MKIK VB/16095

I. Nincs akadálya annak, hogy a választottbíróság a felek közötti szerződés szabályai szerint meghozott mérnöki határozat jog és szerződésellenességének megállapítására irányuló kérelem tárgyában hozzon határozatot [Eljárási Szabályzat 23. § (1) bek. c) pont].

II. A kötbérkötelezettséget érintő szerződéses határidők ráutaló magatartással nem módosíthatóak, a határidőket csak írásban lehet módosítani. A kötbérterhes határidők módosítása csak a szerződés érvényes módosítása útján válthat ki joghatást, a Mérnöknek erre külön és kifejezett szerződéses felhatalmazás nélkül nincs hatásköre [1959-es Ptk. 216. §, BH 2002.138., BH 1987.365.].

III. A jóteljesítési garancia lényegét tekintve egy olyan szerződéses kikötés, amelyben a vállalkozói díj egy részére vonatkozóan a felek kifejezetten abban állapodnak meg, hogy az a vállalkozót megilleti, a vállalkozó azt nem kapja meg, hanem a megrendelőnél marad a felek által meghatározott ideig és az összeg rendeltetése a szerződés szerinti hibás teljesítés biztosítása vagy a hibás teljesítés pénzzel történő reparációja azaz, hogy - amennyiben a vállalkozó az esetleges hibás teljesítés miatt felmerülő hibát nem javítja ki - a megrendelő a nála lévő összegből a felmerülő javítási költséget igénybe veheti [Gfv.X.30.285/2009/6.].

IV. A vállalkozói díj visszatartás jogintézménye óvadékként funkcionál a vállalkozási szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos szavatossági jogok biztosítására. Az óvadékként kezelt összeg vissza nem adása alapján keletkezett tartozásba az óvadékkal nem biztosított egyéb követeléseket nem lehet beszámítani [1959-es Ptk. 270. §, 297. § (1) bek., Gfv.VII.30.003/2015/5.].

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

[1] Felperes mint vállalkozó, és alperes mint megrendelő vállalkozási szerződést (továbbiakban: szerződés) kötöttek a budapesti 4. metróvonal 1. szakaszának vonalalagútjai és a kapcsolódó műtárgyak tervezésére és kivitelezésére, mely jogviszonyuk alapjául a Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége (FIDIC) által kibocsátott ún. Sárga Könyvet, illetve annak magyar nyelvű kiadása (ISBN 963 85287 8 8) szövegét (Általános Szerződési Feltételek) fogadták el. Ezen Általános Szerződési Feltételek mellett a felek a szerződés részeként egyes kérdések tekintetében ezektől eltérő Különleges Szerződési Feltételeket (az Általános Szerződési Feltételek és a Különleges Szerződési Feltételek továbbiakban együttesen: SzF) fogalmaztak meg és fogadtak el. Az SzF 1.1.1.1 Alcikkelye szerint a szerződés részét képezte többek között felperes ún. Ajánlati Nyilatkozata, annak Függeléke és a hozzátartozó Jegyzékek is. Irányadó jogként a felek az SzF 1.4 [Jog és nyelv] Alcikkelyében hivatkozott Ajánlati Nyilatkozat Függelékében a magyar jogot kötötték ki.

[2] A FIDIC eljárási rendjének megfelelően a szerződés Mérnök közreműködését írta elő. A Mérnök hatáskörét az SzF 3. Cikkelye állapította meg. Az SzF 3.1 Alcikkelye úgy rendelkezett, hogy "amikor a Mérnök a Szerződésben meghatározott, vagy az abból következő feladatokat végzi, vagy hatásköröket gyakorolja, akkor a Megbízó nevében cselekszik", azzal a megszorítással, hogy "[a] Mérnöknek nincs hatásköre a Szerződés megváltoztatására".

[3] Alperesnek a szerződésen alapuló követelései érvényesítésének szabályai a SzF 2.5 [Megbízó követelései] Alcikkelyében kerültek lefektetésre, amely szerint "[h]a a Megbízó úgy véli, hogy bármilyen fizetség jár részére jelen Feltételeknek valamelyik Cikkelye szerint, vagy a Szerződés bármely egyéb részével kapcsolatosan, [...], akkor a Megbízó, vagy a Mérnök értesíti a Vállalkozót és átadja a vonatkozó részleteket. [...] A részleteknek pontosan kell meghatározniuk azon Cikkelyt, vagy a követelés más alapját, és meg kell indokolni az összeget [...], amelyről a Megbízó úgy gondolja, hogy a Szerződés alapján jár részére. Ezután a Mérnök a 3.5 [Döntések] Alcikkely szerint jár el és vagy egyetért, vagy megállapítja [...] az összeget (ha szükséges), amely a Megbízó részére a Vállalkozótól jár. [...] Ez az összeg levonásként szerepelhet a Szerződéses Árban és a Fizetési Igazolásban. A Megbízó csak egy a Fizetési Igazolásban szereplő összeggel szemben való érvényesítésre, vagy az abból történő levonásra jogosult, vagy pedig egyéb követeléseket támaszthat a Vállalkozó felé a fenti Alcikkely szerint."

