346/D/1998. AB határozat
a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény 1995. április 30. napjáig hatályban volt 67. § f) pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény 1995. április 30. napjáig hatályban volt 67. § f) pontja alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
1. A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 46. § (3) és (5) bekezdése - amelyet a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény, továbbá a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 1995. évi XXVII. törvény 1995. május 1-jén hatályon kívül helyezett - kimondta, hogy háztartási tüzelőolaj kizárólag a lakosság háztartási célú fűtése továbbá a lakossági - csak a lakások és a lakásokhoz tartozó közös helyiségek - központos hő- és melegvíz-szolgáltatás tüzelőanyagaként használható fel. A Tv. úgy rendelkezett, hogy a háztartási tüzelőolaj a törvényben meghatározott célra is azonban csak a jogosultságot igazoló engedély alapján használható fel, illetve csak háztartási tüzelőolaj-utalvány (a továbbiakban: HTO-utalvány) ellenében vásárolható meg.
Az indítványozó álláspontja szerint a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát sértette a Tv. 1995. április 30. napjáig hatályban volt 67. § f) pontja. E szabály alapján jövedéki jogsértést követett el az, aki hamisított HTO-utalványra háztartási tüzelőolajat szolgált ki. A jövedéki jogsértés következménye volt, hogy a jogsértőnek jövedéki bírságot kellett fizetnie.
A Bács-Kiskun Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság a 3.PÍ.21.016/1997/4. számú ítélettel befejezett eljárásában azt állapította meg, hogy a szóban lévő törvény kimentési lehetőséget nem ismer, így a felperes (az indítványozó) sem mentesülhet jövedéki bírság fizetése alól azzal a hivatkozással, hogy az utalványokat a tőle elvárható módon ellenőrizte.
Az indítványra okot adó konkrét ügyben a becsatolt iratok, határozatok alapján megállapítható, hogy a HTO-utalványok a Pénzjegynyomda Rt. által elvégzett utólagos felülvizsgálat során bizonyultak hamisnak.
2. A Tv. indítványban megjelölt szabályát a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény, továbbá a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 1995. évi XXVII. törvény 1995. május 1-jétől megváltoztatta. A kifogásolt rendelkezést ettől az időponttól kezdve a törvény már nem tartalmazza.
Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét nem vizsgálja, hacsak nem annak alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés. (335/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.) Hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányossági vizsgálata a konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján lehetséges, mivel ezekben az esetekben az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és - ha az indítványozó különösen fontos érdeke indokolja - a konkrét ügyben való alkalmazási tilalom kimondására van lehetőség. A konkrét esetben az Abtv. 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz alapján irányul az indítvány konkrét normakontrollra, ezért az Alkotmánybíróság a vizsgálatot a Tv. 1995. április 30. napjáig hatályban volt 67. § f) pontja tekintetében folytatta le.
3. A másodfokú bíróság ítéletét az indítványozó 1998. január 28. napján vette át, az alkotmányjogi panaszt 60 napon belül, 1998. március 27. napján, pénteken postán feladta.
Az Abtv. 48. § (2) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.
II.
Az Alkotmány indítványban hivatkozott szabálya a következő:
"9. § ...
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát."
A Tv. érintett rendelkezései az alábbiak:
"66. § (1) A vámhivatal
a) a jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki termékek után; ... jövedéki bírságot vet ki. ...
67. § Jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki terméknek (a továbbiakban: elvont termék) minősül: ...
f) az a háztartási tüzelőolaj, amelynek jelzését megváltoztatták, az értékesítését HTO-utalvánnyal nem tudják igazolni, amelyet jövedéki engedély nélkül gyártottak vagy importáltak, jogosulatlan felhasználónak vagy továbbforgalmazónak értékesítettek, az e törvényben tiltott célra használtak fel, továbbá amelyre a HTO-utalványt jogosulatlanul igényelték, valamint az a háztartási tüzelőolaj, amelyet hamisított HTO-utalványra vásároltak vagy szolgáltak ki; ...
69. § (1) A (4) bekezdés a) pontjában és az (5) bekezdésben meghatározott jövedéki bírság alapját az adott elvont termék kiskereskedelmi egységárának és mennyiségének szorzata képezi.
(2) A jövedéki bírság alapját a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott bírság esetében is az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy szorzóként a gázolaj kiskereskedelmi egységárát kell alkalmazni. ...
(4) A jövedéki bírság mértéke - az (5) és (6) bekezdésben foglalt eltéréssel
b) a 67. § f) pontjában foglalt esetekben a háztartási tüzelőolaj után a (2) bekezdés szerint meghatározott bírságalapnak a 150%-a, de legalább 50 ezer forint;
(5) Az adózatlan készletekben keletkezett készlethiány, az üzemanyagtöltő állomás motorbenzin, gázolaj készletében megállapított készlettöbblet után a jövedéki bírság mértéke az (1) bekezdés szerint meghatározott bírságalapnak ...
4. kőolajtermékeknél a 90%-a, ...
(6) A 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt esetekben
a) természetes személy terhére legalább 5 ezer forint és legfeljebb 50 ezer forint;
b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet terhére legalább 20 ezer forint és legfeljebb 100 ezer forint
jövedéki bírság szabható ki. ...
70. § (1) A jövedéki bírságot az a jövedéki alany vagy az a jövedéki engedéllyel nem rendelkező szervezet, természetes személy köteles megfizetni, amelynél (akinél) a jövedéki ellenőrzés feltárta, hogy a 66. § (1) bekezdésében meghatározott cselekményt elkövette. ...
(5) A jogerős jövedéki bírság sem hivatalból, sem kérelemre nem engedhető el és nem mérsékelhető. Fizetési halasztás, részletfizetés nem adható."
A háztartási tüzelőolaj felhasználási jogosultságot igazoló engedély és vásárlási utalvány kiadásáról, valamint a háztartási tüzelőolaj színezési eljárásáról szóló 11/1993. (VII. 1.) IKM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) a következő rendelkezéseket tartalmazta:
"7. § (1) A HTO-utalvány, az utalványon feltüntetett két év (fűtési idény) záró évének április hónap 30. napjáig érvényes, váltható be.
(2) A HTO-utalvány 10 (tíz), 20 (húsz), 100 (száz) és 500 (ötszáz) literes címletekben igényelhető.
(3) A HTO-utalványt hamisítás elleni védelemmel kell ellátni, annak valódisága - a 3. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő - külső ismérvekkel és ultraibolya lámpával történő megvilágítással ellenőrizhető.
8. § (1) Az elárusítóhely hamisított vagy érvénytelen HTO-utalványra HTO-t nem szolgálhat ki. A hamisított, illetve érvénytelen HTO-utalványt az elárusítóhely köteles bevonni, és erről a területileg illetékes vámhivatalt haladéktalanul értesíteni. ...
3. számú melléklet a 11/1993. (VII. 1.) IKM-PM együttes rendelethez
A HTO-utalványok műszaki leírása
1. A HTO-utalványok közös műszaki adatai:
A HTO-utalványok álló téglalap alakúak. Perforálási méretük 30x45 mm, a perforálás 1 mm átmérőjű lyukkal készül, a lyukak egymás közti távolsága 1,666 mm, 20 mm hosszúságú bélyegszélen 12 lyuk található. A bélyegek nyomása 3 színű ofszet nyomással történik.
A perforálás minőségére jellemző, hogy az egymásra merőleges perforálás pontosan találkozik. Ennek következtében az egyképesre tépett HTO-utalvány sarkán egynegyed közcikkelynyi perforálási lyuk marad (hasonlóan a postabélyegekhez).
2. Az egyes HTO-utalványok műszaki adatai:
a) 10 literes HTO-utalvány alapszíne világos okker, mind a négy sarokban világosbarna színű rozetta, a HTO-utalvány felső részén két sorban, barna színnel nyomva HTO-UTALVÁNY, középen lángra emlékeztető motívum, alul 10 liter, alatta a fűtési idény évszáma felirat látható;
b) 20 literes HTO-utalvány alapszíne világos okker, mind a négy sarokban világoslila rozetta, a HTO-utalvány felső részén két sorban, barna színnel nyomva HTO-UTALVÁNY, középen lángra emlékeztető motívum, alul 20 liter, alatta a fűtési idény évszáma felirat látható;
c) 100 literes HTO-utalvány alapszíne világos okker, mind a négy sarokban világoskék rozetta, a HTO-utalvány felső részén két sorban, sötétkék színnel nyomva HTO-UTALVÁNY, középen lángra emlékeztető motívum, alul 100 liter, alatta a fűtési idény évszáma felirat látható;
d) 500 literes HTO-utalvány alapszíne világos okker, mind a négy sarokban világoszöld rozetta, a HTO-utalvány felső részén két sorban, sötétzöld színnel nyomva HTO-UTALVÁNY, középen lángra emlékeztető motívum, alul 500 liter, alatta a fűtési idény évszáma felirat látható."
III.
Az Alkotmánybíróság az indítványt az alábbiak szerint megalapozatlannak találta.
1. Az Abtv. 20. §-a szerint az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el. Az Abtv. 22. § (2) bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Ez azt jelenti, hogy az indítványozónak meg kell jelölnie nemcsak a jogszabályt, hanem a jogszabálynak azt a konkrét rendelkezését, amelyet az Alkotmánynak ugyancsak valamely konkrét rendelkezésébe ütközőnek tart (440/B/1993. AB végzés, ABH 1993, 910.).
Az Alkotmánybíróság eljárásában tehát az vizsgálható, hogy az indítványban megjelölt és megsemmisíteni kért jogszabály ellentétben áll-e az indítványban felhívott alkotmányi rendelkezéssel. [12/1998. (IV. 17.) AB határozat, ABH 1998, 123, 124.]
2. Az indítványozó a támadott rendelkezések alkotmányellenességének megállapítását az Alkotmány 9. § (2) bekezdése sérelmére hivatkozással kérte.
Az Alkotmánybíróság szerint a támadott jogszabályi rendelkezések még közvetett összefüggésben sem állnak az Alkotmánynak a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát elismerő és támogatni rendelő szabályával.
Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésében megállapította, hogy a vállalkozás joga "a foglalkozás szabad megválasztásához való alkotmányos alapjog [Alkotmány 70/B. § (1) bekezdés] egyik aspektusa, annak egyik, a különös szintjén történő megfogalmazása. A vállalkozás joga azt jelenti, hogy bárkinek Alkotmány biztosította joga a vállalkozás, azaz üzleti tevékenység kifejtése. (...) A vállalkozás joga ugyanis (...) egy bizonyos, a vállalkozások számára az állam által teremtett közgazdasági feltételrendszerbe való belépés lehetőségének biztosítását, más szóval a vállalkozóvá válás lehetőségének - esetenként szakmai szempontok által motivált feltételekhez kötött, korlátozott - biztosítását jelenti. (...) A vállalkozás joga annyit jelent - de annyit alkotmányos követelményként feltétlenül -, hogy az állam ne akadályozza meg, ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást."
A vállalkozás jogától különböző kérdés az, hogy a vállalkozó milyen közgazdasági feltételrendszerbe lép be. [54/1993. (X. 13.) AB határozat, ABH 1993, 340, 341-342.]
A sérelmezett rendelkezések nem akadályozzák és nem is teszik lehetetlenné a vállalkozóvá válást. Ezért az indítványt az Alkotmánybíróság ezen az alapon megalapozatlannak találta és az alkotmányjogi panaszt elutasította.
Budapest, 2003. február 4.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke, az aláírásban akadályozott Dr. Czúcz Ottó alkotmánybíró helyett
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
előadó alkotmánybíró