BH 2016.12.338 Előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelem elbírálásának szempontjai [1952. évi III. tv. (Pp.) 155/A. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A peres felek között közbeszerzési eljárás mellőzésével étterem és konyha üzemeltetésére üzemeltetési szerződés jött létre, melyet az alperes súlyos kötelezettségszegésre hivatkozással felmondott.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[2] A felperes módosított keresetében 30 500 000 forint kártérítés és 7 177 949 forint számlatartozás megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Elsődlegesen a felmondás jogellenességére hivatkozott, míg arra az esetre, ha a szerződés közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével történő megkötése lenne megállapítható, a teljesítéshez fűződő kiemelkedően fontos közérdekre hivatkozással kérte annak kimondását, hogy a szerződés nem érvénytelen.

[3] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Szerinte a szerződés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt semmis, továbbá a szerződés jóerkölcsbe is ütközik.

Az első- és másodfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperes jogelődje a 2012. június 25-i rendkívüli felmondással jogellenesen mondta fel a 2010. április 29-én megkötött és 2010. október 1-jén módosított üzemeltetési szerződést. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[5] A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben arra az esetre, ha a Kúria a felek közötti szerződés semmisségét sem az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 200. § (2) bekezdése, sem pedig a 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 306/A. § (2) bekezdése alapján nem állapítaná meg, kérte az eljárás felfüggesztése mellett előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését a 2004/18/EK Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv, valamint a 89/665/EGK tanácsi irányelv értelmezésével kapcsolatban.

[6] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében az előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatására irányuló kérelem elutasítását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[7] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a szerződések értelmezése és az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése tekintetében. Ha egy tagállam bírósága előtt ilyen kérdés merül fel, és ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, kérheti az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést.

[8] A fenti szabályból következik, hogy az Európai Unió Bíróságának csak az uniós jog értelmezése kapcsán van hatásköre. Nincs helye azonban előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének, ha a felvetett értelmezési kérdés nem az uniós jog helyes értelmezésének kérdését érinti.

[9] A peres felek közötti szerződéses jogviszony keletkezésének időpontjában még hatályos 2004/18/EK irányelv, valamint a módosított 89/665/EGK irányelv, a közbeszerzési eljárásokkal összefüggő hatékony jogorvoslati lehetőségek tagállami szintű megteremtéséről, az erre irányuló szabályok összehangolásáról tartalmaz rendelkezéseket. Az irányelvi rendelkezések célja főként az egységes belső piac zökkenőmentes működésének elősegítése azzal, hogy átlátható, gyors tagállami jogorvoslati fórumrendszer megteremtésével bármely ajánlattevő számára lehetőséget kíván teremteni olyan esetben is jogorvoslati eszköz (ideiglenes intézkedés, szerződés semmisségének megállapítása, kártérítési igények érvényesítése) igénybevételére, ha a közbeszerzés hatálya alá eső szerződés megkötésére megfelelő közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül vagy annak szabályai súlyos megsértésével került sor. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról tartalmaz rendelkezéseket, e körben eljárási szabályokat határoz meg. Célja annak biztosítása, hogy a közbeszerzés folyamata tisztességes és nyitott legyen az EU valamennyi területéről származó ajánlattevő számára. Szabályozási körébe azonban nem tartozik bele a szabályok megsértésének semmisségi jogkövetkezményével kapcsolatos szabályok megalkotása. A 89/665/EGK irányelv 2. cikk (5) bekezdése szerint a tagállamok előírhatják, hogy ha a (közbeszerzési) határozatok jogellenessége miatt kártérítést követelnek, a vitatott határozatot először is a szükséges hatáskörrel rendelkező testületnek meg kell semmisítenie. A (6) bekezdés szerint pedig a közbeszerzési szabálytalanságoknak a megkötött szerződésre kifejtett hatásait a nemzeti jog határozza meg. Ez utóbbi körbe tartozik a semmisség jogkövetkezménye is.

[10] A fenti szabályokból következően a a jogvita elbírálása szempontjából a 2004/18/EK irányelv irreleváns, míg a 89/665/EGK irányelv célkitűzéseinek megfelelő eljárási garanciák megteremtése mellett a szerződések érvénytelenségével kapcsolatos generális polgári jogi szabályok nem tartoznak az Európai Unió, így az irányelv szabályozási jogkörébe. Az irányelv kifejezetten tagállami hatáskörként említi a megkötött szerződésre kifejtett hatásokkal kapcsolatos szabályok hozatalát, és arra is kifejezetten utal, hogy nem ellentétes az irányelvvel arra vonatkozóan külön jogorvoslati fórumrendszert létrehozni, hogy a vitatott közbeszerzési odaítélés jogszerűségét megállapítsa.

[11] A 89/665/EGK irányelv magyar jogba történő implementálására már Magyarország uniós csatlakozásakor sor került, majd különösen ezen irányelv 2007/66/EK irányelvvel történő módosításakor, valamint a 2004/18/EK irányelv elfogadásakor szükségessé vált implementáció hatására részben módosításra, részben pedig újraalkotásra kerültek a magyar közbeszerzési jogi szabályok. Az Európai Bizottság több olyan tagállammal szemben kötelezettségszegési eljárást indított, amelyek az irányelvek vagy azok módosításai implementációját nem, vagy nem az irányelvi célkitűzésekkel összhangban valósították meg. Ilyen eljárás kezdeményezésére Magyarországgal szemben nem került sor.

[12] Összességében a fentiek alapján megállapítható, hogy a közbeszerzési jogsértések esetére előírt sajátos perindítási lehetőségek és a közbeszerzési semmisségi okok polgári jogi érvénytelenségi okoktól való elkülönítésének megteremtésével az irányelvi célkitűzéseknek megfelelő jogorvoslati eszközök megvalósítására sor került, ugyanakkor a felülvizsgálati kérelemben tett hivatkozás és az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének alapjául megjelölt indokok figyelembevétele mellett az előzetes döntéshozatali eljárás az alperes által kezdeményezett körben nem szükséges, miután észszerű kétség nem merült fel a Kúriában a tekintetben, hogy olyan jogorvoslati eszköz nem áll az alperes rendelkezésére - akár a magyar akár az uniós jogi szabályokból levezethetően -, amely a közbeszerzési eljárást tudatosan megszegő és a közbeszerzési kiírást mellőző alperes számára további jogvédelmet tenne szükségessé. Ennek hiányában pedig a peres felek közötti jogvita elbírálásához az irányelvi rendelkezések kért további értelmezésére nincs szükség, az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének feltételei nem állnak fenn.