BH+ 2012.5.208 A jogszabályba ütköző és nem jogszabály megkerülésével kötött blankettaszerződési feltételre hivatkozó közérdekű kereset esetén a bíróság nincs elzárva attól, hogy az utóbbit, általa hivatalból észlelt semmisségi ok alapján állapítsa meg az érvénytelenséget [Ptk. 200. § (2) bek., 205/B. § (2) bek., 209. § (4) bek., 374. § (2) bek., 375. § (4) bek.].

Az alperes olyan pénzügyi vállalkozás, amely egyebek mellett magánszemélyek és egyéni vállalkozók részére is nyújt hitelt gépjármű vásárlása céljából. 2005. október 1-jétől kezdődően az alperes változatlan tartalommal használta a "Hitel- és Opciós Szerződés Magánszemélyek és Egyéni Vállalkozók részére megnevezésű blankettaszerződést, mely az egyedi adatok mellett általános szerződési feltételeket is tartalmazott (a továbbiakban: blankettaszerződés). A blankettaszerződések elválaszthatatlan melléklete volt az "Általános Szerződési Feltételek Hitelszerződésekhez" elnevezésű, 2005. július 15-étől érvényes okirat (a továbbiakban: ÁSZF), valamint a 2004. november 1-től érvényes "Üzletszabályzat" (a továbbiakban: Üzletszabályzat). Ezek az okiratok - a felülvizsgálati kérelem szempontjából - a következő releváns rendelkezéseket tartalmazták.

A blankettaszerződésnek a vételi opció címet viselő 8. pontja szerint a felek abban állapodnak meg, hogy az adós - fizetési kötelezettségei teljesítésének biztosítékául - mint eladó vételi jogot enged a tulajdonába kerülő gépjárműre, a tulajdonszerzéstől számított 5 éves időtartamra a hitelező mint vevő javára. A 8. pont utolsó mondata szerint: "Adós kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a jelen szerződés öt évnél hosszabb ideig marad hatályban, a gépjárműre vonatkozó vételi jogot köteles mindaddig meghosszabbítani, amíg a jelen szerződés hatályban van".

A blankettaszerződésnek a "záradékok" címet viselő 10. pontjának első mondatában a felek kijelentették, hogy a blankettaszerződés elválaszthatatlan mellékletét képező gépjármű adásvételi szerződést, egyéb, ott felsorolt okiratokat, így az alperes Üzletszabályzatát, és ÁSZF-jét is "elolvasták, a benne foglaltakat megértették és mint akaratukkal mindenben megegyezőt" tanúk jelenlétében jóváhagyólag aláírták, a szerződés, az ÁSZF és az Üzletszabályzat 1-1 példányát átvették.

Az Üzletszabályzat "Jogviták" címet viselő 10.2. pontja szerint bármely vita eldöntésére, amely a szerződéssel, vagy annak megszegésével, érvényességével, értelmezésével, vagy megszűnésével kapcsolatban keletkezik, a felek alávetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság (a továbbiakban: Választottbíróság) kizárólagos döntésének.

A felperes közérdekű keresete alapján az elsőfokú bíróság 9. sorszámú ítéletében a keresettel támadott rendelkezések közül csak két rendelkezés tekintetében állapította meg az érvénytelenséget, a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. Az egyik érvénytelennek nyilvánított rendelkezés, mely a felülvizsgálati eljárás tárgya is, a 2005. október 1-jétől hatályos blankettaszerződés 10. pontja volt, melynek érvénytelenségét azzal indokolta, hogy miután az abban foglalt nyilatkozat "magának az ÁSZF-nek a megismerésére vonatkozik, összeegyeztethetetlen a nyilatkozat rendeltetésével". Ezzel kapcsolatban hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Gfv.IX.30.316/2008/8. számú ítéletében kifejtettekre.

Az elsőfokú bíróság alaptalannak találta - egyebek mellett - az blankettaszerződés 8. pontja és az Üzletszabályzat 10.2. pontja érvénytelenségének megállapítására vonatkozó keresetet.

