az első- és másodfokú közbenső ítélet

[8] Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperes jogelődje a 2012. június 25-ei rendkívüli felmondással jogellenesen mondta fel a 2010. április 29-én megkötött és 2010. október 1-jén módosított üzemeltetési szerződést. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta.

[9] A jogerős közbenső ítélet értelmében a kialakult egységes bírói gyakorlatra tekintettel a szerződéskötéskor hatályos Kbt. 306/A. § (2) bekezdés a) pontjának megsértésére - azaz a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésére - alapított semmisségi kifogás csak akkor érvényesíthető, ha a jogsértés tényét Közbeszerzési Döntőbizottsági határozat vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság által indított perben a bíróság megállapítja. Figyelemmel arra, hogy a perbeli esetben erre nem került sor, az alperes erre alapított semmisségi kifogása nem alapos. A bíróság szerint nem tekinthető a szerződés a jóerkölcsbe ütközőnek sem önmagában azért, mert azt az önkormányzati választások idején kötötték, nem tisztességtelen továbbá a szerződés 10 éves határozott időtartama sem, ugyanis a felperes jelentős mértékű fejlesztéseket vállalt az étkeztetés minőségének javítása érdekében. A felmondás jogszerűsége körében a bíróság megállapította, hogy a rendkívüli felmondás feltételeként a szerződésben kikötött kétszeri felszólítás nem történt meg, ugyanis az alperes által hivatkozott 2012. május 15-ei levél nem tekinthető felszólításnak. Végül kifejtette, hogy az alperest - a felek ettől eltérő megállapodására figyelemmel - nem illette meg a Ptk. 395. §-ára alapított elállás joga sem.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[10] A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben elsődlegesen a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú közbenső ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan a közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte.

[11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős közbenső ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A Kúria döntése és jogi indokai

[12] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[13] A Kúria a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős közbenső ítéletet és megállapította, hogy a jogerős közbenső ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő.