BH 2010.2.46 Gépjármű-vásárlásokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelszerződések megkötése során használt általános szerződési feltételek tisztességtelensége megállapításánál irányadó szempontok [Ptk. 209. §; 18/1999. (II. 5.) Korm. r. 1-2. §; 1992. évi LXIII. tv. 2-7. §; 1992. évi LXVI. tv. 29. §, 1996. évi CXII. tv. 214. §].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék G.40441/2006/26., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21095/2007/8., Kúria Gfv.30316/2008/8. (EH 2009.2056, *BH 2010.2.46*)

***********

A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint az alperes gépjármű vásárlásához fogyasztási hitelszerződéseket kötött az ügyfeleivel, amely szerződések megkötéséhez az általa készített blanketta szerződés mintákat használta fel. A "Hitelszerződés Egyedi Feltéte­lei" elnevezésű blanketta szerződéshez mellékelték többek között a "Hitelszerződés Általános Feltételei", továbbá a "Teljes Védelem" elnevezésű írásbeli nyilatkozatot, valamint az "Opciós Adásvételi Szerződés" elnevezésű Általános Szerződési Feltételeket.

A felperes az 1978. évi 2. tvr. (továbbiakban: Ptké. II.) 5. §-ának a) pontjában írt felhatalmazás alapján indított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a Ptk. 685. §-ának e) pontján alapuló fogyasztói szerződéseknek minősülű szerződések megkötéséhez felhasznált a "Hitelszerződés Általános Feltételei" elnevezésű általános szerződési feltétel (a továbbiakban: ÁSZF) 3/B. és 3/C. pontja a 13. pontja (i), (ii), (iii) alpontja; a 14. pontja, a 17. pontja, a 22. és 23. pontja, a 23/B. pont (i), (ii), (iii) alpontjai, a 23/B. pontja, 25. pontja, 26. pontja, 27., pontja 28. pontja, 29. pontja és 30. pontja egyes rendelkezései; végül "A Teljes Védelem" elnevezésű nyilatkozat mint általános szerződési feltétel 1.5. - 1.9. pontjai, valamint 2.1. a) pontja egyes feltételei a Ptk. 209. §-ának (1) bekezdése a, 209/A. §-ának (2) bekezdése, valamint a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint tisztességtelenek, ezért az ott írt feltételek semmisek. Egy részük a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelen feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. és 2. §-a szerint tisztességtelennek minősül; más részük a személyi adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. §-ának 1. pontja, 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (7) bekezdése, az 5. §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint 6. §-ának (2) bekezdése szerint, továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. §-ának (1) bekezdésébe és a (3) bekezdésébe ütközik. A jogszabályba ütköző szerződési feltétel kikötése önmagában tisztességtelen, ezért az ÁSZF, valamint a Teljes védelem elnevezésű iratok kifogásolt kikötése tisztességtelenségének, ezáltal semmisségének megállapítását kérte.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Védekezésében egyrészt vitatatta a felperes perbeli legitimációját, másrészt arra hivatkozott, hogy a kifogásolt kikötések nem tisztességtelenek.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a "Hitelszerződés Általános Feltételei" elnevezésű általános szerződési feltételek 13. pontjának (i), (ii), (iii) alpontjai a 22. pontjában foglalt egyes kikötések, a 23/D. pontja, a 25. pontja, a 28. pontja, valamint a 29. és 30. pontjában foglalt kikötések tisztességtelen feltételt tartalmaznak, ezért érvénytelenek.

A másodfokú bíróság a mindkét peres fél fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperes 2005. június 30. napja és 2006. május 21. napja között alkalmazott ÁSZF 3/B. "adókártya fénymásolata, bankszámlakivonat, közüzemi számla fénymásolata, végül a három utolsó bankszámla másolata szövegrészének;

a 14. pont második mondatának; a 22. pontból a hitelező döntése alapján szövegrésznek, a kifizetésre került szövegrészből a "het" feltételes módjelének, továbbá az illetve részleges vagy teljes előtörlesztésre fordítható szövegrészének;

a 23/B. pont a biztosított hozzájárul ahhoz (i) alpont "a biztosítási szerződés kedvezményezettje a T. cég legyen"; (ii) alpont "a biztosítók a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggő személyes és egészségi állapotával, valamint a hitelszerződésével kapcsolatos adatait beszerezzék, nyilvántartsák, egymásnak és a T. cég részére átadják, egyúttal felmenti az ezen adatokat kezelő intézményeket és személyeket a titoktartási kötelezettség alól"; (iii) alpont, "a biztosítók informatikai felügyeletét végző G. Assurance nevű cég a nyilvántartott adatokba betekintsen" szövegrészének; a 23/B. pont "a biztosított kijelenti, hogy a nyilatkozat aláírása előtt a szerződőtől a Bit. 102. §-ában foglaltaknak megfelelő tájékoztatását megkapta" szövegrészének, a 26. pont "az ügyfél továbbá hozzájárul ahhoz, hogy… adatait a hitelező kizárólag tárolás céljából a hitelező anyacégének Portugáliába továbbítsa" szövegrészének;

a 27. pont "és a hitelszerződéssel kapcsolatos minden információk, adatok és dokumentációk a harmadik fél részére átadhat" szövegrészének;

A teljes védelem elnevezésű nyilatkozat 1.5-1.9. pontjainak és a 2.1. a) alpontjának érvénytelenségét is megállapította.

Az ÁSZF 28. pontjának támadott rendelkezései érvénytelenségének megállapítását mellőzte, míg az ÁSZF 29. pontja érvénytelenségének megállapítását az első mondat "az ügyfélnek küldött felszólítás postára adását követő 8 nyolc munkanap elteltével" szövegrészét, valamint (i) alpontja "vagy nem teljesíti teljes mértékben a hitelszerződés rendelkezéseinek értelmében rá háruló bármely kötelezettségét" szövegrészét meghaladóan mellőzte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy az érvénytelenséget az alperessel 2005. június 30. napja és 2006. május 21. napja közötti időszakban szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal állapította meg azzal, hogy a 2006. március 1. napját megelőzően kötött és 2006. március 17-éig teljesített szerződéseket az érvénytelenség megállapítása nem érinti; továbbá, hogy az alperes a közzétételre 30 napon belül köteles.

A másodfokú bíróság a felek fellebbezését részben találta alaposnak.

Nem fogadta el az elsőfokú bíróság jogi álláspontját, miszerint a jogszabályba ütköző kikötések érdemi vizsgálatára azért nincs a bíróságnak jogi lehetősége, mert e kikötések a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése szerint semmisek. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság 1/1983. GKT-PKT számú közös tanácselnöki állásfoglalására miszerint az ÁSZF megtámadása esetén a bíróságnak a sérelmes kikötés érvénytelenségét akkor is meg kell állapítania, ha a kikötés egyébként semmis. A másodfokú bíróság ezért a feltétel tisztességtelenségét annak ellenére érdemben bírálta el, hogy ezek megalapozottságát az elsőfokú bíróság nem vizsgálta.

A jogvita elbírálására a 2006. március 1-jét megelőző, illetve az azt követő időszakban irányadó hatályos jogszabályokat, - a Ptk. 209/B. §-ának (1) bekezdését illetőleg a 2006. március 1-jétől hatályos 209. § (1) bekezdését - a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet rendelkezéseit, valamint a Ptk. 685. § e) pontját alkalmazta tekintve, hogy az ÁSZF felhasználásával a perbehozott hitelszerződéseket adósként a Ptk. 685. §-ának e) pontja szerinti fogyasztók kötötték. Az ÁSZF 30. pontjában írt kikötések kivételével a további alább felsorolt kikötések tisztességtelenségének a Ptk. 209/B. § (1) bekezdése, illetve a 209. § (1) bekezdése, a 30. pontjában írt feltételek tisztességtelen voltát pedig 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 2.1. a) pontja alapján állapította meg.