Álláspontja szerint a blankettaszerződés 8. pontjában írt rendelkezés nem jelenti a vételi jog 5 évet meghaladó időtartamú biztosítását az alperes részére, az ott írt szerződési feltétel tartalmát tekintve egy újabb vételi jog alapítására irányuló előszerződésnek felel meg, így nem ütközik jogszabályba és nem irányul jogszabály megkerülésére sem. Az Üzletszabályzat 10.2. pontjában írtakkal kapcsolatban az volt az elsőfokú bíróság álláspontja, hogy a hitelszerződések szerint a nem szabályzott kérdésekben elsősorban az ÁSZF rendelkezései az irányadók. Figyelemmel arra, hogy az ÁSZF viszont nem a felperes által sérelmezett választottbírósági kikötést, hanem a rendes bíróságokra vonatkozó kizárólagos illetékességi kikötést tartalmazza, a választottbírósági kikötés a hitelszerződést aláíró ügyfelek vonatkozásában nem is érvényesülhet.

A mindkét fél fellebbezése alapján eljáró ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit pedig részben megváltoztatta, a felülvizsgálati kérelem tárgyát adó

- blankettaszerződés 10. pontja tekintetében az érvénytelenség megállapítását mellőzte,

- blankettaszerződésnek a fogyasztói szerződés részévé váló 8. pontja utolsó mondata tekintetében a 2006. március 1. napjától kezdődő időszakra az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapította annak érvénytelenségét,

helybenhagyta az elsőfokú ítéletnek a blankettaszerződés 10.2. pontja első mondata érvénytelenségének megállapítását elutasító, valamint a 2006. március 1. előtti időszak tekintetében a blankettaszerződés 8. pontja utolsó mondata érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet elutasító rendelkezését.

A jogerős ítélet indoklásában a másodfokú bíróság mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a 2006. március 1. előtti időszakban a felperest csak megtámadási jog illette meg és ebből következően az általános szerződési feltétel érvénytelenségét a bíróság csak a kereset tárgyává tett megtámadási ok alapján vizsgálhatta. A kikötés tisztességtelenségének csak a Ptk. 2006. március 1-jétől hatályos 209/A. § (2) bekezdése szerint jogkövetkezménye a semmisség. A Legfelsőbb Bíróság 1/2005. számú kollégiumi véleménye nyomán kialakult bírói gyakorlat értelmében a bíróság hivatalból is figyelembe vehet a rendelkezésre álló periratok alapján észlelt semmisségi okot.

A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a blankettaszerződés 8. pontjának utolsó mondata értelmében az adós - tartalmát tekintve - az 5 évnél hosszabb ideig hatályban maradó szerződések esetén előszerződésben vállalta az 5 év eltelte után újabb opciós szerződés megkötését. Álláspontja szerint az ilyen rendelkezés jogszabályi tilalomba ugyan nem ütközik, de a Ptk. 375. § (4) bekezdése folytán alkalmazandó Ptk. 374. § (2) bekezdésének megkerülésére irányul. A törvény legfeljebb 5 évre engedélyezi a vételi jog kikötését, a vételi jog alapítása mellett azonban más módon is lehetővé teszi a kölcsönszerződés biztosítását. Nem egyeztethető össze a jóhiszeműség és tisztesség követelményével, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek egyensúlyát egyoldalúan, indokolatlanul az alperessel szerződő fél hátrányára bontja meg az olyan kikötés, mely a Ptk. 374. § (2) bekezdésének megkerülésével lehetővé teszi, hogy a hitelező más biztosíték helyett 5 évet meghaladó időtartamra szólóan fennálló vételi joggal biztosítsa a kölcsönszerződést. A másodfokú bíróság azonban mindezek ellenére a 2006. március 1-je előtti időszak tekintetében helybenhagyta az elsőfokú bíróságnak a blankettaszerződés 8. pontja utolsó mondata érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet elutasító rendelkezését arra hivatkozással, hogy a felperes keresetében jogszabályba ütközés miatti tisztességtelenségre és nem jogszabály megkerülésére hivatkozott és utóbbi semmisségi ok hivatalbóli figyelembevételére a 2006. március 1. előtti időszak tekintetében nem volt lehetőség.