[4] A Mérnök SzF 2.5 Alcikkelyben is hivatkozott határozathozatali kötelezettségének teljesítésére vonatkozó eljárási szabályokat a felek a Különleges Szerződési Feltételek 3.5 [Határozatok] Alcikkelyében rögzítették, amely szerint "[b]ármely olyan esetben, amikor a jelen Feltételek azt írják elő, hogy a Mérnöknek a 3.5 Alcikkely [Határozatok] előírásai alapján kell eljárnia, bármely ügy eldöntésében vagy meghatározásában, a Mérnöknek egyeztetnie kell a Felekkel megtéve minden tőle elvárhatót a megállapodás elérése érdekében. Ha a megállapodás mégsem jön létre, akkor a Mérnöknek méltányos határozatot kell hoznia a Szerződéssel összhangban, gondosan mérlegelve minden oda vonatkozó körülményt. [...] A Mérnöknek mindkét Felet értesítenie kell bármely megállapodásról vagy határozatról és ebben közölnie kell az azokat alátámasztó körülményeket. Minden Fél köteles végrehajtani a megállapodásban, vagy határozatban foglaltakat, mindaddig, amíg azok megváltoztatására a 20. Cikkely [Követelések, viták és döntőbíráskodás] alapján sor nem kerül."

[5] A felek a szerződésben megállapodtak abban is, hogy az SzF 1.1.4.11 Alcikkelyben hivatkozott ún. Visszatartott Összeg intézményét alkalmazzák, olyan módon, hogy a Visszatartott Összegnek az Ajánlati Nyilatkozat Függelékében meghatározott visszatartási százalékai a Mérnök által igazolásra kerülő vállalkozási díj részletekből az SzF 14.3 [Rész-számla Igazolások igénylése] Alcikkelyében részletezett szabályok alapján rendszeresen visszatartásra kerülnek, azzal, hogy azután az SzF 14.9 [Visszatartott Összeg Kifizetése] Alcikkely szerint a Visszatartott Összeg egyik felét a Mérnök a Létesítmény Átadás-átvételi Igazolásának kiadását és a kapcsolódó üzempróbák sikeres lefolytatását követően, másik felét pedig az SzF 1.1.3.7 Alcikkelyében meghatározott Hiba Bejelentési Időszak lejártakor igazolja kifizetésre a felperes részére.

[6] A felek a Különleges Szerződési Feltételek közé beiktattak egy új 8.2A Alcikkelyt is, amely úgy rendelkezett, hogy "[a] Vállalkozónak minden Kötbérterhes Határidőhöz Tartozó Teljesítést meg kell valósítania az adott Kötbérterhes Határidőn belül." Az SzF 1.1.6.12 Alcikkelye meghatározta a Kötbérterhes Határidőhöz Tartozó Teljesítésnek, az 1.1.6.13 Alcikkelye pedig a Kötbérterhes Határidőnek a szerződéses fogalmát, míg azok konkrét tartalmát az Ajánlati Nyilatkozat Függeléke 1. Jegyzéke részletezte.

[7] A Kötbérterhes Határidőknek a felperes által való elmulasztása esetén alkalmazandó jogkövetkezmények szabályozására a felek a Különleges Szerződési Feltételek közé beiktatták a 8.7A Alcikkelyt is, amely felperes késedelmi kötbér fizetési kötelezettségét alapozta meg a Kötbérterhes Határidők túllépése esetén is az ott meghatározott feltételek szerint. A 8.7A Alcikkely második bekezdése azonban egy további kivételes igényérvényesítési lehetőséget is biztosított alperes részére, amely szerint "[h]a a Vállalkozó kifizeti a Kötbérterhes határidőhöz tartozó teljesítés adott Kötbérterhes határidőn belüli elmulasztása miatt fellépő késedelmi kötbért, az nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Megbízó jogosult legyen követelés benyújtására a 2.5 Alcikkely szerinti eljárásban a más vállalkozók azon készenléti (ha van ilyen) vagy lassítási (ha van ilyen) költségei miatt, melyek a vállalkozó fenti Kötbérterhes határidőkhöz tartozó teljesítésének elmulasztásából erednek."