BH 2021.12.339 A mérlegelést nem tűrő engedélyezési ok ellenére nem engedélyezhető a felülvizsgálat abban az esetben, ha a jogerős ítélet a Kúria által korábban közzétett határozattól eltér ugyan, de ez utóbbiban kifejtett jogi álláspont már nem irányadó, mert a Kúria a kérdésben eltérően rendelkező jogegységi határozatot hozott [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 408. § (2) bek., 409. § (2) bek. a)-b) pont, (3) bek., 411. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesek a 2016. április 28-án és augusztus 29-én kötött adásvételi szerződésekkel szereztek tulajdonjogot több, az alperes által 2001-től bérelt földön. A mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés 8. pontja szerint a szerződésben nem szabályozott kérdésekre a szerződéskötéskor hatályos jogszabályi rendelkezések irányadóak, a díj mértékének módosítása az 1.8. pont szerint történhet. A felperesek 2017. májusban értesítették az alperest a tulajdonosváltozásról és a haszonbérleti díj felemelését kezdeményezték szakértői vélemény alapján.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[2] A felperesek a keresetükben az alperest a megemelt földhaszonbérleti díj - az I. rendű felperes javára 2 374 838 forint, a II. rendű felperes javára 5 141 722 forint - és késedelmi kamat megfizetésére kérték kötelezni.

[3] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a haszonbérbeadói oldalon bekövetkezett jogutódlás miatt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 50/A. §-a alapján nem jogosultak kezdeményezni a haszonbérleti díj felemelését.

Az első- és másodfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság az ítéletével az alperest a kereset szerint marasztalta. Az indokolása szerint a korábbi haszonbérleti szerződés megszűnt, az új szerződés nem jogutódlás, a felperesek jogosultak a földhaszonbérleti díj emelésére [22/2018. (XI. 20.) AB határozat, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:208. § (1)-(2) bekezdés, BH 2020.106., Fétv. 50/A. § (1) bekezdés, 110/A. §, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 53/C. § (1)-(2) bekezdése].

[5] A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és az indokaival, a földhaszonbérlői oldalon a személyi változás nem jogutódlás. A felperesek a Fétv. 2016. január 6-tól hatályos 50/A. §-a szerint jogosultak a haszonbérleti díj módosításának a kezdeményezésére.

A felülvizsgálati kérelem

[6] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító határozat hozatalát kérte. Az indokai szerint a jogerős ítélet alapja a Ptké. 53/C. § (2) bekezdésével összhangban a szerződésátruházás novációkénti értelmezése, amely ellentétes a Kúria BH 2020.204. számú döntésével, aszerint a szerződésátruházás jogutódlás. Ebből következően a 2001. augusztus 31-én létrejött szerződés változatlan tartalommal fennmarad. Az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták azt, hogy a Fétv. 50/A. § alkalmazási körét a Fétv. 110/A. §-a határozza meg: azt a szerződésátruházás miatt létrejött új szerződésre kell alkalmazni. A jogerős ítélet azon megállapítása, miszerint a perbeli jogviszonyra a Fétv. 50/A. §-a alkalmazandó, sérti a jogutódlásról rendelkező, az alperes szerint alkalmazandó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 432. § (3), a Ptk. 6:340. § (2) bekezdését, a 6:208. §-t, 6:211. §-t, a Ptké. 50. §-át, 53/C. § (1) bekezdését is. A Fétv. 110/A. §-a a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) ellentétesen nem teheti kötelezővé a Fétv. 50/A. § alkalmazását olyan szerződés esetében, ami a Földforgalmi tv. 70. § (2) bekezdése értelmében nem tartozik a Földforgalmi tv., ezáltal a Fétv. hatálya alá. A Ptké. 50. §-ára tekintettel az rPtk. vonatkozik a felek haszonbérleti szerződésére, a felperesek a Fétv. 50/A. §-ára hivatkozással nem kezdeményezhették a haszonbérleti díj módosítását.

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem

[7] Az alperes a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 408. § (2) bekezdése alapján kizárt felülvizsgálat engedélyezését kérte a Pp. 409. § (2) bekezdés a), b) pontja, és a (3) bekezdése alapján. Indokai szerint a jogerős ítélet sérti az rPtk. 432. § (3) bekezdését, a Ptk. 6:340. § (2) bekezdését, a 6:208. §-át, a 6:211. §-át, a Ptké. 53/C. § (1) bekezdését, amelyek alapján nem vezethető le a másodfokú bíróság azon álláspontja, miszerint a felperesek tulajdonszerzésével a haszonbérleti szerződés megújulása, nováció következett be, nem pedig jogutódlás. A másodfokú bíróság jogértelmezése sérti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (2) bekezdését, az rPtk. 200. § (1) bekezdését, a Ptké. 50. § (1) bekezdését is: a haszonbérbeadó oldalán a jogutódlás nem szüntette meg a 2001-ben létrejött haszonbérleti szerződést, a 2001-ben hatályos jogszabályok alkalmazandók.

A Pp. 409. § (2) bekezdés a) pontja alapján a felülvizsgálat engedélyezését a nem egységes bírói gyakorlatra hivatkozással, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében kérte: a bíróságok eltérően válaszolták meg azt a kérdést, hogy a Fétv. 50/A. § hatálybalépése előtt megkötött haszonbérleti szerződés esetében a haszonbérbeadói pozícióban a termőföld adásvétele következtében előálló alanyváltozás jogutódlást jelent a szerződésben, vagy novációként kell értelmezni [BH 2020.106., BH 2020.204.]. A haszonbérleti díj módosításával összefüggésben az is kérdés, hogy a 2016. január 6-tól hatályos, a 2015. évi CCXX. törvénnyel beiktatott Fétv. 50/A. §-át, 110/A. §-át, a Ptké. 53/C. §-át egymásra tekintettel, vagy egymástól függetlenül kell alkalmazni.

Az alperes a Pp. 409. § (2) bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálat engedélyezését a termőföld alaptörvényi védelmére, véges erőforrás voltára és arra hivatkozással kérte, hogy a szabályozás az esetében az új tulajdonosokkal több tucat jogvitát generált és ez a probléma valamennyi, a földárveréseken tulajdonjogot szerző új tulajdonost - tehát tömegeket - érint.

A Pp. 409. § (3) bekezdése alapján a felülvizsgálat engedélyezését arra hivatkozással kérte, hogy a jogerős ítélet eltért a BH 2020.204. számon közzétett döntéstől.

A Kúria döntése és jogi indokai

[8] A Kúria a másodfokú ítélet indoklásában hivatkozott jogszabályhely és az indokolás tartalma alapján megállapította, hogy eljárt bíróságok jogi álláspontja megegyezik, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. [A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 11. pontja, Kúria Pfv.I.20.272/2020. BH 2020.325., Kúria Pfv.I.20.624/2020/2. BH 2021.10.].